Nógrád Megyei Hírlap, 2016. január (27. évfolyam, 1-24. szám)
2016-01-13 / 9. szám
Öngyilkos merénylet Isztambulban Ostromállapotban nem jut el a segély A kormányerők által ostromlott szíriai településekre rendszeresen el kell jutniuk az ENSZ-se- gélyeknek - hangoztatta kedden Stephen O'Brien, az ENSZ-főtit- kár humanitárius ügyekben illetékes helyettese. Damaszkus^New York. a tisztviselő az ENSZ Biztonsági Tanácsát tájékoztatta a témáról. Ezt követően újságíróknak nyilatkozva üdvözölte, hogy hétfőn, egy hétvégi megállapodásnak megfelelően rendben megérkeztek az ENSZ segélyei három szíriai településre. Jelentések szerint a térségben október, a legutóbbi szállítmány érkezése óta legalább kéttucatnyian haltak éhen. Az ENSZ szerint mintegy 40 ezer ember - a fele gyermek - szorul „azonnali életmentő segítségre”. Fuába és Kefrajába mintegy 40 teherautóval küldtek humanitárius küldeményt. Három településről mintegy négyszáz embert kell sürgősen kimenekíteni annak érdekében, hogy egészségügyi állapotuk miatt azonnal életmentő orvosi kezelésben részesüljenek. Öt év a tálibok fogságában Az afganisztáni tálib felkelők bő öt év fogva tartás után elengedték egy kanadai túszukat, Colin Rutherfordot - jelentette be hétfőn Stéphane Dión, Kanada külügyminisztere. Kabu|/Ottawa. Rutherford 26 éves volt, amikor 2010 novemberében történelmi helyeket és nevezetességeket látogatva Afganisztánban turistáskodott, és nyoma veszett. Mint később kiderült, tálib felkelők elfogták, mert úgy vélték, hogy kém. Visszaadása hétfőn délelőtt történt, Gazni tartományban, akciófilmet idéző körülmények között: a tálibok helikopterrel vitték őt a megbeszélt, igen elhagyatott helyre, amely fölött ugyanakkor afgán harci repülők köröztek. Rutherfordot Katar közbenjárására engedték szabadon, az ország külügyminisztere köszönetét mondott a katari hatóságoknak a segítségért, de részleteket nem fedett fel a szabadulás áráról, körülményeiről és egyéb részleteiről. Legalább tíz áldozata van a török nagyvárosban elkövetett, keddi robbantásnak. Recep Tayyip Erdogan török államfő szerint is merénylet volt a kedd délelőtti isztambuli támadás, egy szíriai származású öngyilkos merénylő követte el Isztambul, a politikus egy ankarai rendezvényen terrorcselekménynek nevezte és határozottan elítélte a robbantást. Hozzátette, hogy Törökország jelenleg a térségben tevékenykedő terroristák első számú célpontja. Numan Kurtulmus miniszFranciaországban 79 ezer 130 menedékkérelmet regisztráltak tavaly, ami 22 százalékos emelkedést jelent az előző évi 65 ezerhez képest, de messze elmarad a menekültválsággal elsősorban sújtott, szomszédos Németország adataihoz képest. Párizs. A menekültstátuszt a kérelmezők 31,5 százaléka kapta meg 2015-ben, míg 2014-ben csak 28 százalékos volt ez az arány - közölte kedden Pascal Brice, a francia menekült1- és hontalanügyi hivatal (OFPRA) vezetője. A legtöbb menedékkérő szíriai és szudáni állampolgár volt tavaly. A hatóság vezetője hangsúlyozta, hogy a korábbi években tapasztalt stagnálás után idén ismét nőtt a menedékkérők száma terelnök-helyettes pedig a török nemzet- biztonsági kabinet ankarai ülését követően elmondta: a terrorakció elkövetőjét a testrészeiből azonosították, az illető 1988- as születésű szíriai állampolgár és jelenleg vizsgálják a kapcsolatait. A politikus elmondta azt is, hogy a merénylet 10 halálos áldozatának nagy része külföldi állampolgár, a 15 sebesült közül pedig kettő állapota súlyos. A Dogan török hírügynökség értesülései szerint a merénylet 15 sebesültje közül 9 német, 2 pedig perui állampolgár. Előzőleg két török kormánypárti tisztségviselő a Reuters hírügynökségnek azt mondta, hogy feltételezésük szerint Franciaországban, s azok „a nagyon erős védelemre szoruló országokból” érkeztek. Pascal Brice elmondta, hogy a legtöbb menedékkérő Szíriából érkezett, az 5200 benyújtott szíriai kérelem 66 százalékos növekedést jelent, s a szíriaiak 97 százaléka meg is kapta a menekültstátuszt. A szíriai konfliktus 2011-es kezdete óta Franciaország több mint 10 ezer Szíriáit fogadott be az OFPRA adatai szerint. A szudáni kérelmek száma megháromszorozódott, az 5060 benyújtott dosszié 170 százalékos emelkedést jelent. Többségük Calais-ban, a Nagy-Britanniát Franciaországgal összekötő Csatorna-alagút francia oldalán található kikötővárosban nyújtotta be a kérelmet, ahonnan eredetileg szerettek volna átjutni a túlsó partra, de végül a hatóságok nyomására Franciaországban kérték meg a menekültstátuszt. az Iszlám Állam nevű terrorszervezet áll az eddigi hírek szerint tíz halálos áldozattal és tizenöt sebesülttel járó isztambuli robbanás mögött. „Elítéljük a Sultanahmet téri alattomos támadást” - mondta a kormánypárt, az Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) szóvivője, Ömer Celik. „Szeretnénk kifejezni együttérzésünket a halottak hozzátartozói felé, a sebesülteknek pedig gyors felépülést kívánunk” - tette hozzá. A hatóságok belbiztonsági okokra hivatkozva egy órával az eset után hírzárlatot rendeltek el a robbanással kapcsolatban. A harmadik helyen Koszovó áll, ahonnan 4650 menedékkérő (plusz 92 százalék) érkezett, annak ellenére, hogy októberben Párizs újra biztonságos származási országnak nyilvánította Koszovói Negyedik helyre kerültek 2100 kérelemmel az irakiak, akiknek jelentős többségét szintén a calais-i sátortáborban győzték meg a hatóságok arról, hogy ne próbálkozzanak meg illegálisan átjutni Nagy-Britanniába. Elemzők szerint logikus, hogy a menekültválság miatt Franciaországban is nőtt a menedékkérők száma a 2014-ben tapasztalt 2 százalékos visszaesést követően, bár ez a növekedés messze elmarad a más európai országokban tapasztalt szinttől. Ráadásul Franciaországban az első két negyedévben még semmilyen növekedést nem mértek, csak az elmúlt hónapokban nőtt a benyújtott kérelmek száma. Nőtt a menedékkérők száma a gallok földjén Új orosz haderő a nyugati határon Moszkva. Három új hadosztályt hoz létre az idén a nyugati országrészben az orosz védelmi minisztérium - jelentette be kedden Szergej Sojgu tárcavezető. Hangsúlyozta, az új hadosztályok telepítésével jár az, hogy lakhatóvá kell tenni az állandó állomáshelyüket, gyakorlótereket, haditechnikai eszközök tárolásához szükséges létesítményeket kell létrehozni, illetve biztosítani kell a lakhatást a személyi állomány számára. Sojgu nem fűzött magyarázatot a hadsereg keleti szárnyának megerősítéséhez, de ezt az idei év egyik legfontosabb feladatának nevezte. A Krím oroszországi annek- tálása arra ösztönözte a NATO- t, hogy megerősítse a katonai szövetség keleti peremén lévő országok, elsősorban a balti államok védelmét. Sejthető, hogy az új orosz hadosztályok telepítése a nyugati szárnyra ezzel hozható összefüggésbe. Szergej Sojgu tavaly november végén arról beszélt, hogy 2015-ben addig mintegy harminc új katonai alakulatot hoztak létre a nyugati katonai körzetben. A déli katonai körzetbe novemberig tizenötnél többet telepítettek, és még kettő létrehozása volt folyamatban. Migránsok Ausztriában Bécs. Kilencvenezer menedékkérelmet nyújtottak be 2015-ben Ausztriában az osztrák belügyminisztérium kedden bemutatott előzetes adatai szerint, vagyis több mint háromszor annyit, mint 2014- ben. A számítások szerint a legtöbben, mintegy 25 ezren Afganisztánból nyújtottak be kérelmet, és csaknem ugyanennyi szíriai állampolgár is szeretne Ausztriában maradni. Az iraki menedékkérők több mint 13 ezren voltak. Az adatok szerint 2014-ben 28 ezer, 2013-ban 17 ezer, 2010-ben pedig 11 ezer menedékjogi kérelem érkezett be. Toloncolják ki a gazdasági menekülteket! Európának felül kell vizsgálnia politikáját, és vissza kell toloncolnia hazájukba a „gazdasági menekülteket” - jelentette ki Laimdota Straujuma lett kormányfő kedden Rigában. Riga ■ A vezető politikus, aki ugyan tavaly decemberben lemondott posztjáról, de még mindig hivatalban van, a lett állami televíziónak nyilatkozott. Kijelentette: „A migránsok mintegy fele gazdasági menekült. Őket vissza kellene toloncolni, de már szétszóródtak Európában”. A kialakult helyzetért a felelősség szerinte az Európai Bizottságot és „egyes uniós tagállamokat” terheli, akik „pozitívan viszonyultak a menekültáradathoz”. „Európa részben beismeri hibáit, melyeket a menekültek befogadásának politikájában elkövetett, és sokkal nagyobb erőfeszítéseket tesz a határok megerősítésére" - mondta. Lettország korábban hozzájárult ahhoz, hogy a következő két évben területén 531, a Közel-Keletről és Afrikából - Olaszországon és Görögországon keresztül - érkezett menekültet helyezzen el. Az első tíz menekültnek január végén, február elején kell megérkeznie. A legfrissebb közvélemény-kutatás eredménye szerint a megkérdezett lakosok több mint 78 százaléka nem támogatja a kormány döntését a menekültek befogadásáról. Halálra ítéltek két síitát KuvaitvárOS. Halálra ítélték kedden Kuvaitban egy 26 tagú síita csoport két tagját azzal a váddal, hogy kémkedtek Irán és a Hezbollah libanoni síita szervezet javára, valamint támadásokat terveztek - jelentette az AFP helyszínen tartózkodó tudósítója. Az egyik halálra ítélt kuvaiti állampolgár, a másik iráni, és szökésben van. Egy további vádlottat életfogytig tartó, 19-et pedig 5 és 15 év közötti börtönbüntetésre ítéltek. A 25 kuvaitiból és egy irániból álló suta csoport ellen tavaly szeptember 15-e óta folyt bírósági eljárás. A kuvaitiak végig tagadták, hogy közük lenne Iránhoz vagy az általa támogatott Hezbollahhoz. Irán is tagadta. hoev bármilven kapcsolata lenne a vádlottakkal. Amikor a csoportot augusztusban felszámolták, a kuvaiti belügyminisztérium azt közölte, hogy a gyanúsítottaknál 144 kilogramm TNT robbanószert és 19 tonna lőszert találtak, valamint számos fegyvert, köztük 56 rakétagránátot, amelyekkel a minisztérium állítása szerint kuvaiti célpontokat akartak megtámadni. Hasonlóan több más, szunnita többségű arab országhoz, Kuvaitnak is feszült a viszonya Iránnal, és Kuvait is hazarendelte iráni nagykövetét, amikor január elején újabb konfliktus alakult ki a térség két rivális hatalma, Irán és Szaúd-Arábia között. Kuvait 1,3 millió fős lakosságának mintegy 30 százaléka síita. Védelmi megállapodás az USA és a Fülöp-szigetek között Tüntetők transzparensekkel tiltakoznak a Fülöp-szigeteki Legfelsőbb Bíróság épülete előtt Manilában 2016. január 12-én, miután a bíróság döntése szerint nem sérti az alkotmányt az Egyesült Államokkal kötött védelmi megállapodás, amely lehetővé teszi az amerikai katonai jelenlét növelését a szigetországban. A két ország 2014 áprilisában kötött tíz évre szóló védelmi megállapodást, amelynek értelmében az amerikai erők ideiglenesen szárazföldi csapatokat, repülőgépeket és haditengerészeti egységeket állomásoztathatnak a délkelet-ázsiai ország egyes támaszpontjain.
