Nógrád Megyei Hírlap, 2015. november (26. évfolyam, 253-277. szám)
2015-11-24 / 272. szám
2015. NOVEMBER 24., KEDD Nagy-Britanniának bombáznia kell David Cameron brit miniszterelnök az Iszlám Állam dzsihadista szervezet elleni közös fellépésre szólította fel a nemzetközi közösséget hétfőn Párizsban, s jelezte, hogy hazájának is légicsapásokat kell intéznie a terroristák állásaira Szíriában. „Határozottan támogatom (Francois) Hollandé elnök döntését az Iszlám Állam Szíriái bombázásáról. Az a határozott meggyőződésem, hogy Nagy Britanniának is ezt kell tennie” - mondta a brit miniszterelnök a francia elnökkel folytatott megbeszélést követően az Élysée-palotában. „Közös veszéllyel állunk szemben. A világnak össze kell fognia a terrorfenyegetettség elleni harcban” - hangsúlyozta David Cameron. Rokonszenveznek at dzslhadistákkal Az elmúlt hónapokban tapasztalható jelentős csökkenés ellenére a brit muszlim lakosságnak még mindig csaknem az egyötöde, mintegy félmillió ember viseltetik valamilyen mértékű rokon- szenwel azok iránt, akik Nagy-Britanniából Szíriába utaznak, és ott a dzsihadista szervezetek, köztük az Iszlám Állam oldalán harcolnak - derül ki a hétfőn ismertetett legújabb felmérésből. A The Sun című brit tömeglap megbízásából elvégzett közvélemény-kutatás szerint a nagy-britanniai muszlim közösség 5 százaléka „jelentős”, 14 százalék pedig „valamelyes” szimpátiát érez a Szíriában harcoló brit dzsihadisták iránt. A felmérés szerint ugyanakkor 71 százalék egyáltalán nem rokonszenvezik velük. A kutatás eredményeit ismertető cikkében a The Sun is kiemeli, hogy a „riasztó számok” ellenére a brit dzsihadisták támogatottsága csökkenőben van a nagy-bri- tanniai muszlimok körében, különösen a tunéziai és a párizsi merényletek óta. Az Iszlám Állam szíriai állasai ellen tervezett brit katonai fellépést azonban a brit muszlimok abszolút többsége, 56 százaléka most is elveti, és csak 19 százaléka támogatja. Újabb öt embert vettek őrizetbe a belga hatóságok hétfőn a feltételezett terroristák ellen előző nap indított akció keretében. Brüsszel. A vasárnap este indított műveletek részeként hétfőn további öt házkutatást hajtottak végre a brüsszeli és kettőt a liége- i régióban. Ezek során fogták el az öt gyanúsítottat - derült ki a szövetségi ügyészség közleményéből. A reggeli hatósági fellépéssel így 21-re nőtt a vasárnap este óta Belgiumban őrizetbe vett feltételezett szélsőségesek száma, de az ország első számú körözött személye, a november 13-án végrehajtott, 130 halálos áldozatot szedő párizsi merényletsorozat egyik elkövetőj ének tartott Salah Abdeslam továbbra is szökésben van. „Világos, hogy a (terrorellenes) akció még nem ért véget” - hangsúlyozta hétfőn Jan Jambon belga belügyminiszter az RTBF francia nyelvű közszolgálati adónak nyilatkozva. A politikus a nyomozásról az ügy érzékenysége miatt nem árult el részleteket, így azokat a sajtóértesüléseket sem kommentálta, amelyek szerint Abdeslam Németország felé vette az irányt. „Minden ilyen részlet túlságosan érzékeny, és zavarhatja a nyomozást” - hangsúlyozta. lambon ugyanakkor arra buzdította a brüsszelieket, hogy éljék úgy a mindennapokat, ahogy eddig. „Megtesszük az emberek biztonsága szempontjából szükséges intézkedéseket. Az élet azonban nem állhat meg Brüsszelben, sem a gazdasági, sem pedig a társadalmi élet. A hivatalok például nyitva tartanak ma (...). A mindennapi életnek folytatódnia kell” - hangsúlyozta a belügyminiszter. Szombaton a főváros térségében a legmagasabb szintre emelték a terrorellenes készültség szintjét, miután a Párizsban végrehajtott terrortámadáshoz hasonló terrorakció előkészületéről szereztek értesülést. A Fenyegetésértékelési Elemző Testület (OCAM) újabb helyzetelemzése alapján dönt majd arról a belga kormány, hogy fenntartja-e a Brüsszelben korábban elrendelt sürgősségi intézkedéseket, köztük a metró, az óvodák és iskolák zárva tartását. Konfliktus: oka a klímaváltozás do A brit trónörökös szerint az éghajlatváltozás is a szíriai konfliktus fő okai között van. Károly walesi herceg, II. Erzsébet királynő legidősebb fia, az Egyesült Királyság majdani uralkodója részt vesz és felszólal a jövő heti párizsi klímacsúcson. Károly, aki a rendezvény kapcsán interjút adott, kijelentette: a szíriai konfliktus „klasszikus példája” annak, hogy milyen következményekkel járhat, ha egy problémát elhanyagolnak. „Vagyunk néhányan, akik már huszonva- lahány éve megmondtuk, hogy ha (a klíma- változás) problémáját nem kezeljük, az mind súlyosabb konfliktusokhoz vezet a ritkuló természeti forrásokért, és mind nagyobb nehézségekhez az aszály miatt” - mondta a trónörökös. Hozzátette: a klímaváltozás halmozódó hatásai késztetik vándorlásra az embereket az érintett térségekben. Károly szerint „igen alapos bizonyítékok" mutatnak arra, hogy a „Szíriában zajló rettenet” egyik fő oka is egy öt-hat évig tartó aszály volt, amely miatt a helyi lakosság óriási tömegeinek kellett elhagyniuk földjeiket, mivel egyszerűen kifogytak a vízkészletek és megsemmisült a termés. A földjeikről elvándorlók egyre nagyobb számban költöztek a szíriai városokba, amelyek már egyébként is tele voltak iraki menekültekkel, és ez együtt súlyos nehézségeket okozott - fejtegette a brit trónörökös. Vizsgálat Paks II. ügyében Brüsszel. Az Európai Bizottság úgynevezett mélyreható vizsgálatot indít annak kiderítésére, hogy a Paks II. nukleáris erőmű beruházásának finanszírozása megfelel-e az EU-s szabályozásnak - adta hírül közleményében az Európai Bizottság hétfőn. A vizsgálat azt kívánja feltárni, vajon a magánbefektető hasonló feltételekkel finanszírozta volna-e az építkezést vagy a magyarországi befektetés állami segélynek minősül. Amennyiben úgy találják, hogy a beruházáshoz az állam támogatást nyújt, a bizottság megvizsgálja, hogy mennyiben vezethetett ez a verseny torzulásához a magyar energiapiacon - áll a közleményben. Ukrán válság Kije1 Az ukrán kormány felfüggesztette a teherszállítást Ukrajna és a Krím között. A kormány közleményében tájékoztatott arról, hogy ideiglenesen betiltották a közúti és vasúti áruforgalmat Ukrajna és az Oroszország által elcsatolt Krím félsziget között. Petro Porosenko ukrán államfő sajtóközleménye szerint levélben fordult a miniszterelnökhöz, amelyben arra tett javaslatot, hogy a kormány ideiglenesen függessze fel az „átmenetileg megszállt” Krímmel az áruforgalmat. Az államfő a közleményben megjegyezte, hogy az ukrán hatalom egyik elsődleges feladata a félsziget és Ukrajna közötti jövőbeli kapcsolatok meghatározása. lacenyuk később közölte, Kijev hasonló lépésekkel fog válaszolni Moszkva azon döntésére, miszerint embargót léptet életbe az ukrán termékekkel szemben jövő év január elsejétől. Az Európai Unió és Ukrajna között 2016. január 1-jétől lép életbe szabadkereskedelmi megállapodás. Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök október végén kijelentette, hogy Ukrajna nem lehet egyszerre tagja az Európai Unió és volt szovjet tagköztársaságok alkotta Független Államok Közössége (FÁK) szabadkereskedelmi övezetének. Tiltakoznak a migránsok Tűvel és cérnával varrta be a száját több iráni, kurd és pakisztáni férfi hétfőn a görög-macedón határon tiltakozásul azért, mert a macedón hatóságok gazdasági bevándorlóknak minősítették őket, és nem engedték be az országba - jelentette a macedón Telma televízióra hivatkozva az al-Dzsazíra hírtelevízió balkáni irodája. Belgrátl/Szkopje. A beszámoló szerint a migránsok tettükkel azt üzenték: bármire képesek azért, hogy folytathassák útjukat Nyugat-Európába. Szlovénia, Horvátország, Szerbia és Macedónia a múlt héten jelentette be, hogy csak azokat a szíriai, iraki vagy afgán állampolgárokat engedi be az országba, akik már rendelkeznek korábban kiállított regisztrációs papírokkal. Míg a migránsok mintegy 70 százaléka háború sújtotta országokból érkezik, és őket be is engedik a hatóságok Macedóniába, a többiek csütörtök óta különböző módokon tiltakoznak amiatt, hogy a hatóságok származás szerint szűrik őket. A hét végén mintegy ezer migráns feküdt és ült a sínekre, ezzel akadályozta meg a Szalonikiből Szkopjéba tartó vonat indulását. A helyi beszámolók szerint jelenleg mintegy 1300 ember várakozik arra a görög-macedón határon, hogy enyhüljenek a belépési feltételek. Egy részük minden segítséget elutasít, sem élelmet, sem ivóvizet, sem takarót nem fogad el a segély- szervezetektől. „Nem vagyunk terroristák” és „Szabadságot akarunk” - skandálják. A macedón sajtó tájékoztatása szerint vasárnap mintegy 5800 migráns lépett Görögországból a nyugat-balkáni állam területére. Aleksandar Vulin szerb szociálisügyi miniszter viszont kijelentette, hogy országába a szigorítás óta nagyon kevés gazdasági bevándorló érkezik, és voltak, akik már vissza is mentek oda, ahonnan jöttek. Információi szerint Szerbiában jelenleg körülbelül 30 gazdasági bevándorlónak minősülő migráns tartózkodik. Ferenc pápa Afrikába látogat Ferenc pápa kenyai látogatását hirdető plakát egy elefántszoborral az előtérben a Nairobi lomo Kenyatta Nemzetközi Repülőtéren (JKIA) 2015. november 23-án, két nappal a katolikus egyházfő látogatása előtt. á r ] * í i * n.i ■* i p,, k '2. i §L i | r | eJJJí ^ ?1 mi “ -H ' 'Hl. ^ * *h SMSBil^^ í 1 ' v.v.- '-'" am^-iA'} T Fjp lT1_,1 i iBr.'W P™-*■ X“ ? *JC ^yTT^Z^FZil I ifÄjTl ^■IJi!|.^ i * I I .J
