Nógrád Megyei Hírlap, 2016. február (27. évfolyam, 25-49. szám)

2016-02-27 / 48. szám

Vezetőváltás: nem megoldás Ellenzéki pártok nem tartják megoldásnak a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ­nál (Klik) bejelentett vezető- váltást. Budapest. Dúró Dóra, a parlament kulturális bizottságának jobbikos el­nöke szerint a lépés rendszerszintű változtatás helyett a kapkodását bizo­nyítja. A politikus pénteki közlemé­nyében azt írta: az, hogy a Klik három­éves fennállása alatt harmadik vezető­jét kapja, rávilágít arra, hogy nem csak személyi problémáról van szó. A Jobbik szerint azoknak az önkor­mányzatoknak, amelyek jó gazdái voltak az iskoláiknak, és a tanulók rendre az országos átlag felett teljesí­tettek a méréseken, vissza kellene ad­ni a fenntartás lehetőségét. A Demokratikus Koalíció (DK) sze­rint Pölöskei Gáborné kinevezése azt jelzi, hogy „működik a fideszes csa­ládpolitika”. Azt írták: a politikusok családjai "nem maradtak az út szélén, egytől-egyig milliárdos közbeszerzé­seket, földeket és trafikokat kaptak". Az ellenzéki párt megjegyezte: a csa­ládtagok „szerencsére véletlenül pont hazánk legjobb független szakembe­rei is egyben”. Szabó Szabolcs, az Együtt színei­ben politizáló független országgyűlé­si képviselő a Klik megszüntetését szorgalmazta. Értékelése szerint az intézmény alapvetően hibás koncep­ción alapul, szerkezetileg működés- képtelen, abba „nem lehet életet le­helni”. Megjegyezte: pártja szerint Pölöskei Gáborné kifejezetten jó és elismert szakember, amin az sem vál­toztat, hogy Áder János államfő test­véreként kinevezése nem feltétlenül elegáns. Bősz Anett, a Magyar Liberális Párt ügyvivője közleményében azt írta: a Küket nem megreformálni kell, ha­nem megszüntetni. „Egy olyan szer­vezetet, amely szakmai értelemben képtelen ellátni feladatát, és amely­nek az adóssága percenként 20 ezer 400 forinttal növekszik, a földdel kell egyenlővé tenni” - fogalmazott, meg­jegyezve: a családbarát kormányzás nem azt jelenti, hogy a kormány, va­lamint a fideszes párttagok család­tagjait hozzák helyzetbe. Az Emberi Erőforrások Minisztéri­uma csütörtökön közölte, hogy már­cius 1-jétől Pölöskei Gáborné vezeti a Küket, Hanesz József jelenlegi elnök pedig közös megegyezéssel február 29-én távozik beosztásából. Igazságos és jogszerű a népszavazás Az igazságügyi miniszter szerint a kormány népszavazási kezde­ményezése igazságos és jogszerű. Trócsányi László pénteki sajtótá­jékoztatóján a kormányfő által szerdán bejelentett népszavazási kezdeményezésről azt mondta, hogy az igazságos, jogszerű és a demokrácia elvén alapul, mert a népet kérdezi meg. A népszava­zás a legerősebb eszköz, erősebb legitimációt jelent, mint a parla­menti - hangsúlyozta. Budapest A miniszter kiemelte: az Al­kotmánybíróság már korábban rögzítette, hogy az uniós jog nem nemzetközi jog, hanem autonóm jogrendszert képező bel­ső jog, vagyis a kérdés nem nemzetközi jogba ütköző. A kormány álláspontja sze­rint az Európai Unió nem kapott olyan hatáskört, hogy egy országba be lehes­sen telepíteni embereket - mondta, hozzá­téve: fontos, szuverenitást érintő kérdés­ről van szó. Annak alátámasztására, hogy az uniós és a nemzetközi jog nem azonos, utalt ar­ra: az alaptörvény „E” cikkelye szabályoz­za az uniós joghoz, míg a „Q” a nemzet­közihez való viszonyt. Trócsányi László leszögezte: a kormány egy erős Európai Unióban érdekelt, amely az erős nemzetállamok uniója, a tagál­lamok egyenjogúságára épül, ahol az eu­rópai értékek azonos mércéje, továbbá a négy alapszabadság és Schengen védel- mezése valósul meg. Hozzátette: vannak azonban elvi kérdé­sek, ilyen például a szuverenitásé. A mi­niszter felidézte: már Magyarország EU- csatlakozása előtt, 2002-ben is tartalmaz­ta az alkotmány az uniós klauzulát, ezt ül­tette át az alkotmányozó az alaptörvény 2011-es elfogadásakor. Az „E” cikkely szerint „Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerző­dés alapján - az alapító szerződésekből fa­kadó jogok gyakorlásához és kötelezettsé­gek teljesítéséhez szükséges mértékig-az alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja.” A miniszter felidézte azt is, hogy 2010- ben alkotmánybíróként, a Lisszaboni szerződés vizsgálata során állást foglalt egy párhuzamos indokolásban, hogy az integrációhoz csatlakozó állam az állami szuverenitást külön nyilatkozat nélkül is fenntartja magának, hiszen ez a tagálla­mi alkotmányok alapkövét képezi. A tag­államok nem mondtak le államiságuk, szuverenitásuk és függetlenségük lénye­géről, államrendjük alapjainak meghatá­rozásáról; a tagállamok megtartották al­kotmányuk azon alapelvei feletti szabad Trócsányi László igazságügyi miniszter sajtó- tájékoztatót tart a kötelező betelepítési kvó­táról szóló országos népszavazásról Buda­pesten, az Igazságügyi Minisztériumban 2016. február 26-án rendelkezési jogukat, amelyek nélkülöz­hetetlenek az államiság, az alkotmányos identitás fenntartásához. A kötelező betelepítési kvótáról azt mondta: az egész Európát foglalkoztatja. Hangsúlyozta: a népszavazást el kell ha­tárolni a kvótapertől, amelynek előzmé­nye, hogy 2015-ben az Országgyűlés tör­vényi szinten szólította fel a kormányt ke­reset benyújtására. A kvótaperben a kor­mány azt állítja, hogy nincs megfelelő jog­alapja az EU-nak a kvóta elfogadására. Hozzátette, bízik abban, hogy az év végé­ig a kérdésben ítélet születhet. A népszavazási kezdeményezésről azt mondta, az a jövőre irányul, hiszen a kér­dés továbbra is aktuális, a migrációs nyo­más erősödik. Kitért arra is, hogy uniós kérdésekben Európa-szerte nem ritka a népszavazás, Írországban, Franciaországban, Hollan­diában is volt már és Magyarországon is a csatlakozás előtt. A kvótáról szólva kifejtette: az uniónak vannak kizárólagos és osztott hatáskörei. Előbbiek közé sorolta például a vám- és kereskedelempolitikát, utóbbiak közé a jog, a szabadság és a biztonság kérdésé­vel összefüggő ügyeket, amelyeknél a tag­államok nem akartak lemondani vala­mennyi döntési kompetenciájukról. Utób­bira említette példaként az alaptörvény „E” cikkelyét is, amely a „szükséges mér­tékig” határozza meg a hatáskörök áten­gedését. Hozzátette: a kvóták ügyében „lo­pakodó hatáskörelvonásról” van szó az unió részéről. Trócsányi László hangsú­lyozta: a nemzeti alkotmány védelmezé- se fontos dolog, a népszavazás arra irá­nyul, hogy miként viszonyuljon az ország a kvótához. A miniszter szerint a kérdés érthető, a jogalkotó pedig tudja, hogy az eredmény ismeretében mi a teendője. Az Ország- gyűlésnek nem válasz esetén törvényt kell alkotnia arról, hogy milyen feltéte­lekkel és módon dönt a befogadási köte­lezettségvállaláshoz történő hozzájáru­lásról. Igen válasznál pedig olyan tör­vényt kell alkotnia, amely megnyitja a le­hetőségét annak, hogy Magyarország tá­mogassa az európai uniós jog olyan irányú megváltoztatását, amely lehetővé teszi a kötelező betelepítési kvóta előírá­sainak uniós hatáskörbe telepítését. Kérdésre válaszolva elmondta: ha a népszavazás eredménytelen, akkor nem köti az Országgyűlést a népszavazás ered­ménye, saját hatáskörben dönt erről. A Nemzeti Választási Irodánál történte­ket Trócsányi László méltatlannak nevez­te, hozzátéve: egyéni felelősségét nem ér­zi benne. HIRDETÉS 3100 Salgótarján, Rákóczi út 2ő, lefon: (20) 2094241, (20) 2094221, (30) 448-1342, (30) 448-1322 Fax: (32) 786-744 E-maii: lehoczki@gergiha1o.hu; lehoakLszaboics@upcmail.hu Web: http://www.1ehoczkivagyonvedeiem.hu Ha Európa egy évvel ez­előtt fogadta volna el a magyar megoldást a be­vándorlási válsággal kap­csolatban, ma nem itt tar­tanánk - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénte­ken az MTI-vel. I A tárcavezető arra re­agált, hogy Sigmar Gabriel alkan- ceüár, SPD-elnök a német ARD- tévé politikai vitaműsorában úgy nyilatkozott a bevándorlásról: „Orbán magyar miniszterelnök kijelentette, hogy nem alkalmaz­za az EU-menedékjogot, nem akar egyetlen menekültet sem az országában. És akkor kelet­keztek a magyar határ előtt a rossz képek. És akkor mi azt mondtuk, inkább hagyjuk az embereket hozzánk jönni, mint hogy hagyjuk őket nyomorogni.” Mint mondta, „a dolog azzal in­dult, hogy egy kelet-európai mi­niszterelnök európai jogot sér­tett, és nem azzal, hogy a német kancellár európai jogot sértett”. Úgy vélte, „ha mi talán hibát kö­vettünk el, akkor azt, hogy túlbe­csültük a készséget a közös fele­lősségvállalásra Európában. Ha na, a dolog azzal indult, hogy Or­bán azt mondta: én senkit nem fogadok be.” Szijjártó Péter mindezzel kap­csolatban kijelentette: „sajnos egyes európai vezetó'k továbbra is megpróbálják a valótlanságot valóságnak, a hamisságot igaz­ságnak beállítani”. Ellentétben azzal, amit a német alkancellár Nyolcvanezer hektár belvíz alatt Budapest. Jelenleg 80 ezer hek­tár földterület van víz alatt, de a belvíz terjedése várhatóan meg­áll - közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) műszaki fő­igazgató-helyettese az Ml aktuá­lis csatorna pénteki műsorában. Láng István elmondta: idén annyival jobb a helyzet, hogy - egyebek mellett a közfoglalkozta­tás következtében - nagyon sok csatornát ki tudtak tisztítani, ezért a belvizes területről kiszi­vattyúzott víz gyorsabban át tud azokon folyni. Az előrejelzés szerint a követ­kező napokban kevesebb csapa­dék hullik, ezért várhatóan nem terjed tovább a belvíz. Március­ban viszont előreláthatóan az éves átlagnál 70 százalékkal több eső esik majd, emiatt elhú­zódó belvízi védekezésre kell számítani - figyelmeztetett. Az OVF által az MTI-hez pén­teken eljuttatott közlemény sze­rint jelenleg tizenkét vízügyi igazgatóság területén, 54 belvíz- védelmi szakaszon tartanak fenn belvízvédelmi készültséget. ítéletek határzár tiltott átlépése miatt Szeged. Kétszázharmincnyolc ítéletet hozott határzár tiltott át­lépésének bűntette ügyében a Szegedi Járásbíróság a héten - tá­jékoztatta a Szegedi Törvényszék szóvivője pénteken az MTI-t. Juhászné Prágai Erika közölte, a bíróság négy vádlottra felfüg­gesztett szabadságvesztést sza­bott ki a kiutasítás mellett; 161 vádlottat egy évre, 67-et két évre, ötöt három évre kiutasított Ma­gyarország területéről, egy fiatal­korút pedig egy évre próbára bo­csátott. A vádlottak - akik többsége marokkói, afgán, iráni, szíriai vagy pakisztáni állampolgársá­gúnak vallotta magát - a mások által korábban megrongált határ­záron keresztül vagy a kerítés alatt, illetve felett átbújva léptek illegálisan magyar területre. A Szegedi Járásbíróság ta­valy szeptember 15-étől csütör­tökig 1666 migráns ügyét bírál­ta el határzárral kapcsolatos bűncselekmény miatt gyorsí­tott eljárásban. mond, Magyarország nem sér­tett európai jogot, épp ellenkező­leg, egyedül Magyarország tart­ja be a nemzetközi előírásokat, és védi meg a schengeni zóna külső határát - emelte ki. A külügyminiszter hangsú­lyozta: Magyarország mindig be­fogadta azokat, akik valóban me­nekültek. Ugyanakkor feltette a kérdést, hogy „menekült-e az, aki elhagyja Törökországot, Gö­rögországot, Macedóniát, Szer­biát, Horvátországot, Szlovéniát és Ausztriát azért, hogy Német­országba jusson”. Úgy vélte, ezek az emberek semmilyen megállapodás alap­ján nem tekinthetők menekül­teknek, ők illegális gazdasági be­vándorlók, márpedig „Magyar- ország nem fogad be illegális gazdasági bevándorlókat”. Szijjártó Péter szerint ma már egyre több ország látja be, hogy egyedül a magyar megoldás mű­ködik. Ha Európa egy évvel ez­előtt fogadta volna el a magyar megoldást, ma nem itt tartanánk - mutatott rá. egymillió embert 500 millió em­berre elosztottunk volna, akkor senkivel nem történt volna sem­mi. Nem azzal indult a dolog, hogy mi meghívót küldtünk vol-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom