Nógrád Megyei Hírlap, 2016. február (27. évfolyam, 25-49. szám)
2016-02-16 / 38. szám
Elrendelte a kormányfő a határzár megerősítését A miniszterelnök elrendelte a műszaki határzár megerősítését és újabb határzár építéséhez szükséges kapacitások előállítását. Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben, a tavaszi ülésszakot megnyitó napirend előtti felszólalásában a magyar emberek biztonságának megőrzését nevezte 2016 legfontosabb feladatának. Ssidafiest Tavaly ■ Magyarország a migránsok nyomása alatt állt, akik Európába „zűrzavart, felfordulást, félelmet, bűn- cselekményeket, terrorakciókat” hoztak. A magyar kormánynak és parlamentnek azonban időben sikerült megvédem az országot - hangoztatta miniszterelnök. Orbán Viktor azt kérte a képviselőktől, hogy az ország megvédéséhez, a terrorakciók elhárításához szükséges további törvénymódosításokat fontolják meg és támogassák. A kormányfő a rendőrök és katonák mellett köszönetét mondott a visegrádi együttműködés másik három országának is, amiért Magyarország mellé álltak, miközben „egész Európa Magyarországon köszörülte a nyelvét". Mindennek eredményeként Magyarország ma Európa egyik legstabilabb országa - jelentette ki. Az európai közvéleményről szólva úgy fogalmazott: „sikeresen lerúgta magáról” a cenzúrát, és kiderült, hogy a kontinensen sokkal többen értenek egyet Magyar- országgal, mint ahányan ellenzik a magyar határvédelmi politikát. Magyarország álláspontja ma az európai emberek többségének álláspontja, és az európai emberek nem értik, hogy az ő kormányuk, miért nem teszi ugyanazt, mint a magyar - mondta. A miniszterelnök szerint a globális helyzet, a több millió belső menekült a különböző országokban, előrevetíti, hogy „Magyar- országon a migrációs népvándorlási nyomás 2016-ban nőni fog”. Eközben Európa védtelen és gyenge, a migránsválság kezelésének brüsszeli politikája megbukott, ráadásul az EU-ban nemcsak a képesség, hanem az akarat is hiányzik, hogy megvédje saját magát - jelentette ki. Vizsgálóbizottságot az ORÖ ügyleteinek kivizsgálására! Valódi tárgyalásokat az oktatásban! Budapest Az Együtt - a Korszak- váltók Pártja szerint az oktatásban valódi tárgyalásokra van szükség, méghozzá azokkal a szereplőkkel, akik tényleg tehetnek a gyermekekért. A független képviselő Szelényi Zsuzsanna hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a múlt hét végén több ezer tanár és szülő vonult az utcára, mert féltik a gyermek jövőjét Eközben a „tudásellenes kormány” nem érti meg, hogy miről szól a 21. század, ahol az oktatásnak az lenne a feladata, hogy minden gyermek eljusson a képességei maximumához - tette hozzá. A politikus másik témára áttérve azt mondta, különös aggodalommal figyelik, hogy miről fog szólni Orbán Viktor miniszterelnök moszkvai látogatása. Szelényi Zsuzsanna szerint a magyar kormány jelentősen alulértékeli a „putyini Oroszország rezsimje” által jelentett veszélyt, és ettől a látogatástól semmi jót nem lehet várni. Magyar valóság A Párbeszéd Magyarországért szerint Orbán Viktor nem akar a magyar valóságról beszélni, mert a miniszterelnök hétfői beszédében nem volt szó az emberek hétköznapjait érintő dolgokról. Budapest A párt társelnöke a kormányfő napirend előtti parlamenti felszólalására reagálva azt mondta, a beszédben nem volt szó az egészségügy „lerohasztásáról”, a közoktatás összeomlásáról és a növekvő szegénységről. A politikus úgy fogalmazott: kit érdekel a külkereskedelmi mérleg, a GDP-nö- vekedés vagy az államadósság csökkentése, amikor az emberek 40 százaléka a létminimum alatt él. Szabó Tímea arra is kitért, hogy a kormányfő beszélt a minimálbéremelésről, pedig a bértárgyalások résztvevőinek egyik követelése sem teljesült és a kabinet „megint átverte” a közmunkásokat; A politikus megjegyezte, hogy a miniszterelnök úgy állítja be a pedagógusok tiltakozását, mintha az kizárólag a béremelésről szólna. Ez egy hazugság, ugyanis a magyar közoktatás összeomlott - jelentette ki. Szabó Tímea végül azt mondta, a PM nevében országgyűlési határozati javaslat formájában benyújtotta a miskolci Herman Ottó és a budapesti Teleki Blanka gimnáziumok által megfogalmazott követeléseket. A Jobbik parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) gyanús ügyeinek kivizsgálására. Budapest Szilágyi György, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője hétfői sajtótájékoztatóján felidézte: a Jobbik már több mint egy éve felvetette és azóta is folyamatosan mondja, hogy az ORÖ-nél az uniós pénzek elszámolása nincs rendben. Rámutatott: nem azokra a célokra használták fel ezeket a forrásokat, mint amire meghatározta őket a magyar állam és az unió. Most már az Emmi is úgy véli az ellenőrzések alapján, hogy az elszámolások nincsenek rendben, és vissza kívánja fizettetni az 1,2 milliárd forintot - tette hozzá. Szilágyi György szerint nem elegendő a minisztériumi vizsgálat, ugyanis a kormányhoz fűződő viszony miatt az elfogultság veszélye merül fel, illetve fennáll az a gyanú is, hogy ezek a pénzek a kormánypártokhoz vándoroltak. A Jobbik nemcsak a Híd a munka világába programot, hanem minden felzárkóztatási, integrációs forrást megvizsgálna, ami az ORÖ-höz került. Az ellenzéki politikus felidézte Orbán Viktor kormányfő kongresszusi beszédét, amelyben többek között Schmitt Pállal és Pokorni Zoltánnal említette egy lapon Farkas Flóriánt és arról beszélt, azért nem engedi el Farkas Flórián kezét, mert az országot és a Fideszt szolgálja. Felmerül a kérdés, hogyan szolgálja Farkas Flórián a Fideszt; vajon ezek „a piszkos pénzek esetleg kampányokra, különböző szavazatvásárlásokra” kerültek ki a Fideszhez - mondta a jobbikos politikus. Szerinte a vizsgálóbizottságot minden becsületes képviselőnek támogatnia kell, aki tiszta vizet szeretne önteni a pohárba. Felszólította a kormányt, hogy addig, amíg a vizsgálatok nem zárulnak le, semmilyen anyagi forrást ne biztosítson az ORÖ-nek. Összeszerelő üzem lett Magyarország Budapest LMP frakcióvezetője szerint a kormány olyan pályára állította Magyarországot, ahol olcsó bérek vannak és a támogatásokkal a multicégeknek kedveznek, az ország egy összeszerelő üzemmé vált. Schiffer András hétfőn a parlamentben Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalására válaszolva azt mondta, ez a politika elüldözi a fiatalokat Magyarországról, így a magyar kormány is gerjesztője a globális egyensúlytalanságnak, amely a migrációs helyzet okozója. Az ellenzéki politikus bírálta, hogy az oktatásból pénzt vontak ki, ugyanis szerinte egy fejlődő gazdaság alapját az oktatás jelenti. Számon kérte a közmunkások béremelését, és felhívta a figyelmet arra, hogy nyolc éve be van fagyasztva a közalkalmazotti bértábla. Elkészült az ötszázezredik autó a Mercedes-Benznél A Mercedes-Benz kecskeméti gyárában elkészült az ötszázezredik autó, amely egy kozmoszfekete színű CLA modell - tájékoztatta a Mercedes-Benz gyár hétfőn az MTI-t. Kecskemét A termelési jubileum megünneplésének alkalmából február 9-én a gyárba látogatott Orbán Viktor miniszterelnök, egyúttal találkozott a január 1-jén kinevezett új gyárigazgatóval, Christian Wolff-fal - olvasható a Mercedes közleményében. A tájékoztató idézte a gyár igazgatóját, aki kiemelte, egy 15 millió eurós beruházás keretében innovatív logisztikai fejlesztés valósul meg a gyárban. Az árukosaras logisztikai rendszer bevezetéséhez az ellátási folyamatok gyökeresen megváltoztak. Az építési munkálatok 2016 elején kezdődtek, és várhatóan nyárig befejeződnek. A Mercedes-Benz a 2012 márciusában megnyitott gyárba eddig több mint 1 milliárd eurót fektetett be. A kecskeméti gyár a nemzetközi Mercedes-Benz Cars gyártási hálózatának része a kompaktautó termelési hálózaton belül. A kompaktautók továbbra is sikeresek a Mercedes-Benznél: januárban 45.840 ügyfél döntött A-vagy B- osztályos Mercedes-Benz vásárlása mellett. Az előző év azonos időszakához viszonyított eladások ezzel 35,9 százalékkal emelkedtek. Az elmúlt évben 25,8 százalékkal növekedett világszerte a kompaktmodellek eladása, ami összesen 582 ezer 531 jármű eladását jelentette. ítéletek a határzár tiltott átlépése miatt Százötvenöt ítéletet hozott határzár tiltott átlépésének bűntette ügyében a Szegedi Járásbíróság a múlt héten - közölte a Szegedi Törvényszék szóyivője hétfőn. Szeged. Juhászné Prágai Erika közölte, két vádlottal szemben felfüggesztett szabadság- vesztést szabott ki a bíróság, a kiutasítás mellett, 133 vádlottat egy, húszat pedig kettő évre kiutasított Magyarországról. A vádlottak - akik többségében Szomáliái, pakisztáni, iráni és szír állampolgárságúnak vallották magukat - a mások által korábban megrongált határzáron keresztül vagy a kerítés alatt, illetve felett átbújva léptek illegálisan magyar területre. A bíróság ítéleteit a vádlottak és védőik tudomásul vették, így azok jogerőre emelkedtek. A terheltek nem kérték az írásba foglalt ítélet anyanyelvűkre fordítását. A szóvivő kitért arra, hogy az elmúlt héten a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságra tíz menekültügyi kérelemmel kapcsolatos beadvány érkezett. A folyamatban lévő ügyek közül 17 hatályon kívül helyezéssel, míg egy-egy megszüntetéssel, illetve áttétellel fejeződött be. Nincs alternatívája a magyar-magyar összefogásnak A magyar-magyar párbeszédnek, a magyar összefogásnak nincs alternatívája a Felvidéken sem - jelentette ki Bárdos Gyula, a legnagyobb szlovákiai magyar társadalmi és köznevelési szervezet elnöke az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának hétfői ülésén. Budapest. A Csemadok vezetője azt hangsúlyozta, nem pártban, hanem közösségben gondolkodnak, ezért is hívták fel a március eleji parlamenti választás előtt a két szlovákiai magyar pártot arra, hogy ne egymással szemben határozzák meg magukat, hanem közösen induljanak. Hozzátette, a Most-Híd nem válaszolt a felvetésükre, míg a Magyar Közösség Pártja (MKP) kedvező választ adott, utóbbi listáján ötvennél is több Cse- madok-tag szerepel. A közösség megosztottsága, fel- daraboltsága „mindenkinek jó, csak a szlovákiai magyarságnak nem” - jelentette ki Bárdos Gyula, megemlítve, hogy a mostaninál nagyobb létszámú, láthatóbb magyar képviseletre van szükség a pozsonyi parlamentben, hogy hatékonyan léphessenek fel a magyarok lakta vidékek felemelkedéséért és a magyarság önkormányzatiságának megteremtéséért. Farkas Iván, a Magyar Közösség Pártjának gazdasági és régiófejlesztési alelnöke, Muzsla polgármestere a tanácskozáson arról beszélt: a magyarok lakta Dél-Szlovákiá- ban volt húsz éve a legmagasabb az életszínvonal, a régió mára Szlovákia támogatásra leginkább rászoruló térségévé vált. Ennek okát az agrárium elsorvasztásában és a munka- nélküliség megugrásában látva kijelentette: a mezőgazdaságot a termelő, feldolgozó és értékesítő szövetkezetek támogatása útján és termelői piacok nyitásával kellene felfuttatni, hogy az emberek hazai termékeket vásárolhassanak, ugyanakkor szükség van a térség közlekedési infrastruktúrájának fejlesztésére is. A szlovákiai magyarok oktatásának helyzetéről szólva Geri Valéria, Kisújfalu polgármestere egyebek mellett arról beszélt: gyakorlati képzés hiányában „lassan elbukik a szakoktatás”, miközben a minimális osztálylétszám tervezett bevezetése közel kétszáz kisiskolát veszélyeztet. Knirs Imre, Révkomárom alpolgármestere azt emelte ki: városuk az idegenforgalom mellett a Duna közelségében rejlő lehetőségeket is ki kívánja használni; megemlítette: a fénykorában hatezer embert foglalkoztató hajógyárban ma huszadennyien dolgoznak. Bárdos Gyula, a legnagyobb szlovákiai magyar társadalmi és köznevelési szervezet, a Csemadok elnöke (jobbról a második) és Duray Miklós, a Szövetség a Közös Célokért elnöke (jobbra) az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának ülésén a Parlament Esterházy János tanácstermében 2016. február 15-én-> f