Nógrád Megyei Hírlap, 2015. jűlius (26. évfolyam, 150-176. szám)
2015-07-11 / 159. szám
2015. JULIUS 11., SZOMBAT Mélyponton vannak a magyarhonit kétoldalú kapcsolatok A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által'közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Timoslav Karamarko, a Horvát Demokratikuytozosség (HPZ) elnöke zágrábi találkozójukon Fizessék ki! Budapest Az MSZP a Quaestor károsultjainak törvény szerint járó pénz kifizetésére szólította fel pénteken a kormányt és a Magyar Nemzeti Bankot (MNB). Szakács László, az Országgyűlés költségvetési bizottságának szocialista tagja budapesti sajtó- tájékoztatóján úgy fogalmazott: „van pénz, de nem akarnak fizetni a Quaestor-károsultaknak”. Idézte Tállal Andrásnak, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkárának minapi nyilatkozatát, amely szerint a Quaestor Károsultak Kár- rendezési Alapja a zajló - pénzintézetek által kezdeményezett - alkotmánybírósági (Ab-) eljárás miatt nem tudott hitelhez jutni sem az MNB-től, sem a piacról. így jelenleg nem tudja kifizetni a 20 ezer és 100 ezer euró közötti kártalanítási összegeket. Szakács László erre reagálva hangsúlyozta: az ügyfelek kártalanításáról törvény rendelkezik, az Ab eljárásának nincs halasztó hatálya. Ezért a szocialisták felszólítják az Orbán-kabinetet és a nemzed bankot a jogszabály betartására, a károsultak jogos jussának kifizetésére. A jegybankkal kapcsolatban a szocialista képviselő hozzátette: az MNB-nél van pénz, de kártérítés helyett „csak a közelmúltban 200 milliárd forintot tett a saját alapítványaiba, budai palotákat és műkincseket vásárol”. Az MSZP álláspontja szerint a pénzügyi felügyeletet ellátó MNB mulasztott a brókerügyben, mert „a megfelelő felügyeleti eljárásokat nem hajtotta végre”, lehetővé téve ezzel „a fideszes brókercégek” csalását. Mélyponton vannak a magyar-horvát kétoldalú politikai kapcsolatok, ami ellentétes Magyar- ország érdekeivel - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Tomislav Karamarkóval, az ellenzéki jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) elnökével Zágrábban folytatott megbeszélése után az MTI-nek nyilatkozva. Zágráb. A külgazdasági és külügyminiszter elmondta: Magyarországnak az lenne az érdeke, hogy Horvátországra erős stratégiai szövetségesként, erős stratégiai partnerként számíthasson, amit a gazdasági adatok is alátámasztanak. Magyarország a harmadik legjelentősebb befektető Horvátországban, és a Magyarországról külföldre irányuló befektetések esetében a második legfontosabb célpont Horvátország - tette hozzá. Utalt arra, hogy a kereskedelmi forgalom tavaly megközelítette az 1,6 milliárd eurót, abból a magyar export az 1,17 milliárd eurót, és az idei esztendő első négy hónapjában újabb 34 százalékkal tudta Magyarország növelni kivitelét. Szijjártó Péter hangsúlyozta, „hogy a gazdasági és kereskedelmi együttműködésben óriási lehetőségek vannak. Szomszédok vagyunk, mindketten európai uniós tagállamok, de mivel a politikai kapcsolataink mélyponton vannak, mindez kihat az egész kapcsolatrendszerre” - mondta. A miniszter kifejtette, azért találkozott az ellenzéki HDZ elnökével, hogy amennyiben a jobboldal nyeri meg a jövő évi horvátországi parlamenti választásokat, akkor ne a nulláról kelljen a két kormánynak az együttműködésről szóló tárgyalásokat kezdenie, hanem fel legyenek készülve arra, hogy a magyar-horvát együttműködést egy más dimenzióba helyezzék, mint amiben van most. A tárcavezető kiemelte, hogy a magyar-horvát kétoldalú együttműködésnek három nagyon fontos aspektusa van. Elsőként az energiát említette. Ezen a téren Horvátország jelenleg nem teljesíti sem kétoldalú alapon vállalt, sem európai uniós kötelezettségeit - mondta, majd hozzátette: az a tény, hogy Horvátország nem végzi el azt a beruházást, amellyel kétirányúsítaná a horvát-magyar gázvezetékeket összekötő interkonnektort, Magyarország energiabiztonságát is negatívan befolyásolja. Rendkívül barátságtalan lépésnek tekintjük a horvát kormány részéről, hogy az Európai Bizottságtól újabb felmentést kért, holott az unió szabályai szerint 2013. december 31- ig minden interkonnektort meg kellett volna valósítani az EU területén - szögezte le a külügyminiszter. A miniszter utalt rá, hogy egész Közép-Európa energiabiztonsága szempontjából kritikus fontosságú, hogy Krk szigetén megépüljön a cseppfolyó- sítottgáz-terminál (LNG), amihez Magyarország kész minden támogatást megadni. Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy az INA-Mol ügy jelenti a feszültségforrást a két ország közötti viszonyban. Mi viszont azt szeretnénk, ha a két olajtársaság kapcsolata erőforrás lenne országaink együttműködésében - mondta, majd hozzátette: a tárgyalások azonban nem úgy állnak, hogy rövid távon megoldás lehetne találni, ezért a hosszú távra kell készülni. A miniszter említést tett még a határátkelők számának bővítéséről. A 355 kilométernyi határon mindössze hét határátkelő található, ami nagyon kevés. Kiemelte, hogy a határ menti szénhidrogén-kutatásokat is fel kell gyorsítani. Harmadik együttműködési •területként a közlekedést említette, utalva a közös vasútfejlesztési programokban rejlő lehetőségeket. Kész mindenkivel összefogni Budapest Harangozó Tamás a szocialisták országgyűlési képviselője hangsúlyozta, azJVÍSZP ostobának tartja a vasárnapi zárva tartásról szóló szabályt, ezért annak eltörlését „össztársadalmi érdekként” és nem pártpolitikai ügyként kezeli. Az MSZP éppen ezért nem kívánja kisajátítani a vásárlók és kereskedők jogainak védelmét és minden támogatót szívesen iát népszavazási kezdeményezésükhöz, amelyben várhatóan jövő héten hoz döntést a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) - fejtette ki. A politikus megismételte az MSZP korábban már ismertetett érveit, amelyek szerint a párt minden szabályt betartva, megfelelően adta be kezdeményezését, amit azonban szerintük az NVI elnöke „utólag kreált” idő előtti benyújtásra hivatkozva utasított el. Harangozó Tamás kiemelte, jelenleg az MSZP kérdése az egyetlen, amely egyszerre érthető az állampolgároknak és a törvény- hozásnak, így a kezdeményezés sikere esetén egyértelműen a kötelező vasárnapi zárva tartás eltörlésével járna. Az MSZP változatlan formában adta be az NVI elnöke által visszadobott kérdést, amely így szól: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés semmisítse meg a kiskereskedelmi szektorban történő munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CI1. törvényt?”. A jogszabályok értelmében egy népszavazás kezdeményezője kérdését - az NVI elnökének elutasítását követően - ismételten benyújthatja, és ekkor azt mindenképpen az NVB napirendjére kell tűzni. HIRDETÉS Ifí®l NYEZETET, y* Miklós Sándor és Társai Hűtőtec'hnikai Kft Salgótarján, Somogyi Bacsó út 6. - Tel: 32/310-874 Mobil: +36-20/311-2178 - +36-20/985-9322 Helyreállhat a szervezetek közötti viszony Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a fővárosi Magyarság Házában. Mellette jobbról Józsa Péter, a Reconnect Hungary projektmenedzsere A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) közötti, mintegy húsz éve megromlott viszony helyreállításán dolgozik a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, aki erről pénteken beszélt a nemzetpolitikai aktualitásokról tartott sajtótájékoztatóján Budapesten. Budapest Potápi Árpád János elmondta: kedden az Ungvári Nemzeti Egyetem diplomaosztóján járt, azt követően találkozott a KMKSZ és az UMDSZ elnökével, akikkel közösen próbálják elérni, hogy az őszi ukrajnai ön- kormányzati választásokra a két szervezet együttműködése helyreálljon, újra elindulhasson köztük a párbeszéd és oldódjon a feszültség. Hozzátette: a jövő héten várható a helyi választási törvény módosítása, amely után ismét asztalhoz ül az elnökökkel. A KMKSZ az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség alapítószervezete, ám 1996-ban felfüggesztette tagságát az UMDSZ- ben. Az államtitkár a sajtótájékoztató előtt találkozott a Reconnect Hungary program idei ösztöndíjasaival. Ezzel kapcsolatban közölte: ebben az évben kétszer annyian - mintegy harmincán - vesznek részt a programban, mint korában. Kiemelte, hogy az idén George Pataki magyar származású amerikai politikus, elnökjelölt fia is az ösztöndíjasok között van. A Reconnect Hungary identitásépítő körút 2012-ben indult magyar származású amerikai és kanadai fiatalok számára. A résztvevők a Magyarországon és a külhoni magyarlakta területeken töltött két hét során a kulturális-turisztikai programok mellett találkozhatnak a nemzetpolitika jelentős szereplőivel és innovatív magyar gazdasági-technológiai projekteket ismerhetnek meg. Potápi Árpád lános beszélt továbbá A 2015 a külhoni magyar szakképzés éve elnevezésű programról. Elmondta: már szinte minden határon túli magyar régióval kötöttek magyar nyelvű szakképzésről szóló együttműködési megállapodást, egyedül Erdély van hátra. Erre Tusványoson kerülhet sor, az ott megrendezendő nyári szabadegyetem idején - fűzte hozzá. A szakképzéssel kapcsolatban említette az átjárhatósági ösztöndíjat is, amelynek keretében erdélyi, kárpátaljai, vajdasági, felvidéki, muravidéki és horvátországi külhoni magyar szakképző intézmények (14-18 éves) diákjai, valamint azok vezető tanárai látogatnak Magyarországra szakmai gyakorlatra. Hozzátette: a jövőben szeretnék azt is elérni, hogy magyar gyerekek menjenek külhoni intézményekbe, illetve hogy közvetlen kapcsolat legyen a külhoni magyarok között is, tehát például ne legyen feltétlenül szükség magyar közvetítésre a felvidéki és az erdélyi magyarok között. Az államtitkár a nyári szabad- egyetemekről szólva elmondta: a Kárpátaljai Magyar Szabad- egyetem, a szlovákiai Martosi Szabadegyetem és a Vajdasági Szabadegyetem nagy érdeklődés mellett már lezajlott, ezekre személyesen is ellátogatott. Ezeken a nemzetpolitikai témák mellett olyan kérdések is szóba kerültek, amelyek érdeklik a fiatalokat és közvetlenül érintik a határon túli magyarságot - közölte. Hozzátette: a sor a Gombaszögi Nyári Táborral folytatódik majd és a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborral ér véget Tusványoson. 1 k