Nógrád Megyei Hírlap, 2015. október (26. évfolyam, 227-252. szám)

2015-10-07 / 232. szám

I I ben az írószövetség elnökévé vá­lasztották, 1990-ben a szervezet tiszteletbeli elnöke lett. Az első szabad választások után az új Országgyűlés alaku­ló ülésén Göncz Árpád lett a házelnök, és ő látta el az ideig­lenes köztársasági elnöki teen­dőket is. A Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége megegyezése nyo­mán 1990. augusztus 3-án a parlament öt évre őt választotta a Magyar Köztársaság elnöké­vé, majd mandátumának letelte után, 1995. június 19-én újravá­lasztották e tisztségben. Elnök­ségének tíz éve alatt néha ne­héz csatákat kellett megvívnia, mint például a taxisblokád ide­jén, vagy amikor ellenállt a Ma­gyar Televízió és a Magyar Rá­dió elnökei leváltásának. Állam­főként törvények százait ellen­jegyezte, normakontroll kérésé­re feljogosító jogkörével kilenc alkalommal élt. Egy ízben ő ma­ga kezdeményezetf törvényt: in­dítványozta a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport elleni gyűlöletre uszítás bűncselek­ménnyé nyilvánítását. Elnöksége idején ő volt Ma­gyarország legnépszerűbb politi­kusa. Köztársasági elnökként több mint 130 alkalommal járt külföldön, összesen 70 ország­Bill Clinton amerikai elnök társaságában II. Erzsébet brit királynővel II. János Pál pápával dett. Olyan drámák fűződnek ne­véhez, mint a Mérleg, a Rácsok, a Magyar Médeia. Sarusok cím­mel regénye, Találkozások cí­men novelláskötete jelent meg. Az angol irodalom kiváló tolmá­csolásáért 1989-ben a rangos Wheatland-díjjal tüntették ki. Műfordítói tevékenysége rendkí­vül sokszínű, mások mellett Doctorow, Faulkner, Golding, Hemingway, Susan Sontag, Updike és Tolkien műveit ültet­te át magyarra. A nyolcvanas évek második felében tagja lett a Szabad Kez­deményezések Hálózatának, ala­pító tagja a Szabad Demokraták Szövetségének és a Történelmi Igazságtétel Bizottságnak. 1989­Életének 94. évében Bu­dapesten elhunyt Göncz Árpád író, műfordító, po­litikus, 1990 és 2000 kö­zött Magyarország köztár­sasági elnöke. Budapesti értelmiségi család­ban született 1922. február 10- én. A Pázmány Péter Tudomány- egyetem jogtudományi Karán szerzett diplomát 1944-ben. Még ebben az évben behívták kato­nának, de Németországba vezé­nyelt egységétől megszökött. Részt vett a magyarországi fegy­veres ellenállásban, a Táncsics- zászlóaljban harcolt. A világhá­ború után csatlakozott a Függet­len Kisgazda- Földmunkás- és Polgári Párthoz (FKGP), előbb a párt ifjúsági tagozatát vezette, majd a Nemzedék című lap fele­lős szerkesztője lett. Dolgozott a párt parlamenti csoportja mel­lett, valamint a párt főtitkára, Kovács Béla személyi titkára­ként. Az FKGP 1947-48-as szét­bomlasztását követően csak se­gédmunkásként és csőlakatos­ként sikerült elhelyezkednie. Harmincéves volt, amikor 1952-ben beiratkozott a Gödöl­lői Agrártudományi Egyetemre, a tanulás mellett talajvédelmi technikusként és agronómus- ként dolgozott. Diplomát nem szerezhetett, mert 1956-ban el­távolították az egyetemről ami­att, hogy a Parasztszövetség tagjaként részt vett a forrada­lomban. (Az agrártudományi egyetemet aztán később sem volt módja befejezni.) Az 1956. november 4-i szovjet interven­ció után szerepet vállalt a Ma­gyar Demokratikus Független­ségi Mozgalom által írt memo­randumok szövegezésében és külföldre juttatásában. 1957- ben a Bibó-per másodrendű vádlottja volt. Bár az ügyész életfogytiglani börtönt kért, a bíró halálos ítéletet akart ki­szabni rá. Csak évtizedekkel később derült ki, hogy India moszkvai nagykövetsége járt közben a vádlottak érdekében, de az utolsó pillanatban szüle­tett felső szintű döntést csak az ügyész kapta kézhez. Göncz Árpád, ahogy 2001-ben elmondta „végre nyugodtan al- hatott”, az életfogytiglani börtön­nel kapcsolatban pedig abban bí­zott, hogy 6-7 évet kell csak letöl­tenie, mert Kelet-Európábán ad­dig él egy politikai rendszer. A börtönben megtanult angolul, így amikor 1963-ban - Bibó Ist­vánnal együtt - amnesztiával szabadult, a Veszprémi Nehéz­vegyipari Kutatóintézet szakfor­dítója lett. 1964-től a Talajjavító Vállalat munkatársaként, 1965- től szabadfoglalkozású műfordí­tóként és íróként tevékenyke­Mádl Ferenc köztársasági elnök az ünnepélyes beiktatási ünnepségén az Országház előtt, a Kossuth téren 2000. augusztus 4-én ban, ő volt az első magyar állam­fő, aki hivatalos látogatást tett az Egyesült Államokban, japánban, Nagy-Britanniában és Ausztráli­ában. Göncz Árpád életében szá­mos kitüntetésben részesült, sok rangos egyetem fogadta díszdoktorává, több város dísz­polgárává. 2000-ben az ameri­kai kormány díjat alapított a tisz­teletére, melyet évente adnak olyan magyar személynek, aki kiemelkedő teljesítményt nyújt a demokrácia és az emberi jogok érvényesítésében. 2012-ben, 90. születésnapja alkalmával gyermekei elhatá­rozták a Göncz Árpád Alapít­vány létrehozását az író-műfor- dító-politikus életének és mun­kásságának bemutatására, az 1956-os forradalom emlékének, a magyar demokratikus és sza­badelvű hagyományok ápolásá­ra, valamint művei és róla szó­ló művek megjelentetésének elősegítésére. Kitüntetések, elismerések 1980 Művészeti Alap irodalmi díja 198 József Attila-díj 198H Wheatland-díj 1991 Olasz Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje 1991 Albert Schweitzer-díj, Paul Harris-díj, Premio Mediterreno Magyar PEN Club tiszteletbeli elnöke 1995 NOB Olimpiai Érdemrend arany fokozat 1996 Ferenczi György-emlékpiakett 1997 Francia Becsületrend lovagja Josef Bech-díj, Giorgo La Pira-díj Osztrák Köztársaság Nagycsillag-érdemrendje A Dél-Afrikai Köztársaság Nagykeresztje A Német Szövetségi Köztársaság Érdemrendje Nagykeresztje 2002 Nagy Imre-érdemfend, , • ( . Magyar Tolkien Társaság tiszteletbeli elnöke 2009 Húszéves a KöziSsaság Díj Köztársasági elnökként a győzelem jelével köszönti Göncz Árpád a Kossuth téren összegyűlt tömeget 1990 augusztusában Elhunyt Göncz Árpád

Next

/
Oldalképek
Tartalom