Nógrád Megyei Hírlap, 2016. március (27. évfolyam, 50-74. szám)

2016-03-01 / 50. szám

'JjJi/JJÍA 2016. MÁRCIUS L, KEDD „Szakmai munkát végezzen a küliigy!” Budapest. A Jobbik arra szólította fel a kormányt és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, hogy „pótcselekvések” helyett térjenek vissza a szakmai munkához, és a kommuni­káció diplomáciája helyett végezzék a diplomácia való­di feladatait. Gyöngyösi Márton, a parla­ment külügyi bizottságának jobbikos alelnöke hétfőn azt közölte az MTI-vel a nagyköve­ti értekezletre reagálva, hogy szerinte rövidlátásról árulko­dik az a szemlélet, amely a diplomácia sikereit kizárólag gazdasági mutatókkal azono­sítja. Veszélyesen dilettáns hozzáállásnak minősítette, hogy megszűnhet a stratégiai tervezést folytató Külügyi és Külgazdasági Intézet. Az ellenzéki politikus érté­kelése szerint a külügyi tárca • vezetése valódi eredmények híján, a világ történéseit meg nem értve „pótcselekvések­kel és kommunikációs bravú­rokkal próbálja bizonyítani önnön fontosságát”. Érdemi lépések kellenek az oktatásban! Budapest Az LMP szerint a pedagógusok, a szülők és a di­ákok határozott kiállása hoz­hat érdemi javulást az oktatás­ban, a kormány ugyanis csak úgy tesz, mintha meghallgat­ná a problémákat, de érdemi lépésekre nem hajlandó. Ikotíty István országgyűlési képviselő három érdemi lé­pést tartott szükségesnek hét­fői sajtótájékoztatóján: kérés­re az iskolák fenntartását visz- sza kell adni a települések­nek, ha a települések képesek a visszavételre, és az igazgató személyéről is helyben kell dönteni._Az intézményvezető­nek rendelkezniük kell a munkáltatói jogokkal - sorolta a képviselő, aki szerint mérsé­kelni kell a pedagógusok vala­mint a diákok terheit is. A politikus szerint a köz­nevelési államtitkár vagy a Klebelsberg Intézményfenn­tartó Központ (Kük) vezető­jének cseréje nem oldja meg a problémákat. A Kük meg­felelő finanszírozását szor­galmazta. A magyar-lengyel szolidaritás éve az idei Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes és Orbán Viktor miniszterelnök (elöl, balról jobbra) a 2016-os év magyar-lengyel szolidaritás évének nyilvánításáról szóló javaslatról szóló szavazás után az Országgyűlés plenáris ülésén A magyar-lengyel szolida- | ritás évének nyilvánította | 2016-ot az Országgyűlés hétfői határozatában. Budapest A Kövér László ház­elnök, Csúcs Lászlóné lengyel nemzetiségi szószóló és az öt frakcióvezető - Kosa Lajos (Fi­desz), Tóbiás József (MSZP), Vona Gábor (Jobbik), Harrach Péter (KDNP) és Schiffer And­rás (LMP) - által jegyzett határo­zati javaslatot egyhangúlag, 168 igen szavazattal fogadta el a parlament. A döntést a képvi­selők felállva tapsolták meg. Az előterjesztés szerint az 1956. júniusi poznani kommu­nistaellenes felkelés és az 1956. október-novemberi magyar for­radalom hatvanadik évforduló­jának emléket állítva - a magyar Országgyűlés és a lengyel szejm és szenátus egyetértésében - nyilvánították a magyar-lengyel szolidaritás évének az ideit. „A magyarok és lengyelek hősies megmozdulása a sza­badság iránti örökös vágyunk és az Európa II. világháborút követő erőszakos felosztásával az egész régió rabigában tartá­sa elleni tiltakozásunk tanúbi- ..............................,..................... zo nysága volt. A nemzeteink ál­tal 1956-ban tanúsított kölcsö­nös szolidaritás és segítség egy olyan különleges értéket ké­pez, amelyre kötelességünk kö­zösen emlékezni” - olvasható a határozatban. A lengyel szejm - ugyanezzel ja____-........................................ a tartalommal - pénteken fogad­ta el határozatát arról, hogy 2016-ot a lengyel-magyar szoli­daritás évének nyilvánítja. Az MSZP új közoktátási törvény akar Az MSZP szerint a gyermeket a kö­zéppontba állító új közoktatási tör­vényre van szükség, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot (Klik) pedig meg kell szüntetni. Budapest. Hiller István, az ellenzéki párt oktatási kabinetvezetője hétfőn Budapes­ten sajtótájékoztatón azt mondta, egyetér­tenek a szülőkkel, akik lázadnak, a diá­kokkal, akik kifejezik pedagógusaikkal a szolidaritást és egyetértenek a követelése­ket megfogalmazó pedagógusokkal is. Egyetértek azokkal, akik kockás inget vi­selnek - jelezte. Értékelése szerint 2011- ben a Fidesz a gyermekek védelmét kiűz­te a köznevelésinek nevezett törvényből, minden, ami ma történik az ország iskolá­iban ezzel vette kezdetét, Hiller István közölte, az iskolának a gyer­mekről kellene szólnia, de a Fidesznél nem erről, hanem az intézményről, a Klebels- berg-központról szól. Az ellenzéki politikus azt mondta, a Klik márciustól munkába álló elnökét (Pölöskei Gábornét) a közoktatáshoz értő embernek tartja, de ha egy ház alapja rossz, akkor mind­egy, hogy az emeleti dolgozószobában ki ül. Kijelentette: színvonalemelést csak akkor lehet elérni a közoktatásban, ha megszűnik a Klik. Nem hisz abban, hogy ha egy nügy Klik helyére 12-19 „kicsi Klikecske” lép, ak­kor a magyar közoktatás jobb lesz - mondta, jelezve, hogy a keddi parlamenti közoktatá­si vitanapon is ismertetik álláspontjukat. Kérdésre válaszolva Hiller István azt mond­ta, szándékosan beszél közoktatási és nem köznevelési törvényről. Elmondta, a közneve­lés azt jelenti, hogy a Fidesz a Kliken keresz­tül, központilag akarja irányítani a gyerekeket. Hozzátette: az új közoktatási törvénynek nem kell visszanyúlni a 2010 előtti időkre és nem szabad merítenie a 2011-es, elhibázott köznevelési törvényből. A miniszterelnök vasárnapi évértékelőjé­vel kapcsolatban azt mondta, félreértés, hogyha yalaki azt gondolja, a probléma a Klik negyvenmilliárdos hiánya, a problé­ma maga a Klik. Hiller Istvánt kérdezték a Magyar Nemze­ti Bankról (MNB) szóló törvény tervezett mó­dosításáról, amelyben egyebek mellett emel­nék a jegybanki vezetők fizetését, valamint szabályoznák a jegybank által tulajdonolt gazdasági társaság és alapítvány által kezelt adatok megismerését. A politikus szerint ami az ország pénzével kapcsolatban a nyilvánosságra tartozik, azt nem lehet elzárni. A fizetéssel kapcsolatban kijelentette, az MNB vezetőinek felelőssége megkérdőjelezhetetlen, amekkora fizetést most kapnak, az már eddig is bőven sok volt, vagyis nem az emelésről kell gondolkodni. A reformáció emlékéve Budape . Az idén több mint kétszáz egyházi, kulturális és tudományos program várható a reformáció emlékéve kere­tében - jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az emlékévet meg­nyitó ünnepségen. Balog Zoltán elmondta: a re­formáció 2017. évi ötszázadik évfordulójára készülve idén 500 millió forintot költ a kor­mány a különböző progra­mokra. A miniszter hangsú­lyozta: a reformáció emlékéve nem néhány vallási közösség belső ügye, hanem Magyaror­szág és a Kárpát-medencei magyarság ünnepe, hiszen a reformáció „létfontosságú ér­tékeket adott és ad a mai na­pig” a nemzetnek. Ez az erő mentette meg a ló. században és erősítette később a magyar nyelvet, és „aki a magyar nyel­vet erősíti, őrzi és továbbadja, az hozzájárul a nemzet önazonosságtudatának erősí­téséhez” - fogalmazott. Magyarország leszakadóban Budapest A Demokratikus Koalíció (DK) szerint Magyar- ország leszakadóban van Eu­rópától és a visegrádi négyek­től, a miniszterelnök pedig „a valóság talajáról elrugasz­kodva, fantáziavilágban él”. Vadai Ágnes, az ellenzéki párt alelnöke hétfői budapesti sajtótájékoztatóján az Eurostat adataira hivatkozva azt mond­ta: a tények cáfolják a kor­mányfő évértékelőjén mondot­takat, mert a húsz legszegé­nyebb régió közül négy ma­gyar. Kitért arra, hogy a vidéki kórházak állapotáról az embe­reket kellene megkérdezni, az oktatás rossz helyzetére vonat­kozó felvetését pedig a szülők és pedagógusok közös de-' monstrációjával indokolta. Orbán Viktorra utalva úgy fogalmazott: „lehet, hogy a szíve helyén nincsen kő, de hegy az agya helyén sincsen agy, az egészen biztos”. A DK politikusa a hétvége két jó híreként megemlítette a Saul fia című film Oscar-dí- ját - ami szerinte „hatalmas siker az alkotóknak és egy ki­csi siker Magyarországnak is” -, továbbá a baloldali pár­tok salgótarjáni polgármes­ter-választási sikerét Első figyelmeztetés... Budapest. A Párbeszéd Magyarországért csatlakozott a Nem leszek suliban akció­hoz és a „kockás inges” mozgalomhoz is, mert szerintük ma Magyarországon a taná­rok és a szülők kezdeményezése adhat ér­demi viszszajelzést a közoktatási rendszer­nek - mondta Tordai Bence, a PM szóvivő­je hétfői sajtótájékoztatóján. Az ellenzéki politikus úgy értékelt: vég­re „felébredtek” az emberek, és megértet­ték, hogy nem tűrhetnek tovább, ha a ha­talom az ő és a gyerekeik életével játszik. Tordai Bence nagyra értékelte, hogy a moz­galom nem hagyja megosztani magát, köl­csönös a szolidaritás a tanárok, az ápolók, a szakszervezetek, a diákok és a szülők kö­zött. Szerinte ugyanakkor Orbán Viktor mi­niszterelnök egyetlen célja az, hogy meg­ossza és leszerelje a tüntetéseket.- Altatásra játszanak - fogalmazott a szóvivő. Naszályi Márta, a PM elnökségi tagja azt mondta, két iskolás gyermekét tartotta ott­hon hétfőn, és úgy látja, mindenképpen azok mellé kell állni, aki most felemelték a hangjukat az Orbán-kormány közoktatá­si rendszere ellen. A február 29-ére a Facebookon meghirde­tett Nem leszek suliban kezdeményezés szervezői arra kérték a szülőket, hogy hét­főn ne küldjék gyerekeiket iskolába. Az ese­mény oldalán a szervezők úgy fogalmaztak, hogy ezt „első figyelmeztetésnek” szánják. Tordai Bence, a Párbeszéd Magyarországért (PM) szóvivője beszél, mögötte Váradiné Naszályi Márta és Hudák János, a PM elnökségi tagjai a párt elnökségi tagjai és gyermekeik sajtótájékoz- tatójujon az Olimpiai Parkban Konzultáció a nagykövettel Az elmúlt napokban né­met részről Magyarorszá­got ért támadásokról hét­főn Altusz Kristóf helyet­tes államtitkár konzultál a budapesti német nagy­követtel - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és kül­ügyminiszter az MTI-vel. Budapest A tárcavezető arra reagált, hogy a Der Spiegel című német lap Mindenki önmagáért címmel hosszabb tudósítást kö­zölt a balkáni útvonal országai­nak migrációs helyzetéről. A cikkben idézetet közöltek Mar­tin Schulztól, és az Európai Par­lament elnöke úgy nyilatkozott: - Magyarországnak az elosztási kulcs szerint éppen 1294 mene­kültet kell kapnia, nem érthető számomra, hogy hogyan lehet ez ellen népszavazást tartani, ha­csak az ember ezt nem úgy érti, mint egy további lépést a szolida­ritás és közös felelősség Európá­jától való elfordulásban. Szijjártó Péter ezzel kapcsolat­ban úgy fogalmazott: - Martin Schulzról és barátairól egyre in­kább azt kell gondolnunk, hogy szándékosan értik félre az euró­pai kihívásokat, és az azokra adott magyar választ. Emlékeztetett: Magyarország az Európai Bíróságon támadta meg a kötelező betelepítési kvó­táról hozott eddigi uniós döntést, és népszavazáson kéri ki az em­berek véleményét a betelepítési kvótára vonatkozó jövőbeli el­képzelésekről. Az elmúlt napokban német részről Magyarországot ért táma­dásokról hétfőn Altusz Kristóf helyettes államtitkár konzultál a budapesti német nagykövettel - tájékoztatott a miniszter.

Next

/
Oldalképek
Tartalom