Nógrád Megyei Hírlap, 2015. június (26. évfolyam, 124-149. szám)

2015-06-02 / 125. szám

Kannabisz a cigicsikkben Kábítószer-birtok­lás megalapozott gyanúja miatt folytatott eljárást egy 25 éves szátoki férfi ellen a Rétsági Rendőrkapitányság bűnügyi osztálya. A rendőrök 0,04 gramm tömegű, alufóliába cso­magolt, zöldes színű növényi törmeléket, továbbá egy cigaret­tavéget találtak és foglaltak le a közelmúltban, a gyanúsított kétbodonyi tartózkodási helyén. A szakértői vélemény megálla­pította, hogy a lefoglalt cigaret­tavég kannabiszt tartalmaz, amely kábítószernek minősül. Kiderült az is, hogy a csekély mennyiségű növényi törmelék új pszichoaktív anyagnak minő­sül. A hatóság a napokban befe­jezte az eljárást és az ügy irata­it vádemelés javaslatával továb­bította a Balassagyarmati Járási Ügyészségnek. lánglovagok vetélkednek Megyei tűzoltó szakmai verseny helyszínévé vá­lik június Bán, szerdán 14 és 16 óra között a megyeszékhely Fő tere. A nógrádi hivatásos tűzoltó­parancsnokságok és katasztró­favédelmi őrsök legjobb hat csa­pata méri majd össze tudását, a végső cél pedig az országos dön­tőbe jutás. A tűzoltók farönk-da- rabolásban, gázpalackmentés­ben, vízsugárral célbalövésben, roncsvágásban, sugárszerelés­ben, tűzoltásban és személy­mentésben vetélkednek. A ren­dezvényen számos hasznos biz­tonsági tanácsot is kaphatnak az érdeklődők. A városközpont for­galmát 12 és 18 óra között lezár­ják, kerülni az ilyenkor szokásos útvonalakon lehet majd. Korszerűsítik a főzőkonyhát Sikeres pályázatot nyújtott be a helyi főzőkonyha korszerűsítésre a község önkor­mányzata. A több mint húszmil­lió forintos beruházás során ki­bontják és kicserélik az elörege­dett homlokzati nyílászárókat, felújítják az intézmény belső padlóit és az oldalfalburkolato­kat, újrabetonozzák a felbontott aljzatokat, valamint kifestik az összes benti helyiséget A szak­emberek elvégzik az átalakítás­hoz kapcsolódó építőmesteri és szakipari munkákat felülvizs­gálják a fűtési rendszereket is. A munkálatok előreláthatóan jú­liusban kezdődnek és várható­an a következő tanév kezdetére megújul a főzőkonyha. Rendőrök az oviban Bűn- és baleset­megelőzési foglalkozást tartottak nemrég a tnátranováki Füles­mackó Óvodában. Rendőr Robi­val és Rosszcsont Ricsivel láto­gatott el Vitézné Mészáros Kriszti­na, a Nógrád Megyei Rendőr-fő­kapitányság bűnmegelőzési elő­adója, valamint Gergely Anna­mária, a Bátonyterenyei Rendőr- kapitányság szakembere az in­tézménybe. A két bábfigura se­gítségével játékos formában taní­tották meg az idegenekkel szem­ben történő helyes viselkedést és azt, hogy mit tegyenek, ha egye­dül maradnak otthon, vagy ha a szüleiktől a tömegben véletlenül elkeverednek. Szó esett azonban a kerékpáros és a gyalogos köz­lekedésről is. V ► w ■ ■ Életre kelt az „Uvegváros Múzeumi relikviák és modern informatikai eszközök idézik fel a z öblösüveggyártás múltját latos emlékeit. Az Üvegváros- projekt ugyanakkor a Bányamú­zeumhoz hasonlóan jelentős ide­genforgalmi látványosságként növelheti majd térségünk von­zerejét - tette hozzá. A múzeum munkatársaival beszélgetve azt is kilátásba helyezte a városve­zető, hogy egy következő fejlesz­téssel a vasipart mutatnák be hasonló módon. A rendezvényen az első látoga­tók megtekintették Shah Timor kisfilmjét, amely a napjainkban is működő salgótarjáni üveggyár­ban, a Tarjánglass Kft-nél az üvegfúvók mindennapi munká­ját mutatja be. A tárlat immár nyitva áll a nagyközönség előtt, s az ünnepélyes átadóra több száz látogató fogadására készülnek az életre kelt Üvegvárosban. Megnyitotta országosan egyedülálló öblösüveg­gyár-történeti és üvegmű­vészet! tanulmányi raktá­rát a Dornyay Béla Múze­um. A salgótarjáni öblös­üveggyártás 120 éves tör­ténetét bemutató állandó kiállítás, az Üvegváros több mint ötezer üvegmű­tárgyat és azok deko- rkönyveit tárja látványos formában a látogatók elé. NBA Salgótarján. Már a település vá­rossá nyilvánítást megelőzően, 1892-től folyt nemzetközi hírű öb­lösüveggyártás Salgótarjánban. A helyi üvegipari kultúra megőr­zését és bemutatását sürgette, hogy 2009-ben felszámolták a nemzetközi piacokon is jegyzett öblösüveggyárat - mondta a pro­jektzárón dr. Fodor Miklós, a Dornyay Béla Múzeum igazgató- helyettese. Hozzátette: a múzeum ezzel a több mint százmillió fo­rintos, zömmel az Európai Unió által finanszírozott beruházásá­val, a gyűjteményében található tárgyi emlékek közkincsé tételé­vel a helyi öblösüveggyártás ipar- , szakma- és várostörténeti jelen­tőségét kívánta bemutatni. Az Üvegváros kiállításhoz azonban épület-átalakítással járó megfelelő múzeumi bemutató-és oktatótér, továbbá a gyűjtemény­hez virtuális hozzáférési pontok kialakítására volt szükség. Az eredmény látványos: a kiállított műtárgyak közt megtekinthetők azok a szerszámok, amelyekkel a teljes gyártási folyamat szemlél­tetik a tervezéstől az üvegfúvá­son át a csiszolásig. Ám a hagyo­mányos üvegformázó eszközök mellett érintőképernyős felületek is kalauzolják a látogatókat, akik filmeken, képeken is megismer­hetjük a salgótarjáni öblösüveg­gyártás történetét. Az Üvegváros kialakításakor gondoltak a hallás- vagy látás-fo­gyatékossággal élő látogatókra is, akik egyebek közt felolvasó-prog­ram és „üvegsimogató” segítsé­gével szerezhetnek ismereteket és élményeket a tűzben született üvegtárgyak formavilágáról. Bár a múzeumpedagógiai foglalkozá­sokra is alkalmas kiállítás állan­dó, de folyamatosan változik majd - egyebek közt azért is, mert bíznak abban, hogy a látot­tak sok városlakót és elszárma­zottat ösztönöznek majd további üveggyári relikviák közkinccsé tételére az intézményben - hang­súlyozta projektzáró rendezvé­nyen Gulyás Gábor, az Üvegvá- ros-projekt menedzsere. Dóra Ottó polgármester ki­emelte: Salgótarjánt az ipar, s eb­ben is jelentős súllyal az üveg­ipar tette várossá, az itt élő csa­ládok majd mindegyike kapcso­lódott valamilyen módon az öb­lösüveggyárhoz. A most meg­valósult tárlattal céljuk, hogy a környék lakossága - főként a fi­atalság - megismerhesse, az idő­sebb korosztály pedig felidéz­hesse az üveggyártással kapcso­Merre haladnak a nyugat-nógrádi kerékpárutak? Több nyugat-nógrádi ke­rékpárúira készültek a közelmúltban hatásta­nulmányok, engedélyez­tetési tervek és nyomvo­nal-kijelölések. Ám kér­déses, hogy a 2020-ig tartó uniós támogatási ciklusban ezek közül mennyi valósul meg. Hegedűs Henrik Nógrád megye. Nemrégiben, egy balassagyarmati előadásán Majdán János történész mond­ta, hogy az európai közlekedés- fejlesztés egyik jövőbeli alterna­tívája a kontinenst átszövő ke­rékpárutak hálózata lehet. Kör­nyékünkön is akad már rá szép példa, hogy a környezetbarát kétkerekű tekerés szerelmesei, és az autósok milyen jól megfér­nek egymás mellett - persze jól elhatárolva a másiktól: a Duna­kanyarban vezető „biciklivonal” rendkívül népszerű a kiránduló bringások körében. A közelmúltban, Balassagyar­mat szomszédságában, Szügy- ből a város felé vezetve, a két te­lepülés közigazgatási határáig kialakítottak egy kerékpárutat, elsősorban annak érdekében, hogy a szügyi gyáregységek megközelítése könnyebbé, és ve­ti t szélytelenebbé váljon a dolgozók számára, hiszen a reggeli és a kora délutáni műszakváltások alkalmával rendkívül sűrű erre­felé a forgalom. Ráadásul ezt a szakaszt világítással is ellátták, ami az esti órákban érdekes lát­ványt nyújt. Ám a város határá­nál amolyan csonka módon, be­fejeződik az „aszfaltcsík”. Medvácz Lajos, Balassagyar­mat polgármestere elmondta, korábban voltak kezdeményezé­sek arra, hogy ezt a kerékpár­utat legalább a Delphi üzeméig meghosszabbítsák, de egyelőre ez nem történt meg. Az is nehe- 4 zíti a folytatást, hogy a 2000-es évek elején elkészült tervek sze­rint a nyomvonal eléggé „kacska­ringósan”, az autóutat többször keresztezve haladt volna a város irányába, azaz itt mindenkép­pen szükséges az újratervezte- tés. A polgármester hozzátette, a legjobb megoldás az lenne, ha a keleti oldalon menne végig a ke­rékpárút, egészen a Május 1. út­nál lévő körforgalomig. Ehhez le­hetne becsatlakoztatni majd a Fáy utca kereszteződésében egy nyugat-keleti irányú „bringasza­kaszt”, párhuzamosan a nemso­kára megépülő déli tehermente- h sítő úttal, amelynek első része, a Kábelgyártól az Algőver utcáig nemrégiben elkészült. Medvácz Lajos elmondta még, hogy a Balassagyarmati Kistér­ség Többcélú Társulása néhány évvel ezelőtt hatástanulmányt készíttetett és az engedélyezteté­si terveket is beszerzett egy Drégelypalánktól az Ipoly-völ- gyében egészen Hugyagig - sőt onnan, dél felé, Hollókőig - veze­tő kérékpárútra, ennek azonban akkora költsége lenne, hogy a fi­nanszírozását európai uniós pénzforrások kiaknázása nélkül képtelenség végrehajtani. A ki- * + viteli tervek és a tulajdonosi hoz­zájárulások is megvannak, ám a több százmillió forintos beruhá­zási összegre még pályázat sem jelent meg. A gyarmati városve­zető - mint maga is lelkes bica- jos - reménykedik abban, hogy a 2014-2020-as fejlesztési pénzek odaítélésénél a nyugat-nógrádi kerékpárutak kialakítására is ér­kezhet komoly támogatás. Bállá Mihály országgyűlési képviselőt is megkerestük a té­mában. A honatya amondó, csak olyan helyeken érdemes kerék­párutakat építeni, ahol ezt a nagymérvű forgalom és a foko­zott balesetveszély, vagy a ki­emelkedő turisztikai igény indo­kolja. A Honttól Drégelypalánkig tartó, már meglévő szakaszhoz az ő véleménye szerint felesleges lenne kelet felé külön biciklisávot csatlakoztatni, mert Drégelypalánktól Dejtárig négyszámjegyű az út, gyérebb közlekedéssel, tehát itt biztonsá­gosan haladhatnak a kétkerekű­ek. Dejtártól viszont a 22-es út mentén az a fő kérdés, miként le­het „áthidalni” az ipolyszögi éger­láp érinthetetlen természetvédel­mi területét. A politikus úgy véli, számos akadály nehezíti a terve­zett kerékpárutak gyakorlati megvalósítását, de természetesen örülne, ha erre a célra is lehetne uniós forrásokat elkülöníteni. m \ Gulyás Gábor projektmenedzser és Dóra Ottó polgármester

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom