Nógrád Megyei Hírlap, 2015. október (26. évfolyam, 227-252. szám)
2015-10-07 / 232. szám
I I ben az írószövetség elnökévé választották, 1990-ben a szervezet tiszteletbeli elnöke lett. Az első szabad választások után az új Országgyűlés alakuló ülésén Göncz Árpád lett a házelnök, és ő látta el az ideiglenes köztársasági elnöki teendőket is. A Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége megegyezése nyomán 1990. augusztus 3-án a parlament öt évre őt választotta a Magyar Köztársaság elnökévé, majd mandátumának letelte után, 1995. június 19-én újraválasztották e tisztségben. Elnökségének tíz éve alatt néha nehéz csatákat kellett megvívnia, mint például a taxisblokád idején, vagy amikor ellenállt a Magyar Televízió és a Magyar Rádió elnökei leváltásának. Államfőként törvények százait ellenjegyezte, normakontroll kérésére feljogosító jogkörével kilenc alkalommal élt. Egy ízben ő maga kezdeményezetf törvényt: indítványozta a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport elleni gyűlöletre uszítás bűncselekménnyé nyilvánítását. Elnöksége idején ő volt Magyarország legnépszerűbb politikusa. Köztársasági elnökként több mint 130 alkalommal járt külföldön, összesen 70 országBill Clinton amerikai elnök társaságában II. Erzsébet brit királynővel II. János Pál pápával dett. Olyan drámák fűződnek nevéhez, mint a Mérleg, a Rácsok, a Magyar Médeia. Sarusok címmel regénye, Találkozások címen novelláskötete jelent meg. Az angol irodalom kiváló tolmácsolásáért 1989-ben a rangos Wheatland-díjjal tüntették ki. Műfordítói tevékenysége rendkívül sokszínű, mások mellett Doctorow, Faulkner, Golding, Hemingway, Susan Sontag, Updike és Tolkien műveit ültette át magyarra. A nyolcvanas évek második felében tagja lett a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, alapító tagja a Szabad Demokraták Szövetségének és a Történelmi Igazságtétel Bizottságnak. 1989Életének 94. évében Budapesten elhunyt Göncz Árpád író, műfordító, politikus, 1990 és 2000 között Magyarország köztársasági elnöke. Budapesti értelmiségi családban született 1922. február 10- én. A Pázmány Péter Tudomány- egyetem jogtudományi Karán szerzett diplomát 1944-ben. Még ebben az évben behívták katonának, de Németországba vezényelt egységétől megszökött. Részt vett a magyarországi fegyveres ellenállásban, a Táncsics- zászlóaljban harcolt. A világháború után csatlakozott a Független Kisgazda- Földmunkás- és Polgári Párthoz (FKGP), előbb a párt ifjúsági tagozatát vezette, majd a Nemzedék című lap felelős szerkesztője lett. Dolgozott a párt parlamenti csoportja mellett, valamint a párt főtitkára, Kovács Béla személyi titkáraként. Az FKGP 1947-48-as szétbomlasztását követően csak segédmunkásként és csőlakatosként sikerült elhelyezkednie. Harmincéves volt, amikor 1952-ben beiratkozott a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre, a tanulás mellett talajvédelmi technikusként és agronómus- ként dolgozott. Diplomát nem szerezhetett, mert 1956-ban eltávolították az egyetemről amiatt, hogy a Parasztszövetség tagjaként részt vett a forradalomban. (Az agrártudományi egyetemet aztán később sem volt módja befejezni.) Az 1956. november 4-i szovjet intervenció után szerepet vállalt a Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom által írt memorandumok szövegezésében és külföldre juttatásában. 1957- ben a Bibó-per másodrendű vádlottja volt. Bár az ügyész életfogytiglani börtönt kért, a bíró halálos ítéletet akart kiszabni rá. Csak évtizedekkel később derült ki, hogy India moszkvai nagykövetsége járt közben a vádlottak érdekében, de az utolsó pillanatban született felső szintű döntést csak az ügyész kapta kézhez. Göncz Árpád, ahogy 2001-ben elmondta „végre nyugodtan al- hatott”, az életfogytiglani börtönnel kapcsolatban pedig abban bízott, hogy 6-7 évet kell csak letöltenie, mert Kelet-Európábán addig él egy politikai rendszer. A börtönben megtanult angolul, így amikor 1963-ban - Bibó Istvánnal együtt - amnesztiával szabadult, a Veszprémi Nehézvegyipari Kutatóintézet szakfordítója lett. 1964-től a Talajjavító Vállalat munkatársaként, 1965- től szabadfoglalkozású műfordítóként és íróként tevékenykeMádl Ferenc köztársasági elnök az ünnepélyes beiktatási ünnepségén az Országház előtt, a Kossuth téren 2000. augusztus 4-én ban, ő volt az első magyar államfő, aki hivatalos látogatást tett az Egyesült Államokban, japánban, Nagy-Britanniában és Ausztráliában. Göncz Árpád életében számos kitüntetésben részesült, sok rangos egyetem fogadta díszdoktorává, több város díszpolgárává. 2000-ben az amerikai kormány díjat alapított a tiszteletére, melyet évente adnak olyan magyar személynek, aki kiemelkedő teljesítményt nyújt a demokrácia és az emberi jogok érvényesítésében. 2012-ben, 90. születésnapja alkalmával gyermekei elhatározták a Göncz Árpád Alapítvány létrehozását az író-műfor- dító-politikus életének és munkásságának bemutatására, az 1956-os forradalom emlékének, a magyar demokratikus és szabadelvű hagyományok ápolására, valamint művei és róla szóló művek megjelentetésének elősegítésére. Kitüntetések, elismerések 1980 Művészeti Alap irodalmi díja 198 József Attila-díj 198H Wheatland-díj 1991 Olasz Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje 1991 Albert Schweitzer-díj, Paul Harris-díj, Premio Mediterreno Magyar PEN Club tiszteletbeli elnöke 1995 NOB Olimpiai Érdemrend arany fokozat 1996 Ferenczi György-emlékpiakett 1997 Francia Becsületrend lovagja Josef Bech-díj, Giorgo La Pira-díj Osztrák Köztársaság Nagycsillag-érdemrendje A Dél-Afrikai Köztársaság Nagykeresztje A Német Szövetségi Köztársaság Érdemrendje Nagykeresztje 2002 Nagy Imre-érdemfend, , • ( . Magyar Tolkien Társaság tiszteletbeli elnöke 2009 Húszéves a KöziSsaság Díj Köztársasági elnökként a győzelem jelével köszönti Göncz Árpád a Kossuth téren összegyűlt tömeget 1990 augusztusában Elhunyt Göncz Árpád
