Nógrád Megyei Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 201-226. szám)

2015-09-09 / 208. szám

2015. SZEPTEMBER 9., SZERDA Cseri Miklós a főigazgató Megkapta főigazgatói kineve­zését Cseri Miklós, aki koráb­ban már csaknem két évtize­dig vezette a Szabadtéri Nép­rajzi Múzeumot, majd 2014. júliusától nyolc hónapig az Emberi Erőforrások Miniszté­riuma (Emmi) kultúráért fele­lős helyettes államtitkáraként tevékenykedett. A szakember főigazgatói megbízatása 2020. július 8-ig szól. Budapest Cseri Miklós a múzeumba való visszatérte után átmenetileg megbí­zott főigazgatóként irányította a Szent­endrei Skanzent, ezzel egy időben a mú­zeum Erdély tájegységének megvalósítá­sáért és a szabadtéri múzeumok és tájhá­zak szakmai megújításáért felelős minisz­teri biztosként is megkezdte tevékenységét - olvasható a Szabadtéri Néprajzi Múzeum MTI-hez kedden eljut­tatott közleményében. Cseri Miklós fő­igazgatói kinevezését - szakmai fejleszté­si programját, valamint a múzeum szer­vezeti, működtetési és vezetési koncepci­óját taglaló pályázatának visszaigazolá­saként - szeptember elején kapta meg. A régi-új főigazgató középtávú tervei között a legnagyobb ívű örökségmentő projekt­ként az Erdély tájegység létrehozása sze­repel, amelynek keretében lló épület és mintegy 30 ezer tárgy kerül a Szabadté­ri Néprajzi Múzeum gyűjteményébe. Jö­vőre ebből 80 építmény és 20 ezer tárgy érkezhet meg. A kutatómunka 2006-ban kezdődött, és előreláthatólag - kedvező kormányzati döntést követően - 2018- 2019-ben fejeződik be a projekt - olvasha­tó a közleményben. Cseri Miklóst 2014- ben az Emmi kultúráért felelős helyettes államtitkárává nevezték ki. Tevékenysé­gi körébe tartozott a közgyűjteményi és a közművelődési terület irányítása, részt vett a kulturális alapellátás programjá­nak kidolgozásában. 4 Megvonásokkal fenyegetik hazánkat Az EB mégis rendkívüli segítséget hagyott jóvá Magyarországnak „Rendkívül álszent és tisztes­ségtelen”, hogy miközben vá­laszt keresnek az EU-ra nehe­zedő egyik legnagyobb kihívás­ra, egyes nyugati politikusok pénzügyi támogatások megvo­násával fenyegetőznek - mond­ta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden az MTI-nek. Az Európai Bizottság ugyanakkor négymillió euró (nagyjából 1,26 milliárd forint) rendkívüli segítséget hagyott jóvá kedden Magyarország szá­mára a menekültválság kezelé­séhez. Budapest Szijjártó Péter közölte: a ha­tárok nyitottsága Európában nem a ha­társértések korlátlan lehetőségét jelenti. Magyarország minden európai uniós követelménynek megfelel, és nagyon fur­csának-tartja, hogy azért bírálják, mert a schengeni és a dublini jogszabályok teljes betartásával jár el - hangsúlyozta. A miniszter kiemelte: Magyarország minden nemzetközi szabályt betart a be­vándorlók ellátása tekintetében, „azon­ban kétségtelen, hogy egyes félreértel­mezett nyugati nyilatkozatok után a be­vándorlók egy része agresszívvá vált”, és megtagadja az együttműködést a ma­gyar hatóságokkal. Egyebek mellett nem hajlandók a befogadóállomásokon tar­tózkodni, ahol a nemzetközi jogszabály­okban rögzítetteknek megfelelő ellátás­ban részesülhetnek. Szijjártó Péter azt mondta: Magyaror­szág ezután is mindenben meg fog fe­lelni az európai uniós előírásoknak, és továbbra is határozottan az az állás­pontja, hogy „a képmutatás Európa-baj- nokságát be kell fejezni”, ehelyett valós intézkedésekre van szükség és ezek kö­zött mindent meg kell előznie határaink megvédésének. A német alkancellár hétfőn felszólította Magyarországot a menekültügyi rendszer körülményeinek javítására. Kijelentette, hogy veszélybe kerülhet az uniós finanszí­rozási, támogatási rendszer és a schengeni belső határok nyitottsága, ha az uniós part­nerek nem veszik ki a részüket az euró­pai menekültválság kezeléséből. Azt mondta: ha mindössze néhány tag­állam viseli a menekültválság terheit, ak­kor senki nem gondolhatja az EU-ban, hogy „a finanszírozásban minden megy ugyanúgy tovább, mint eddig”, hiszen az EU nem olyan közösség, amelynek tevé­kenységében csak akkor vesznek részt a tagok, ha pénzt kapnak érte, és kivonják magukat a felelősség alól, amikor nehéz­ségek támadnak. „Növelni kell a magyarok biztonságérzetét” A magyarok biztonságér­zetének növelését tartotta az egyik alapkérdésnek Simicskó István kijelölt honvédelmi miniszter a parlament szakbizottsá­gainak keddi meghallga­tásain. A miniszteri posztra a honvédelmi és rendészeti, valamint a nemzetbiztonsági bizott­ság is alkalmasnak ítélte a politikust. Budapest Simicskó István a hon­védelmi bizottságban az új típusú népvándorlás megállítása mellett foglalt állást és egyetértett abban, hogy a honvédségnek védeni, erő­síteni, segíteni kell az illegális be­vándorlással összefüggő rendőri intézkedéseket. Magyarország biztonságát erősíteni kell és együttműködésre kell kötelezni az illegális bevándorlókat - fogal­mazta meg. Arra a felvetésre, hogy a katonák éles fegyverrel lő- hetnek-e, azt felelte, ezzel nem ért egyet és nincs olyan, aki ezt szeret­né. Mint mondta, arányosságra, mértékletességre van szükség és ez a témával összefüggő jogsza­bálytervezetben is tetten érhető. Simicskó István miniszter-jelölt­ként azt hangoztatta: megfelelő vá­laszokat kell találni az olyan új ki­hívásokra, mint a tömegpusztító fegyverek és a tömeges illegális migráció. Kosa Lajos, a testü­let fideszes elnökének kérdésére egyetértett adéli határon a bizton­sági határzár kiépítésével és azt is mondta: nem érzi teljesíthetetlen- nek a munka felgyorsítását A ha­tárzárat kézzelfogható, hatékony eszközként jellemezte a Magyar- országra „zúduló” népvándorlás­sal szemben. Az MSZP-s Ha­rangozó Tamás hozzászólásában azt vetette fel, hogy ha a migránsokat beterelik egy 60 mé­teres zónába és a honvédséggel őriztetik őket, akkor „vér fog foly­ni”. A szocialista politikus közös európai határőrség mellett foglalt állást. Simicskó István erre azt felelte: Magyarország maximá­lisan érdekelt a közös megoldá­sokban, de addig is tenni kell va­lamit Mint mondta, a béke pártján áll, s szerinte a problémát a gyöke­reknél kell kezelni, amihez nem­zetközi együttműködés szüksé­ges. A jobbikos Mirkóczki Ádám Hende Csaba távozását fir­tatta és arról érdeklődött, hogy ha a honvédség illegális bevándorlás­sal összefüggő felkészültségéről érdeklődött. Simicskó István vála­sza szerint a volt miniszter távozá­sáról őt kell kérdezni, a kormány azonban a helyén van, indokolat­lan válságról beszélni. Az LMP-s Schmuck Erzsébet azt han­goztatta, a honvédség bevándor­lásban vállalt szerepét a humani­tárius területen tartja elképzelhe­tőnek. Az ellenzéki politikus is a létszámról, plusz felkészítésről ér­deklődött. A kijelölt miniszter vá­laszul közölte, hogy a létszám- igény a napokban lesz világos, kü­lön kiképzést pedig nem igényel a feladat. A DK színeiben poli­tizáló független Vadai Ágnes „ke­rítésügyi miniszter” meghallgatá­saként értékelte a bizottsági ülést és honvédelmi szakkérdésekre várt választ egyebek mellett a hon­védség képességeivel, missziók­kal kapcsolatban. A miniszter-je­lölt Hende Csaba óriási érdeme­ként beszélt a honvédség képessé­geinek fenntartásáról és a katonai életpályamodell bevezetéséről és azt ígérte: törekedni fognak a repü­lési óraszám fejlesztésére is. Egyúttal arról is beszámolt, hogy az önkéntes tartalékos rendszerbe ösztönzőket kell beépítem, a fiata­lokat is meg kell szólítani. A miniszter-jelölt az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságában a Belügyminisztériummal és a Terrorelhárítási Központtal való szorosabb együttműködést szor­galmazta, s ezt a terroristák kiszű­résével indokolta. Kifejtette: az ü- legális bevándorlók közül sokan nem akarnak regisztrálni, együtt­működni a hatóságokkal és ez ko­moly veszélyt jelenthet nemcsak Magyarországra, de Európára néz­ve is. Szavai szerint nehéz meg­mondani, hogy kik és miért jön­nek, s elég ha csak néhány tucat­nyian „valami őrült ötlettől ve­zérelve” terrorcselekményt akar­nak elkövetni. HIRDETÉS 37. heti várhüto -főnyeremény:

Next

/
Oldalképek
Tartalom