Nógrád Megyei Hírlap, 2016. január (27. évfolyam, 1-24. szám)
2016-01-13 / 9. szám
Bérkülönbség Budapest A Párbeszéd Magyarországért azt javasolja, hogy az állami cégek dolgozóinak és vezetőinek bére között ne lehessen nyolcszorosnál nagyobb különbség - mondta keddi sajtótájékoztatóján a párt szóvivője. A közlekedési szakszervezetek bértárgyalásainak apropóján Tordai Bence igazságtalannak nevezte, hogy egy cégen belül ötvenszeres fizetéskülönbség is előfordulhat A PM azt is javasolja, hogy a közlekedési ágazatban az utasok elégedettségéhez kössék a vezetők premizálását - tette hozzá. Tordai Bence kérdésre válaszolva azt mondta, hogy egy esetleges sztrájkfelhívást támogatnának, mert úgy látják, hogy a munkavállalók másként nem tudják érvényesíteni az akaratukat. Terrorveszély az alaptörvényben? Alkotmánymódosítást javasol a kormány, hogy önálló tényállás legyen az alaptörvényben a terrorveszélyhelyzet - közölte Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese kedden, a Simicskó István honvédelmi miniszter által kezdeményezett ötpárti budapesti egyeztetés után. Budapest. A tárgyaláson a két kormánypárt mellett a lobbik és LMP képviseltette magát, az MSZP nem vett részt rajta. Ha a parlament elfogadja az alkotmánymódosítást, a kormány terrorfenyegetettség vagy' terrortámadás esetén terror-veszély-helyzetet hirdethetne. Ebben a helyzetben a kabinet olyan rendeletet alkothatna, amellyel az alkotmány rendelkezéseit nem érinthetné, de egyes törvények alkalmazását - sarkalatos törvényben rögzített szabályok szerint- átmenetileg felfüggeszthetné, eltérhetne tőlük. Ezek a rendeletek 60 napig maradnának hatályban, és ha a parlament nem erősíti meg őket vagy nem hosszabbítja meg ezt a határidőt, hatályon kívül kell helyezni őket. Emellett terrorveszélyhelyzetben a honvédség segíthetné a rendőrség munkáját. A fldeszes politikus jó esélyt lát arra, hogy a módosítás megkapja a szükséges kétharmados többséget az Országgyűlésben. Nem csak áldozat volt a Donnál harcolók szolgálata Vargha Tamas Orosz Zoltán Boross Peter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke az 1943. évi doni áttörés 73. ép fordulóján rendezett megemlekezesen a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeurtí udvarért’" Bíró László, a Honvédelmi Minisztérium Katolikus Tábori Püspökség püspöke a Mátyás templomban celebrált szentmisén Hetvenhárom év után újra és újra ki kell mondani, hogy a 2. magyar hadsereg katonáinak szolgálata, helytállása és kötelességtudata nemcsak áldozat, hanem példa is - hangsúlyozta a Honvédelmi Minisztérium (HM) parlamenti államtitkára a doni áttörés évfordulóján rendezett megemlékezésen kedden, Budapesten. Budapest Vargha Tamás kiemelte, a magyar katonák a Don-kanyarnál a szörnyű körülmények között, a mínusz 35-40 fokos télben, fagyban is megkísérelték a lehetetlent: feltartóztatni a náluk létszámban, felszereltségben és fegyverzetben sokkal erősebb ellenséges Vörös Hadsereget. A gyász és a tiszteletadás megilleti a magyar honvédeket és a munkaszolgálatosokat, akik „az önzetlenség, a kitartás, a másokért való önfeláldozás és elszántság nagyszerű emberi példáját” mutatva álltak helyt - közölte. „Az 1943. január 12-i urivi áttörés megpecsételte a 2. magyar hadsereg sorsát” - mondta az államtitkár, hozzátéve: Magyarország történetében „Mohács, Világos, Doberdó vagy Trianon mértékű kataszta 2. magyar hadsereget német követelésre, kormányközi egyezmény alapján küldték ki a keleti frontra. A frontra kivonuló 207 ezer emberből álló hadsereg fegyverzete és felszerelése hiányos és korszerűtlen volt. A szovjet 40. hadsereg 1943. január 12-én, mínusz 30-35 fokos hidegben lendült támadásba az urivi hídfőtől kiindulva, és már aznap 8-12 kilométer mélyen beékelődött a magyar védelembe. Január 16-ára a szovjet támadás három részre szakította a magyar hadsereget. A doni veszteségekről nincsenek pontos adatok. A 2. magyar hadsereg anyagi veszteségei mintegy 70 százalékosak voltak, az áldozatok számát egyes források mintegy 93 500-ra, más források 120 ezerre, illetve 148 ezerre teszik. A sebesültek és a fogságba kerültek pontos száma sem ismeretes. rófát jelentett” 1943 telén a Don-kanyar. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum díszudvarán rendezett, koszorúzással egybekötött megemlékezésen részt vett még mások mellett Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, Orosz Zoltán, vezérkarifőnök-he- lyettes, Boldizsár Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának dékánja, Czövek János, a Honvédszakszervezet elnöke, valamint Szalay-Bobrovniczky Kristóf, a Magyar Tartalékosok Szövetségének elnöke. Ezt megelőzően a budavári Mátyás-templomban szentmisét tartottak, amelyet Bíró László katolikus tábori püspök mutatott be. Országszerte számos más településen is koszorúzást, megemlékezést tartanak a Magyar Királyi 2. Honvéd Hadsereg Don menti csatái áldozatainak emlékére. A második világháborúban Vargha Tamás, a Honvédelmi ; Minisztérium (HM) parlamenti f államtitkára beszél a Magyar í Királyi 2. Honved Hadsereg Don menti csatái áldozatainak emlékére, az 1943. évi doni áttörés 73. évfordulóján rendezett megemlékezésen a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum udvarán Óvodai dajkát bántalmazott Miskolc. Óvodai dajkát bántalmazott egy férfi Sályban, közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette miatt indult ellene eljárás, a bíróság pedig előzetes letartóztatásba helyezte - tájékoztatta a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség kedden az MTI- t. A közlemény szerint a 32 éves férfi csütörtökön azért támadt a dajkára, mert nem öltöztette fel addigra a gyermekét, mire érte ment. A férfi a bántalmazás mellett élet- veszélyesen megfenyegette a nőt, majd az óvoda további négy alkalmazottját, köztük az igazgatónőt is. A bíróság elrendelte a büntetett előéletű, többszörös visszaesőnek minősülő férfi előzetes letartóztatását - írta a főügyészség. Előzetesbe került az embercsempész Szeged. Elrendelte az előzetes letartóztatását a Szegedi Járásbíróság annak a román férfinak, aki tavaly nyáron társaival százötven migránst zsúfolt egy teherautó rak- terébe Mórahalomnál - tájékoztatta a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője kedden az MTI-t. Szanka Ferenc közölte, a férfit a csempészett személyek sanyargatásával elkövetett embercsempészés bűntettével gyanúsítják. A gyanú szerint a férfi 300 eurót kapott volna megbízóitól, hogy mások által Magyarországra csempészett migránsokat a zöldhatár közeléből Ausztriába szállítson. Aradon beült a megbízói által előkészített tehergépkocsiba, majd Mórahalom külterületére hajtott. Ott társaival mintegy 150 migránst zsúfoltak a jármű - 2,4 méter magas, 2,1 méter széles és 5 méter hosszú rakterébe. A gyanúsított alig 10 perccel az indulás után Mórahalmon megállt - mivel a gépkocsi biztonságosan vezethetetlen volt a jelentős túlsúly miatt -, majd a migránsokat és a járművet hátrahagyva társaival együtt távozott. A helyszínre érkező rendőrök 104 migránst tudtak előállítani, akiknek sikerült kijutniuk a raktérből. A szellőzés nélküli raktérben az utasoknál már 6-10 perc után jelentkezhettek az oxigénhiány tünetei, amely 20-25 perc múlva már halálos kimenetelű is lehetett volna. Harmadfokon folytatódott a büntetőper Leveszik a bilincset Kiss Árpád elsőrendű vádlott kezéről a romák sérelmére elkövetett sorozatgyilkosságok harmadfokú büntetőperének tárgyalásán a Kúria dísztermében 2016. január 12-én. A Kúria jogerősen tényleges életfogytiglanra ítélte Kiss Árpádot, Kiss Istvánt és Pető Zsoltot. Ez év Is a migrációról szól Várhatóan az idén sem csökken majd az Európába tartó migránsok száma, sőt valószínű, hogy még többen érkeznek, mint eddig; 2016 is a migráció éve lesz Európában - mondta Kovács Zoltán kormányszóvivő a Bakondi György miniszterelnöki főtanácsadóval közösen az illegális bevándorlás témájában tartott háttérbeszélgetésen, kedden Budapesten. Budapest Bakondi György azt mondta, a jelek szerint sem az időjárás, sem pedig az unió Törökországgal kötött megállapodása nem tudta érdemben csökkenteni az érkező migránsok számát, naponta így is több ezren lépnek be Európába. Az ellenőrzött határátlépést biztosító schengeni rendszer mellett érvelve arra hívta fel a figyelmet, hogy a német rendőrség és titkosszolgálatok becslése szerint minden ezer migráns mellett egy kiképzett terrorista is bejuthatott Európába, ez pedig azt jelenti, hogy Németországba tavaly már ezernél több terrorista érkezett a migránsokkal. Véleménye szerint még mindig hiányzik az első és legfontosabb lépés, az, hogy Európa határán megállítsák az illegális migrációt, és ezt követően csak olyan embereket engedjenek be, akikről tudják, hogy kik ők és honnan jöttek. Kovács Zoltán a több német és más nyugat-európai városban történt szilveszteri atrocitásokra, bántalmazásokra, zaklatásokra utalva arra hívta fel a figyelmet, hogy a szervezett zavarkeltés új formái jelenhetnek meg, és már ezekre is oda kell figyelnie az európai rendészeti és titkosszolgálati szervezeteknek. A kormányszóvivő szerint a New York Times cikkének írója az alapvető tényekkel és eljárásokkal sem volt tisztában, amikor arról írt, hogy egy szír nőt eszméletlenre vert egy magyar börtönőr, mert elutasította a közeledését. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az idegenrendészeti eljárás alá vont migránsok, köztük a tiltott határátlépők őrzött táborokban vannak, nem pedig börtönökben. 3100 Salgótarján, Rákóczi út 26. Telefon: (20) 209-4241, (20) 209-4221, (30) 448-1342, (30) 448-1322 Fax: (32) 786-744 E-mail: lehoczki@gergihalo.Hu; lehoczki.szabolcs@upcmail.hu Web: http://www.lehoczkivagyonvedelem.hu
