Nógrád Megyei Hírlap, 2016. március (27. évfolyam, 50-74. szám)

2016-03-21 / 66. szám

Kínai dicséret Zuckerbergnek Mark Zuckerberg alapí­tó-vezérigazgatót fogad­va elismerően nyilatko­zott a Facebook techno­lógiai és irányítási rendszeréről a Kínai Kommunista Párt pro­pagandafőnöke annak ellenére, hogy az inter­netes közösségi hálózat hivatalosan nem elér­hető a kelet-ázsiai or­szágban. Pekin Liu Jün-san, aki a legszűkebb politikai döntés­hozó testület, a politikai bi­zottság 7 tagú állandó bizott­ságának ötödik embere, a kí­nai állami hírügynökség sze­rint kifejezte reményét, hogy a Facebook megosztja tapasz­talatait a kínai vállalatokkal, és ezzel elősegíti, hogy az internet minden országban (így Kínában is) a felhaszná­lók lehető legnagyobb hasz­nára legyen. A párt konzer­vatív szárnyához tartozó Liu azt is mondta, bízik abban, hogy a Facebook, amelynek Pekingben irodája van, előse­gíti a kínai vállalatok és a nemzetközi cégek közötti „kölcsönös megértést”. Peking köztudottan határo­zott elvek szerint szabályozza a világhálót, és miközben a rendszerkritikus hangokat ki­szűri, számos más területen igyekszik a ma leghatéko­nyabbnak számító kommuni­kációs csatorna előnyeit ki­használni. A Kínában már többször megfordult Face- book-vezér látogatásai alkal­mával nem „pöröl” vendég­látóival, hanem láthatóan ki­tartó kapcsolatépítéssel a jó vi­szony fenntartására és elmé­lyítésére összpontosít annak ellenére, hogy Kínában a Facebookot csak a tűzfal meg­kerülését szolgáló technikák, szolgáltatások alkalmazásá­val lehet használni. Sokak sze­rint közeledése nem önzetlen, a „lassú víz partot mos" elvét alkalmazva szem előtt tartja a világ legnagyobb - immár mintegy 700 milliós - inter­netpiacában rejlő potenciált. Nyitottságát és szakértel­mét a nagyhírű pekingi Tsinghua Egyetemen koráb­ban azzal honorálták, hogy helyet kapott a gazdaság és menedzsment kar tanács­adói testületében. Zuckerberg ezúttal egy gaz­dasági rendezvényre érke­zett a kínai fővárosba, ahol felszólalásában többek kö­zött a mesterséges intelligen­ciában, különösen is a veze­tő nélküli autókban és az or­vosi diagnosztikában rejlő le­hetőségeket ecsetelte. Jack Ma, az Alibaba Floldings szintén milliárdos vezérigaz­gatója a Kínai Fejlesztési Fó­rum rendezvényén elisme­réssel beszélt Zuckerbergről, aki - szavai szerint - „ösztö­nösen tiszteli a kínai és a ke­leti kultúrát” és egy „nagy­szerű” vállalatot működtet. Mostani vizitje alkalmával Zuckerberg azzal is felhívta magára a figyelmet, hogy pénteken egészségtelen, szmogos időben futott Pe­king belvárosában, és erről fotót is posztolt, amelyen ő és társai maszk nélkül ko­cognak éppen a Tienanmen tér Mao Ce-tung képével dí­szített kapubástyája előtt. A Republikánus Párt ve­zető politikusai stratégiát dolgoztak ki, amelynek értelmében áprilistól, a wisconsini előválasztás napjától száz napig tartó erőteljes kampány révén próbálják megakadályoz­ni Donald Trump elnökje­löltségét - értesült a The New York Times című lap. Az agresszív kam­pányban a delegátusokat is egyenként akarják meggyőzni arról, hogy Trump elnökjelöltsége ár­tana az Egyesült Álla­moknak. Washington. A republikánus vezetők, miután szembesültek azzal, hogy Trump nagyon nagy előnyre tett szert az eddigi elővá­lasztásokon, úgy döntöttek, hogy - mint a Times fogalmaz - geril­laharcot indítanak a milliárdos üzletember ellen.- Nem lehet tovább veszteget­ni az időt, nem szabad tévedni - mondta egy magát megnevezni nem akaró republikánus a tekin­télyes napilapnak. Hozzátette, hogy ha nem hajtják végre idő­ben és pontosan az agresszív tá­madássorozatot, akkor Trumpot talán tényleg nem lehet majd megállítani. Ha viszont a Trump „megféke­zését” célzó erőfeszítések még így is kudarcot vallanak, akkor a vezető konzervatívok arra is felkészültek, hogy a novemberi választásokra független jelölttel rukkoljanak elő, éppen azért, hogy megvédjék a republikánus elveket és választási lehetőséget kínáljanak a konzervatív szava­zóknak. Egyetlen konkrét füg­getlen jelölt neve sem szerepel még a színen, de a The New York Times tudni véli, hogy William Kristol, a The Weekly Standard című, a neokonzervatív körök­höz közelállónak tartott hetilap szerkesztője feljegyzést küldött néhány konzervatív személyi­ségnek arról, hogyan lehetne ki­választani a Trumppal szemben állítandó független elnökjelöltet, így a Times információisherint felmerült Tom Cobum volt okla- homai szenátor neve, aki késznek is mondta magát az indulásra, vagy szóba került Rick Perry volt texasi kormányzó is. Coburn, aki tavaly mondott le szenátori szé­kéről, hogy rákbetegségét kezel­tesse, azt nyilatkozta, hogy „Trumpot meg kell állítani”. A Trump elnökjelöltségét el­lenző republikánusok a héten egy sor összejövetelt tartottak, amelyefi azt vitatták meg, mit is lehetne tenniük az üzletember további választási győzelmeinek megakadályozására, s hogy kit lenne jobb támogatni helyette: Ted Cruz texasi szenátort vagy John Kasich ohiói kormányzót. Mindkét politikus még mindig versenyben van az elnökjelölt­ségért, s mindketten aktívan kampányolnak a kedden esedé­kes arizonai és utahi előválasz­tásra. Donald Trumpnak pilla­natnyilag 250-nel több delegátu­sa van, mint Cruznak. David McIntosh, a Trump elleni kampányra már eddig is dollár- milliókat költő „Klub a növekedé­sért” nevű konzervatív csoportve­zetője a The New York Timesnak azt mondta: még mindig van lehe­tőség útját állni Trump elnökje­löltségének, és csoportja most át­fogó tanulmányt készít Trump tá­mogatói táborának összetételétől, hogy célzott üzeneteket fogalmaz­hassanak meg e szavazói réteg számára. A Donald Trump megál­lítását célzó tervek Wisconsinra összpontosítanak, ahol április 5- én lesznek az előválasztások. A Trump-ellenes reublikánusok ugyanis arra számítanak, hogy a keddi arizonai és utahi előválasz­tásokon a voksok megoszlanak majd Trümp és Cruz között. Amerikai szálloda­lánc Kubában Havanna. Az amerikai Star­wood Hotels & Resorts World­wide szállodalánc több millió dol­láros befektetéssel három hotelt újít fel és működtet majd Kubá­ban, amire 1959-es szocialista forradalom óta nem volt példa. A Barack Obama amerikai elnök vasárnap este kezdődő látogatása előtt egy nappal megkötött megállapodás értel­mében a Starwood több millió dollárt fektet a szállodák fel­újításába és az új márkák ki­alakításába, hogy azok elérjék a cég által elvárt színvonalat. Mivel az összes kubai szál­loda állami tulajdonban van, az amerikai szállodaláncnak a kubai kormánnyal közvetlenül kellett tető alá hozni a megál­lapodást. Ehhez szükség volt amerikai oldalról arra, hogy a szállodalánc megkapja az amerikai pénzügyminisztéri­um különleges engedélyét. A megállapodással a Starwood lett az első amerikai nagyvállalat az 1959-es kubai forradalom óta, amely ekkora összeget invesztál a szigetor­szágba. A kubai forradalom győzelme után Fidel Castro gyorsan államosította a turiz­must és hónapokig a Habana Hilton hotelben rendezte be az új kormány főhadiszállását. Jorge Giannattasio, a Star­wood latin-amerikai térségért felelős igazgatója elmondta: az évvégéig felújítják és újranyit­ják a Quinta Avenida, a Santa Isabel és az Inglaterra hotelt:­Semlegességet kérnek Obamától Levelben kertek az amerikai elnokotol a kor­mányzó brit Konzervatív Párt EU-szkeptikus szárnyának képviselői, hogy ne avatkozzon be a brit EU-tagságról kiírt népszavazás kampányába. London. Barack Obama április végén tesz hivatalos lá­togatást Londonban, és előzetes értesülések szerint ki­fejezésre juttatja majd azt a reményét, hogy a június 23- án esedékes EU-tagsági népszavazáson a brit választók többsége a bennmaradásra voksol. Obama a tervek sze­rint részt vesz a brit EU-tagságot pártoló tábor egyik kampányrendezvényén is. A The Sunday Times című tekintélyes brit vasárnapi konzervatív lap szerint a Konzervatív Párt alsóházi frak­ciójának száznál több Brexit-párti - vagyis a brit EU- tagság feladását támogató - képviselője az Egyesült Ál­lamok londoni nagykövetéhez intézett közös levelében annak a véleményének adott hangot, hogy bármiféle in­tervenció Obama részéről megkérdőjelezné a júniusi népszavazás eredményének érvényességét.- Régi hagyomány, hogy a szövetséges hatalmak nem avatkoznak be egymás belpolitikai vitáiba, és re­mélhető, hogy ez a továbbiakban is így lesz - fogal­maztak az aláírók. Levelükben úgy vélik, az Egyesült Államok kormányá­nak természetesen lehet véleménye arról, hogy kívána­tos-e Nagy-Britannia további EU-tagsága, vagy sem, de a nyílt beavatkozás a népszavazási kampányba „rendkívül vitatható és potenciálisan káros” lépés lenne. A képvise­lők közölték: reményeik szerint az amerikai nagykövet meggyőzi Obamát arról, hogy ne bonyolódjék bele e kér­désbe, amely „igen kényes, érzékeny és fontos a brit nép szempontjából”. Néhány napon belül ez a második hason­ló megnyilvánulás a Konzervatív Párt részéről. Boris Johnson, London konzervatív párti polgármes­tere - a Brexit-párti tábor egyik prominens tagja - a mi­nap a The Daily Telegraph című konzervatív brit napi­lapnak írt cikkében kifejtette, hogy nincs még egy or­szág a világon, amelyik „olyan hisztérikus éberséggel” őrködik saját szuverenitásán, mint az Egyesült Államok.- Elképzelhető-e, hogy az amerikaiak alávessék de­mokráciájukat egy olyan rezsimnek, mint az EU? - tet­te fel a kérdést cikkében a londoni polgármester. Johnson - akit a brit sajtó egyöntetűen a következő, 2020-as parlamenti választásokon a miniszterelnöki cí­mért már nem induló David Cameron kormányfő legesé­lyesebb utódjelöltjei között tart számon - mindezek alap­ján „felháborító és égbekiáltó képmutatásnak” nevezte, hogy Obama a további brit EU-tagságot pártolja. Az amerikai elnök eddig sem titkolta ezt az álláspontját. Tavaly nyáron a BBC televíziónak adott interjúban kifejtet­te: az Egyesült Államok sokkal jobban bízik a transzatlanti unió erejében, ha Nagy-Britannia az EU tagja marad. Virágvasárnap a Vatikánban VatikánvárOS. Hívők Ferenc pápa virágvasárnapi szentmiséjén a vatikáni Szent Péter téren 2016. márci­us 20-án. Virágvasárnap a húsvétot megelőző nagyhét kezdete, amikor a keresztények arról emlékeznek meg, hogy hitük szerint Jézus Krisztus a követői által a lába elé tett pálmaágakon bevonult Jeruzsálembe. Kiadják Abdeslamot Párizs. A letartóztatásától szá­mított 60 napon belül, fellebbe­zés esetén pedig 90 napon belül adhatja át Belgium Franciaor­szágnak a tavaly novemberi, 130 halálos áldozatot követelő pári­zsi terrorakciók legfőbb gyanúsí­tottját, a Brüsszelben elfogott Salah Abdeslamot - közölte szombaton a francia igazságügyi minisztérium. Az európai elfogató parancs ér­telmében, amelyet 2015. novem­ber 2Aén adott ki Abdeslam ellen egy francia bíró, egyszerűbb és hatékonyabb az eljárás, mint a ki­adatás esetén, miután rövidebb az átfutási idő. Az átadásról szó­ló végső döntést a letartóztatástól számított hatvan napon belül kell meghozni, fellebbezés esetén ki­lencven nap áll rendelkezésre - derül kl Jean-Jacques Urvoas tár­cavezető közleményéből.- Ez kizárólag jogi eljárás, amelybe a végrehajtó hatalom nem avatkozik bele - hangsú­lyozta a miniszter Arra is emlé­keztetett, hogy az átadást az sem akadályozhatja meg, hogy az érintett személy nem járul hoz­zá ahhoz, hogy átadják a külföl­di hatóságoknak. Salah Abdeslam ügyvédje szombat délután közölte, hogy védence elutasítja a kiadását Franciaországnak, miután azt szeretné, ha előbb a belga eljá­rást folytatnák le ellene. A francia igazságügyi minisz­ter jelezte, hogy Abdeslam ellen az őrizetbe vétele után Francia- ország kiadott egy újabb európai elfogató parancsot, kiegészítendő az elsőt. A másodikban minden ellene felhozott vád szerepel, s en­nek értelmében a belgiumi váda­kért is Franciaországban felelhet. Republikánusok Trump ellen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom