Nógrád Megyei Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 201-226. szám)

2015-09-09 / 208. szám

i mw-wmm MmmgfAxkimz® 2015. szeptember 12-én (szombaton) Művelődési Ház 3183 Karancskeszi Széchenyi út 16. 9:30 Mfesamietö szentmise. Raráncske» Rónwi Katolikus templombnn 10:00 Megnyitó Kurunc« Istvánt, Karanesta.zí polgármestere ti Or Méwiro* Uszló. az Országos Magyar Méhészeti Esésűiéi elnöke £!Mdásalií!it.t5-kb. M.öO> Erdélyi Tibor Méz és méhészeti termékek jötékonv hatásairól Tóth László Az akác legfontosabb méhlegelbnk Or (serényi Péter Akácméz-termelés Egyéb programok: Mázkirálynő és mézlovagok felvonulása Lovasbemutató Rajzverseny Főzöverseny Mézes sütemények versenye Mézverseny Kulturális programok Méz és méhészeti termékek kóstoltatása és árusítása Méhészeti eszközök bemutatója és vására Méhészeti szaktanácsadás Zenél: The Hedgehogs Együttes Szolnok Tombola Minden érdeklődőt szeretettel várunk! A kara«eStV^V'í Jétevéfe Elsőidé, !&ram»fc«södí Ö«konöA«yzitt» é* a Pafédi) MéhlssEis körttyejíctvécli Így«silet e 2015. SZEPTEMBER 9., SZERDA rJ jy. w* n n / Fozo-es mézessüti-verseny Karancskeszi. A Karancsvölgyi Jó­tevők Egyesülete főző- és mézes sü­temények versenyét hirdeti meg a szeptember 12-én, szombaton meg­rendezendő I. Édes - mézes palóc méhésztalálkozó alkalmából. A ne­vezőktől tetszés szerint bográcsos vagy tárcsán elkészített ételt vár­nak. A mézes sütemények verse­nyére otthon elkészített finomsá­gokkal lehet jelentkezni. A desszerteket és azok receptjét a rendezvény napján legkésőbb 9 órá­ig lehet leadni a művelődési házban, az eredményhirdetés 12 órakor lesz. Az ételeket rangos szakemberekből álló zsűri fogja kóstolás után érté­kelni. A főzőverseny résztvevőit a fesztivál helyszínén díjazzák, az eredményeket 15 órakor közlik. Nevezni a Karancsvölgyi Jótevők Egyesületének elnökénél, Botos Lajosáénál lehet. A cím: 3182 Karancslapujtő, Rákóczi út 215., te­lefonszám: 06-20-542-8660. Bő­vebb információk kérhetők még Rozgonyi Józsefnétől a 0630 859 6181-es telefonszámon. Vasúti változás NMB4nformác! a máv-start Zrt. tájékoztatása szerint ideigle­nes változás lesz a vasúti közleke­désben. A Hatvan - Somoskőújfa­lu vasútvonalon végzett pályakarbantartási munkák miatt szeptember 14-én 00:00 órától - 2015. szeptember 18-án 24:00 órá­ig valamennyi vonat helyett a tel­jes útvonalon vonatpótló autóbusz­ok közlekednek. A részletes me­netrend a MÁV-START Zrt. hon­lapján a www.mavcsoport.hu oldal „Vágányzári hírek” menüpont alatt olvasható. HIRDETÉS Bányász emlékhelyet avattak Mátramindszent kis község, ahol az elmúlt évtize­dekben a bányászat jelentette a fó' megélhetést. Az iparág megszűnésével a legendás „bányászkodás” is megszakadt, s már nem szállt apáról fiúra a mester­ség, mert a bányákat bezárták. Az emlékek tisztelete nem fejeződött be, hiszen a lakosok folyamatosan részt vettek a központi megemlékezéseken, s nemrég megtartották az első bányásznapot a faluban, ame­lyen átadták a helyi összefogás által megépített bá­nyász emlékművet is. Mátramindszent a falu abból a szempontból is különleges, hogy a településen csak az év­század elején volt bánya, mégis a férfiak nagy része ebből tartot­ta el a családját. Bányásznapo­kat sem tartottak a községben soha, de a nagy központi ünnep­ségekre több autóbusszal szállí­tották az embereket. Ezért szü­letett meg a gondolat, hogy en­nek az időszaknak méltó emlé­ket kell állítani helyben is. S tavasszal - a nyugdíjas bá­nyászok szakértelme mellett - el is kezdődtek a munkálatok. Ők építették meg az egykori bá­nyájuk pontos mását, mert a biztonságos ácsolat az életet je­lentette a föld mélyén. Itt kaptak helyet azok a régi szerszámok, amit a kitermelés során hasz­náltak: szívlapát, csákány, kézi fűrész, levegős fúrógép, pikőr. Továbbá a régi berendezések is bemutatásra kerültek, mint a csille, a karúid-, a benzin- és a fejlámpa. Az emlékhely átadása Horváth János polgármester megnyitójá­val kezdődött, ami után Doborlst­Nagybátony és környéke szénte­lepének a széle a mátramindszenti patak völgyé­ben van. 1921-1923 között műkö­dött Mátramindszent és Szuha között a Géza táró, aminek a sze­nét lóvasúttal szállították a helyi vasútállomásra. A területen megmaradt szenet 1990-ben kül- fejtéses technológiával leművel­ték. Az 1900-as évek elején ezek­hogy három autóbusz szállítot­ta a munkásokat. Hangsúlyozta azt is, hogy 1951-től ünnepeljük a bányásznapot, minden év szeptember első vasárnapján, ugyanis ekkor fizették a hűség­pénzt, ami az éves kereset 19,5 százaléka volt. A legjobb dolgo­zók utalványokat kaptak, amire az akkor hiánycikkeknek szá­mító műszaki árukat lehetett vásárolni. A visszatekintő gondolatokat követően a jelenlévők megemlé­keztek arról a hat bányamunkás­ról is, akik mátramindszenti la­kosok voltak és bányai szeren­csétlenségben fiatalon hunytak el. Ezt követően Bieber József plé­bániai kormányzó megszentelte az emlékhelyet, amely avatásá­nak programját színesítette a dorogházi és a mátramindszenti asszonykórus. Dalaikban felidéz­ték a bányászok nehéz életét A versek is hűen tükrözték ezt a vi­lágot, amelyeket dr. Veszelei Gizel­la, Tajti Dzsesszika Flóra és Szomora Martin mondtak el. Az ünnepség az emlékezés virágai­nak elhelyezésével fejeződött be. Az emlékbánya átadásával egyben a 65. Bányásznapot is ünnepelték a jelenlévők. A bá­nyászat szép példája az össze­tartásnak, az összefogásnak, egymás megbecsülésének, az önzetlen segítségnyújtásnak, s ez a mai emberek számára is példa értékű. Az emlékmű létre­jötte méltó helye lesz a megem­lékezéseknek, a hagyományok ápolásának, hiszen szűkebb ha­zánk történelmének ismerete, őseink tisztelete valamenyiünk kötelessége. emlékbánya átadásával egyben a 65. Bányásznapot is ünnepeltek ván, a Nógrád Megyei Nyugdíjas Bányász Szakszervezet elnöke méltatta a bányászat jelentősé­gét. Majd Varga Tibor, a Bánya­ipari Dolgozók Szakszervezete dorogházai alapszervezetének elnöke áttekintést adott a Mátramindszentet érintő régi bá­nyaiparról: elmondta, hogy ben a bányákban csak külföldi vagy észak-magyarországi me­gyékből származó bányászok dolgoztak. A község első bányá­sza Varga Bálint József volt. Ezekben az időkben még gya­log jártak a környéken nyíló fej­tésekbe, de az ötvenes évek kö­zepétől már annyi dolgozó volt, ( 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom