Nógrád Megyei Hírlap, 2015. december (26. évfolyam, 278-301. szám)
2015-12-09 / 285. szám
Merre mennek a migránsok? Budapest Még nem látható egyértelműen, merre indulnak tovább a migránsok a macedón határ lezárása után - mondta Orbán Balázs, a Migrációkutató Intézet főigazgatója kedden. Az eddigi tapasztalat az volt, hogy ha „eldugult” egy jól bevált útvonal, akkor először több irányba is próbálkoztak a bevándorlók, és idővel dőlt csak el, melyik csatorna erősödött meg - mondta el. A migránsok elmúlt napokban csökkenő számát azzal magyarázta, hogy Törökország is vállalta, nem engedi tovább a bevándorlókat. Amíg azonban az érkezők úgy látják, várják őket a Európai Unióban, addig újabb és újabb útvonalakat fognak keresni - tette hozzá. Orbán Balázs szerint egy „mini Schengen” létrehozása, azaz a schengeni övezet leszűkítése nem érdeke az Európai Uniónak, mivel ez az egyik legnagyobb uniós vívmány összeomlását, valamint a tagállamok közötti együttműködései és szolidaritási készség hiányát jelentené, és konfliktusforrássá válhatna az államok között. Hamisított csokoládé Budapest Hamisított csokoládét foglaltak le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei Budapest több helyszínén, az engedély nélkül forgalmazott termékek értéke meghaladja a huszonhatmillió forintot - közölte a szervezet kedden. Azt írták, hogy az ügyben iparjogvédelmi jogok megsértése miatt indítottak büntető- eljárást. A pénzügyőrök a fővárosban egyszerre több helyszínen tartottak ellenőrzést, és több mint tizennégyezer darab, „Chocolips” lógóval ellátott és védjegyoltalom alatt álló csokoládét, egy raktárépületben pedig több mint kétszázötvenezer darab, csokoládégyártásra szolgáló öntőformát és csomagolóanyagokat találtak. A termékek értékesítője a csokoládét a jogtulajdonos hozzájárulása nélkül, jogosulatlanul forgalmazta és gyártotta. A pénzügyőrök a védjegyoltalom alatt álló csokoládét lefoglalták. A keddi, békéscsabai árverésen meghirdetett öt mezőhegyesi földrészlet közül mindössze egyre akadt jelentkező, egy mezőgazdasági pilóta vette meg az 54,5 hektáros területet, amelyet korábban bérlőként művelt Békéscsaba. Paulik Árpád elmondta: 1981 óta foglalkozik mezőgazdasági repülőgépekkel és permetezéssel a területen, az általa most megvásárolt földön van a központi reptere is. Emellett gazdálkodik is, búzát, kukoricát és repcét termel. „Nem volt más lehetőségem, ezt meg kellett lépnem” - fogalmazott. Kifejtette: attól tartott, ha új tulajdonosa lesz a földnek, az első dolga lesz beszántani azt, és akkor nem tudta volna folytatni a repülést. Elárulta: saját forrásból és hitelből vásárolta meg a földet. „Megpróbáljuk kitermelni ezt a pénzt” - fogalmazott. Arról is beszámolt, nem tudja, jogilag hogyan alakul majd a föld sorsa, mi lesz a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. 2037-ig tartó haszonbérleti jogával. Mint mondta: nemrég írták alá a ménesbirtokkal a szerződést, hogy ő 20 évre bérli a társaságtól a területet. Az 54,5 hektáros földrészletet 167 millió 950 ezer forintért hirdették meg. Paulik Árpád volt az egyetlen vevőjelölt, a meghirdetett áron vette meg a területet. Kedden még öt, a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. haszonbérletében álló földterületet hirdetettek meg Békéscsabán, egyetlen megvételére sem regisztrált senki. December 15-ig a négy békéscsabai árverési helyszín közül az egyiken csak mezőhegyesi földterületeket árvereznek. Intellektuális elzüllés '45-től Budapest. Mai napig problémát jelent az országnak az 1945-ben elindult „intellektuális elzüllés” - mondta Boross Péter volt miniszterelnök a Veritas Történetkutató Intézet tanácsadó testületének elnöke az intézmény által szervezett budapesti konferenciát záró beszédében kedden. Az 1945. november 4-én tartott nemzetgyűlési választások 70. évfordulója jegyében Szabad választás - szabad a választás? címmel szervezett tanácskozás Boross Péter azt mondta, akkor történt, hogy „a tágabb értelemben vett kultúra, az értékminősítés ötödrendűvé vált”. Noha 1990-ben mindenki azt remélte, hogy csak a megelőző 45 évet jellemzi ez a folyamat, máig nem sikerült az országnak kihevernie a hét évtizeddel ezelőtt elindult szellemi hanyatlást, intellektuális elgyengülést, ami a gazdaságban is érezteti hatását - tette hozzá. Polgári demokráciát akart a magyarság Budapest Az 1945. évi nemzetgyűlési választáson a nagyarányú részvétel és az, hogy a Független Kisgazdapárt megszerezte a mandátumok többségét, egyértelművé tette, hogy a magyarság olyan polgári demokráciában kíván élni, ahol saját sorsáról maga dönthet szabadon - mondta Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvény- alkotásért felelős fideszes alel- nöke egy budapesti konferencián kedden. A Veritas Történetkutató Intézet az 1945. november 4-én tartott nemzetgyűlési választások 70. évfordulója jegyében Szabad választás - szabad a választás? címmel szervezett konferenciát a Parlament felsőházi termében. Gulyás Gergely úgy fogalmazott: a sztálini birodalom helytartói „gyakorlatilag semmibe vették a szabad választás eredményét”, de 1945 novembere után a magyar nemzet még a megszállással, fenyegetettséggel szembenézve sem biztosított legitimációt a kommunista hatalmi berendezkedésnek. Szigetvári Viktor, az Együtt elijöke felszólal az El a kezekkel Mezőhegyestől! elnevezésű tüntetésem amelyet egy földárverés időpontjában tartottak Békéscsabán 2015. december 8-án LOPTOK CSALTOK HAZUDTOK! FIDESZ-KDNP NEPNYOMORfJÖK Fidesz: a magyar gazdák ellen lép fel az ellenzék A Fidesz szerint az ellenzék azért tiltakozik, nehogy a magyar gazdák vehessék meg a termőföldeket. A kormánypárti frakció sajtóosztálya így kommentálta ellenzéki pártok közös keddi békéscsabai tiltakozását, amelyet a mezőhegyesi földárverések kezdetére szerveztek. Budapest A Fidesz parlamenti képviselő- csoportjának közleménye szerint a most tüntetők kormányzásuk alatt a nagy múltú és korábban állami tulajdonú mezőhegyesi ménesbirtokot - sok más állami vagyonnal együtt - magánkézre játszották, és „ma is csak azért tiltakoznak, nehogy a magyar gazdák vásárolhassák meg a termőföldeket”. Mezőhegyes sorsa valójában soha nem érdekelte őket - tették hozzá. Hangsúlyozták: a polgári kormány nemzetgazdasági szempontból és helyben is kiemelt jelentőségű fejlesztést valósít meg a térségben. Egyfelől lehetővé teszi, hogy a mezőhegyesi termőföldek egy részét a helyben lakó magyar földművesek megvehes- sék, másfelől a területek nagyobb részén - 3500-4000 hektáron - mintagazdaságként újjáalapítja a nagy hagyományokkal rendelkező mezőhegyesi ménesbirtokot. Vagyis magánkézből újból tartósan állami tulajdonban lévő mezőgazdasági vállalkozás lesz ugyanúgy, mint ahogy volt háromszáz éven keresztül, az állam pedig felelősséget kíván vállalni az ott dolgozó több száz emberért - írta a Fidesz-frakció. Végül jelezték, hogy a munka koordinálására a kormány miniszteri biztost nevez ki. Állampolgársággal üzletelt Vádat emelt egy férfi és két társa ellen a Nyíregyházi Járási és Nyomozó Ügyészség , akik 2013-ban pénzért cserébe csaknem hatszáz ukrán állampolgárnak segítettek magyar állampolgárságot szerezni - közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség főügyészhelyettese közleményben kedden. Az MTI információi szerint Szepessy Zsolt, Monok korábbi polgármestere, az Összefogás Párt elnöke érintett az ügyben. Nyíregyháza. Nagy Ferenc tájékoztatása szerint a férfit, élettársát és annak gyermekét vesztegetést állítva, üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés bűntettével, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétségével, a két ukrajnai közvetítőt pedig befolyás vásárlásának bűntettével vádolja az ügyészség. A vádiratot idézve a főügyészhelyettes azt írta, a magyar állampolgárságú férfi 2013 januárjában ismerkedett meg két kárpátaljai magyarral, akikkel megállapodott abban, hogy hivatali kapcsolatai révén pénzért segít a magyar állampolgárság kedvezményes honosítás útján való megszerzésében olyan további ukrán embereknek, akik törvényesen nem kaphatnák meg az állampolgárságot. Az egyezség szerint a két kárpátaljai magyar Ukrajnában szervezett be olyan embereket, akik hajlandóak fejenként ezer eurót fizetni a magyar állampolgárság megszerzéséért. Ennek alapján a magyar férfi 2013 januárja és decembere közötti időszakban összesen 594, Kárpátalján élő ember honosítási kérelmeit vette át az említett két közvetítőn keresztül. A kérelmek, illetve a pénz átvételében segítséget nyújtott neki az élettársa és annak fia is - ismertette a megyei főügyész-helyettes. Hozzátette, 185 esetben a férfi átvételi elismervényt is kiállított az iratok átvételéről, melyen egy magyar város polgár- mesteri hivatalának hamis bélyegzőjét helyezte el. A férfi, illetve az élettársa és annak fia összesen 648 ezer eurót (több mint 200 millió forintot) vettek át az ukrán közvetítőktől a kedvezményes honosítást elintézésére, azonban a tényleges ügyintézés érdekében semmit nem tettek. A pénzt saját céljaikra fordították, egyebek mellett egy családi házat vásároltak 30 millió forint értékben az élettárs gyermekének. A bűncselekmények elkövetésében központi szerepet játszó férfi 2015. szeptember 9-től előzetes fogvatartásban van. Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a kormány az IT Services Hungary Kft.-vel (ITSH), az erről szóló szerződést ma írják alá Budapesten. Ezzel együtt már 65 Magyarországon befektető vállalattal kötött partnerségi szerződést. A Deutsche Telekom leányvállalata, a TSystems 100 százalékos tulajdonában lévő ITSH 2006-ban nyitott irodát Budapesten, ma már több mint 4 ezer munkavállalója van négy magyarországi városban. Az ITSH Magyarország legtöbb embert foglalkoztató ICT- vállalata, amely kilenc felsőoktatási intézménnyel, illetve harmincnál is több középiskolával folytat oktatási-képzési együttműködést. A vállalat tevékenysége az informatikai megoldások menedzsmentjére és kiszervezésére, valamint fejlesztésre és rendszerintegrációra összpontosít. Stratégiai megállapodás Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a kormány és az IT Services Hungary (ITSH) Kft. stratégiai együttműködési megállapodásának aláírása előtt a minisztériumban