Nógrád Megyei Hírlap, 2015. december (26. évfolyam, 278-301. szám)
2015-12-09 / 285. szám
Csökkennie kell a migrációs hullámnak Szigorítanak a finnek is Helsinki. Több más észak-európai országhoz hasonlóan Finnország is szigorítja a menekültekkel kapcsolatos politikáját, így ezentúl nem kaphatnak például átmeneti tartózkodási engedélyt egyes dél- és kelet-afganisztáni tartományokból érkezők - derült ki a finn védelmi miniszter keddi tájékoztatásából. A tervek szerint Helsinki hat menekültközpontot bezár vagy korlátozza működését, miközben két új kito- loncolási központot létesít. Finnország már szeptember végén felfüggesztette az iraki és Szomáliái állampolgárok részéről benyújtott menedékkérelmek elbírálását, amíg a kormány újra nem értékeli a biztonsági helyzetet. Az észak-európai országot az Európát sújtó menekültválság kezdetén előszeretettel választották célállomásnak az iraki és Szomáliái bevándorlók, mivel Finnországban viszonylag könnyű volt tartózkodási engedélyt szerezniük. Felháborodtak a muzulmánok Kairó. Felháborodást keltett kedden Egyiptomban Donald Trump amerikai republikánus elnökjelölt-aspiráns azon állás- foglalása, miszerint egy időre „teljesen és mindenestül le kell állítani a muszlimok belépését az Egyesült Államokba”. Egyiptom központi vallásjogi intézménye, a Dár el-Iftá közleményben kelt ki Trump szavai ellen, mondván: ez az iszlámmal és a muzulmánokkal ellenséges nézet fokozni fogja a feszültséget az amerikai társadalmon belül. Az USA-ban mintegy 8 millió muzulmán él. Ostobaság Trump azon állítása, miszerint a muzulmánok utálják az amerikaiakat, hiszen az iszlám az együttélésre, az integrációra és az együttműködésre szólítja fel az emberiséget - áll a vallási rendeletekért (fatva) felelős legfelsőbb egyiptomi hatóság közleményében. Tisztességtelennek nevezték, hogy „minden muzulmánt megbüntessenek egy csoport szélsőséges miatt, akiknek bűntetteit elítéli az iszlám vallásjog (saría)”. Bemard Cazeneuve francia és Thomas de Maiziere német belügyminiszter „határozottan meg van arról győződve”, hogy az Európába érkező migrációs hullámnak csökkennie kell - derül ki abból a levélből, amelyet a két politikus intézett az Európai Bizottsághoz. Párizs. A december 3-ai keltezésű levél kedden jutott el az AFP francia hírügynökség birtokába. „Nagyon határozottan elutasítjuk a terroristák és a migránsok bármilyen összekeverését” - írta a francia és a német belügyminiszter frans Timmermansnak, az Európai Bizottság első alelnökének és DimitriszAvramopulosznak, az Európai Unió migrációügyi biztosának. A két miniszter a levélben a „menekültválság megoldását célzó közös válaszra” szólít fel, és a Frontex európai határőrizeti ügynökség szerepének és fellépéseinek alapvető megerősítését sürgette. Németország hétfőn jelentette be, hogy november végéig csaknem 965 ezer menedékkérőt vettek nyilvántartásba. A migrációs válságot Franciaországban - amely egyébként nem számít a menekültek célországának - pedig azt súlyosbította, hogy kiderült, a november 13-i 130 áldozatot követelő párizsi merényletek elkövetői közül két öngyilkos merénylő a migránsok közé vegyülve, hamis útlevelekkel szivárgott be Európába. Emiatt a tárcavezetők szerint „egyértelmű, hogy a külső határaink ellenőrzését nagyon gyorsan meg kell erősíteni”. A Frontex ügynökségnek a két miniszter szerint jelentősebb tartalékkal kell rendelkeznie olyan operációs erőkből, amelyek bármikor mobilizálhatók, és „rendkívüli körülmények” esetén a Frontexnek képesnek kellene lennie arra, hogy „kezdeményezze, saját irányítása alatt, az intervenciós csapatok gyors mozgósítását a határokon”. A Frontex határőreinek Párizs és Berlin szerint hozzáférést kell biztosítani az Európai Unió érvényes adatbázisaihoz (az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló Eurodac és az Interpol adataihoz, valamint a nemzeti adatbázisokhoz), és a szerepét „ki lehetne bővíteni azzal a lehetőséggel, hogy egy harmadik ország területén is akciókat hajthasson végre, az érintett ország és az Európai Unió beleegyezése mellet” - hangsúlyozzák a tárcavezetők. Bemard Cazeneuve és Thomas de Maiziere szerint ahhoz, hogy a határellenőrzések hatékonyabbá váljanak, az érvényes adatbázisokat össze kellene kapcsolni, és rendszeresen ellenőrizni kellene. A miniszterek a Schengeni határellenőrzési kódex reformjának szükségességére is felhívták a figyelmet, valamint „alapvetőnek” ítélték meg, hogy a migránsok Európába való belépésénél felállítandó befogadóközpontok „a lehető legrövidebb időn belül működőképesek legyenek”, mert ezen központok felállítása a tárcavezetők szerint jelenleg túl hosszadalmas. Lengyel tiltakozás Varsó. Tiltakozását fejezte ki a lengyel külügyminisztérium kedden amiatt, ahogyan a CNN amerikai hírtelevízió és a The Washington Post című napilap az utóbbi napokban a három hete kormányzó nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt politikájáról tudósított. „Hamisan és egyoldalúan, a tényeknek ellentmondva” mutatják be a lengyelországi helyzetet. A CNN műsorában Fareed Zakaria amerikai politológus és közíró úgy értékelte, hogy Lengyelországban az októberi választások nyomán hivatalba lépett új kormány alatt „nagyon rossz irányt vettek” az események, a konzervatívok villámgyors hatalomátvételre törekednek, amely puccskísérlethez is hasonlítható. Zakaria, párhuzamot vonva a lengyelországi és a magyarországi helyzet között, elítélően nyilatkozott többek között Lengyelország bevándorlási politikájáról, és bírálta a lengyel alkotmánybíróság összetételének részleges megváltoztatása körül kialakult helyzetet. Török szankciók? Ankara. Törökország lépéseket fontolgat és szükség esetén szankciókat is bevezet Moszkvával szemben - mondta Ahmet Davutoglu török kormányfő kedden, mindazonáltal megjegyezte, hogy Ankara nyitott marad a tárgyalásokra. A két állam viszonya azt követően vált feszültté, hogy a szíriai-török határterületen a török légierő múlt hónapban lelőtt egy Szu-24-es típusú orosz vadászbombázót. Moszkva gazdasági és diplomáciai szankciókkal reagált az esetre és azt állította, hogy a harci gépet azért lőtték le, mert így akarták biztosítani az Iszlám Állam illegális olajszállítmányainak a zavartalanságát. Oroszország azzal vádolja Ankarát, hogy a török felső vezetés és személyesen Recep Tayyip Erdogan államfő, illetve családja is érintett a szíriai és az iraki olaj illegális kitermelésében és Törökországba szállításában. A török államfő Olaszországban élő fia, Bilal kedden egy olasz napilapnak nyilatkozva élesen visszautasította a vádakat. Magyar alelnök Kárpátalja megyei tanácsában Barta Józsefet, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnökét választotta meg első elnökhelyettesévé kedden Ungváron a Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés), amelyben további két magyar képviselő került a kárpátaljai magyarság szempontjából fontos bizottságok élére. Ungvát. Ellenszavazat nélkül, 45 képviselő voksával választotta meg Barta József KMKSZ-alelnököt első elnökhelyettesévé a 64 fős Kárpátalja megyei tanács. A testületbe az október 25-i ukrajnai helyhatósági választások eredményeként nyolc magyar képviselő jutott be a KMKSZ és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) közös listáján. A fontos tisztségbe történt megválasztásával kapcsolatban Barta József elmondta: a magyar szervezetek megállapodást kötöttek a Petro Porosenko ukrán elnököt támogató Szolidarniszty (Szolidaritás) párt 15 fős megyei tanácsi frakciójával, amelynek értelmében kölcsönösen támogatják egymás programjainak a megvalósítását, ha az nem sérti a másik fél érdekeit. A közeljövő feladatairól szólva Barta József kifejtette: „a kárpátaljai magyarságot is közvetlenül érintő kérdések közül Ukrajnában a hatalom decentralizációja és a köz- igazgatási reform párhuzamos megvalósítása szerepel a napirenden, így - a választási programunknak megfelelően - Kárpátalja önigazgatásának a megerősítését tekintem az egyik legfontosabb célnak, hiszen ezért szavaztak ránk olyan nagy számban a választóink”. Jelezte, a közigazgatási reform megvalósítása során - magyar képviselőtársaival karöltve - el szeretné érni, hogy a településtársulások létrehozásakor a magyar közösségeket ne bontsák meg, és egy magyar többségű járásban összpontosuljon a kárpátaljai tömbmagyarság Beregszász központtal. Fontosnak nevezte az önálló magyar tankerület kialakítását Kárpátalján, és annak elérését, hogy az ukrán állam anyagilag is járuljon hozzá a magyar egyházi líceumok és a beregszászi magyar főiskola fenntartásához. Széteshet az Európai Unió Széteshet az Európai Unió, és támogatóinak nagyon erősen küzdeniük kell azért, hogy ez ne történjen meg - mondta egy keddi német lapinterjúban az Európai Parlament (EP) elnöke. Berlin. Martin Schulz a Die Welt című lapban hangsúlyozta, hogy „az Európai Unió veszélyben van”, mert a közösségen belül működnek bizonyos erők, amelyek szét akarják verni. Ezért senki nem tudja megmondani, hogy a mostani felépítésű EU túléli-e a következő tíz évet. Az EU-nak van alternatívája, és le lehet bontani, de ez az alternatíva a „nacionalizmus Európája, a határok és a falak Európája”, amelynek kialakulása pusztító hatással járna, hiszen ez a fajta Európa már többször „katasztrófába vezette a kontinenst” - mondta az EP német szociáldemokrata elnöke. Úgy vélte: számos kormányra jellemző, hogy előbb megszavazza a szuverenitás valamely részének átruházását a közösségre, aztán panaszkodni kezd, hogy az EU megengedhetetlen módon beleavatkozik a nemzeti szuverenitásba, majd gátolja a közösség fellépését az adott ügyben, és éppen ezek a kormányok vetik az EU szemére, hogy nem oldja meg a gondokat Ezért nem csodálkozhat senki azon, hogy rossz az EU megítélése -mondta Martin Schulz. Hozzátette, hogy számos kormányvisszafordul a „nemzeti gondolkodási mintázatok” felé, ami „végzetes”, hiszen egyetlen tagállam sem tud egyedül megbirkózni a migráció, a klímaváltozás, a terrorizmus, a kereskedelem vagy a nemzetközi bűnözés kihívásaival. Arra a kérdésre, hogy szerinte a német kancellárnak van-e vüá- gos elképzelése a menekültválság megoldásáról, azt mondta, hogy Angela Merkel és a szociáldemokrata alkancellár, Sigmar Gabriel azért küzd, hogy a válságot az EU közössége együtt oldja meg, és ne hagyja magára olyan tagjait, mint Németország, Svédország, Ausztria vagy Olaszország. Arra a felvetésre, hogy miközben Németország hét másik uniós tagállammal 400 ezer törökországi menekült átvételéről folytat diskurzust, mások nem kívánnak részt venni ilyesmiben, Szlovákia és Magyarország pedig perel a kötelező kvótarendszer miatt, Martin Schulz hangsúlyozta, hogy az uniós szerződések értelmében tagállamok szorosabbra fűzhetik az együttműködést, ha mások nem kívánják az adott ügy közösségi szintű kezelését Schulz szerint egyes országok kivonják magukat a felelősség alól, és csak akkor sürgetik a szolidaritást, amikor a saját érdekeikről van szó. Megjegyezte, hogy a menekültválságban azok az országok viselik a legtöbb terhet, amelyek a legtöbb pénzt fizetik be a közös uniós kasszába, így biztosan „intenzív vita” kezdődik majd EU-s finanszírozási kérdésekről. Ferenc pápa belép a vatikánvárosi Szent Péter Székesegyház szent kapuján, azaz a külső előcsarnokból a bazilikába érkezik, elindítva ezzel az irgalmasságnak szentelt rendkívüli szentévet 2015. december 8-án. A Szent Péter-bazilika szent kapuja a legutóbbi, 2000-ben rendezett szentév lezárása óta zárva volt.
