Nógrád Megyei Hírlap, 2015. október (26. évfolyam, 227-252. szám)
2015-10-07 / 232. szám
2015. OKTOBER 7., SZERDA Csehország katonákat küld a határ őrizetére Prága. A Magyarországnak nyújtandó segítség második szakaszában Csehország több katonát és rendőrt küld Magyarországra - jelentette ki Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök kedden Prágában, miután tárgyalásokat folytatott a cseh hadsereg vezérkarával. A cseh kormány hétfőn döntött arról, hogy első szakaszban Prága 25 katonát és szárazföldi műszaki eszközöket küld Magyarországra, hogy segítsen a schengeni határ őrzésében. A Magyarországnak nyújtandó segítségről csütörtökön tárgyalnak Luxemburgban a négy visegrádi ország belügyminiszterei, az európai uniós belügyi találkozó előtt. Sobotka bízik abban, hogy az akcióba Lengyelország és Szlovákia is bekapcsolódik. „A segítségnyújtás további formája és mértéke a magyar fél igényeinek függvénye” - mondta a cseh miniszterelnök. Közölte: Budapest konkrét igényeit a magyar belügyminiszter a csütörtöki találkozón ismerteti visegrádi kollégáival. Milan Chovanec cseh belügyminiszter korábban úgy fogalmazott, hogy Csehország több mint 100 katona és rendőr kivezénylésére számít. Martín Stropnicky cseh védelmi miniszter szerint a cseh katonák és rendőrök október 15-étől december 15-éig, tehát mintegy két hónapig lesznek Magyarországon. Barátságtalan horvát kijelentés Zágráb, a horvát belügyminiszter, Ranko Ostojic nem tartja barátságos lépésnek, hogy Csehország katonákat küld a horvát-magyar határra, hogy segítsen Magyarországnak a schengeni határ őrzésében. Erről a kelet-szlavóniai Opatovacon beszélt a belügyminiszter. „Ez rossz üzenet, és nincs a baráti kapcsolatok szellemiségével összhangban.” Hozzátette: ha már katonákat küldenek valahova, küldjék inkább a görög-török határra, vagy Macedóniába. A belügyminiszter újságíróknak arról is beszélt, hogy a hatóságok továbbra is ingyen szállítják a migránsokat a horvát-magyar határra, amivel azt szeretnék elkerülni, hogy embercsempészek áldozataivá váljanak a már így is „sokat szenvedett emberek”. Szeptember közepe, a szerbmagyar zöldhatár lezárása óta 120 ezer 958 illegális bevándorló lépte át a szerb-horvát határt. Külföldi zsoldosok az ukrán hadseregben fitt .anúfk'U) f/vi ^ Az ukrán parlament olyan törvénymódosítási javaslatot fogadott el keddi ülésén, amely lehetővé teszi, hogy külföldiek és állampolgársággal nem rendelkezők, azaz hontalanok is szolgálhassanak az ukrán fegyveres erők kötelékében. Kijev. Az előterjesztést a 450 fős törvényhozás 229 képviselője támogatta. A jogszabály szerint a külföldieknek és a hontalanoknak hivatalosan kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy maradéktalanul betartják Ukrajna alkotmányát és törvényeit, valamint lelki- ismeretesen ellátják katonai feladataikat a szolgálat ideje alatt Az elfogadott törvénymódosítás másfelől szigorítja a zsoldosszolgálat miatti büntetéseket. Arra, aki zsoldosokat finanszíroz, verbuvál, illetve kiképez olyan fegyveres konfliktusban való részvételre, amelynek célja Ukrajna alkotmányos rendjének megdöntése, területi egységének megsértése, vagy az állami szervek tevékenységének akadályozása, 5-10 évig terjedő börtönbüntetés szabható ki. Hivatalos személy esetében súlyosabb, akár életfogytiglani börtönbüntetés is kiszabható. A zsoldosok a fegyveres konfliktusban, háborús vagy erőszakos cselekményben való részvételért 5-10 évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatok. HIRDETÉS 3100 Salgótarján, Rákóczi út 26. Telefon: (20) 209-4241, (20) 2094221, (30) 448-1342, (30) 448-1322 Fax: (32) 786-744 i-mail: lehóczkí@gergíhaio,hu; lehoczki.szabolcs@upcmail.hu Web: htip://www, lehoczkivagyonvedelem.hu Országonkénti népszavazást javasolnak Országonkénti vélemény- nyilvánító népszavazást vagy népi konzultációkat javasol az uniós országokban a Civil Összefogás Fórum és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA) a menekül thelyzet kezeléséről, a szervezet erről nyílt levelet írt mind a 28 tagállam miniszterelnökének. Budapest Csizmadia László CÖF-alapító, a CÖKA elnöke és a szervezetvezetői keddi budapesti sajtótájékoztatójukon azt mondták: felmérések szerint az európai polgárok többsége - a svédek kivételével - úgy gondolja, meg kell állítani a migránshullámot. Álláspontjuk szerint az unió vezetői nem cselekedhetnek az európai emberek véleménye ellenében, ezért lenne szükség arra, hogy az emberek közvetlen módon kinyilváníthassák akaratukat a gazdasági alapú népvándorlás kérdésében. Jelezték ugyanakkor, hogy a CÖF-CÖKA továbbra is támogatja a háborúk elől menekülők befogadását. Csizmadia László a sajtótájékoztatón felolvasta az európai miniszterelnököknek' írt levelüket, amelyekben egyebek mellett azt írták: „Európa kormányainak és polgárainak csak akkor lehet tiszta a lelkiismerete, ha az emberek közvetlen vélemény 1 nyilvánítással, többségi erővel kinyilváníthatják a kontinenst elárasztó újkori gazdasági, és kulturális, vallási honfoglalással kapcsolatos állásfoglalásukat.” Fricz Tamás, a CÖKA kuratóriumi tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniós államok mindegyikében létezik népszavazás, vagy hasonló, a közvetlen véleménynyilvánítást lehetővé tevő eljárás kiemelkedő súlyú kérdések eldöntésére. Azt, hogy népszavazást javasolnak, és az európai polgári kezdeményezés lehetőségének elvetik, azzal indokolta, hogy a 2012-ben bevezetett intézmény működését bürokratikus előírásokkal nehezítették meg, miközben a migránshullám gyors válaszokat igényel. Fricz Tamás szerint a népszavazásokon az európai polgároknak egyebek mellett arról kellene dönteniük, hogy a bevándorlási hullámot Európára nézve lehetőségként vagy veszélyként kezeljék. Közölte, a CÖF szerint nem lehet a véletlen műve, hogy tíz- és százezrek szinte egyszerre indultak el Európa felé, ez egy terv következménye. Ifj. Lomnici Zoltán, a CÖF szóvivője, a szervezet közjogi kabinetének vezetője elmondta, az Európai Bizottság október 29-éig nyilvános konzultációt tart a migrációról. Beszámolt arról is, hogy petíciót akarnak küldeni az Európai Parlament elnökének, Martin Schulznak amiatt, hogy - a kvótarendszerrel kapcsolatos javaslat alapján - migránsoknak, vagy menedékjoggal rendelkezőknek „kényszerlakóhelyet akarnak kijelölni”. Ezzel szerintük sérülhet az unió egyik legfontosabb alapel- ve, a szabad mozgáshoz való jog. Megítélésük szerint jelenlegi formájában uniós és nemzetközi jogi normákba is ütközik ez a szabályozástervezet, ezért arra kérik az EP elnökét, mielőbb tűzze napirendre az ezzel kapcsolatos indítványukat. Katonákat öltek N'Djamena. A Boko Haram terrorszervezet fegyveresei kedden megöltek 11 csádi katonát egy rajtaütésben a nigériai határ közelében, tizenhármat megsebesítettek - jelentették katonai források. A hadsereg katonái visszaverték a támadást, 17 szélsőségest megöltek - jelentette egy névtelenséget kérő forrás. A Boko Haram 2009 óta fegyverrel küzd egy iszlám állam létrejöttéért Nigéria északi részén, az elmúlt hónapokban kiterjesztette támadásait a szomszédos Kamerunra, Nigerre és Csádra is. Az érintett országok 8700 fős közös haderőt állítottak fel a terrorszervezet elleni harcra. Külföldi zsoldosok az ukrán hadseregben Az ukrán parlament olyan törvénymódosítási javaslatot fogadott el keddi ülésén, amely lehetővé teszi, hogy külföldiek és állampolgársággal nem rendelkezők, azaz hontalanok is szolgálhassanak az ukrán fegyveres erők kötelékében. Kijev. Az előterjesztést a 450 fős törvényhozás 229 képviselője támogatta. A jogszabály szerint a külföldieknek és a hontalanoknak hivatalosan kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy maradéktalanul betartják Ukrajna alkotmányát és törvényeit, valamint lelkiismeretesen ellátják katonai feladataikat a szolgálat ideje alatt. Az elfogadott törvénymódosítás * ‘JBft^lől;. .szjgQrítja a zsoldoss»flsjá(át fniatfi büntetéseket. Arra, aki zsoldosokat finanszíroz, verbuvál, illetve kiképez olyan fegyveres konfliktusban való részvételre, amelynek célja Ukrajna alkotmányos rendjének megdöntése, területi egységének megsértése, vagy az állami szervek tevékenységének akadályozása, 5-10 évig terjedő börtönbüntetés szabható ki. Hivatalos személy esetében súlyosabb, akár életfogytiglani börtönbüntetés is kiszabható. A zsoldosok a fegyveres konfliktusban, háborús vagy erőszakos cselekményben való részvételért 5-10 évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatok. Ingyen múzeum menekülteknek Berlin. A német fővárosba érkező menekültek a jövőben ingyenes vezetéseken és workshopokon vehetnek részt egyes múzeumokban. Az ajánlat elsősorban a gyermekes családoknak szól és a Porosz Kulturális Örökség Alapítvány hat intézményére, köztük a Neues Musemra és a Pergamon Múzeumra is vonatkozik. A projekt jóléti szervezetek, segélyszervezetek és társadalmi kezdeményezések révén valósul meg. "A Berlini Állami Múzeumok ezzel az ajánlattal szeret-, nék üdvözölni a Berlinbe érkezetteket" - mondta el Michael Eissenhauer múzeumigazgató. A múzeumók megközelítéséhez a menekültek ingyen használhatják a tömegközlekedési eszközöket is. Münchenben ingyenes koncerttel mondanak köszönetét a menekülteket segítő önkénteseknek október 11-én, amire menekülteket is várnak. Szó sem lehet szárazföldi hadműveletről Szíriában szó sem lehet semmilyen orosz szárazföldi hadműveletről - jelentette ki Vlagyimir Komojedov, az orosz alsóház védelmi bizottságának elnöke, a fekete-tengeri orosz flotta volt főparancsnoka. Moszkva. Az orosz parlament felsőháza Vlagyimir Putyin elnök kérésére szeptember 30-án hozzájárult az orosz hadsereg külföldön történő bevetéséhez, lehetővé téve az orosz légierő részvételét az Iszlám Állam dzsihadista szervezet szíriai állásai elleni támadásokban. Az orosz légierő még aznap légicsapásokat mért az Iszlám Állam (IÁ) szélsőséges iszlamista szervezet állásaira - emlékeztetett a TASZSZ orosz állami hírügynökség. Komojedov azt is hangsúlyozta, az orosz illetékes szervek mindent megtesznek annak érdekében, hogy „orosz állampolgárok sem anyagi érdekből, sem ideológiai megfontolásokból, az Egyesült Államok politikája miatt zűrzavarba és háborúba süllyedt Szíria, Irak, Líbia és a térség más államai területére menjenek az egyik vagy másik fél oldalán harcolni”. A Kreml nem foglalkozik Szíriában harcoló önkéntesekkel - jelentette ki kedden Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy az állam támogat- e ilyen önkénteseket. „Nem gondolom, ez nem az állam feladata” - jelentette ki Putyin szóvivője, hozzátéve: „a hasonló szervezetek rendszerint önállón léteznek és működnek”. Emlékeztetett, hogy ha a terroristák oldalán harcoló önkéntesekről van szó, az bűncselekménynek minősül. Ami a szíriai fegyveres erők támogatóit illeti, erről neki nincsen értesülése - mondta. Görögországba csónakon érkeznek az illegális bevándorlók. Illegális bevándorlók érkeznek Törökországból gumicsónakon a görögországi Leszbosz szigetére** Mithimna közelében 2015. október G-én
