Nógrád Megyei Hírlap, 2015. november (26. évfolyam, 253-277. szám)
2015-11-13 / 263. szám
2015. NOVEMBER 13., PÉNTEK u. jy. Több szakmaterület érdekességei tárultak fel Emberfújta szél Több szakmaterület Nógrád megyét kiváltképp érintő érdekességei is terítékre kerültek a magyar tudomány ünnepének Palóc Múzeumban rendezett előadássorozatán, Balassagyarmaton. Balassagyarmat A megnyitó során dr. Lengyel Agnes, a házigazda intézmény igazgatója elmondta, fontos cél, hogy a tudományos fokozatokkal rendelkező Nógrád megyei szakemberek mind több lehetőséget kapjanak arra, hogy szélesebb közegben is előtárják, mit kutatnak éppen. Dr. BerkőPéter, a Miskolci Akadémiai Bizottság alelnöke a tudományos munka értelméről beszélt, elsősorban azt fejtegetve, mennyire lényeges a tudományok emberi, egyéni értékelése, megközelítése. Medvácz Lajos, Balassagyarmat polgármestere pedig büszkeségének adott hangot, hogy mennyi sok értékes embert adott az országnak és a nagyvilágnak ez az Ipoly- parti kisváros. Az előadások sorában az egyik különlegesség volt a Pásztói Múzeum két munkatársának, dr. Hír János igazgatónak és dr. Gherdán Katalin muzeológusnak a régészet és geológia kapcsolódási pontjairól szóló beszámolója. Az érdeklődők azt is megtudhatták, hogy Kozárd térségében milyen leletritkaságokat rejt a föld. Tizenkét millió évvel ezelőtt élt gerinces állatok maradványaira bukkantak, és egy tábor keretében az őslénytan iránt fogékony diákok nem csak a csontdarabokkal, fogakkal, puhatestűek részeivel ismerA kozárdi lelőhelyen tevékenyen segítenek a diákok a kutatásban kedhetnek meg, hanem tevékenyen részt is vesznek a munkában a bá- nyász-jellegű kitermelő tevékenységtől az iszapos átmosáson keresztül a rendkívüli türelmet igénylő csipeszes kiválogatásig. Steinmacher Kornélia, az ELTE bölcsészdoktori képzésének hallgatója pedig Mikszáth Kálmánnak a közvélemény számára kevéssé tudott életműrészletét boncolgatta, amikor a Nagy Palóc műveiben megjelenő boszorkány-kultuszról beszélt. Dr. Fényes-Bók Szilvia, a Balassi Bálint Gimnázium idén kinevezett igazgatója az intézmény tizenöt éves múltra visszatekintő Arany János Tehetséggondozó Programjának jelentőségét ecsetelte, amely által nagy sikert értek el a hátrányos helyzetű tanulók középiskolás képzésbe való beilleszkedése, oktatása és továbbtanulásának előkészítése terén. Természetesen nem maradhatott ki a sorból a Palóc Múzeum „fő iránya”, a néprajz sem, dr. Lengyel Ágnes, a házigazda-igazgató tolmácsolásában az első világháború népéletre gyakorolt hatásai elevenedtek meg, e témában jövőre egy kiállítást is berendeznek a múzeumban, míg férje, dr. Limbacher Gábor a Balassák ősi fészkének, a kékkői várnak kegyhely-jel- legét mutatta be, miként alakult az az évszázadok során. H.H. írásom címe furcsállható, sőt ha úgy tetszik már első sora is bolondos és kérdezem magamtól, mi lehet ilyenkor az olvasó első gondolata. Bolondlyukból, bolondszél fáj - mondanák bizony ezt sokan, s mivel igazuk lenne, ezért nem lennék meglepve, sőt megsértődve sem ezen. Válaszként legfeljebb azzal dobnám vissza a lapot, hogy igaz, ami igaz - noha a történetre később fény derül - bolond helyzetnek a kulcsa is csak bolondos megoldás lehet Sorjáznak bennem a gondolatok, és a mese lényegét tekintve ez nem is csoda. S mivel történetemnek még azelejesem látszik, kérdés, hogy lesz-e és milyen lesz írásom záró, utolsó sora. És arra is ügyelnem kell, hogy a kacagtató- nak látszó történetnek ne legyen bántó modora. Már előre is elnézést kérek azoktól, akik szerény írásom alapján netán magukra ismernének Mea culpa, mea culpa... -sa hasonlóság csak a véletlen műve lehet. Kissé megváltoztatva a címet, tán’ helyesebb lenne ha szélfájta emberről szólnék Salgótarjánban, ahol élekés lakom, élénk, illetve helyenként erős szél fúj. Megfigyeléseim, illetve tapasztalatom szerint az elő re jelzett negyven kilométer per óra bizony hatvan is lehet A délelőtti sétám során először egy intézmény bejárata előtt várakoztam. Míg én a kellemes időben jó szívvelfogadtam Szél úrfi hűsítő fuvallatát, addig néhányon bírókra keltek vele. Legkülönösebb az intézményt takarító „kislány” volt, aki elkezdett kergetőzni a széllel és a falevelekkel A kis kupacba söpört levél hol a lapáton volt, hol a szeméttartófelé igyekezett, de valahogy nem találta a helyét. Egy darabig néztem a játé kot, s láttam, hogy a lány csak söprögetett, söprögetett tovább... Később megálltam a kertes családi házaknál is, ahol szinte megismétlődött az előző jelenet Ott is szembeszálltak a széllel, pedig örök tapasztalat, hogy ilyenkor ritkán lehet győztes az ember. És közben jókat derültem a látottakon. Kérdezhetik mit csináltam volna? Semmit! Megvártam volna, míg eláll a szél Ismerve az ember találékonyságát, sok minden megtörténhet, még az is, hogy az ember fájja a szelet Igen. Ez nem mese, hanem valóság. Dél felé az egyik nagy intézményünknél jelenésem volt. A szél továbbra is fájt Ahogy érkeztem, szokatlan zúgás hallatszott, majd a zaj egyre erősödött Már láttam ennek forrását; de nem értettem az okát. Egy fiatalember, hátán valami szerkezettel tüsténkedett Első pillanatra olyan volt, mintha fel akart volna szállni Ikaros azonban nem lehetett, mert szárnyai nem voltak és rakétákat sem láttam a hátán. Lassan odaértem és kiderült, hogy valami porszívószerű készülék volt, amely nem szívta, hanem pont fordítva fájta a port. Ó, Istenem! Butaságot beszélek, mert igaz ugyan, hogy port is fájt, de a levelek eltüntetése volt a cél. Azok persze nem tűntek el, hanem egyik sarokból a másikba, illetve a másik helyről az egyikre röpültek És mivel a szél is fájt, így nem lehetett csodálkozni azon, hogy nemcsak a levelek, hanem a szél is emberfújta lett. Csak sejtem, hogy végül a szél lett a győztes. Hazaértem és olyan érzésem támadt, mintha a trombita helyett a nagybőgőt fájtam volna. Nem csodálkoznék azon, ha az ember egyszer majd a passzát szelet is fájná Bartos József Emlékeket gyűjtenek NMH-információ. 2010-ban emlékezünk az 195ó-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára, ebből az alkalomból a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára és valamennyi tagintézménye felhívással fordul Magyarország lakosaihoz és a külföldön élő magyarokhoz. A Nógrád Megyei Levéltár kér mindenkit, hogy ameny- nyiben a birtokában van az 1956-os forradalom és szabadságharccal kapcsolatos bármilyen irat, napló, levelezés és fénykép, a tartós megőrzés és a múlt minél szélesebb körű feltárása érdekében, szíveskedjenek átadni azokat a levéltáraknak. A levéltárak az ország legrégebbi közgyűjteményei, az általuk őrzött iratok a magyar történelem, a magyar művelődés és kultúra legfontosabb dokumentumai. így nemcsak az 1956-os forradalom és szabadságharc dokumentumait gyűjtik, hanem a magyar történelem minden írásos, képi emlékét. .Szívesen fogadnak minden felajánlást, de különösképpen várják az első és második világháborúval, a holokauszttal, a kitelepítésekkel, a politikai szabadság- vesztésekkel kapcsolatos iratokat. Biztosak lehetnek benne, hogy adományaikat a levéltárak éppen olyan becsben tartják majd, mint a több száz éve rájuk bízott emlékeket. A levéltár elérhetősége: Magyar Nemzeti Levéltár Nógrád Megyei Levéltára 3100, Salgótarján, Ady Endre út 3/C +3632 412 801 titkárság, nograd@mnl.gov.hu Jó a kapcsolatuk megyénkkel A középkori vár 1993 óta fogadja a látogatókat a felvidéki Füleken. A Bebek-torony öt emeletén 2008-ban nyílt meg a vármúzeum, amelynek ez év márciusától új igazgatója van dr. Titton Viktória személyében. A vármúzeumnak évente 21-22 ezer látogatója van. Az érdeklődők fele hazánkból érkezik, s megyénkből is sokan ellátogatnak hozzájuk. Szenográdi Ferenc Fülek. A fiatal igazgató szívügye, hogy minél többen megismerjék a vár és a város múltját, nem csak a szlovákok, hanem a külföldiek is, főleg a magyarok. Dr. Titton Viktória Kassán, a képzőművészeti középiskolában érettségizett, Nagyszombaton az egyetemen a régészeti tanszéken diplomázott, tett mestervizsgát és doktorált.- Mikor és miért határozta el, hogy régész lesz?- Pedagógus családból származom, otthon könyvek között nőttem fel. Édesanyámtól hallottam a világ hét csodájáról és más történelmi régészeti ismeretekről. Sok ilyen témájú kötetet olvastam, ezek megerősítettek abban, hogy régész leszek. Az ókori, pontosabban a római régészetet tanultam, abból is doktoráltam. Egyetemi éveim alatt ösztöndíjasként Magyarországon töltöttem el egy fél évet, öt héten át Egyiptomban is részt vettem az ásatásokon.- Hogyan került kapcsolatba a Füleki Vármúzeummal?- Egyetemi tanulmányaim alatt, a szakdolgozatom kapcsán felkerestem Agócs Attilát, a múzeum akkori igazgatóját. Megkérdezte, nem lenne-e kedvem bekapcsolódni az itteni munkába. Igent mondtam. Kezdetben, munkaidősként, 2012-től teljes munkaidőben dolgoztam. A régészet és az információs munka volt a feladatom. Az igazgatónőhöz tartozik a Füleki Vármúzeum, amely március 15-től november 15-ig látogatható, a Városi Honismereti Múzeum, a Városi Könyvtár, valamint a Nógrádi Turisztikai Információs Központ. Irodaházukban található a Novohrad- Nógrád Geopark szlovákiai irodája. Elmondta, hogy az információs irodájukban örömmel adnak felvilágosítást azoknak, akik Szlovákiából megyénkbe egyéni vagy csoportos utazást szerveznek. Jó kapcsolatot ápol szűkebb hazánkkal. Azon van, hogy jó munkakapcsolatot építsen ki Nógrád megye múzeumaival, az oű dolgozó szakemberek közül többet már személyesen is ismer. Mint mondta, szabadidőből van számára a legkevesebb, de a a tanulmányaim ideje alatt rész- Dr. Titton Viktória számára szabadidőből van a legkevesebb, de a munkáját örömmel végzi munkáját örömmel végzi, ami sikerélményt jelent számára. Azon van, hogy az igazgatói beosztással együtt járó szervező- és adminisztrációs tevékenység mellett ne kerüljön háttérbe a tudományos munkája. A várban öt éve ásatásokat végeznek, így elmerült a középkor régészetében. Tervei között van, hogy, önálló ásatásokat végezhessen, november végén ilyen irányú szakvizsgát tesz. Közel áll a szívéhez a kiállítások szervezése. Folyóiratokban, szaklapokban rendszeresen publikál. Most a salgótarjáni Dornyay Béla Múzeum felkérésére, a múzeum évkönyvébe ír tanulmányt. Az öt emeletes Bebek-torony három szintjén vár és vártörténeti, valamint Fülek környékének legjelentősebb régészeti leleteiből rendeztek állandó kiállítást. A negyedik és ötödik szinten időszaki kiállításokat tartanak, ahol több Nógrád megyei vonatkozású tárlat is látható volt. Jövőre az ókori görög szobrokból, kortárs szobrászművészek alkotásaiból, valamint a várban végzett ásatások során előkerült és feldolgozott leletekből tartanak időszaki kiállítást.- Elődöm, Agócs Attila egy nagyon jó hazai és nemzetközi kapcsolatot alakított ki, amire én is szeretnék építeni. Fontosnak tartom a vár régészeti kutatásainak feldolgozását, bemutatását. Szeretném a kapcsolataimat a Nógrád megyei szakemberekkel tovább szélesíteni, rövidesen a szécsényi múzeumban veszek részt egy rendezvényen. Reményem, hogy Nógrád megyéből minél többen ellátogatnak hozzánk - zárta szavait dr. Titton Viktória.
