Nógrád Megyei Hírlap, 2016. február (27. évfolyam, 25-49. szám)
2016-02-27 / 48. szám
Egy buddhista szerzetes egy, a fiktív amerikai képregényhőst, Vasembert ábrázoló szobor mellett a Vat Tam Ru templomnál, a Bangkok szomszédságában fekvő Számút Prakanban 2016. február 26-án. A szerzetesek a templomot díszítő amerikai és japán képregényhősök szobraival a fiatalabb generáció számára szeretnék közelebb hozni a tanításaikat. A lengyel-magyar szolidaritás éve Oroszország tart a migránsválságtól Oroszországnak fel kell készülnie az európai migránsváiság következményeire - figyelmeztetett pénteken Konsztantyin Romtxlanovszkij, az orosz Szövetségi Migrációs Szolgálat (FMSZ) vezetője Moszkvában. Moszkva. Értékelésünk szerint az Európai Uniónak eddig még nem sikerült a migrációs folyamatok irányítása - véli az illetékes és hozzátette, hogy Oroszországnak fel kell készülnie a lehetséges következményekre. Ezek kapcsán Romodanovszkij elmondta: nem zárható ki, hogy a jövőben égyre több menekült érkezik majd a Közel-Keletről, Észak- Afrikából, és Közép-Ázsiából és cél-, vagy tranzitországként tekintenek majd Oroszországra, hogy Nyugat-Európába juthassanak el. Az illetékes szerint a menekültáradat és a romló gazdasági-szociális körülmények miatt az európaiak is elkezdhetnek kivándorolni. „A helyzet már most kiéleződött Hollandiában, Németországban és Francia- országban. Egyelőre még csak Kanadába, Ausztráliába és Új-Zélandra utaznak ki. A jövőben azonban nincs kizárva, hogy Oroszországba is jönni fognak” - tette hozzá. Romodanovszkij elmondta azt is, hogy az ukrajnai konfliktus 2014-es kezdete óta mintegy kétmillió ember keresett menedéket Oroszországban. Megfigyelők szerint az ukrajnai menekültek Oroszország különböző pontjain települtek le, sokan közülük azonban az Ukrajnával határos területeken tartózkodnak. Korlátozzák a befogadást Belgrad. Szlovénia és Horvátország ezentúl naponta legfeljebb ötszáz migránst enged be - közölte Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszter pénteken, hozzátéve, hogy erről Zágráb és Ljubljana csütörtök este értesítette Belgrá- dot. A tárcavezető kifejtette, hogy jelenleg Szerbiában körülbelül kétezer bevándorló tartózkodik, akik az új szabályok szerint tudnak majd csak továbbhaladni. Leszögezte, hogy a migránsok nem szeretnének sem Macedóniában, sem Szerbiában, sem Horvátországban maradni, céljuk valamelyik nyugat-európai állam. „A kérdés csak az, hogy azok az országok készek-e a befogadásukra" - fűzte hozzá. A szerb biztonsági szervek legmagasabb szintű készültségéről Stefanovic kijelentette: a hadsereg bevetésére egyelőre nincs szükség. Egyhangúlag elfogadta a lengyel szejm pénteken azt a határozatot, amely a lengyel-magyar szolidaritás évének nyilvánítja a 2016-os évet, az 1956. júniusi poznani kommunistaellenes felkelés és az 1956. októberi magyar forradalom 60. évfordulójára való emlékezés jegyében. Varsó. A szavazáson jelen volt a kétnapos varsói látogatáson tartózkodó Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke. A határozatban a lengyel és a magyar parlament leszögezi, hogy az 1956-os események mindkét nemzet történelmében különleges szerepet töltenek be, ezért - a poznani felkelésnek és a magyar forradalomnak emléket állítva - a 2016-os évet a lengyel-magyar szolidaritás évének nyilvánítja. A magyar parlament február 29-én szavaz ugyanerről a határozatról. „A lengyelek és a magyarok hősies megmozdulása a szabadság iránti örökös vágyunk, illetve Európa II. világháborút követő erőszakos felosztásával az egész régió rabságban tartása elleni tiltakozásunk tanúbizonysága volt. A nemzeteink által 1956-ban tanúsított kölcsönös szolidaritás és segítség olyan különleges értéket képez, amelyre kötelességünk közösen emlékezni” - áll a határozatban. „A határozatot igazán méltóságteljesen és egyhangúan hozta a szejm” - értékelte az MTI-nek nyilatkozva Latorcai János, kiemelve, hogy a lengyelországi parlamenti elfogadás időben egybeesett a kommunizmus áldozatainak Magyarországon csütörtökön tartott emléknapjával, valamint a Lengyelországban jövő héten megrendezendő, az antikommunista ellenállás hősei, az úgynevezett kiátkozott katonák előtt tisztelgő emléknappal. „Ez az időzítés történelmi ívet húz a határozatok hordere- jéhez”, tudatosítja, hogy a két nemzet történelme „meghatározó szerepet töltött be a kommunizmus megroggyantásában” - állapította meg az Országgyűlés alelnöke. Latorcai János utalt Orbán Viktornak a Bild német lap számára adott, a pénteki lengyel sajtóban széleskörűen idézett interjújára, amelyben a kormányfő aláhúzta: a közép-európai országok szövetsége „élet és halál” kérdése, szükség esetén sok magyar a lengyelekért, sok lengyel pedig a magyarokért vért is ontana, és a történelem folyamán nemegyszer így is történt. Ezzel kapcsolatban az Országgyűlés alelnöke kifejtette: „Soha nem voltunk jobban egymásra utalva”, ugyanakkor a térség országai „történelmi múltjuknak megfelelő súllyal” tudnak részt venni az Európai Unió munkájában, példát mutatva a nemzetek együttműködésére. Szíriái tűzszünet Bejrut, C Csaknem száz szíriai felkelő csoport beleegyezett, hogy két héten át tartják magukat a tűzszüne- ti megállapodáshoz, ha a damaszkuszi kormány nem folytatja ellenük a harcot a terrorizmus elleni küzdelemre hivatkozva - jelentette be pénteken az ellenzéki csoportokat tömörítő Tárgyalási Főbizottság. A tűzszünet helyi idő szerint éjfélkor lép életbe. A damaszkuszi rezsim is beleegyezett, hogy tiszteletben tartja a fegyvernyugvást, amely ugyanakkor az ENSZ által terrorszervezetként meghatározott fegyveres szervezetekre, így az Iszlám Állam és az An-Nuszra Front dzsihadistáira nem vonatkozik. Az egyelőre megfeneklett béketárgyalásokhoz közel álló, név nélkül nyilatkozó forrás szerint a fegyveres csoportok „túlnyomó többsége” vállalta, hogy tiszteletben tartja a fegyvernyugvást. Dszihadistákat utasítottak ki Az Iszlám Állam (IÁ) 3800 tagját utasította ki Törökország a dzsihadista szervezet elleni harc részeként - közölte Ibrahim Kalin török elnöki szóvivő pénteken. Ankara Kalin elmondta: ezzel egy időben a török hatóságok 105 ország csaknem 37 ezer állampolgárát akadályoztak meg abban, hogy belépjenek Törökországba, majd eljussanak Szíriába az IÁ soraiba. Kifejtette, hogy Törökországnak komoly aggodalmai vannak a szombat nulla órától érvénybe lépő szíriai tűzszünet miatt. Bassár el-Aszad szíriai elnök eddig mindig arra használta fel a béketárgyalásokat, hogy időt nyerjen kormányának - tette hozzá. Véleménye szerint mindaddig a menekültválság mélyülése várható, amíg a bombázások folytatódnak Szíriában. Kevesebb kompjárat Athen. Görögország megkísérli csillapítani a menekültáradatot azáltal, hogy a következő napokban az eddiginél kevesebb illegális bevándorlót szállít az Égei-tenger keleti medencéjében fekvő szigetekről a szárazföldre. „Le kell lassítanunk a beáramlást, mivel a menekültek feltorlódtak a szárazföldön” - közölte pénteken Todorisz Drítszasz, a hajózási és a szigetek ügyeinek minisztere a Skai görög hírtelevízióban. E célból a hatóságok kevesebb menetjegyet fognak kiadni, és egyúttal kevesebb kompot indítanak a menekültek elszállítására. A migránsoknak a regisztrálás után „valamivel tovább” kell a szigeteken maradniuk. Nem jelennek meg a kijelölt szálláson Németországban tavaly a menedéket kérők mintegy 13 százaléka nem jelent meg kijelölt szállásán a szövetségi belügyminisztérium pénteken megjelent adatai szerint. Berlin. A német közszolgálati rádió az ellenzéki Baloldal parlamenti (Bundestag-) frakciójának írásbeli kérdésére adott belügyminisztériumi választ idézve azt jelentette, hogy a határon belépő, menedéket kérő - hivatalosan még nem menedékkérőnek számító - emberek tartományok közötti elosztását szolgáló informatikai rendszerben nyüvántartásba vett személyek 13 százaléka nem jelent meg azon a befogadó-állomáson, ahová a határon irányították. Tavaly 1 millió 91 ezer 894 ember érkezését regisztrálták, vagyis nagyjából 142 ezren nem jelentek meg kijelölt szállásukon. Azonban nem regisztrálnak személyes adatokat, és előfordulhat, hogy egy-egy embert többször nyilvántartásba vettek, ami részben magyarázhatja a rendszerben és a szállásokon regisztrált személyek száma közötti eltérést. A tárca szerint további magyarázat lehet, hogy egyesek időközben visszatértek hazájukba, vagy más országba utaztak tovább Németországból, vagy illegalitásba vonultak Németországban. A minisztérium egy új dokumentum, a menedékkérő-igazol- ványnak is nevezett érkezési igazolás révén igyekszik megelőzni az ilyen bizonytalanság kialakulását. A dokumentumot mindenkinek kiállítják, aki menedékjogi kérelem benyújtásának szándékával jelentkezik belépésre a határon - ők az úgynevezett menedéket kérők, akik majd később, a kérelem benyújtásával válnak hivatalosan menedékkérővé -, és a várakozások szerint így legalábbis sokkal kevésbé lesz jellemző az olyan eltérés, amely a 2015-ös adatokban mutatkozik. Az igazolással ugyanis csak azon a szálláson lehet igénybe venni a menekültügyi ellátást, amely a dokumentumon szerepel. Ilyen igazolás nélkül nem lehet benyújtani menedékjogi kérelmet sem. Egy teherautó a kígyózó hulladékhalom között Bejrút északi elővárosának, al-Fanarnak az egyik utcáján 2016. február 26-án. A kormány elvetette azon szándékát, hogy a szemetet Oroszországba exportálja feldolgozásra. A libanoni fővárost és környékét több mint fél éve elborító hulladékhalmok miatt számos tüntetést tartottak és követelték a kormány lemondását. Szuperhősök temploma Thaiföldön Hulladékkrízis Libanonban
