Nógrád Megyei Hírlap, 2015. november (26. évfolyam, 253-277. szám)
2015-11-13 / 263. szám
I Ne ürüljenek ki földrészek, országok Senkinek sem érdeke, hogy különböző földrészek vagy országok kiürüljenek és az emberek elvigyék a tudásukat, tehetségüket a világ más pontjaira - ismertette Magyarország ENSZ nagykövete csütörtökön a világszervezet migrációs világtalálkozóján megfogalmazottakat. Budapest. Bogyay Katalin hozzátette: a tudománynak nincs nemzeti határa,' de amikor a migrációról beszélünk, arról is beszélni kell, hogy most egy közel-keleti régióból hány olyan fiatalember távozik, akinek a tudása hiányozni fog abból az országból, ahol remélhetőleg előbb-utóbb béke lesz és amelyet fel kell újra építeni. Beszélt arról is, hogy fontos része a migrációnak az is, hogy az a szülő, aki látja, hogy éveken keresztül nem tud megfelelő oktatást biztosítani a gyerekének, meg akarja ezt oldani. A nagykövet úgy vélte: ha hiányzik a migrációs folyamat elemzéséből az oktatás és tudomány felhasználása, sosem találjuk meg a válaszokat. Mindenkinek azon kell dolgozni, hogy ezeknek az embereknek ne kelljen elhagyniuk a hazájukat - hangsúlyozta Bogyay Katalin. Fontos a fekete kontinens Budapest A Magyar Honvédség, a Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Vezérkar számára rendkívül fontos az afrikai régió - hangsúlyozta Orosz Zoltán vezérkari főnökhelyettes csütörtökön. Az idén májusban alakult Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhelye magyar és külföldi, katonai és civil szakértő előadók részvételével rendezett konferenciát az afrikai kontinens kihívásairól és lehetőségeiről. Schöberl Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet főigazgatója kiemelte: Afrika a világ leggyorsabban növekvő gazdaságainak ad otthont, kedvező befektetési, üzleti lehetőségeket kínál Magyarország számára. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a térség, különösen az észak-afrikai, jelenleg egész Európa számára biztonságpolitikai szempontból fontos. Kurd támadás egy város visszafoglalására Kurd fegyveresek offenzívát indítottak csütörtökön az Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsi- hadista szervezet ellenőrzése alatt álló északiraki Szindzsár visszafoglalására, a nemzetközi koalíció légicsapásokkal támogatja őket. Bagdad A Rudaw című hírportál a kurd hatóságokra hivatkozva arról tájékoztatott, hogy a Washington vezette katonai szövetség harci repülőgépei a szindzsári hadművelet részeként már szerda este támadást intéztek az Iszlám Állam több tucat állása ellen. A kurd regionális biztonsági tanács Twitter-üzenetében közölte, hogy a szárazföldi műveletekben a kurd önvédelmi erők, a pesmergák 7500 tagja vesz részt. Céljuk a dzsihadisták elűzése a városból, a stratégiai fontosságú utánpótlási útvonalak feletti ellenőrzés megszerzése, valamint egy ütközőzóna létrehozása annak érdekében, hogy megvédjék a várost és lakóit az Iszlám Állam tüzérségi támadásaitól. A dzsihadisták tavaly augusztus elején rohanták le a Szindzsár-hegyet övező régiót. Szindzsár a szíriai határ közelében, a hegyvonulattól délre található. A városból tízezrek menekültek el, mindenekelőtt a jazidi vallási kisebbség tagjai, akiket az Iszlám Állam eretnekeknek tart. Újabb határzár? Budapest A lobbik azt kéri a kormánytól, hogy haladéktalanul kezdje meg a műszaki határzár kiépítését a magyar-román határon. Mirkóczki Ádám, az ellenzéki párt szóvivője csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján úgy értékelt: a szlovén-horvát határon épülő kerítés kényszerpályára sodorja Magyarországot, mert két lehetőség marad az illegális bevándorlóknak. Az egyik, hogy a migránsok megpróbálják erőszakkal áttörni valamelyik határszakaszt, emiatt a politikus az élőerős védelem megerősítését szorgalmazta a déli határokon. A szóvivő a másik lehetőségnek tartotta, hogy a bevándorlók Románia felé mennek. Kitért arra, hogy a parlament honvédelmi és rendészeti, valamint nemzetbiztonsági bizottsága is olyan információkat kapott, amelyek a román határra nehezedő nyomást valószínűsítik. Azt mondta, a 453 kilométeres, vagyis a teljes szakaszon meg kell kezdeni az építkezést, mielőtt az embercsempészek bejáratnak egy új útvonalat. Annak is hangot adott, hogy szerinte Románia nem fogja feltartóztatni a migránsokat, hanem a „szerb modellt” követi, azaz simán átengedni őket. Uniós pénzalap Afrika megsegítésére Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, az Európai Unió több más intézményének vezetője és számos tagország kormányának képviselője.aláírta csütörtökön a máltai Vallettában azt a dokumentumot, amelynek alapján az unió 1,8 milliárd eurós sürgősségi pénzalapot hoz létre azzal a céllal, hogy a régió stabilitását, az illegális migrációt kiváltó okok kezelését, valamint a kiutasítottak támogatását segítse Afrikában. I A brüsszeli bizottság elnöke az aláírást követően elmondta, hogy hosszú távú fejlesztési együttműködéssel Európa jelentős mértékben járul hozzá a szegénység és a migráció kiváltó okainak kezeléséhez. „A rekordgyorsasággal létrehozott sürgősségi alap bizonyítja az unió elkötelezettségét a régióban tapasztalható kihívások gyors megoldására. A sikerhez azonban együtt kell dolgoznunk a migráció okainak kezelésében, a gazdaság fejlesztése, az esélyegyenlőség javítása és a biztonság megteremtése érdekében" - mondta Jean-Claude Juncker. A bizottság elnöke egyúttal az uniós tagállamok további hozzájárulását kérte az 1,8 milliárd eurós alaphoz. Ä pénzalap létrehozása része annak az akciótervnek, amelyről a vallettai EU-Afrika migrációs csúcstalálkozó résztvevői tárgyaltak. A tervben szerepel a legális európai munkavállalás, illetve az EU-tagországokban való tanulás megszervezése, az embercsempészetben érdekelt bűnszövetkezetek elleni harc fokozása, a visszatéréssel kapcsolatos együttműködés megerősítése is. Csökken a bizalom Tovább csökkenhet a bizalom az Európai Unióban (EU) a menekültválság hatására - állapította meg a Political Capital (PC) a legfrissebb tanulmányában, amelynek sszefoglalóját csütörtökön hozták nyilvánosságra. Budapest. Az intézet tanulmányában a politikai bizalom természetét és változását vizsgálja, a kutatás azt mutatja, hogy a politikai intézményekbe vetett bizalom jelentősen visszaesett az elmúlt egy évtizedben Európa-szerte. Ennek ugyanakkor nem a válság az egyetlen oka, hiszen a folyamat már jóval a válságot megelőzően megkezdődött. Bár a bizalomvesztés általánosan jellemző, az unió intézményei iránt még mindig erősebb a bizalom, mint a nemzeti kormányok és parlamentek iránt - áll a tanulmányban. Hozzátették: a bizalmi válság tehát nem csupán az EU vonatkozásában megmutatkozó bizalomvesztést jelenti, hanem a képviseleti intézmények iránti bizalom visszaesését nemzetállami és uniós szinten egyaránt. A PC tíz pontban foglalta össze megállapításait. Ezek szerint az elmúlt egy évtizedben drámaian csökkent az európai intézményekbe vetett bizalom. Az EU-ba vetett bizalom rendkívül törékeny, ugyanakkor a tanulmány rögzíti: az EU intézményei iránti bizalom mégis magasabb, mint a nemzeti politikai intézmények iránti. A tanulmányból kiderült, hogy Magyarországon idén májusban az emberek 56 százaléka bízott az EU-ban, míg 36 százalék a kormányban, valamivel több mint 30 a parlamentben és kevesebb mint 20 százalék a pártokban. Az elemzés kitér arra is, hogy „bizarr módon úgy tűnik, az unió állampolgárai azokban az intézményekben bíznak a legkevésbé, amelyeket (közvetlenül vagy közvetetten) maguk választanak”. A legkevésbé a nemzeti parlamentekben, kormányokban és pártokban bíznak az európai polgárok, leginkább pedig a hadseregben, a rendőrségben. HIRDETÉS « Alekszisz Ciprasz görög ^jj miniszterelnök (balra) és Angela Merkel német kancellár Bp.' .'Habe íHBHh an» HiBte Füstoszlop gomolyog az MMészak-iraki Szindzsár felett
