Nógrád Megyei Hírlap, 2015. jűlius (26. évfolyam, 150-176. szám)

2015-07-11 / 159. szám

2015. JULIUS 11., SZOMBAT Mélyponton vannak a magyar­honit kétoldalú kapcsolatok A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által'közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Timoslav Karamarko, a Horvát Demokratikuytozosség (HPZ) elnöke zágrábi találkozójukon Fizessék ki! Budapest Az MSZP a Quaestor károsultjainak törvény szerint járó pénz kifizetésére szólította fel pénteken a kormányt és a Magyar Nemzeti Bankot (MNB). Szakács László, az Országgyű­lés költségvetési bizottságának szocialista tagja budapesti sajtó- tájékoztatóján úgy fogalmazott: „van pénz, de nem akarnak fizet­ni a Quaestor-károsultaknak”. Idézte Tállal Andrásnak, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkárának mi­napi nyilatkozatát, amely sze­rint a Quaestor Károsultak Kár- rendezési Alapja a zajló - pénz­intézetek által kezdeményezett - alkotmánybírósági (Ab-) eljá­rás miatt nem tudott hitelhez jutni sem az MNB-től, sem a pi­acról. így jelenleg nem tudja ki­fizetni a 20 ezer és 100 ezer euró közötti kártalanítási összegeket. Szakács László erre reagálva hangsúlyozta: az ügyfelek kártala­nításáról törvény rendelkezik, az Ab eljárásának nincs halasztó ha­tálya. Ezért a szocialisták felszólít­ják az Orbán-kabinetet és a nem­zed bankot a jogszabály betartásá­ra, a károsultak jogos jussának ki­fizetésére. A jegybankkal kapcsolatban a szocialista képviselő hozzátet­te: az MNB-nél van pénz, de kár­térítés helyett „csak a közelmúlt­ban 200 milliárd forintot tett a saját alapítványaiba, budai pa­lotákat és műkincseket vásárol”. Az MSZP álláspontja szerint a pénzügyi felügyeletet ellátó MNB mulasztott a brókerügyben, mert „a megfelelő felügyeleti eljáráso­kat nem hajtotta végre”, lehetővé téve ezzel „a fideszes brókercé­gek” csalását. Mélyponton vannak a magyar-horvát kétoldalú politikai kapcsolatok, ami ellentétes Magyar- ország érdekeivel - je­lentette ki Szijjártó Pé­ter külgazdasági és kül­ügyminiszter Tomislav Karamarkóval, az ellen­zéki jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) elnökével Zágráb­ban folytatott megbeszé­lése után az MTI-nek nyilatkozva. Zágráb. A külgazdasági és külügyminiszter elmondta: Ma­gyarországnak az lenne az ér­deke, hogy Horvátországra erős stratégiai szövetségesként, erős stratégiai partnerként számít­hasson, amit a gazdasági ada­tok is alátámasztanak. Magyarország a harmadik legjelentősebb befektető Hor­vátországban, és a Magyaror­szágról külföldre irányuló be­fektetések esetében a második legfontosabb célpont Horvátor­szág - tette hozzá. Utalt arra, hogy a kereskedelmi forgalom tavaly megközelítette az 1,6 milliárd eurót, abból a magyar export az 1,17 milliárd eurót, és az idei esztendő első négy hónapjában újabb 34 százalék­kal tudta Magyarország növel­ni kivitelét. Szijjártó Péter hangsúlyozta, „hogy a gazdasági és kereske­delmi együttműködésben óriá­si lehetőségek vannak. Szom­szédok vagyunk, mindketten európai uniós tagállamok, de mivel a politikai kapcsolataink mélyponton vannak, mindez kihat az egész kapcsolatrend­szerre” - mondta. A miniszter kifejtette, azért találkozott az ellenzéki HDZ el­nökével, hogy amennyiben a jobboldal nyeri meg a jövő évi horvátországi parlamenti vá­lasztásokat, akkor ne a nulláról kelljen a két kormánynak az együttműködésről szóló tárgya­lásokat kezdenie, hanem fel le­gyenek készülve arra, hogy a magyar-horvát együttműködést egy más dimenzióba helyezzék, mint amiben van most. A tárcavezető kiemelte, hogy a magyar-horvát kétoldalú együttműködésnek három na­gyon fontos aspektusa van. El­sőként az energiát említette. Ezen a téren Horvátország je­lenleg nem teljesíti sem kétol­dalú alapon vállalt, sem euró­pai uniós kötelezettségeit - mondta, majd hozzátette: az a tény, hogy Horvátország nem végzi el azt a beruházást, amellyel kétirányúsítaná a horvát-magyar gázvezetékeket összekötő interkonnektort, Magyarország energiabizton­ságát is negatívan befolyásolja. Rendkívül barátságtalan lé­pésnek tekintjük a horvát kor­mány részéről, hogy az Euró­pai Bizottságtól újabb felmen­tést kért, holott az unió szabá­lyai szerint 2013. december 31- ig minden interkonnektort meg kellett volna valósítani az EU területén - szögezte le a külügyminiszter. A miniszter utalt rá, hogy egész Közép-Európa energiabiz­tonsága szempontjából kritikus fontosságú, hogy Krk szigetén megépüljön a cseppfolyó- sítottgáz-terminál (LNG), amihez Magyarország kész minden tá­mogatást megadni. Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy az INA-Mol ügy jelenti a fe­szültségforrást a két ország kö­zötti viszonyban. Mi viszont azt szeretnénk, ha a két olajtársa­ság kapcsolata erőforrás lenne országaink együttműködésében - mondta, majd hozzátette: a tár­gyalások azonban nem úgy áll­nak, hogy rövid távon megoldás lehetne találni, ezért a hosszú távra kell készülni. A miniszter említést tett még a határátkelők számának bőví­téséről. A 355 kilométernyi ha­táron mindössze hét határátke­lő található, ami nagyon kevés. Kiemelte, hogy a határ menti szénhidrogén-kutatásokat is fel kell gyorsítani. Harmadik együttműködési •területként a közlekedést említette, utalva a közös vasútfejlesztési progra­mokban rejlő lehetőségeket. Kész mindenkivel összefogni Budapest Harangozó Tamás a szocialisták országgyűlési képvi­selője hangsúlyozta, azJVÍSZP os­tobának tartja a vasárnapi zárva tartásról szóló szabályt, ezért an­nak eltörlését „össztársadalmi ér­dekként” és nem pártpolitikai ügyként kezeli. Az MSZP éppen ezért nem kí­vánja kisajátítani a vásárlók és kereskedők jogainak védelmét és minden támogatót szívesen iát népszavazási kezdeményezésük­höz, amelyben várhatóan jövő hé­ten hoz döntést a Nemzeti Válasz­tási Bizottság (NVB) - fejtette ki. A politikus megismételte az MSZP korábban már ismertetett érveit, amelyek szerint a párt min­den szabályt betartva, megfelelő­en adta be kezdeményezését, amit azonban szerintük az NVI elnöke „utólag kreált” idő előtti benyúj­tásra hivatkozva utasított el. Harangozó Tamás kiemelte, je­lenleg az MSZP kérdése az egyet­len, amely egyszerre érthető az állampolgároknak és a törvény- hozásnak, így a kezdeményezés sikere esetén egyértelműen a kö­telező vasárnapi zárva tartás el­törlésével járna. Az MSZP változatlan formában adta be az NVI elnöke által vissza­dobott kérdést, amely így szól: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Or­szággyűlés semmisítse meg a kis­kereskedelmi szektorban történő munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CI1. törvényt?”. A jogsza­bályok értelmében egy népszava­zás kezdeményezője kérdését - az NVI elnökének elutasítását köve­tően - ismételten benyújthatja, és ekkor azt mindenképpen az NVB napirendjére kell tűzni. HIRDETÉS Ifí®l NYEZETET, y* Miklós Sándor és Társai Hűtőtec'hnikai Kft Salgótarján, Somogyi Bacsó út 6. - Tel: 32/310-874 Mobil: +36-20/311-2178 - +36-20/985-9322 Helyreállhat a szervezetek közötti viszony Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős állam­titkára a fővárosi Magyarság Házában. Mellette jobbról Józsa Péter, a Reconnect Hungary projektmenedzsere A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szö­vetség (UMDSZ) közötti, mintegy húsz éve meg­romlott viszony helyreál­lításán dolgozik a Minisz­terelnökség nemzetpoliti­káért felelős államtitkára, aki erről pénteken be­szélt a nemzetpolitikai aktualitásokról tartott sajtótájékoztatóján Buda­pesten. Budapest Potápi Árpád János elmondta: kedden az Ungvári Nemzeti Egyetem diplomaosztó­ján járt, azt követően találkozott a KMKSZ és az UMDSZ elnöké­vel, akikkel közösen próbálják elérni, hogy az őszi ukrajnai ön- kormányzati választásokra a két szervezet együttműködése hely­reálljon, újra elindulhasson köz­tük a párbeszéd és oldódjon a fe­szültség. Hozzátette: a jövő héten vár­ható a helyi választási törvény módosítása, amely után ismét asztalhoz ül az elnökökkel. A KMKSZ az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség alapító­szervezete, ám 1996-ban felfüg­gesztette tagságát az UMDSZ- ben. Az államtitkár a sajtótájé­koztató előtt találkozott a Reconnect Hungary program idei ösztöndíjasaival. Ezzel kap­csolatban közölte: ebben az év­ben kétszer annyian - mintegy harmincán - vesznek részt a programban, mint korában. Ki­emelte, hogy az idén George Pa­taki magyar származású ameri­kai politikus, elnökjelölt fia is az ösztöndíjasok között van. A Reconnect Hungary identi­tásépítő körút 2012-ben indult ma­gyar származású amerikai és ka­nadai fiatalok számára. A résztve­vők a Magyarországon és a külho­ni magyarlakta területeken töltött két hét során a kulturális-turiszti­kai programok mellett találkozhat­nak a nemzetpolitika jelentős sze­replőivel és innovatív magyar gaz­dasági-technológiai projekteket is­merhetnek meg. Potápi Árpád lános beszélt to­vábbá A 2015 a külhoni magyar szakképzés éve elnevezésű prog­ramról. Elmondta: már szinte min­den határon túli magyar régióval kötöttek magyar nyelvű szakkép­zésről szóló együttműködési meg­állapodást, egyedül Erdély van hát­ra. Erre Tusványoson kerülhet sor, az ott megrendezendő nyári sza­badegyetem idején - fűzte hozzá. A szakképzéssel kapcsolatban említette az átjárhatósági ösztön­díjat is, amelynek keretében er­délyi, kárpátaljai, vajdasági, fel­vidéki, muravidéki és horvátor­szági külhoni magyar szakkép­ző intézmények (14-18 éves) di­ákjai, valamint azok vezető ta­nárai látogatnak Magyarország­ra szakmai gyakorlatra. Hozzátette: a jövőben szeret­nék azt is elérni, hogy magyar gyerekek menjenek külhoni in­tézményekbe, illetve hogy közvet­len kapcsolat legyen a külhoni magyarok között is, tehát példá­ul ne legyen feltétlenül szükség magyar közvetítésre a felvidéki és az erdélyi magyarok között. Az államtitkár a nyári szabad- egyetemekről szólva elmondta: a Kárpátaljai Magyar Szabad- egyetem, a szlovákiai Martosi Szabadegyetem és a Vajdasági Szabadegyetem nagy érdeklődés mellett már lezajlott, ezekre sze­mélyesen is ellátogatott. Ezeken a nemzetpolitikai témák mellett olyan kérdések is szóba kerül­tek, amelyek érdeklik a fiatalo­kat és közvetlenül érintik a hatá­ron túli magyarságot - közölte. Hozzátette: a sor a Gombaszö­gi Nyári Táborral folytatódik majd és a Bálványosi Nyári Sza­badegyetem és Diáktáborral ér véget Tusványoson. 1 k

Next

/
Oldalképek
Tartalom