Nógrád Megyei Hírlap, 2015. jűlius (26. évfolyam, 150-176. szám)
2015-07-25 / 171. szám
Obama a BBC-nek: Nagy-Britanniá- nak az EU-ban kell maradnia Repülőgépről ledobott tűzgátló anyaggal próbálják megfékezni az erdőtűz lángjait London, - Nagy-Britanniának az Európai Unióban kell maradnia, ha meg akarja őrizni globális befolyását - mondta a BBC-nek az amerikai elnök. Barack Obama a brit közszolgálati médiatársaságnak adott - a BBC hírtelevíziója által ismertetett - interjúban kifejtette: az Egyesült Államok sokkal jobban bízik a transzatlanti unió erejében, ha Nagy-Britannia az EU tagja marad. Obama kijelentette: Nagy-Britannia az Egyesült Államok „legjobb partnere”, mert a brit kormány kész „saját közvetlen önös érdekein túl is” érvényesíteni a rendelkezésére álló eszközöket a világ rendezettebbé, biztonságosabbá tételére. Az amerikai elnök szerint a 11. világháború után kiépült európai intézményrendszer is biztonságosabbá tette a világot, hozzájárult a globális jólét növekedéséhez, és az Egyesült Államok ezért azt szeretné, ha az Egyesült Királyság ennek az intézményrendszernek az egyik letéteményeseként őrizhetné meg jelenlegi befolyását a világpolitikában. A hivatalából másfél év múlva leköszönő amerikai elnök már korábban is tett utalásokat arra, hogy Nagy-Britanniát továbbra is az EU-ban szeretné látni, de a mostani BBC-interjúban adott hangot ennek a véleményének az eddigi legközvetlenebb módon. David Cameron konzervatív párti brit miniszterelnök tervei szerint Nagy-Britanniában legkésőbb 2017 végéig népszavazást tartanak az EU-tagságról, de addig a kormány újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel. A tervezett tárgyalások egyik központi eleme London szándékai szerint az EU- társállamokból érkező munka- vállalók bevándorlási szabályainak radikális szigorítása lenne. London ragaszkodni kíván ahhoz is, hogy az EU-n belüli szabad munkaerőmozgás alapelve mindaddig ne vonatkozzék az újonnan felvett tagországokra, amíg azok gazdaságai nem zárkóznak fel a jelenlegi EU-tagállamok fejlettségi szintjének közelébe. Cameron ennek alapján gyakorlatilag azt szeretné elérni, hogy az EU- tagállamok a mostani EU- szerződésekben szereplő, legfeljebb hétévi átmeneti időszaknál hosszabb ideig is korlátozhassák a jövőben csatlakozó országok munkavállalóinak bevándorlását. A brit választók a Brüsszellel folytatott tárgyalások eredményei alapján dönthetnének arról, hogy az EU-n belül, vagy azon kívül akarják- e tudni hazájukat. Obamához hasonlóan a brit üzleti szféra képviselőinek is egyöntetűen az a véleményük, hogy Nagy- Britanniának az EU-ban kell maradnia. Nemrégiben a legnagyobb brit vállalatok vezetői közösen megfogalmazott nyílt levélben figyelmeztették a brit kormányt arra, hogy a brit gazdaság számára az EU-tagság a különböző becslések szélsőértékei alapján évente 31 milliárd és 92 milliárd font (14 ezer milliárd és 40 ezer milliárd forint) közötti többletbevételt jelent. Barack Obama a BBC-in- terjúban kitért az Egyesült Államok és Nagy-Britannia NA- TO-együttműködésére is, és elismerően szólt arról, hogy a brit kormány által a védelmi kiadásokra fordított összeg eléri az észak-atlanti szövetség iránymutatásában szereplő, a hazai össztermék (GDP) 2 százalékában meghatározott célszintet. Az amerikai elnök cáfolta azokat a brit sajtóértesüléseket, amelyek szerint ennek érdekében nyomást gyakorolt volna Cameronra, elmondta ugyanakkor, hogy erről „őszinte beszélgetést” folytatott a brit kormányfővel. Obama a BBC- interjúban kijelentette: elnöki időszakának „legdühítőbb” kudarcának tartja, hogy nem sikerült elérnie a fegyvertartást szabályozó előírások szigorítását még az elmúlt években tűzfegyverrel elkövetett sorozatos tömeges gyilkosságok után sem. - A 2001. szeptember 11- ei merényletek óta terrortámadásokban meghalt amerikaiak száma nem éri el a százat, lőfegyverekkel elkövetett bűn- cselekményekben azonban több tízezren vesztették életüket ugyanezen idő alatt az Egyesült Államokban - hangsúlyozta az amerikai elnök. Obama lesújtónak nevezte, hogy ezt a problémát nem sikerült megoldani, kijelentette ugyanakkor, hogy elnöki időszakának hátralévő részében sem kíván tétlen maradni e kérdésben. Novoszfbirszk. - Hatalmas, mintegy harminchétezer hektárnyi területen tombolnak erdőtüzek Szibériában - közölte a szibériai szövetségi körzet erdészeti hivatala pénteken. A hivatal közlése szerint jelenleg 163 erdőtűz pusztít Szibé- ria-szerte. Az utóbbi napokban 43 tüzet sikerült eloltaniuk, amelyek 3,1 ezer hektárt perzseltek fel. A tüzek nagy része a Tiisnáclfürdő. - Több ezer határon túli magyar volt hadiözvegyet és hadiárvát érinthet az a juttatás, amelyről a közelmúltban a magyar Országgyűlés által elfogadott törvénymódosítás rendelkezik - mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára pénteken az MTI- nek. Az államtitkár - aki Tusnádfürdőn, a 26. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban nyilatkozott - kiemelte: a juttatást a határon túliak a fővárosi kormányhivataltól igényelhetik; ha magyarországi lakóhellyel nem rendelkeznek, a hadigondozás iránti kérelmét az Bajkál-tó és Mongólia között elterülő Burjátfóldön és Tuvában tombol. A burjátföldi erdészeti hivatal közlése szerint a köztársaság 16 körzetében péntekre már 19 ezer hektárra terjedtek ki a lángok. A szomszédos Tuvában 10,3 ezer hektárnyi erdőterület ég. Több szibériai természetvédelmi területet és nemzeti parkot is érint a természeti katasztérintett lakóhelye szerinti államban működő, e feladatra kijelölt magyar diplomáciai és konzuli képviseleten is benyújthatják, amelyet a képviselet továbbít. A kérelembe bele kell írni a családtag nevét, elesése, eltűnése, hadifogságban történő elhalálozása idejét, helyét, utolsó ismert lakóhelyét. A jogosultságot okiratokkal, vagy tanúkkal lehet igazolni. Az igénylésekkel már a nyár folyamán felkereshetők lesznek a kormányhivatalok. - Az iratokat a kormányhivatalok megvizsgálják, és döntenek a jogosultságról. A juttatást a nyugdíjjal együtt folyósítják majd, annak összege az öregségi nyugdíj minimális ősz- szegének 30 százaléka, jelenleg rófa. A burjátföldi erdészeti hatóságok szóvivője azt mondta, a tüzeket a helyiek gondatlansága, illetve a viharos időjárás okozta. Hakaszfóldön, Burjátfóldön, Tuvában, a Bajkálón túli területen és a Krasznojarszki határterület egyik körzetében rendkívüli állapotot rendeltek el a hatóságok. Á lángok megfékezésén 3279 ember dolgozik 435 technikai eszközzel és 33 8850 forint. A törvénymódosítás hatálya azokra is vonatkozik, akik a világháborút lezáró béke- szerződés miatt elveszítették magyar állampolgárságukat - jelezte. Rétvári Bence úgy fogalmazott, hogy a törvénymódosítással Magyarország 70 éves adósságát rendezi. Minden európai, civilizált állam gondoskodott a háborúban országáért életét adó katonák árváiról és özvegyeiről. AII. világháború után Magyarországon is elindult ez a folyamat, de a kommunista hatalomátvétel következtében politikai okokból megtorpant, és eltörölték a jogosultságokat, amelyek az érintetteknek az emberiesség és a jogszerűség alapján járt volna. Akkor arra hitűzoltó repülőgéppel. Burjátföldön az utóbbi mintegy négy hónapban 1132 erdőtüzet észleltek, amelyek több mint 220 hektárnyi erdőterületen végeztek pusztítást. Ez idő alatt az erdőségekben okozott kár miatt 164 bűnügyi eljárást indítottak és a tűzbiztonsági szabályok megsértése miatt pedig 227 embert vontak felelősségre a helyi hatóságok. vatkoztak, hogy ezek a katonák a Szovjetunió, a Vörös Hadsereg és a kommunizmus ellen harcoltak, ezért rokonaik nem méltóak a hadiözvegyi, hadiárvai ellátásra - emlékeztetett. Rétvári Bence kiemelte: ez az első olyan törvény, amely a határon túli területeken élő, de egykor a magyar királyi honvédségben harcoló katonák leszármazottaira, rokonaira is vonatkozik. Ezáltal Kárpát-medencei térben gondolkodik, és nem csak az országhatárokon belül. - Ezek a katonák nem ideológiai okokból harcoltak, hanem a hazájukért küzdöttek és a legnagyobb áldozatot hozták, az életüket adták - hangsúlyozta a parlamenti államtitkár. Hadigondozotti juttatás Az erősödő dollár negatív hatása Washington. A folyamatos dollárerősödés, amelynek oka az Egyesült Államok és más jelentős gazdaságok monetáris politikája közötti eltérés, jelentősen negatív hatást gyakorolhat más országokra, így Magyarországra is - derül ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hatástanulmányából. Az IMF szerint az alacsony olajár, az euróövezetben és Japánban alkalmazott nagyobb monetáris ösztönzés, valamint az amerikai és a brit kamatemelési várakozások olyan környezetet alakítottak ki, amelyben nagyon sok a potenciális befolyásoló tényező. Noha a tőkekiáramlás és a valutájuk gyengesége miatt terhelt feltörekvő piacok a feszültségnek kevés jelét mutatták a dollár megerősödésének legutóbbi szakaszában, az államadósság magas szintje továbbra is gondot okozhat. - Az amerikai dollár tartós felértékelődése, amit annak tulajdonítanak, hogy várhatóan egyre csak nő a különbség a rendszerszerűen fejlett gazdaságok monetáris politikája között, jelentős kockázatokkal jár más országokra nézve - olvasható a valutaalap jelentésében. A tanulmány szerint a fejlett gazdaságok nem immunisak a tovagyűrűző hatások kockázataival szemben. Az amerikai kamatlábak várható emelkedése, ami a legtöbb közgazdász szerint szeptemberben történhet meg, nemcsak a dollárnak az euróval szembeni további erősödését, hanem az eurózónabeli kamaüábak növekedését is eredményezheti. Az euróövezetbeli eszközvásárlások leszoríthatják az amerikai hosszú távú hozamokat, aláásva az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve-nek a gazdaságélénkítő eszközök visszavonására tett minden kísérletét. Az IMF szerint az Egyesült Államokba az euróövezetből begyűrűző hatások 2014 eleje óta „különösen nagyok”. A feltörekvő piacok sérülékenysége nagyobb, ha magas a bruttó államadósságuk, és ezen belül nagy arányú a devizahitel-tartozás. A jelentés Chile, Magyarország, Malajzia, Lengyelország, Törökország és Thaiföld esetében mutatott rá ilyen jellegű potenciális problémákra. A valutaalap megállapította, hogy egyes országok számára a körülmények romlása esetén a vállalati eladósodottság mértéke jelentene problémát. A stressztesztek, amelyek a helyi valutának a dollárral szembeni 30, valamint az euróval szembeni 15 százalékos leértékelésével, a hitelfelvételi költségek 30 százalékos növekedésével és a jövedelem 20 százalékos csökkenésével számoltak, azt mutatták, hogy a kockázati adósság a teljes vállalati adósságállomány kétharmada fölé emelkedhet Bulgáriában és Magyarországon. Az említett feltételekkel számolt forgatókönyv szerint a kockázati adósság a mintául vett 15 országban összesen 290 milliárd dollárral nőhet, és az összesített vállalati adósság 2013-ban mért 28 százalékos szintjéhez képest 34 százalékra emelkedhet. HIRDETÉS 3100 Salgótarján, Rákóczi út 26 Telefon: (20} 209-4241, (20) 209-4221, (30) 448-1342, (30) 448-13 Fax: (32) 786-744 E-mail: lehoczki@gergifialo.hu; lehoczki.szabolcs@upcmail.hu Web: http://www.iehoczkivagyonvedelem.hu 4 Hatalmas területen tombolnak az erdőtüzek Szibériában
