Nógrád Megyei Hírlap, 2015. május (26. évfolyam, 101-123. szám)
2015-05-23 / 118. szám
2015. MÁJUS 23., SZOMBAT Három napon át mulatnak Az idei évben 22. alkalommal rendezik meg a Nógrádsipek Falunapot, a már megszokott pünkösdi hétvégén. A három napos rendezvény ezúttal is színes programokat kínál majd a településre látogatók számára. Nógrádsipek. Május 23-án, szombaton 16 órától a tradicionális Rock délután nyitja a község 2015-ös faluünnepét. A környék legismertebb amatőr zenekarai gondoskodnak a hangulatról egészen hajnalig. Az eseményen fellépnek: a Kottánkívüliek, a 8th Pub, az Etil-csoport és az Ősiláz zenekar, valamint a Silent Storm és a Helldiver együttes. Május 24-én, vasárnap 17 órától a szervezők mindenkit a nagyszínpad elé várnak, ahol a Reinas del Ritmo formáció táncosai nyitják a délutánt vérpezsdítő előadásukkal. A táncegyüttes betekintést nyújt majd a brazil szamba dinamizmusába, aminek áradó életenergiája mindenkit magával ragad nemtől és kortól függetlenül. Este pedig az elektronikus tánczene kerül előtérbe. Az eső és szélvédett nagy sátorban a bemelegítésről Sam Nolan gondoskodik, majd Persik Szabi áll a lemezjátszók mögé. ezt követően MagonyiL, valamint Zsák és Newik pörgeti a lemezeket egészen reggelig. A fiúk továbbá egy kis meglepetéssel is készülnek a nagyérdeműnek. Május 25-én, Pünkösd Hétfőn színes program kavalkáddal várnak kicsit és nagyot. A rendezvény a megnyitó után a helyi óvodások és iskolások műsorával, a gyermeknapi ajándékosztással, illetve a Pünkösdi királyi pár trónfosztásával kezdődik majd. A nap folyamán színpadra lép a Buborék Együttes, Teplán Sándor népdalénekes, a helyi Vadrózsa Hagyományőrző Egyesület, Tóth Tibor és művésztársai, a Palóc Néptánc-együttes, az AYSEL has- tánccsoport, a Vitalitás SE. A rendezvény sztárvendége pedig Janicsák Veca lesz. A programok a Pünkösdi királyi pár megkoronázása, a tombolasorsolás és a tűzijáték után az utcabállal fejeződik majd be. Mindezek mellett egész nap várják az érdeklődőket a gasztro sátornál, ahol a helyi palóc ízekkel ismerkedhetnek. Ezen felül lesz még kézműves foglalkozás, arc- és testfestés nem csak gyerekeknek. Kipróbálhatják Izolda népi játékait, a dodzsemet, légvárat, körhintát, és a céllövölde is várja a szórakozni vágyókat. Sőt megmérettetnek majd a helyi termelők legjobb borai, és idén először az is kiderül, kié a legfinomabb sipeki pálinka. A nevező csapatok pedig főzőversenyen bizonyíthatják rátermettségüket a szakmai zsűrinek. A belépés a teljes rendezvény ideje alatt díjtalan! Pünkösdi hétvége gyerekeknek Nőtincs. Rendhagyó zenés programokkal és játékokkal, valamint a megszokott elemekkel várják a kicsiket a Sehol- sziget Élményparkban május 23-25. között. Vasárnap és hétfőn 11-14 óráig együtt zenél a gyermekekkel a Gyémánt együttes, majd 14 órától mindkét nap Pünkösdi Király- választásra kerül sor. Emellett folyamatos programként elérhetőek lesznek a korosztályos játszóterek, az állatsimogató, a lovaglás, az íjászkodás és a kézműves foglalkozások, ezentúl lesz lehetőség lovaskocsikázásra, valamint élményvonatozásra is a Tin- csi Lokomotíwal. Az érdeklődők kipróbálhatják a népi ügyességi játékokat: úgy, mint a farönk hajítást, patkóval célba dobást, a karikás ostort, a talicskázást és a sütőlapáttal egyensúlyozást. A bátor jelentkezők előadhatnak egy-egy szabadon választott éneket, verset, mesét, de zenés és táncos produkcióval is készülhetnek. A Maci konyhán házias ízekkel, kemencés és bográcsos ételekkel várják a vendégeket a szervezők. Május 23-án, szombaton, a megszokott programokat tartogatják a látogatóknak. HIRDETÉS $ KiSYENDÉGL© Salgótarján, Rákóczi út 172. Telefon: 06-70/398-9325 BET!mm 2§ÍS.&WUS2S.-Sg. A menü ára: 590 Ft, kiszállítással: 650 Ft. ■ HÉTFŐ l Pünkösd 1, V KEDD Gyümölcsleves Rizseshús %mu Csirkeraguleves Diós tészta tmrnh Babfőzelék - pörkölt Palacsinta PESTEK Borsóleves Rántott csirkemell - rizi-bizi szem? Zöldségleves Lasagne Ötéves lett a Richter Aranyanyu-díj. A jubileumi év méltó megünneplése alkalmából az alapítók új kategória létrehozásával tisztelegnek azon nők előtt, akik munkája nélkülözhetetlen a társadalom számára, mégis a háttérben, csekély anyagi és erkölcsi megbecsülés mellett teszik a dolgukat. Idén az orvosnő, a pedagógus és az egészségügyi szakdolgozó kategórián kívül már a szociális területen dolgozó nőket is lehet jelölni a díjra. NMH-iitformáctó. A Richter Aranyanyu-díj az elmúlt négy évben igazi sikertörténet lett, hiszen több mint százezren fejezték ki szavazatukkal elismerésüket azon nőknek, akik szinte láthatatlanul visznek végbe igazi hőstetteket nap, mint nap. Az elismerést olyan klasszikus segítő szakmákban dolgozó nők kapják, akiknek a munkája nélkülözhetetlen a közösségek számára. Eddig huszonnyolcán, köztük orvosok, pedagógusok és egészségügyi szakdolgozók vehették át a díjat. Díjazták a szociális területen dolgozó nőket is- Az elmúlt évek sikere bizonyította számunkra, hogy a Richter a nőkért programunk, amelynek a Richter Aranyanyu- díj az egyik eleme, az egész társadalom számára fontos. Célunk, hogy megmutassuk és elismerjük ezeket a hölgyeket, támogatva ez által társadalmi megbecsültségük és önbecsülésük növelését - hangsúlyozta Beke Zsuzsa, a Richter Gedeon Nyrt. kommunikációs vezetője. Az ötödik, jubileumi év méltó megünneplése alkalmából az eddigi három kategória - orvosnő, pedagógus és egészségügyi szakdolgozó - kibővül. így ebben az esztendőben a szociális területen dolgozó nőket is díjazzák. A díj történetében eddig is számos jelölés érkezett azokra a személyekre, akik szociális területen végzik odaadó munkájukat. A kezdetektől tervben volt, hogy az ezen a területen dolgozókat is bemutassák és elismerjék, a jubileumi év pedig a legjobb alkalom arra, hogy bevezessék ezt az új kategóriát - mondta Rácz Zsuzsa író, a Richter Aranyanyu Díj megálmodója. A szociális dolgozók százezreket segítenek. A legutóbbi KSH- adatok szerint csak a házi segítségnyújtás során mintegy kilencvenezer emberrel kerülnek kapcsolatba, de a gyermekjóléti szolgáltatásban részesülő 155.000 gyerek vagy a családsegítő szolgáltatást igénybe vevő több mint 460.000 ember támogatása is áz ő feladatuk.- A szociális terület szakemberei emberfeletti munkát végeznek. Saját vállukon viszik mások sorsát, mégis kevés elismerésben van részük. Azt gondolom, minden olyan kezdeményezés, amely ráirányítja a figyelmet a szakterületen dolgozók kitartó munkájára, ahol a szakembereknek lehetőségük van megmutatni a hivatásuk törvényszerűségeit, módszereit, nehézségeit és ugyanakkor szépségeit, ami hozzájárulhat a társadalmi megbecsültségükhöz is - hangsúlyozta Donkó Erzsébet szociális munkás, főiskolai oktató. A Richter Aranyanyu-díjra az ajánlásokat négy kategóriában várják szeptember 15-ig a www.aranyanyu.hu honlapon. Személyes történetben kell bemutatni a jelölni kívánt orvosnőt, pedagógust, egészségügyi szakdolgozót illetve a szociális területen dolgozó nőket. A maximum másfélezer karakteres írásban meg kell jelennie a jelölt elhivatottságának, odaadó személyiségének, különlegességének, annak, hogy miért tartja őt jelölője érdemesnek a díjra. A nagyközönség internetes szavazással dönti el, hogy a döntőbe jutott jelöltek közül kik legyenek díjazottak. A zsűri tagjai szintén odaítélnek egy-egy díjat kategóriánként, a Ridikül Magazin pedig idén is különdíjat ad át. Az ünnepélyes díjátadó november végén lesz. (Sz.A.) Rácz Zsuzsa, Kriston Andrea és a 2014-es esztendő „aranyanyui" köztük Egerszegi Sándorné (balról az első) dr. Göllesz Viktor Rehabilitációs Intézet és Ápoló Gondozó Otthon fejlesztőpedagógusa Pünkösd szent ünnepe A pünkösd nemcsak a keresztény egyházak harmadik legnagyobb ünnepe, hanem a természet, az élet megújulásával e nap szép tavaszünnep is. A még nyíló tavaszvirágokból a természet virágpompát varázsolt körénk, s környezetünk - a határ, az erdő és a rét - az ünnep tiszteletére teljesen zöldbe borult, zöldbe öltözött. A madarak és az állatok is élték erőtől duzzadó, zsibongó, új életüket, s ilyenkor a falusi ember az élet megszokott évszázados ritmusa szerint, - a tavaszi munkák közben és az ünnep okán is - mindig megállt, erőt gyűjtött és már a következő munkákra, a következő nagy feladatokra, a nyári tennivalókra készült. A pünkösdi ünnepkör már áldozócsütörtökön - Jézusnak a Szentlélek eljövetelére vonatkozó ígéretével - kezdetét veszi, és pünkösd szent ünnepe, a húsvét utáni ötvenedik naptól, vasárnaptól, másnapig, hétfőig tart, amelyen a Szentlélek eljövetelét, an-' nak a tanítványokra, az apostolokra történő kiáradását és az Egyház születését, a húsvét beteljesülését ünnepeljük. Erről a Biblia, az Apostolok Cselekedeteiben így szól: „Amikor elérkezett pünkösd napja, ugyanazon a helyen (az apostolok) mindnyájan együtt voltak. Egyszerre zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész közeledett volna (...) Majd lángnyelvek lobbantak és szétoszolva leereszkedtek mindegyikükre. Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és különböző nyelveken kezdtek el beszélni, (...).” (ApCsel 2.1-4). A Szentlélek kiáradásával, az apostolok Jézus melletti tanúságtételével valójában már az első pünkösdi napon megszületett az Egyház is. Az ünnephez a magyar kultúrában is több szokás, hagyomány kötődik, mindenekelőtt az ókori római Florália ünnep - a virágok és a tavasz istennője előtti tisztelgés nyomán - a nők virággal történő köszöntése, illetve sok településen pünkösdi májfa állítás is. Emellett évszázados tradíció volt a lakások és a kerítések virággal, zöldággal történő díszítése, mely kis falumban, Kishatyánban is rendszeresen megtörtént A tavaszvirágok közül a főszerep, - az ünnep nevét is magánviselő virágnak, - a pünkösdi rózsának jutott. Pünkösdkor kis templomunk is, szinte mindig megújult, kivirágzott Ilyen virágos az év többi napján, tán’ sohasem volt. A pünkösdi szentmise a község hívő lakosai számára mindig is esemény számba ment, s azon a falu apraja-nagyja jelen volt. A virágok nemcsak a templom díszítésében játszottak szerepet, hanem a templom körüli körmenet során a Szentlélek eljövetelére utaló lángnyelveket, a pünkösdi rózsa szirmainak szórásával helyettesítettük. S előfordult az is, hogy fehér galambokat röptettünk, mely évszázadok óta a Szentlélek szimbóluma. (Biblia így ír erről: Jézus megkeresztelkedése után „megnyílt az ég, és látta, hogy az Isten lelke, mint galamb leszállt és fóléje ereszkedett.” Mt 3, ló). Településünkön hagyomány volt továbbá a pünkösdvasárnapi búcsú is. Ilyenkor az egészhetes készülődés után - tisztelendő úr vezetésével - zarándoklatot tartottunk, s kora reggel, a település lakosságának számottevő része - imádkozva és énekelve - Mátraverebély-Szentkútra, vagy a Karancs hegyi kápolnához indult Ott szentmisén vet- türik részt, majd az egynapos - oda-vissza, kb. 15 kilométeres - útról késő délután érkeztünk haza. Ezek az utak szakrális jellegükön túl, igazi közösséget kovácsoltak. És természetesen nem hagyhatom ki az ünnepre talán legjellemzőbb szokást, hagyományt a pünkösdi királyválasztást sem, mely a ’30- as évek közepéig tartott A királyi címért a község legényei virtusból ügyességi versenyeken küzdöttek meg, s tuskócipelés, faha- sábdobálás és lovasverseny szerepelt a programokon. A győztes, egy évig mulatságokra, lakodalmakra hivatalos volt és ingyen ihatott a falu kocsmájában a községi előjáróság kontójára. E verseny, egyben a legények felavatását szolgálta, melyet hangulatos befejezéssel - pünkösdi bál szervezésével - koronáztak meg, tettek emlékezetessé. A zenészek egész éjszaka húzták a talpalávalót Mi halandók pedig kivilágos-kivirradatig roptuk a táncot. így vált teljessé az ünnep. Kis falum hívő lakossága tudta, hogy az Úr Szentlelke mindenkiért „eljött” és itt ma1 rád velünk a világ végéig, hogy hittel, és Krisztusi szeretettel éljünk! Bartos József ♦ * * *■ t