Nógrád Megyei Hírlap, 2016. február (27. évfolyam, 25-49. szám)
2016-02-10 / 33. szám
FOTÓ: MTI/EPA/ANELO CARCON1 NA TO szerepvállalás a válság kezelésében Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára évértékelő sajtótájékoztatót tart a világszervezet brüsszeli székházában egy nappal az EO-orszagok védelmi minisztereinek találkozója előtt Önkéntes munkára várják a menekülteket Bécs. Önkéntes munkavégzéssel integrálnák a menekülteket az ausztriai munkaerőpiacra az osztrák közszolgálati rádió keddi beszámolója szerint. A program a törvényi szabályzást követően nyár elején indulhat el. A hat vagy tizenkét hónapig tartó időszakban munka mellett 150 órás képzésre, nyelvtanfolyamra is járnának a menekültstátusz- szal rendelkezők. A rádió információja szerint ezer fő vehet majd részt a programon, azonban ez a szám függ a menekültek érdeklődésétől és attól, hogy a szervezetek mennyi embert tudnak alkalmazni. Ez idő alatt a menekültek kapnak beteg- és balesetbiztosítást, az azonban még egyelőre bizonytalan, hogy az önkéntes év alatt jár- e nekik anyagi támogatás. A Volkshilfe osztrák segélyszervezet attól tart, hogy ha általánosan csökkentik a menekülteknek folyósított szociális juttatásokat, akkor sokkal kevesebben fognak jelentkezni hasonló, önkéntes munkára. A lap megjegyzi, hogy a németországi munkaerőpiac 700 ezer új helyet kínál évente, ebből 350 ezret a bevándorlók töltenek be. Székelyföldet elutasítják... Kolozsvár A marosvásárhelyi táblabíróság jogerős ítéletben utasította el a Székelyföld idegenforgalmi népszerűsítésére létrehozott Pro Turismo Terrae Siculorum szövetség bejegyzését, arra hivatkozva, hogy Székelyföld nevű területi egység hivatalosan nem létezik - közölte kedden internetes oldalán a Krónika napilap. A táblabíróság február 4- én elutasította a szövetség alapítóinak a fellebbezését a Hargita megyei törvényszék alapfokú döntése ellen. A Pro Turismo Terrae Siculorum szövetség létrehozását 14 Hargita, Kovászna és Maros megyei turisztikai és vidékfejlesztési egyesület kezdeményezte tavaly októberben azzal a céllal, hogy székelyföldi turisztikai célpontokat népszerűsítsen Romániában és külföldön. A NATO komolyan tanulmányozza annak a lehetőségét, hogy Német- és Törökország előző napi felhívásának eleget téve nagyobb szerepet vállaljon a menekültválság kezelésében - közölte kedden az észak-atlanti szövetség főtitkára. Brüsszel. - A menekült- és migránsválság súlyos aggodalomra ad okot mindannyiunk számára, ezért úgy gondolom, nagyon komolyan tanulmányozni fogjuk Törökország és más szövetségesek azon kérését, hogy vizsgáljuk meg, miként tud segíteni a NATO a krízis kezelésében - hangsúlyozta brüsszeli sajtótájékoztatóján Jens Stoltenberg. A NATO-főtitkár elmondta, délelőtt telefonon beszélt a török védelmi miniszterrel, aki arról tájékoztatta, hogy fel fogja vetni a szövetség szerepvállalásának kérdését a katonai szervezet védelmi minisztereinek szerdán kezdődő kétnapos találkozóján. Stoltenberg hozzátette, a német védelmi tárca vezetőjével is megbeszélést folytatott ez ügyben, jelenleg azonban még nem tud részletekkel szolgálni azt illetően, hogy Berlin és Ankara milyen típusú segítséget vár a NATO-tól. Angela Merkel német kancellár hétfőn Ankarában tárgyalt Ahmet Davutoglu török miniszterelnökkel, és a találkozó után tartott közös sajtótájékoztatón elmondták, arra szeretnék rávenni a NATO-t, hogy vállaljon nagyobb szerepet a menekültválság kezelésében. Angela Merkel kijelentette, a szövetség védelmi miniszteri tanácskozása lehetőség nyújt annak a megvitatására, hogy miként tudná segíteni a NATO az európai uniós határőrizeti ügynökség (Frontex) és a török parti őrség munkáját. Megakadályozták a támadást Stockholm. Nagyszabású támadást akadályoztak meg egy délkelet-svédországi menekültszállás ellen a hatóságok; egy bejelentést követően 14 férfit vettek őrizetbe, akiknél baltákat, késeket és vascsöveket foglaltak le - közölte a svéd rendőrség kedden. A hatóságok abból indulnak ki, hogy a támadás tervezett célpontja a nynäshamni menekültszállás volt. A város Stockholmtól 60 kilométerre délre található. Egy svéd napilap értesülései szerint a gyanúsítottak külföldi útlevelekkel rendelkeznek, néhá- nyan közülük lengyel állampolgárok, akik Svédországban laknak és dolgoznak. A rendőrség azonban egyelőre nem tájékoztatott erről. A 9,8 milliós Svédország tavaly 163 ezer menekültet fogadott be, a lakosság nagyságához viszonyítva a legtöbbet Európában. A svéd hatóságoknak komoly nehézséget jelentett a migránsáradat kezelése, és társadalmi feszültségek is keletkeztek. Idén 140 ezer menedékkérővel számolnak. Évvégéig dönt a bíróság Pozsony. Előreláthatóan az év végén dönthet az Európai Bíróság (ECJ) a 120 ezer menedékkérő szétosztásáról szóló uniós kvótarendszer ellen benyújtott szlovák keresetről - jelentette a TASR szlovák közszolgálati hír- ügynökség a bíróság elnökére hivatkozva kedden. A kvótadöntés elleni beadvány elbírálásának várható időtartamáról a szlovák hír- ügynökség Koen Lenaertset, az EC] elnökét kérdezte, aki kedden a pozsonyi Legfelsőbb Bíróságon tett látogatást.- Biztosan nem évek kérdése (a döntés meghozatala), hanem hónapoké. Tizenkét hónap is lehet - válaszolta Lena- erts. Hozzátette: a beadványról minden tagállam állást foglalhat, és ez eltart egy ideig, de bízik benne, hogy az ítélet ez év végéig vagy legkésőbb 2017 elejéig meg fog születni. Az uniós tagországok belügyminiszterei tavaly szeptember 22-én döntöttek - minősített többségi szavazással - a menedékkérők szétosztásáról. Szlovákia, Magyarország, Csehország és Románia is a terv ellen ellen szavazott, Finnország pedig tartózkodott. Csaknem százmilliárd dollárral kellene emelni az európai NATO- tagállamok összesített éves védelmi költségvetését ahhoz, hogy teljesüljön a hazai össztermék (GDP) 2 százalékában meghatározott kiadási minimum - áll a legnagyobb londoni hadászati-védelmi kutatóintézet kedden ismertetett éves világjelentésében. A Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (IISS) által a világ védelmi kapacitásairól és katonai egyensúlyi helyzetéről összeállított, a cég londoni székhelyén bemutatott 504 oldalas idei elemzés (Military Balance 2016) adatai szerint tavaly a 26 európai NATO-tagállam közül csak négy -'Görögország, Lengyelország, Nagy- Britannia és Észtország - teljesítette a 2 százalékos védelmi kiadási célt. Az IISS szakértőinek számításai szerint az atlanti szövetség többi 22 európai tagországa éves GDP-értékének átlagosan 1,1 százalékát fordította védelmi kiadásokra 2015-ben. Az elemzéshez fűzött grafikus kimutatás szerint több európai NATO-tagállam, köztük Magyarország, Csehország, Spanyolország és Belgium, tavalyi védelmi kiadásai az 1,1 százalékos átlagtól is elmaradtak. A kutatóintézet számításai szerint ahhoz, hogy az összes európai NATO-tagor- szág elérje a 2 százalékos ráfordítási minimumot, az európai védelmi kiadásokat csaknem 45 százalékkal - nominálértéken 97 milliárd dollárral - kellene növelni a tavaly erre a célra fordított 226 milliárd dollárhoz képest. Az IISS éves tanulmánya szerint az európai védelmi kiadások 1989 után kezdődött csökkentésének mára drámai kapacitásbeli hatásai mutatkoznak. Az elemzés szerzői kimutatják például, hogy az 1991-ben megvívott Öböl-háború idején Nagy-Britanniának 475, Franciaországnak 579 harci repülőgépe volt; ez az állomány azóta 194-re, illetve 271-re zsugorodott. Mindeközben Oroszország GDP-arányos védelmi kiadásai markánsan emelkednek, bár ebben szerepe volt az orosz gazdaság tavalyi recessziójának, vagyis a nominális GDP-érték visszaesésének is. Oroszország - legalábbis tavaly - belépett azoknak az országoknak a „nagyon kis csoportjába”, amelyek GDP-értékük 5 százalékánál többet fordítanak védelmi célokra. A Szíriában bevetett, magas technológiai fejlettségű orosz robotrepülőgépek, valamint a tavaly szeptemberi nagyszabású pekingi katonai parádén felvonultatott kínai fegyverzet jelzi, hogy a magasan fejlett technológiai fegyverrendszerek birtoklása már nem a Nyugat kiváltsága - fogalmaznak az IlSS-tanulmány szerzői. Rossz kilátások ez évre Washington. A globális migráció és a világgazdaság gyenge növekedése 2016-ban atrocitások fokozott kockázatát hozta létre - állította James Clapper, az amerikai nemzeti hírszerzés igazgatója (DNI) a keddi szenátusi meghallgatására beterjesztett írásos beszámolójában. A tizenhat amerikai hírszerző szolgálat munkáját összehangoló Clapper arról is beszélt, hogy Észak- Korea újraindította a plutóniumot termelő reaktorát és heteken-hónapokon belül képes lesz készleteket felhalmozni a nukleáris fegyverek alapanyagául szolgáló hasadóanyagból. Fico a muszlimokról Pozsony.Elutasította a pozsonyi ügyészség azt a feljelentést, amelyet muszlimokkal kapcsolatban tett kijelentései miatt januárban adtak be Robert Fico szlovák kormányfő ellen - közölte a Denník N szlovák liberális napilap kedden. A miniszterelnököt azután jelentették fel, hogy a Kölnben és más német városokban szilveszter éjszakáján nőket ért támadásokra reagálva egy pozsonyi sajtóértekezleten azt mondta: meg kell akadályozni, hogy Szlovákiában egységes muszlim közösség jöjjön létre, mert ez az egyetlen ahhoz vezető út, hogy bebiztosítsa magát a (Németországban már testet öltött) fenyegetések ellen. A feljelentést - a Denník N információi szerint - faj- és nemzetgyalázás, illetve etnikai, nemzetiségi és faji gyűlölködés keltésének gyanúja miatt Maros Ivanic közgazdász tette, aki éveken át az Amerikai Egyesült Államokban élt, és korábban a Világbank alkalmazásában is volt. Szerzetesek az egyházfőnél
