Nógrád Megyei Hírlap, 2016. február (27. évfolyam, 25-49. szám)
2016-02-16 / 38. szám
mti/ap/vkginiamaiq Székely szabadság: tüntetés lesz Kolozsvár/Marosvásáriiely. Izsák Balázs szerint semmilyen peres fejlemény nem akadályozhatja meg azt, hogy március 10-én, a székely szabadság napján a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) megtartsa a bejelentett marosvásárhelyi megemlékezést és tiltakozást. Az SZNT elnöke azt követően nyilatkozott erről az MTI-nek, hogy kézhez kapta annak az ítéletnek az indoklását, amelyben a törvényszék a székely szabadság napja rendezvényeinek a tudomásul vételére kötelezi Dórin Florea polgármestert. Izsák Balázs elmondta, a gyülekezési törvény szerint a polgármester a bejelentés utáni 48 órában tilthat be egy rendezvényt. Ezt Dórin Florea nem tette meg tavaly tavasszal, amikor az idei rendezvényt bejelentették. Ehelyett egy válaszlevélben korainak minősítette a beadványt, és elhárította a vélemény- nyilvánítást. Ezt a levelet értelmezte a bíróság, és kötelezte tudomásulvételre a polgármestert. Elutasították a bíróság a többnyelvű táblákat Kolozsvár. A Kolozs megyei törvényszék hétfőn kimondott alapfokú ítéletében elutasította a helyi Minority Rights egyesület, és több száz kolozsvári polgár arra vonatkozó kérését, hogy kerüljenek ki többnyelvű helységnévtáblák Kolozsvár határába. A romániai bíróságok portálján röviden összefoglalt ítéletben a törvényszék elfogadta a Minority Rights egyesület, és a hozzá csatlakozott kolozsvári személyek jogosultságát a pereskedésre, de megalapozatlannak tartotta a többnyelvű feliratok kérését. Korábban egy holland emberjogi alapítvány azonos keresete alapján ugyanez a törvényszék a többnyelvű helységnévtáblák kihelyezésére kötelezte a kolozsvári polgármesteri hivatalt, a másodfokon eljáró táblabíróság azonban úgy vélte, a holland alapítvány nem jogosult arra, hogy a kolozsvári magyarok nevében pereskedjék. Ezért kezdődött újra a per immár egy kolozsvári egyesület nevében, kolozsvári magyarok százainak a támogatásával. Kolozsváron ma már csak mintegy 50 ezer magyar él az elvándorlás és az etnikai arányokat felborító betelepítések miatt. Ez a jelenleg háromszázezres város lakosságának mintegy 16 százaléka. légicsapások Szíriában Légicsapások értek hétfőn egy észak-szí- riai kórházat, amelyet az Orvosok Határok Nélkül (MSF) nemzetközi segély- szervezet támogat. A támadásban heten meghaltak és az MSF nyolc munkatársa eltűnt - közölte Mego Terzian, a segélyszervezet elnöke. Bejrűt/Párizs. Korábbi értesülések szerint a támadásnak kilenc halálos áldozata van, köztük egy gyermek. Terzian úgy vélte, Oroszország vagy a Szíriái kormányerők légi ereje hajthatta végre a kórház elleni légicsapásokat. „A bombázások célpontja egy az MSF által támogatott kórház volt. A kórházat magába foglaló épület teljesen romba dőlt” - közölte az Emberi Jogok Szíriái Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű, londoni központú szíriai aktivistahálózat párizsi szóvivője. Az OSDH szerint a támadásnak, amelyet valószínűleg orosz harci gépek hajtottak végre, több tucatnyi sebesültje is van. Egy a helyszínen dolgozó aktivista korábban azt mondta, a kórház teljes személyzete meghalhatott a támadásban. Elmondta, hogy a négyemeletes épület korábban cementgyár volt, abból alakították át kórházzá. Az MSF szíriai missziójának vezetője, Massimiliano Rebaudengo megerősítette a légitámadás tényét, és az AFP hír- ügynökségnek azt mondta: két támadás volt két-két rakétával és néhány percnyi különbséggel, tehát négy rakéta csapódott be az épületbe. A kórház személyzetének legalább nyolc tagja eltűnt. „Szándékos támadás történt egy egészségügyi intézmény ellen. A kórház lerombolása azt jelenti, hogy a térségben élő mintegy 40 ezer ember mostantól nem jut egészségügyi ellátáshoz” - jelentette ki Rebaudengo. A kórház az Idlíb tartománybeli Mááret an- Númán közelében, Hadíje helységben volt, Damasz- kusztól 280 kilométerrel északra. Az intézményben 54 fős személyzet dolgozott, és 30 ágyat, két műtőt, egy sürgősségi szobát és egy ambuláns rendelőt tartottak fenn benne. Az MSF 2015 óta támogatta a kórházat egészségügyi felszerelésekkel és finanszírozással. Az MSF 153 kórházat támogat Szíriában, amelyek közül csak idén ötöt ért katonai támadás. Nem csökken az érkező migránsok száma Nem csökken a balkáni útvonalon érkező migránsok száma: januárban közel 63 ezer, februárban pedig újabb 28,5 ezer migráns lépte át a szerb-horvát, majd a horvát- szlovén határt, és távozott tovább Ausztriába - derült ki a két ország belügyminisztériumának jelentéséből hétfőn. Zágráb/Ljubljana. a zágrábi bel ügyminisztériumnak az MTI-hez eljuttatott adatai szerint múlt szombaton 2603, vasárnap 1749, hétfőn 8 óráig pedig újabb 512 migráns lépte át a szerb-horvát határt. A magyarszerb zöldhatár szeptemberi lezárása óta Horvátországban 650 833 illegális bevándorlót vettek nyilvántartásba, csak az elmúlt egy hétben valamivel több mint 12 ezret. Szlovén adatok szerint a horvát- szlovén határt múlt szombaton 2576, vasárnap 2660, hétfőn 6 óráig pedig egyetlen migráns sem lépte át. Februárban összesen 28 623 migráns érkezett a volt jugoszláv tagköztársaságba. Szlovéniában a legfrissebb adatok szerint tavaly október közepe óta 470 012 illegális bevándorlót regisztráltak. Ljubljana ettől a héttől szigorít a menekültek fogadásának feltételein. Ennek előzménye, hogy Ausztria úgy döntött: csak azokat a migránsokat fogadja be, akik háborús területről érkeznek a balkáni útvonalon. Erről Bécs értesítette Ljubljanát, utóbbi pedig Horvátországot, Szerbiát és Macedóniát. Miro Kovac horvát külügyminiszter az RTL kereskedelemi televízió vasárnap esti híradójában arról beszélt: amennyiben Ausztria és Szlovénia lezárja határait, Horvátországnak is ugyanazt kell tennie. Zágráb amíg teheti, hatékonyan együttműködik Macedóniával, Szerbiával, Szlovéniával, Ausztriával és Németországgal - hangsúlyozta. A miniszter úgy véli: a horvát hatóságok emberségesen és hatékonyan kezelik a menekültválságot. Ha viszont a nyugatra lévő országok elkezdik lezárni határaikat a migránsok előtt, Horvátország is lezárja határát Szerbiával, majd Szerbia ugyanezt teszi a macedón határon - tette hozzá. Tárgyalnak az együttműködésről A kétoldalú együttműködés erősítésének lehetőségeit, így többek között közös energetikai projekteket vitat meg Vlagyimir Putyin orosz elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel szerdán Moszkvában - tudatta a Kreml hétfői közleményében. Mosáva. A dokumentum szerint a felek megvitatják a kétoldalú együttműködés erősítésének lehetőségeit, többek között a Vlagyimir Putyin tavaly februári budapesti látogatásán elért megállapodások végrehajtásával összefüggésben. A megbeszélések napirendjén a kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok fejlesztésének lehetőségei, az energetika és a magasan fejlett technológia alkalmazása terén megvalósítandó közös projektek előmozdítása, a kulturális együttműködés szerepel. A felek várhatóan „aktuális nemzetközi kérdésekben is véleményt cserélnek.” Zikaláz Oroszországban Első alkalommal mutattak ki zikavírusos megbetegedést Oroszországban: egy nő a Dominikai Köztársaságban eltöltött nyaralását követően hurcolta be az országba a kórokozót - közölték hétfőn a moszkvai fogyasztóvédelmi hatóságok. Moszkva/Berlin. A beteget kórházban ápolják, állapota kielégítő. Az asszony a latinamerikai országból történt visszatérése után lázra és bőrkiütésekre panaszkodott. Az egészségügyi hatóságok a nő családját is kivizsgálták, további megbetegedést azonban nem mutattak ki a tesztek. A trópusi betegségek vizsgálatával foglalkozó Bernhard Noch Intézet (BNITM) hétfőn közölte, Németországban eddig húsz emberről állapították meg, hogy zikavírussal fertőződött meg, mindegyikük dél-amerikai utazása során. Az érintettek között nincs terhes nő. Az utóbbi időben a zikavírus rohamos ütemben terjedt el Brazíliában és más latin-amerikai országban. A gyanú szerint a kórokozó okozza a kóros kisfejűséget (mikrokefáliát) a csecsemőknél, az egyértelmű összefüggést egyelőre nem sikerült kimutatni. A brazil kormány szombati tájékoztatása szerint a legnagyobb latin-amerikai országban 5079-re emelkedett a mikrokefáliában szenvedő csecsemők száma. A hét végén Brazíliában 220 ezer katonát mozgósítottak a szúnyog élőhelyeinek ki füstölésére és a lakosság tájékoztatására. Bosznia európai uniós csatlakozási kérelme Az Európai Tanács által közreadott képen Drágán Covic, a háromtagú boszniai államelnökség soros, horvát elnöke (b) átadja hazája csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz Beit Koendersnek, az EU soros elnöki tisztségét betöltő Hollandia külügyminiszterének (k) Federica Mogherininek, az EU kül- és biztonságpolitikai főmegbízottjának (j) jelenlétében az Európai Tanács brüsszeli épületében 2016. február 15-én. Visegrádnak emlékeznie kell a gyökereire r'öZSöiW. A visegrádi csoport bizonyította fontosságát, teljesítette történelmi feladatát, nem szabad azonban elfeledkeznie eredeti stratégiai céljairól - szögezte le Andrej Kiska szlovák államfő a visegrádi csoport létrejöttének 25-ik évfordulója alkalmából kiadott közleményében, amelyet hétfőn közölt a TASR szlovák köz- szolgálati hírügynökség. A szlovák köztársasági elnök emlékeztetett: a visegrádi együttműködés alapját a résztvevők azon döntése adta, hogy szabadon és kölcsönösen segítsék egymást közös céljuk - az európai integráció - elérésében. Kiska megjegyezte: a történelmi cél elérése után megmutatkozott milyen fontos az együttműködés folytatása, mivel a „négyek hangja meggyőzőbb és hatásosabb.” Ugyanakkor hozzátette: továbbra is kihívást jelent, hogy meg kell tanulni a közös döntéshozatalt és az Európai Unióért való felelősségvállalást. Görögország és Visegrád A német kormány üdvözölné, ha a görög külügyminiszter részt venne a visegrádi országok (V4) prágai csúcstalálkozóján - mondta a német külügyminisztérium szóvivője hétfőn Berlinben. Berlin. Martin Schäfer a kormányszóvivői tájékoztatón kijelentette, hogy helyes lenne a görög külügyminiszter részvétele a tanácskozáson, hiszen minden ügyben az érintettekkel kell tárgyalni, és nem az érintettekről. A szóvivő újságírói kérdésre azt mondta, nem tévedés a demars (figyelmeztető tiltakozás) kifejezést használni a német kormány képviselőinek a V4 csúcsra vonatkozó tevékenységével kapcsolatban. A német nagykövetségek részéről mind a négy érintett fővárosban folytattak megbeszélést a helyi kormány képviselőivel a német kabinet meggyőződéséről - mondta. Steffen Seibert kormányszóvivő azt mondta, teljes tévedés, hogy Németország meg akarta akadályozni a találkozót. Berlin a „közös európai felelősségre” kívánta felhívni a figyelmet, amiben nincs semmi rendkívüli - tette hozzá. A négy visegrádi ország kormányfőjének rendkívüli csúcstalálkozójára hétfőn délután került sor Prágában, meghívást kapott rá a bolgár miniszterelnök és a macedón államfő is. A tanácskozás fő témája a migrációs válság volt. 5
