Nógrád Megyei Hírlap, 2015. március (26. évfolyam, 50-75. szám)
2015-03-07 / 55. szám
A magyar politika független a gazdasági érdekcsoportoktól Csak metró- fejlesztések után... Budapest A Jobbik szerint csak a 2-es metró Kelenföldre vitele és a 4-es metró meghosszabbítása után lehet megszüntetni a Déli pályaudvart. Staudt Gábor, a párt országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy választási programjukban is szerepelt a Déli pályaudvar megszüntetése, de ezt kellő előkészítettséggel kell megtenni. Korábban több portál is arról írt, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium elkezdte vizsgálni, miként lehetne véglegesen Kelenföldre költöztetni a vasútállomás utas- és vonatforgalmát. A Jobbik álláspontja szerint ehhez először a pályaudvar-fejlesztés kell, másrészt kéreg alatt ki kellene vezetni a 2-es metrót a Délitől Kelenföldig, a 4-es metrót pedig a budaörsi virágpiacig meg kellene hosszabbítani. Jelezte: ebben az uniós pénzügyi ciklusban jelentős források vannak a vasút és a kötött pályás közlekedés integrálására. Staudt Gábor azon elvárását is megfogalmazta, hogy a zöldterület nem lehet kevesebb, az ingatlanmutyikat pedig ki kell zárni. Császárné Kollár Tímea, a Jobbik Komárom-Esztergom és Pest megyei regionális igazgatója is a metróberuházások mellett foglalt állást, s kijelentette: ezek hiányában a kormány „visszakényszerí- ti” autóikba az agglomerációból érkezőket. Az ellenzéki politikus cselekvési terveket és hatástanulmányokat szorgalmazott. Megerősítettük a stratégiai partnerséget Kolozsvár. Szilágyi Zsolt szerint az Erdélyi Magyar Néppárt vezetőinek Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnél tett budapesti látogatása megerősítette azt a stratégiai partnerséget, amely évek óta összeköti a pártot a magyar kormánnyal. Szilágyi Zsolt a látogatás kapcsán az MTI-nek elmondta, nem kívánnak versenyezni a többi erdélyi magyar párttal abban, hogy melyikük jobb barátja a Fidesznek és a magyar kormánynak. „Számunkra elég az a barátság, partnerség, értékközösség és együttdolgozás, amely 25 éve összeköt bennünket, függetlenül attól, hogy a Fidesz vagy a KDNP kormányon van-e vagy sem” - jelentette ki Szilágyi Zsolt. Hozzátette, számukra az a kérdés, hogy miként tudják úgy összekötni a politikájukat a magyarországi partnereikével, hogy az minél eredményesebb legyen. Az EMNP elnöke fontosnak tartotta, hogy a magyar kormány figyelemmel követi az erdélyi magyarság általuk felvetett nehézségeit. Úgy vélte: destabilizálhatja a románmagyar kapcsolatokat az a tény, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen vezetése és a román kormány nem kívánja alkalmazni a román oktatási törvény kisebbségi oktatásra vonatkozó paragrafusait. A magyar politika immár képes önállóan, minden gazdasági érdekcsoporttól | függetlenül működni - je- I lentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Budapesten, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényén. Budapest. A kormányfő a Gazdasági évnyitó című gazdaságpolitikai fórumon: meghozták azokat a szabályokat, amelyek lehetővé teszik, hogy Magyarországon minden politikai szereplő, minden politikai párt az államtól érkező forrásokból el tudja végezni a munkáját két választás között, és a választásokkor is. Példaként említette az új párttörvényt, az új finanszírozási törvényt, az új frakciótörvényt és az alapítványokra vonatkozó új szabályozást. Kijelentette: a politikai átalakításoknak köszönhetően a kormány keze szabad a jó gazdasági döntések meghozatalában. A magyar politika immár képes önállóan, minden gazdasági érdekcsoporttól függetlenül, csak a közjót és a gazdaság érdekét szem előtt tartó gazdaságpolitikát folytatni - tette hozzá. Orbán Viktor beszélt arról is, hogy a kereskedelmi bankok feladata a gazdasági növekedéshez elengedhetetlen vállalati hitelezés, hosszú távon nem lehet ebben csak a jegybankra támaszkodni. Tavaly 4 százalékkal nőtt a vállalati hitelkihelyezés, de ebből levonva a Magyar Nemzeti Bank által elindított növekedési hitelprogramot, akkor csökkenés volt, amit a miniszterelnök nagyon súlyos dolog nevezett. Ez ugyanis azt jelzi, hogy az MNB Budapest. - Szeretnénk, hogy a magyar kultúra zászlóshajója legyen Magyarország növekenélkül nem lett volna a növekedést lehetővé tevő hitelkihelyezés - hangsúlyozta. Mint mondta, jegybanki számítások szerint a magánszférának nyújtott hitel- állománynak évi 7-8 százalékkal kellene növekednie ahhoz, hogy meghaladja a 3 százalékot a gazdasági növekedés az adott évben.- Évtizedekig nem lehet fönntartani ezt a helyzetet, hogy a jegybank speciális konstrukciójára hagyatkozunk - mondta, hozzátéve: szeretnének arról megállapodásokat kötni a bankokkal, hogy a bankadó csökkentése fejében a pénzintézetek növelik a hitelezést. A kormányfő fenntarthatónak nevezte a 2014-es, a legfrissebb adatok szerint 3,6 százalékos gazdasági növekedést, és úgy vélte, a bővülés 2015-ben meghaladhatja a költségvetésben előirányzott 2,5 százalékot. Bizakodásra adnak okot a GDP-bő- vülés szerkezetében bekövetkezett változások, nevezetesen, hogy 2014-ben döntően magyar désének - fogalmazott a Múzeumigazgatók országos konferenciája pénteki nyitónapján az kézben lévő ágazatok - az építőipar, a kereskedelem, a turizmus és a mezőgazdaság - hajtották a növekedést. Emellett szavai szerint felértékeli a magyar gazdaság teljesítményét, hogy úgy sikerült gyarapodnia, hogy ezzel egyidejűleg a legfontosabb exportpiacon, az Európai Unióban jóval alacsonyabb volt a növekedés. Ráadásul úgy sikerült ezt - az EU-átlagot kétsze- resen-háromszorosan meghaladó- növekedést elérni, hogy közben csökkent az államadósság. Legalább hatvan - de lehet, hogy száz- éve először fordult elő, hogy nem külföldi hitelből finanszíroztuk a növekedést, ez történelmi áttörés - mondta. A miniszterelnök az MKIK adócsökkentésre vonatkozó fel-, vetésére reagálva kijelentette: a jó jövedelemadó-kulcs a nulla. Az embereket nem szabad adóztatni, amikor keresnek. Akkor kell adóztatni, amikor elköltik a pénzt, ez sokkal igazságosabb, és kevésbé kijátszható - mondOrszággyűlés Felsőházi termében az emberi erőforrások minisztere. Balog Zoltán hangsúlyozta: egy nemzeti közösség csak akkor tud igazán emelkedni, ha kulturálisan is erősödik. A miniszter szerint a hosszú távú fejlődéshez össze kell kapcsolni a hagyományos és az úgynevezett innovatív kulturális műhelyeket; a hagyományos intézményrendszert, szolgáltatásokat úgy kell pozícionálni, hogy ott legyenek azon kezdeményezések között, amelyek 21. századi stílusban mutatják be, mi a magyar kultúra. Nagyon fontos a látogatószám növekedése, de mégis a közösségépítés a múzeumok legfontosabb feladata - mutatott rá, hozzátéve: a szakmai eredmények akkor válnak valóságos eredménnyé, ha a közösség erősítésében mutatkoznak meg, még ha ez elsőre nem is mindig látványos dolog. Balog Zoltán szerint a kulturális ipar fontosságát mások, például a távol-keleti országok is felismerték: a koreai örökségvédelmi hivatal éves költta. Kijelentette: a két nagy áfa-kijátszási módszerből az egyiket az online pénztárgépek bevezetésével sikerült radikálisan visz- szaszorítani, és a másikat is sikerülni fog a szállítmányozás területén az ekáer-rendszer (elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer) bevezetésével. Ezért, ha sikerül beszedni az adókat, folyamatos lehet az adó- csökkentés politikája a következő években - tette hozzá. Emlékeztetett, hogy 2016-tól a kétszeresére emelik a kétgyermekes családok adókedvezményét. Orbán Viktor részletesen beszélt arról, hogy a kormány hogyan állítja a gazdasági növekedés szolgálatába az európai uniós forrásokat. Emellett az úgynevezett „déli nyitás” - a latin-amerikai és fekete-afrikai piacok meghódítását célzó külgazdasági offenzíva - is „hozzáad valamit” a gazdasági növekedéshez - jegyezte meg. Ráadásul az energiaárak alakulása is kedvező lehet Magyarország számára, „az ségvetése 120 milliárd forintnak megfelelő összeg - számolt be közelmúltbeli tapasztalatairól, hangsúlyozva: kultúra nélkül a gazdaság sem tud erősödni. Hozzátette azonban: ha kulturális produktumaink „nekünk, magunknak nem fognak tetszeni, akkor hiába kínálgatjuk a külföldieknek”. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár kifejtette, hogy a múzeumügy a kulturális ágazat kivételes és kitüntetett területe, amely jelentős előrehaladást ért el az utóbbi időkben. Mint emlékeztetett: már a 2. Orbán-kormány is nagyon látványos és erőteljes választ adott arra a kérdésre, hogy a kulturális innovációba érdemes-e befektetni; ez a trend pedig a következő években is folytatódni fog. Eljött az ideje, hogy 21. századi környezetben valósuljanak meg a nagy gyűjteményi központok minőségi programjai - hangsúlyozta. Az államtitkár a tervezett beruházások közül kiemelte a Liget Budapest projektet, de szólt arról is, hogy a Budapesti Tavaoroszokkal (a földgáz áráról) kötött megállapodás pedig a következő két-három évben minden kellemetlen meglepetéstől megvéd bennünket” - fűzte hozzá. Megjegyezte, nem igazak azok a híradások, amelyek szer rint kevesebb közmunkás lesz idén, mint tavaly volt. Több pénzt költünk közmunkára - mutatott rá. Megismételte, hogy kormányzati cél 2018-ra elérni a teljes foglalkoztatottságot Magyarországon, vagyis azt, hogy a munkanélküliség három százalékra vagy az alá csökkenjen. Kijelentette: újabb és újabb területeket, ezzel családok tízezreit kell bevonni a gazdasági növekedésbe. Mindenütt kell egy zászlóshajó, egy olyan húzóerő, amely köré összerendezhető az adott térség fejlesztéspolitikája - mondta. Példaként említette Szegedet, ahol a világ legnagyobb lézerkutató központja lehet ilyen. Orbán Viktor kijelentette: a Kecskemétet Békéscsabával összekötő gyorsforgalmi út - amelyet, mint fogalmazott, a költségvetésből kell „kiizzadni”, mert az EU nem finanszírozza -, valamint a Salgótarjánba vezető négysávos autóút megépítésével Magyarország minden nagy fejlesztési központja elérhető lesz, „nem maradnak feltáratlanul nagy fejlesztési területek, ezáltal családok tíz- és százezreit tudjuk bevonni a gazdasági növekedésbe”.- Ez a mi reményünk, a vízióm 2015-re és az azt követő időszakra - tette hozzá. Hangsúlyozta ugyanakkor, hiába minden látomás, ha nem valósul meg az együttműködés a gazdaság három nagy szereplője, a kormányzat, a jó munkások és a kockázatot is vállaló vállalkozók között. szí Fesztivál állami támogatását is többszörösére emelte a kormányzat.- Polgári kormányként a középosztályi lét szélesítésében gondolkodunk és ebben kiemelt szerepet kap a kultúra, a köz- gyűjteményi intézményhálózat - fogalmazott Hoppál Péter. Cseri Miklós, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója előadásában felhívta a figyelmet a konferencia szimbólumértékű helyszínére és arra is, hogy 2006 óta először vett részt a rendezvényen a kultúráért felelős miniszter. „A jövőre hangolva...” címet viselő idei konferencia pénteki és szombati napjain előadást tart mások mellett Baán László, a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa, Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, Varga Benedek, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum főigazgatója, valamint Vígh Annamária, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kulturális Államtitkárságának főosztályvezetője. A magyar kultúra, mint zászlóshajó i Orbán Viktor miniszterelnök előadást tart a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági évnyitó címmel megrendezett gazdaságpolitikai fórumán ti Budapest Kongresszusi Központban Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere beszédet mond a Múzeumigazgatók országos konferenciáján »
