Nógrád Megyei Hírlap, 2015. augusztus (26. évfolyam, 177-200. szám)

2015-08-18 / 191. szám

Orbánt nem érdekli Budapest. A Demokratikus Koalíció szerint Európa szá­mára kiderült, hogy a mene­kültek ellen hónapok óta gyű­löletkampányt folytató magyar miniszterelnök nem érdekelt a migráció csökkentésében, nem érdekli az európai hatá­rok védelme. Gréczy Zsolt, a párt szóvivő­je az MTI-nek hétfőn a Magyar Nemzetben megjelentekre hi­vatkozott, miután a lap arról írt, hogy valamennyi uniós tagállam közül egyedül Ma­gyarország marad ki a migrá­ciót csökkentő, közös uniós határvédelmi műveletekből. A szóvivő úgy fogalmazott: az EU 28 tagállamból 27 vesz részt a határvédelmi művele­tekben, 27 tagország kormá­nya tartja fontosnak az euró­pai határok és a schengeni övezet védelmét, az egyetlen kivétel az Orbán-kormány. Orbán Viktor lebukott, a mi­niszterelnöknek és a Fidesznek esze ágában sincs megoldani a menekülthelyzetet, mert amíg van ki ellen uszítani, addig nem kell az oktatásról, az egészség­ügyről, vagy a korrupcióról be­szélni - értékelte Gréczy Zsolt, aki szerint a kormány most is abban reménykedik, hogy mi­nél több menekültet tud majd a pályaudvarokra és a közterekre zsúfolni, hiszen eddig sem a me­nekültek emberséges átmeneti ellátása, hanem a velük való ri­ogatás és félelemkeltés volt a cél.- Ha a közös európai mene­kültpolitika megoldja a mene­külthelyzetet, azzal Európa ki­húzza az Orbán-kormány mé­regfogát, eltűnik az utcákról a Fidesz új ellensége - véleke­dett a szóvivő. Álljon ki a kártalaní­tás mellett! Budapest. Közös nyilatkozat megtételére hívja Szakács László szocialista képviselő Trócsányi László igazságügyi minisztert, miután arról tájé­koztatta, hogy a Quaestor-ká­rosultak kártalanításáról szó­ló törvény végrehajtását nem hátráltatja az Alkotmánybíró­ság (Ab) eljárása. Szakács László hétfőn sajtó- tájékoztatón ismertette az írásbeli kérdésére kapott vá­laszt, amely alapján azt kérte Trócsányi Lászlótól: jövő héten közösen álljanak ki egy sajtó- tájékoztatón a károsultak kár­talanítása mellett. A politikus emlékeztetett: korábban írásbeli kérdéssel fordult a nemzetgazdasági mi­niszterhez, amelyre azonban az igazságügyi tárca vezetője válaszolt. Mint azt az Ország- gyűlés brókerbotrányt vizsgá­ló albizottságának szocialista tagja korábban ismertette, egyebek mellett azt kérdezte Varga Mihálytól: miért hivat­kozik a tárca az Alkotmánybí­rósághoz benyújtott panaszok elbírálására, amikor annak nincsen halasztó hatálya a tör­vény végrehajtására? Szerinte ez a kérdés Trócsányi László válaszával nyugvópontra érkezett, va­gyis a kormányzat által alko­tott törvény végrehajtásával kártalanítani kell a mintegy 30 ezer érintettet. Kijelentette azt Is: a Magyar Nemzeti Bank mulasztott, így felelőssége van az ügyben. Van elég nagy kupleráj a kor­mány környékén - értékelte mindezt a szocialista politikus. Sikeres a bűnmegelőzési mintaprogram A magyar reformok a bűnmegelőzés területén is működnek, ezt mutatja a rendőrség és a polgárőr­ség közreműködésében megvalósuló 250x100 biz­tonság mintaprogram si­kere is - mondta Kontrát Károly, a Belügyminiszté­rium parlamenti államtit­kára hétfői, budapesti saj tó táj ékoztatój á n. Budapest Az államtitkár kifej­tette: a mintaprogramban jelen­leg 250 település vesz részt, a cél az, hogy a rendőrök, polgárőrök a közterületi jelenlétének növelé­sével javítsák a lakosság szubjek­tív biztonságérzetét és csökkent­sék a jogsértések számát. Elmondta, a program sikere nyomán azt tervezik, hogy 2016- tól 300-ra bővítik a részt vevő te­lepülések számát. Kontrát Károly megjegyezte: a közrend, közbiztonság megterem­tésének elsődleges felelőse a rend­őrség, amelyet a polgárőrséghez hasonlóan szintén megerősítettek az elmúlt években, és ennek kö­szönhetően ma az emberek na­gyobb biztonságban élnek, mint öt évvel ezelőtt. Csökkent az is­mertté vált bűncselekmények szá­ma is, míg 2010-ben 450 ezer volt, 2014-ben már csak 350 ezer. Túrós András, az Országos Pol­gárőr Szövetség (OPSZ) elnöke elmondta: a visszajelzések alap­ján egyértelmű és világos, hogy a programban részt vevő 250 te­lepülés 90 százalékában javult a lakosság biztonságérzete és ke­vesebb jogsértés történt, mint a program indulása előtt. Vannak olyan települések is, ahol 40-50 százalékkal csökkent az ismert­té vált bűncselekmények száma - ismertette. Hozzátette: a program azt mu­tatja, példás összefogás valósult meg a rendőrség, a polgárőrség és az önkormányzatok között, si­került összehangolni a polgár­őrök, a körzeti megbízottak és az önkormányzati alternatív ren­dészeti szervek tevékenységét. Mint mondta, 500 ezer és egy­millió forint közötti támogatást osztottak szét a programban részt vevő polgárőr-egyesületek között, valamint technikai eszközökkel is segítették munkájukat. Az OPSZ elnöke elmondta: 22 településen nem sikerült létre­hozni a polgárőr-egyesületet, de mindent elkövetnek, hogy az év végére ezek is megalakuljanak. Kontrát Károly a tájékoztatón elmondta: az elmúlt években megteremtették a feltételeit an­nak, hogy a polgárőrség ered­ményesebben végezhesse tevé­kenységét. Mint mondta, amíg 2009-ben az akkori kormány 235 millió forinttal támogatta a polgárőrséget, ez ma 1 milliárd 50 millió forint; az elmúlt öt év­ben összesen 5 milliárd forintot biztosítottak a polgárőrségnek, a vidékfejlesztési program ke­retében 2013-ban 140 egyesü­let kapott terepjárót, idén több mint 400. Egyetlen bevándorlót se regisztráljanak! Budapest, a jobbik azt követeli, hogy a kor­mány haladéktalanul mondja fel a Dublin Ill-as rendeletet és egyetlen illegális beván­dorlót se regisztráljon Magyarország. MirkóczkiÁdám, az ellenzéki párt szóvivő­je budapesti sajtótájékoztatóján Magyaror­szág megmentésének zálogaként beszélt a re­gisztráció megszüntetéséről, utalva arra, hogy a rendelet miatt jelenleg fennáll annak lehetősége, hogy az itt regisztrált menekült­tömeget hat hónapon belül visszatoloncolják. Szerinte ha a trendek így haladnak, év vé­gére elérheti az illegális bevándorlók száma a 300 ezret. A szóvivő úgy vélte, ennyire más kultúrával, vallással, szokásokkal ér­kező tömeget Magyarország képtelen lesz integrálni, viszont kezelnie kell a közbizton­sági, közegészségügyi, szociális és kulturá­lis feszültségeket. Mirkóczki Ádám értékelése szerint a be­vándorlók száma a kormány küzdelme elle­nére folyamatosan nő, a megkezdett lépések nem hozzák meg á kívánt hatást. A Dublin III-as rendeletét fel kell monda­ni, az nem feltétele az uniós tagságnak - je­lentette ki a jobbikos politikus, aki szerint Magyarországnak megvan a morális alapja a lépésre, ugyanis nem felelős a tömeg elin­dulásáért, sem a közel-keletet, sem Észak-Af- rikát nem bombázta le. Mirkóczki Ádám azt javasolta, hogy Ma­gyarország helyezzen nyomást Brüsszelre annak érdekében, hogy az ne szóljon bele a tagállamok migrációs politikájába. Ha Ma­gyarország a jövőben nem regisztrálná a be­vándorlókat, sőt ingyen elutaztatná őket He­gyeshalomig, akkor nem kizárt, hogy Auszt­ria és Németország is kerítésépítésbe kezde­ne - vélekedett, hozzátéve: ha Magyarország továbbengedi a bevándorlókat, akkor az unió is változtatni fog. Emlékeztetett: a Jobbik az azonnali vissza- fordíthatóságot, a menekülttáborok zárttá tételét és a határőrség visszaállítását szorgal­mazza, előbbi kettőt azonban Brüsszel tiltja. A kormány cselekedjen! Budapest Az LMP azonnali cse­lekvést vár a kormánytól, miután a Belügyminisztérium is beis­merte számukra: az elmúlt bő másfél évben több mint 2300 em­bert foglalkoztattak vissza az or­szágban jogszerűtlenül, közfog­lalkoztatottként - mondta Szél Bernadett, az ellenzéki párt társ­elnöke hétfői sajtótájékoztatóján. A képviselő ismertette azokat az adatokat, amelyeket a Belügy­minisztérium (BM) a nemzet- gazdasági tárcával együttmű­ködve, a Nemzeti Adó- és Vámhi­vatal adatbázisa alapján gyűjtött ki és juttatott el az LMP-nek. Ezekből kiderül, hogy 2014-ben és 2015-ben országosan összesen 2303 embert vettek vissza 90 na­pon belül közfoglalkoztatottként olyan helyre, ahol előtte foglalkoz­tatásban álltak, vagyis jogellene­sen - mondta a politikus, mindezt a jéghegy csúcsának nevezve. A szám ugyanis - folytatta Szél Bernadett - nem tartalmaz­za azokat az embereket, akiket 90 napon túl vettek vissza, vagy akik helyére másokat alkalmaz­tak kirúgásukat követően az ala­csonyabb bért és kiszolgáltatot­tabb helyzetet eredményező közfoglalkoztatotti státuszban. De a 2014-et megelőző időszak­tásnak hívja a jelenséget - muta­tott rá Szél Bernadett, idézve a tárca adatokhoz mellékelt levelét. A tevékenységi körök és me­Szél Bernadett ról sincs információ, holott az LMP 2011-től kezdődően kért adatokat - tette hozzá. Már a BM is visszafoglalkozta­gyék szerinti bontásban közölt adatok szerint a második legna­gyobb visszafoglalkoztató a Klebelsberg Intézményfenntar­tó Központ (KLIK) 321 emberrel - közölte Szél Bernadett, kifogá­solva, hogy a szakminiszter Ba­log Zoltán korábban szerinte egy kamuvizsgálattal intézte el a je­lenség kezelését. Az adatok szerint a főváros­ban munkaerő-piaci szolgálta- .tásra 117 embert foglalkoztattak vissza, Borsodban sport- és sza­badidős tevékenységre 74 em­bert, Békés megyében építési munkákra hatvanegyet. A jelenlegi jogszabályok nem védik a dolgozókat - jelentette ki Szél Bernadett, emlékeztetve pártja korábbi törvénykezdemé­nyezésére. Brutális jogsértésnek és végzetes csapásnak nevezte az érintettek számára, hogy leg­alább a jövedelmük negyedét el­veszítik és sokkal kiszolgáltatot­tabb helyzetbe kerülnek. Az LMP politikusa egy az Or­szággyűlés költségvetési bizott­sága mellett működő ellenőrző albizottság felállítását sürgette az ügyben, mivel - mondta - az ország 2010 óta több mint 1000 milliárd forintot költött közfog­lalkoztatásra. Érdemi bérrendezést! Budapest. Az Együtt kö- nyöradományok helyett ér­demi bérrendezést követel a Fidesz-kormánytól a szociá­lis szférában dolgozóknak. Áz ellenzéki párt hétfőn ezt arra reagálva közölte az MTI-vel, hogy Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Mi­nisztériumának (Emmi) szo­ciális ügyekért és társadal­mi felzárkózásért felelős ál­lamtitkára az Ml aktuális csatorna reggeli műsorában azt mondta, a tavalyi bérpót­lék után idén bérkiegészítést kapnak a szociális szférában dolgozók, ami elérheti a 68 ezer forintot is. A párt álláspontja szerint az ilyen év közbeni könyör- adományok nem oldják meg azt a válságot, amelyet a szociális szféra bérrende­zésének szabotálásával és az egykulcsos adóval oko­zott a Fidesz. Az Együtt az egész magyar társadalom számára pedig többkulcsos adórendszert, igazságos adópolitikát köve­tel a kormányától - írták. A szociálpolitikája invitálja Budapest Az EU szociálpo­litikai vívmányai szinte meg­hívólevelek a menekültek­nek, Németországban egy négytagú család 1500 euró (466 ezer forint) támogatást is kaphat havonta - mondta KissJ. László egyetemi tanár az M1 aktuális csatorna hét­fő reggeli műsorában. Németországban vita kez­dődött a menekülttámogatás felülvizsgálatáról, elsősor-' ban a tekintetben, hogy ke­vesebb pénzbeli és több dolo­gi juttatást kapjanak a me­nekültek - tette hozzá. Németországban 2005- ben a munkanélküli és szo­ciális juttatások összevoná­sával a létminimum biztosí­tása érdekében létrehozott támogatási rendszer alap­ján egy kétgyermekes me­nedékkérő család a szülők után fejenként 300-400 euróra, a gyermekek után 200-300 euróra jogosult ha­vonta. Ráadásul a német al­kotmánybíróság szerint ez a támogatás az emberi méltó­sághoz kapcsolódik, ezért akik már megkapták, azok­tól nem vehető el - ismertet­te a szakember. Hozzátette: vita bontako­zott ki arról is, vajon a Nyu­gat-Balkán - Koszovó, Mon­tenegró, Albánia - biztonsá­gos származási országnak számít-e. Abból a régióból ér­kezik a bevándorlók 40-45 százaléka, és amennyiben hazájuk biztonságos szár­mazási országnak minősül, visszaküldhetők oda. Szerinte az egész mene­kültkérdés tulajdonképpen felfogható a dekolonizáció, globális fejlesztéspolitika csődjeként. Több mint 50 százalékban az EU finanszí­rozza a globális fejlesztéspo­litikát, de a menekültproblé­ma jelzi, hogy ez nem volt si­keres. A javaslatok között szerepel, hogy hozzanak lét­re a menekülteket kibocsátó régiók közelében menekült­zónákat, ám ez technikailag megvalósíthatatlan - mond­ta Kiss J. László. *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom