Nógrád Megyei Hírlap, 2015. december (26. évfolyam, 278-301. szám)

2015-12-09 / 285. szám

Merre mennek a migránsok? Budapest Még nem látható egyértelműen, merre indulnak tovább a migránsok a macedón határ lezárása után - mondta Orbán Balázs, a Migrációkuta­tó Intézet főigazgatója kedden. Az eddigi tapasztalat az volt, hogy ha „eldugult” egy jól be­vált útvonal, akkor először több irányba is próbálkoztak a be­vándorlók, és idővel dőlt csak el, melyik csatorna erősödött meg - mondta el. A migránsok elmúlt napok­ban csökkenő számát azzal magyarázta, hogy Törökország is vállalta, nem engedi tovább a bevándorlókat. Amíg azon­ban az érkezők úgy látják, vár­ják őket a Európai Unióban, ad­dig újabb és újabb útvonalakat fognak keresni - tette hozzá. Orbán Balázs szerint egy „mini Schengen” létrehozása, azaz a schengeni övezet leszű­kítése nem érdeke az Európai Uniónak, mivel ez az egyik leg­nagyobb uniós vívmány össze­omlását, valamint a tagállam­ok közötti együttműködései és szolidaritási készség hiányát jelentené, és konfliktusforrás­sá válhatna az államok között. Hamisított csokoládé Budapest Hamisított csokolá­dét foglaltak le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügy­őrei Budapest több helyszínén, az engedély nélkül forgalmazott termékek értéke meghaladja a huszonhatmillió forintot - kö­zölte a szervezet kedden. Azt írták, hogy az ügyben iparjogvédelmi jogok megsér­tése miatt indítottak büntető- eljárást. A pénzügyőrök a fővá­rosban egyszerre több helyszí­nen tartottak ellenőrzést, és több mint tizennégyezer darab, „Chocolips” lógóval ellátott és védjegyoltalom alatt álló cso­koládét, egy raktárépületben pedig több mint kétszázötven­ezer darab, csokoládégyártásra szolgáló öntőformát és csoma­golóanyagokat találtak. A termékek értékesítője a csokoládét a jogtulajdonos hoz­zájárulása nélkül, jogosulatla­nul forgalmazta és gyártotta. A pénzügyőrök a védjegyoltalom alatt álló csokoládét lefoglalták. A keddi, békéscsabai ár­verésen meghirdetett öt mezőhegyesi földrészlet közül mindössze egyre akadt jelentkező, egy me­zőgazdasági pilóta vette meg az 54,5 hektáros te­rületet, amelyet korábban bérlőként művelt Békéscsaba. Paulik Árpád el­mondta: 1981 óta foglalkozik mezőgazdasági repülőgépekkel és permetezéssel a területen, az általa most megvásárolt földön van a központi reptere is. Emel­lett gazdálkodik is, búzát, kuko­ricát és repcét termel. „Nem volt más lehetőségem, ezt meg kel­lett lépnem” - fogalmazott. Kifejtette: attól tartott, ha új tu­lajdonosa lesz a földnek, az első dolga lesz beszántani azt, és ak­kor nem tudta volna folytatni a repülést. Elárulta: saját forrás­ból és hitelből vásárolta meg a földet. „Megpróbáljuk kitermel­ni ezt a pénzt” - fogalmazott. Arról is beszámolt, nem tudja, jogilag hogyan alakul majd a föld sorsa, mi lesz a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. 2037-ig tartó haszonbérleti jogá­val. Mint mondta: nemrég írták alá a ménesbirtokkal a szerző­dést, hogy ő 20 évre bérli a tár­saságtól a területet. Az 54,5 hek­táros földrészletet 167 millió 950 ezer forintért hirdették meg. Paulik Árpád volt az egyetlen ve­vőjelölt, a meghirdetett áron vet­te meg a területet. Kedden még öt, a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. haszonbérletében álló földte­rületet hirdetettek meg Békés­csabán, egyetlen megvételére sem regisztrált senki. December 15-ig a négy békéscsabai árve­rési helyszín közül az egyiken csak mezőhegyesi földterülete­ket árvereznek. Intellektuális elzüllés '45-től Budapest. Mai napig problé­mát jelent az országnak az 1945-ben elindult „intellektu­ális elzüllés” - mondta Boross Péter volt miniszterelnök a Veritas Történetkutató Intézet tanácsadó testületének elnö­ke az intézmény által szerve­zett budapesti konferenciát záró beszédében kedden. Az 1945. november 4-én tartott nemzetgyűlési választások 70. évfordulója jegyében Sza­bad választás - szabad a vá­lasztás? címmel szervezett ta­nácskozás Boross Péter azt mondta, akkor történt, hogy „a tágabb értelemben vett kul­túra, az értékminősítés ötödrendűvé vált”. Noha 1990-ben mindenki azt remélte, hogy csak a meg­előző 45 évet jellemzi ez a fo­lyamat, máig nem sikerült az országnak kihevernie a hét év­tizeddel ezelőtt elindult szelle­mi hanyatlást, intellektuális el­gyengülést, ami a gazdaságban is érezteti hatását - tette hozzá. Polgári demokráciát akart a magyarság Budapest Az 1945. évi nem­zetgyűlési választáson a nagy­arányú részvétel és az, hogy a Független Kisgazdapárt meg­szerezte a mandátumok több­ségét, egyértelművé tette, hogy a magyarság olyan polgári de­mokráciában kíván élni, ahol saját sorsáról maga dönthet szabadon - mondta Gulyás Ger­gely, az Országgyűlés törvény- alkotásért felelős fideszes alel- nöke egy budapesti konferen­cián kedden. A Veritas Történetkutató In­tézet az 1945. november 4-én tartott nemzetgyűlési választá­sok 70. évfordulója jegyében Szabad választás - szabad a vá­lasztás? címmel szervezett konferenciát a Parlament fel­sőházi termében. Gulyás Gergely úgy fogalma­zott: a sztálini birodalom hely­tartói „gyakorlatilag semmibe vették a szabad választás ered­ményét”, de 1945 novembere után a magyar nemzet még a megszállással, fenyegetettség­gel szembenézve sem biztosí­tott legitimációt a kommunista hatalmi berendezkedésnek. Szigetvári Viktor, az Együtt elijöke felszólal az El a kezekkel Mezőhe­gyestől! elnevezésű tüntetésem amelyet egy földárverés időpontjában tartottak Békéscsabán 2015. december 8-án LOPTOK CSALTOK HAZUDTOK! FIDESZ-KDNP NEPNYOMORfJÖK Fidesz: a magyar gazdák ellen lép fel az ellenzék A Fidesz szerint az ellenzék azért tiltakozik, nehogy a magyar gazdák vehessék meg a termőföldeket. A kormánypárti frakció sajtóosztálya így kommentálta ellenzéki pártok közös keddi békéscsabai tiltakozá­sát, amelyet a mezőhegyesi földár­verések kezdetére szerveztek. Budapest A Fidesz parlamenti képviselő- csoportjának közleménye szerint a most tün­tetők kormányzásuk alatt a nagy múltú és korábban állami tulajdonú mezőhegyesi ménesbirtokot - sok más állami vagyonnal együtt - magánkézre játszották, és „ma is csak azért tiltakoznak, nehogy a magyar gazdák vásárolhassák meg a termőföldeket”. Mezőhegyes sorsa valójában soha nem érde­kelte őket - tették hozzá. Hangsúlyozták: a polgári kormány nem­zetgazdasági szempontból és helyben is ki­emelt jelentőségű fejlesztést valósít meg a térségben. Egyfelől lehetővé teszi, hogy a mezőhegyesi termőföldek egy részét a hely­ben lakó magyar földművesek megvehes- sék, másfelől a területek nagyobb részén - 3500-4000 hektáron - mintagazdaságként újjáalapítja a nagy hagyományokkal ren­delkező mezőhegyesi ménesbirtokot. Va­gyis magánkézből újból tartósan állami tu­lajdonban lévő mezőgazdasági vállalkozás lesz ugyanúgy, mint ahogy volt háromszáz éven keresztül, az állam pedig felelősséget kíván vállalni az ott dolgozó több száz em­berért - írta a Fidesz-frakció. Végül jelezték, hogy a munka koordinálá­sára a kormány miniszteri biztost nevez ki. Állampolgársággal üzletelt Vádat emelt egy férfi és két társa ellen a Nyíregyházi Já­rási és Nyomozó Ügyészség , akik 2013-ban pénzért cse­rébe csaknem hatszáz uk­rán állampolgárnak segítet­tek magyar állampolgársá­got szerezni - közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Me­gyei Főügyészség főügyész­helyettese közleményben kedden. Az MTI információi szerint Szepessy Zsolt, Monok korábbi polgármes­tere, az Összefogás Párt el­nöke érintett az ügyben. Nyíregyháza. Nagy Ferenc tájé­koztatása szerint a férfit, élet­társát és annak gyermekét vesztegetést állítva, üzletszerű­en elkövetett befolyással üzér­kedés bűntettével, valamint ha­mis magánokirat felhasználásá­nak vétségével, a két ukrajnai közvetítőt pedig befolyás vásár­lásának bűntettével vádolja az ügyészség. A vádiratot idézve a főügyész­helyettes azt írta, a magyar ál­lampolgárságú férfi 2013 janu­árjában ismerkedett meg két kárpátaljai magyarral, akikkel megállapodott abban, hogy hiva­tali kapcsolatai révén pénzért se­gít a magyar állampolgárság kedvezményes honosítás útján való megszerzésében olyan to­vábbi ukrán embereknek, akik törvényesen nem kaphatnák meg az állampolgárságot. Az egyezség szerint a két kár­pátaljai magyar Ukrajnában szervezett be olyan embereket, akik hajlandóak fejenként ezer eurót fizetni a magyar állampol­gárság megszerzéséért. Ennek alapján a magyar férfi 2013 janu­árja és decembere közötti idő­szakban összesen 594, Kárpátal­ján élő ember honosítási kérel­meit vette át az említett két köz­vetítőn keresztül. A kérelmek, il­letve a pénz átvételében segítsé­get nyújtott neki az élettársa és annak fia is - ismertette a me­gyei főügyész-helyettes. Hozzátette, 185 esetben a fér­fi átvételi elismervényt is kiál­lított az iratok átvételéről, me­lyen egy magyar város polgár- mesteri hivatalának hamis bé­lyegzőjét helyezte el. A férfi, illetve az élettársa és annak fia összesen 648 ezer eurót (több mint 200 millió forin­tot) vettek át az ukrán közvetí­tőktől a kedvezményes honosí­tást elintézésére, azonban a tényleges ügyintézés érdekében semmit nem tettek. A pénzt sa­ját céljaikra fordították, egyebek mellett egy családi házat vásá­roltak 30 millió forint értékben az élettárs gyermekének. A bűncselekmények elköveté­sében központi szerepet játszó férfi 2015. szeptember 9-től elő­zetes fogvatartásban van. Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a kormány az IT Services Hungary Kft.-vel (ITSH), az erről szóló szerződést ma írják alá Budapesten. Ezzel együtt már 65 Magyarországon befektető vállalattal kötött part­nerségi szerződést. A Deutsche Telekom leányvállalata, a T­Systems 100 százalékos tulajdo­nában lévő ITSH 2006-ban nyi­tott irodát Budapesten, ma már több mint 4 ezer munkavállaló­ja van négy magyarországi vá­rosban. Az ITSH Magyarország leg­több embert foglalkoztató ICT- vállalata, amely kilenc felsőokta­tási intézménnyel, illetve har­mincnál is több középiskolával folytat oktatási-képzési együtt­működést. A vállalat tevékenysége az in­formatikai megoldások me­nedzsmentjére és kiszervezésé­re, valamint fejlesztésre és rend­szerintegrációra összpontosít. Stratégiai megállapodás Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a kormány és az IT Services Hun­gary (ITSH) Kft. stratégiai együttműködési megállapodásának aláírása előtt a minisztériumban

Next

/
Oldalképek
Tartalom