Nógrád Megyei Hírlap, 2016. március (27. évfolyam, 50-74. szám)

2016-03-21 / 66. szám

Nem rendeződött a migrációs válság Budapest Az EU-török-csú- cson született megállapodás­sal nem oldódott meg az euró­pai migrációs válság -mondta Bakondi György az Ml aktuá­lis csatorna műsorában. A miniszterelnök belbizton­sági főtanácsadója elmondta: a migránsok által használt balkáni útvonalak lezárásá­nak és a törökországi szigorí­tásnak „terelő hatása" van, ami azt jelenti, hogy a szír me­nekültek az észak-afrikai or­szágok felől is jöhetnek. Letelepedési kötvények Budapes A Jobbik fideszes képviselők támogatását is ké­ri annak a parlamenti vizsgá­lóbizottságnak a felállításá­hoz, amely szerintük tisztáz­hatná, hogy a letelepedési kötvények hasznából a kor­mánypártnak is származha­tott-e anyagi előnye. Staudt Gábor, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese vasárnapi sajtótájékoztatóján elmondta: a Jobbik az ellenzék segítségével összegyűjtötte a vizsgálóbizottság ajánlásához szükséges számú aláírást, a testület létrehozásához azon­ban az Országgyűlés többségi szavazata szükséges, ezért ké­rik kormánypárti politikusok támogatását is. A jobbikos po­litikus sajtóhírekre hivatkoz­va úgy fogalmazott, hogy a le­telepedési kötvényeket „kor­rupció lengi körül’Vak ügy SÍ? lai pedig Rogán Antalhoz és Habony Árpádhoz vezetnek. Ki a korrupt? Budapest A Jobbik érintett Európa legnagyobb korrupci­ós ügyében - reagálta a Fidesz az ellenzéki pártok nyilatkoza­tára. Több ellenzéki párt is szót emelt a Nemzeti Fejlesztési Programiroda által a napokban kiírt 420 milliárd forintnyi épí­tőipari tender ellen. A Jobbik szerint a tenderrel Európa leg­nagyobb korrupciós ügyét ké­szíti elő az Orbán-kormány. A Fidesz erre reagálva azt írta: a Jobbik a mai napig nem hajlandó színt vallani Kovács Béláról és arról, hogy milyen idegen hatalmi érde­keket szolgál, és mennyi pén­zért teszi azt. A kormánypárt támogat minden, a magyar lakosságot és a magyar tele­püléseket szolgáló fejlesztést. Magyar-lengyel barátság A lengyelek és magyarok hisznek az erős Európá­ban, abban, hogy Európa erejét az olyan szabadság­szerető nemzetek adják, amilyen a lengyel és ma­gyar - mondta Áder János köztársasági elnök a ma­gyar-lengyel barátság nap­ja alkalmából tartott ün­nepségen, szombaton Bu­dapesten. Budapest Az államfő a Pesti Vigadóban rendezett eseményen kiemelte: a lengyelek és magya­rok 1956-ban megmutatták, hogy miben áll a nemzeteinktől idegen ideológia, a sztálinista diktatúra egyik fő gyengesége. Abban, hogy nem értette meg az együttérzés, a szolidaritás ere­jét, azt, hogy ezek az értékek tesznek közösséggé egy nemze­tet, és nem értette meg, hogy egy nemzet így válik erősebbé min­den diktatúránál, minden meg­szállónál - vélekedett. Azzal kapcsolatban, hogy idén ünnepelik az 1956-os poznani fel­kelés és a magyar forradalom 60. évfordulóját, Áder János hangsú­lyozta: - Együtt emlékezhetünk két szabadságszerető nemzet hosszú küzdelmeire, hősies pilla­nataira. így arra a júniusi napra, amikor hatvan éve Poznanban lengyel munkások vonultak az utcára, és az embertelen norma- rendszer elleni tiltakozás felke­léssé vált, a hatalom pedig kímé­letlenül, véres megtorlással vála­szolt. A lengyelországi felkelést látták követendő példának azok a magyar fiatalok, akik ugyanezen év októberében előálltak a ma­guk követeléseivel - mondta. Úgy fogalmazott, „Lengyelor­szág példája lelket öntött a ma­gyarokba, és Budapesten is feltört a szívekből á fájó elégedetlenség, az égető szabadságvágy”. Hatvan éve a lengyel barátainkkal érzett szolidaritás a magyarok lengyel hőse, Bem József szobrához hívta a fővárosiakat, és kitört az 1956- os magyar forradalom. Az államfő felidézte: azokban a napokban lengyel zászlók is lobogtak a pesti utcákon vonuló tömegben, lengyel egyetemisták is jelen voltak, akik a magyar himnuszra a lengyel himnusz el- éneklésével válaszoltak. Más­nap egy varsói nagygyűlésen már a magyar zászlóknak szólt a taps - tette hozzá. Arra is emlékeztetett, hogy '56-ban lengyelek ezrei adtak vért, mert a közös célokról ugyanazt gondolták, és kétszer anhyi adomány érkezett lefigyel földről azokban a napokban Ma­gyarországra, mint a világ vala­mennyi népétől összesen. Áder János azt mondta: a len­gyelek és magyarok 1956-ban megmutatták, hogy miben áll a nemzeteinktől idegen ideológia, a sztálinista diktatúra egyik fő gyengesége. Az államfő úgy látja, a magyar és lengyel nemzet ősi barátságát a lelkűnkben kell keresni, „en­nek köszönhetően ma is jól ért­jük egymás gondolatait, törek­véseit”. Több száz éves közös tör­ténelmi tapasztalatunk segít ab­ban, hogy ma közösen emeljük fel hangunkat az európai népek sorsát érintő kérdésekben - mondta. Áder János kiemelte: „mi, len­gyelek és magyarok hiszünk az erős Európában, hiszünk abban, hogy Európa erejét a történelmi hagyományaikat megtartó, érté­keikre büszke, identitásukat megőrző nemzetek adják, az olyan szabadságszerető nemze­tek”, amilyenek a lengyelek és magyarok. Andrzej Duda lengyel köztírsa- sági elnök hangsúlyozta: <£ mai EU-ban kétségkívül értékválság­nak lehetünk tanúi, azok az érté­kek vannak válságban, amelyre ez a civilizáció épült. Magyaror­szág és Lengyelország azonban megőrzi ezeket az értékeket, és kö­telességük, küldetésük, hogy ezen értékeket visszavigyék Nyugat- Európába és minden támadás el­lenére védelmezzék - fogalmazott. A lengyel államfő emellett Magyarország és Lengyelor­szág összefonódását, a népek szétszakíthatatlanságát, barát­ságát hangsúlyozta. Arról be­szélt, hogy a magyar-lengyel barátság napja alkalmából idén tartott ünnepségsorozat már a tizedeik ilyen rendezvény, hi­szen 2006-ban találkoztak elő­ször ez alkalomból a két ország államfői, majd 2007-ben foga­dott el határozatot e nap meg­ünnepléséről a magyar és a len­gyel parlament. A lengyel elnök kiemelte: a ma­gyar-lengyel kapcsolatok, barát­ság különleges éve 2016, idén tartják ugyanis a magyar-lengyel szolidaritás' évét ’ is "ä'?%56-os poznani felkelés és a magyar for­radalom emlékére. Mindkét ese­mény kivételes volt a nemzeteink történelmében, mert megmutat­ták, hogy sem a magyar, sem a lengyel nép nem hajlandó elfo­gadni a leigázást, azt, hogy erő­szakkal elvegyék azokat az érté­keket, amelyek alapján az embe­rek nevelkedtek, a családok éltek emberöltők óta - magyarázta. Jövő évi költségvetés már májusban? A Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) folyik a jövő évi költségvetés tervezetének kidolgozása, ami április végére a kormány elé, majd májusban már a parlament asztalára kerülhet - mondta a nemzetgaz­dasági miniszter a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság cí­mű műsorában. Budapest. Varga Mihály elmondta: számolni kell a 2017-es költség- vetésben azzal, hogyan lehet a bérnek bizonyos részét járulék nél­kül kifizetni a munkavállalóknak. Ez hatással van a bevételekre és inflációs vonzata is van - tette hozzá. A Standard and Poor's (S&P) hitelminősítő pénteki döntése előtt felvett beszélgetésben a miniszter elmondta: nem számít fel- minősítésre, mivel a három hitelminősítő közül egyedül az S&P- nél rendelkezik Magyarország pozitív helyett stabil adós­besorolási kilátással. A nullás költségvetésről szólva Varga Mihály elmondta: azt szeret­nék elérni, hogy az állam hiány nélkül működjön, a közkiadások - honvédelem, egészségügy, környezetvédelem - külső piacok hitele nélkül tudjon működni. Leszögezte: úgy kell a nulla százalékos hiányt elérni, hogy lehetőség szerint a 3 százalék körüli tartományban ma­radjon a GDP-növekedés, ne álljanak le a beruházások. Közös fohász Magyarországért Verőce. Civil kezdeménye­zésre tizedik alkalomból tar­tottak jubileumi imanapot va­sárnap Verőcén a Kárpát- Haza templomnál, hogy Gyü­mölcsoltó Boldogasszony ün­nepén közösen fohászkod­janak Magyarországért, a nemzet sorsának jobbrafor- dulásáért. Az ünnepi programban a déli harangszót követően az összegyűlt, hozzávetőleg öt­száz hívő, református lelkész felvezetésével, közösen imád­kozott a nemzet megerősödé­séért. A fohászok között népi hagyományokat, nemzeti kulturális értékeket ápoló együttesek énekeltek, Zertél- tek, dobszóval idézték fel az ősi magyar érzésvilágot. Papp Lajos szívsebész, fő­szervező az MTI-nek el­mondta: a rendezvény egyút­tal imaláncként a magyarság összetartására törekszik, év­ről évre mind több helyszí­nen ugyanebben az időben tartanak azonos forgató- könyv szerint hasonló prog­ramokat. Az idén 34 hazai, határon túli település csatla­kozott a közös fohászkodók- hoz és a diaszpórában élő né­met, kanadai, amerikai ma­gyarok is bekapcsolódtak az imaláncba. Az imanap rendezvény Papp Lajos kezdeményezé­sére indult, minden év tava­szán arra emlékezve, hogy 2006. október 23-án a rend- őrök többeket bántalmaztak Budapestemen luk,ni.n, Csők és a lakástakarék Budapest A családi otthon­teremtési kedvezmény (csők) és a korábbi lakástakarék­pénztári megtakarítások is felhasználhatók önrészként a nemzeti otthonteremtési kö­zösségekben (nők) - mondta Dömötör Csaba, a Miniszter- elnöki Kabinetiroda parla­menti államtitkára a Kossuth Rádió műsorában. Úgy vélte, ezek az eszkö­zök jól kombinálhatóak és együttesen segítik azt, hogy több lakás épüljön. Az ál­lamtitkár szerint az ellenzé­ki állításokkal szemben a nokok nem fogyasztói cso­portok, mert szigorú előírá­sok vonatkoznak rájuk, piló­tajátékról sincs szó, mivel zárt a taglétszám. Vagyonnyilatkozattételi eljárást akarnak Fidesz budapesti elnöksége hétfőn vagyonnyilatkozat­tételi eljárást kezdeményez az V. kerületi önkormányzat­nál Juhász Péter, az Együtt - a Korszak- váltók Pártja társelnökével szemben - mondta Hollik István, a Fidesz-KDNP or­szággyűlési képviselője vasárnapi sajtó- tájékoztatóján, amelyen az újságírók kö­zé ülve az Együtt politikusa is részt vett. Budapest. A kormánypárti politikus úgy fogal­mazott, azért kezdeményezik az eljárást, mert Juhász Péter az elmúlt időszakban nem tisztáz­ta magát, sőt egyre több kérdés merült fel vagyo­ni helyzetével kapcsolatban. A vagyon­nyilatkozattételi eljárás ezért alkalmas lesz min­den kétség tisztázására - tette hozzá. Hollik István azt kérdezte, az Együtt társelnö­ke miként tud egy 130 négyzetméteres lakást bé­relni a II. kerületben, amelynek piaci bérleti dí­ja havonta 420-460 ezer forint között van, ha va­gyonnyilatkozata alapján ennél kevesebb jöve­delemmel rendelkezik. Emellett rákérdezett arra is, hogy Juhász Pé­ter vagyonnyilatkozatában miért nem tüntette fel, hogy magánado­mányokból is rendelkezik bevétellel? A Fidesz-KDNP képviselője a kérdéseket kö­vetően távozni próbált a Fidesz sajtóterméből és arra kérte Juhász Pétert, hogy a folyosón mondja el reakcióit. Az Együtt társelnöke azon­ban ennek nem tett eleget, a pulpitusra lépve fejtette ki válaszait. Elmondta, a szóban forgó lakásért havonta 200 ezer forintot fizet, a támogatásokról azért nem számolt be vagyonnyilatkozatában, mert azok egyike sem lépte át az évi 150 ezer forin­tot. Ezt követően köszönetét mondott a Fidesz­nek és a TV2-nek, amiért multimilliomossá tet­ték őt, hiszen közvetítésükkel több millió fo­rintnyi adományt kapott. Juhász Péter vérlázítónak nevezte, hogy a Fi­desz nem beszél arról, hogy „Orbán családja és a gázszerelője a magyar történelem során is rit­ka mennyiségű földet tudott felhalmozni, több mint ötezer hektárt”. Csökkenhet a tananyag mennyisége jövő évtől Budapest Konkrét javaslatcsomaggal áll elő a kormány a diákok le­terhelésének csökkentésére a köznevelési kerekasztal keddi ülésére - erről Rétvári Bence beszélt az Echo TV-nek. Az Emberi Erőforrás­ok Minisztériumának parlamenti államtitkára elmondta: először egy koncepciót szeretnének idén elfogadni, és aztán 2017-ben a nemzeti alaptanterv megváltoztatásával lehet a tananyagot úgy csökkenteni, hogy az egyúttal szolgálja a versenyképes tudás megszerzését is. Rámutatott: az európai munkaerő-piacon lesznek versenyben azok a diákok, akik az elkövetkező időszakban az iskolából kikerülnek. Egyúttal fontosnak nevezte, hogy a versenyképesség mellett a tan­anyag se jelentsen túlzott leterhelést számukra. Leginkább alsó tago­zaton kell az alapkészségek fejlesztésére több időt hagyni a diákok­nak és a tanároknak. Itt kell elsősorban megtalálni az alapkészségek és a lexikális tudás megfelelő arányát - mondta Rétvári Bence. Kitért arra is: az egy tanulóra fordított összeg az elmúlt évek­ben 592 ezerről 691 ezer forintra nőtt, ami csaknem 100 ezer fo­rint többletet jelent 2012-höz képest. Pozitívumként említette to­vábbá, hogy az OECD-átlaghoz mérve jobb a magyar gyerekek szá­mítógéphez jutási esélye: nálunk egy számítógépre 2,2 gyermek jut, míg az OECD átlag 5,5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom