Nógrád Megyei Hírlap, 2015. december (26. évfolyam, 278-301. szám)

2015-12-09 / 285. szám

Másik nő portréja a Mona Lisa felső festékrétege alatt Hajókincsek a kolumbiai partoknál Mintegy négymilliárd dollár értékű aranypénzt és drága­követ rejthet az az elsüllyedt spanyol vitorláshajó, amely­nek maradványaira a minap bukkantak Kolumbia Karib- tengeri partjainál. Cartage?!? ]uan Manuel Santos ko­lumbiai államfő a tengerparti Cartagenában szombaton tartott saj­tótájékoztatóján államtitoknak ne­vezte a San Jósé vitorláshajó pontos helyzetét és megtalálásának miként­jét. A szakértők nemzetközi csoport­jának segítségével fellelt hajó több mint 300 éve valahol Cartagenától délre, a Baru-félsziget partjainál süllyedt el. Búvárrégészek még nem jártak a hajóroncsnál, de a haditengerészet vízalatti robotjai a tenger mélyén megvizsgálták a maradványokat és csodálatos fotókkal tértek vissza a hajó ágyúiról, amelyek a felvételek szerint igen jó állapotban őrződtek meg, és amelyek kétségtelenül tanú­sítják, hogy a San Jósét találták meg november 27-én. A spanyol vitorlás 1708. június 8-án 600 emberrel a fedélzetén süllyedt el, amikor brit hadihajók elől menekült. Feltételezések sze­rint 11 millió darab aranypénzt és ékszert szállított a spanyol gyar­matokról. A kincs mai ára több milliárd dollárra rúg. Hajózási szakemberek a San Jósét az elsül­lyedt spanyol gyarmati hajók „Szent Gráljának” tartják. A roncs tulajdonjoga már évtizedek óta Ko­lumbia, az Egyesült Államok és Spanyolország között folyó jogi csaták középpontjában áll. Az amerikai befektetők tulajdo­nában lévő Sea Search hajóroncs- felkutató és -feltáró cég 1982-ben jelentette be, hogy megtalálta a San Jósé hullámsírját a tenger mé­lyén. Két évvel később a kolumbi­ai kormány megváltoztatta azt a mindenki által elfogadott tenger­jogi törvényt, amely szerint bárki hajóroncsot talál, 50 százalék ille­ti meg a rajta lévő javakból. Ko­lumbia öt százalékot akart a Sea Searchnek biztosítani. Egy washingtoni bíróság 2011-ben elutasította az amerikai befektetők keresetét, két évvel később fellebbe­zésüket is. A kolumbiai legfelső bíró­ság elrendelte, hogy a hajót fel kell tárni, mielőtt lezárulna a nemzetkö­zi vita a tulajdonjogról. Leonardo da Vinci világhírű Mona Lisájának felszíne alatt egy másik nőt ábrázoló portré­kép nyomait fedezte fel - állítá­sa szerint - egy francia tudós, a fényvisszaverődésen alapuló technológia segítségével. Párizs. Pascal Cotte több mint tíz éve vizsgálja a festményt a különleges tech­nológiával. Elmondása szerint Leonar­do képe alatt nem is egy, hanem két ko­rábbi portré rejtőzik. A Cotte által meg­talált portrékon állítólag nyoma sincs annak a mosolynak, ami több mint 500 éve ejti rabul csodálóit. A remekművet őrző párizsi Louvre egy­előre nem kommentálta a bejelentést. Cotte állításai megosztják a Leonardo- szakértőket A kutató, aki a fénytechniká­val foglalkozó, Lumiere Technology nevű párizsi laboratórium egyik társalapítója, 2004-ben kapott engedélyt a kép vizsgá­latára. A Cotte által kifejlesztett, fényvisz- szaverődésre épülő új technikával (Layer Amplification Method, LAM) elemezni és rekonstruálni lehet, hogy mi minden rej­lik egy festmény rétegeiben. A LÁM alkalmazásakor a kutató so­rozatosan erős fénnyel világítja meg a festményt. Méréseket végez a fény visz- szaverődéséről, majd ezekből a méré­sekből rekonstruálja, „mi történt a fes­tékrétegek között”. A Mona Lisát az elmúlt több mint öt­ven évben számos elemzésnek vetették már alá, ezek közül több tartalmazott infravörös és több spektrumú vizsgála­tokat. Cotte szerint viszont az ő techno­lógiája sokkal mélyebben képes a fest­ménybe hatolni. „így elemezni tudjuk, pontosan mi történt a festmény rétegei között, úgy hámozhatjuk le a rétegeket egymásról, mint a hagymáról a héját. Teljesen re­konstruálható a kép keletkezésének kronológiája” - mondta Cotte. A tudósok szerint Leonardo da Vinci 1503 és 1517 között készíthette a képet, amikor Firenzében és később Francia­országban dolgozott. Mona Lisa kilété­ről hosszú ideje folyik a vita, ám évszá­zadok óta közkeletű az a nézet, hogy Lisa Gherardinit, egy firenzei selyem­kereskedő feleségét ábrázolja a világhí­rű portré. Cotte állítása szerint felfedezése meg­változtathatja ezt az elméletet. Úgy vé­li, a festmény alatt felismert kép Leonar­do eredeti Lisája. A portré pedig, melyet több mint 500 éve Mona Lisaként is­mer a világ, egy másik nőt ábrázol. „Az eredmények több mítoszt dönte­nek meg és örökre megváltoztatják a Le­onardo mesterművéről alkotott elképze­léseinket. Amikor befejeztem Lisa Gherardini rekonstrukcióját, egy portrét láttam, ami teljesen más, mint a ma is­mert Mona Lisa. Ez nem ugyanaz a nő” - fejtette ki a tudós. Cotte szerint nem is egy, hanem két kép is rejtőzik a festmény felszíne alatt: egy nagyobb fejű, orrú és kezű, de kisebb ajkú portré homályos körvonalai, illetve egy másik, gyöngyös hajdíszes, madonnaszerű alak is. Tibet, a darvak téli rezidenciája A délnyugat-kínai Tibeti Auto­nóm Terület vált a súlyosan ve­szélyeztetett kormosfejű darvak (Grus nigricollis) legnagyobb téli rezidenciájává, köszönhető­en az állatok megóvására irá­nyuló erőfeszítéseknek és a he­lyiek környezettudatosságának. Jelenleg 7-8 ezer kormosfejű daru, vagyis a globális állomány nagy­jából 70 százaléka telel Tibetben. „A te­rület valódi téli paradicsommá vált a súlyosan veszélyeztetett faj számára” - mondta Dava Cering, a tibeti Társada­lomtudományi Akadémia kutatója, hozzátéve, hogy 1995-ben még keve­sebb mint 3 ezer kormosfejű daru ér­kezett Tibetbe a téli hónapokban. A madarak Kína, India, Bhután és Nepál fennsíkjain élnek. A meleg ég­hajlat és a bőséges táplálék ezrével vonzza őket a tibeti folyóvölgyekbe ok­tóber közepétől, hogy aztán ott töltsék a téli hónapokat. A kormosfejű daru egyike Kína több mint 90 veszélyeztetett fajának, ame­lyek között az óriáspanda és az aranycerkóf is szerepel. Tibet immár 47 természetvédelmi te­rülettel rendelkezik, amelyek együtte­sen több mint 412 ezer négyzetkilomé­tert fednek le. Az utóbbi időben más rit­ka és veszélyeztetett fajok, többek kö­zött a jak és a kiang populációja is fo­lyamatosan növekszik a területen. Fellőtték a Lisa űrszondát Egy Vega-hordozórakétával fel­lőtték az űrbe az Európai Űrügy­nökség (ESA) Lisa Pathfinder nevű űrszondáját csütörtök reg­gel a francia-guayanai Kourou állomásról. KoUfOU. A rajtot technikai problé­mák miatt egy nappal elhalasztották. A szonda a tervek szerint tizenkét hó­napon át kering majd a Földtől 1,5 mil­lió kilométeres távolságban, és január­tól teszteli azokat az új technológiá­kat, amelyek segítségével a világűrt tágító gravitációs hullámok után nyo­moznak majd a tudósok. A gravitáci­ós hullámok a fekete lyukakból érke­ző lökéshullámok, amelyek fénysebes­séggel száguldanak, nem hallhatók, nem láthatók. Úgy terjednek, ahogy a vízbe dobott kő koncentrikus köröket hoz létre. Hétfőtől a nagyközönség által is látogatóvá vált a 2,2 milliárd forintból, uniós és hazai forrás se­gítségével teljesen felújí­tott Andrássy-kastély a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszadobon. Tiszadob. Az 1880 és 1885 kö­zött épült 2700 négyzetméteres kastély és a park rekonstrukció­ja 2011-ben kezdődött el és 2014 júniusában fejeződött be, látoga­tókat azonban eddig nem foga­dott az épület. A Tisza-holtág partján fekvő romantikus kastély építésére gróf Andrássy Gyula korábbi miniszterelnök, az Osztrák-Ma­gyar Monarchia első külügymi­nisztere adott megbízást. Az el­ső világháborúban az épület belső berendezése szinte telje­sen megsemmisült, a második világháború után állami tulaj­donba került, 1950-től 2007-ig pedig gyermekotthonként mű­ködött a kastély. A leromlott állapotú épület fel­újítását 2011-ben határozta el a fenntartó Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Önkormányzat, amely 1,7 milliárd forint uniós tá­mogatást nyert el erre a célra, a fennmaradó önerőösszeget pedig kötvénykibocsátásból fedezte. A beruházás kivitelezési szer­ződését 2010 decemberében ír­ták alá, a munkálatokra kiírt köz- beszerzési eljárást a Harcon-KE- VÍZ konzorciuma nyerte el. Az egész épületet érintő teljes külső és belső rekonstrukció keretében korszerűsítették a tetőszerkeze­tet, a csatorna- és vízhálózatot, el­végezték a gépészeti munkálato­kat, restaurálták a kastély belső tereit és szobáit, valamint korhű bútorokat vásároltak. A fejlesztésnek köszönhetően az épületegyüttes körül lévő 15 ezer négyzetméteres park is megújult, amelyben tiszafákkal határolt, középkori liliomot ki­rajzoló bukszuslabirintus talál­ható. A kastélyban a tervek sze­rint egész évben állandó és idő­szakos kiállítások, valamint kü­lönböző programok várják majd az érdeklődőket. HIRDETÉS 3100 Salgótarján, Rákóczi út 26. Telefon: (20) 209-4241,(20) 209-4221, (30) 448-1342, (30) 448-1322 Fax: (32) 786-744 E-mail: lehoczki@ciergihelo.ltu; lehoczki.szabolcs@upcmtiil.hu Web: http://www.lehoczkivagyonvedelem.hu 1 $ I I 1 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom