Nógrád Megyei Hírlap, 2015. március (26. évfolyam, 50-75. szám)

2015-03-07 / 55. szám

Ezen a napon itthon... 69 éve e napon született Koncz Zsuzsa énekesnő. 116 éve Pécsett megszüle­tett Miltner Tivadar, Kossuth- díjas vegyész, az alaktartó volfrámszál kifejlesztője. Millner Tivadar a budapesti József Műegyetem vegyész- mérnöki karán doktorált, kedvenc tárgya a kémiai technológia volt. Szakmai te­vékenysége elsősorban a Tungsram laboratóriumához kötötte, ahol főként a volfrám- huzalokkal foglalkozott Leg­kiemelkedőbb eredményé­nek az alaktartó volfrámszál kifejlesztése számít, java­részt még ma is a Turv Pálll közös szabadalma alapján gyártják a volfrám izzószála­kat. 1954-ben Kossuth-díjjal, 1970-ben pedig Állami díjjal tüntették ki, 1961-tői volt az MTA rendes tagja. 113 éve született Tímár Jó- rse/Kossuth-díjas színész, ér­demes és kiváló művész (Vö­rös tinta). Egyik legemléke­zetesebb színpadi alakítása a Nemzeti Színházban Willy Loman megformálása Az ügynök halála című Miller- drámában. Ismertebb filmjei: Lejtőn, Semmelweis, Roko­nok, Két vallomás. 90 éve megszületett Lchoczky Éva koloratúrszop- rán énekesnő. Kiváló techni­kájának, sokoldalúságának köszönhetően egyaránt ki­emelkedően tolmácsolta a legnehezebb lírai és drámai kolorutúrszólamokat. Reper­toárjához tartoznak a jelen­tősebb operettek primadon­naszerepei is. Hangverseny­énekesnőként is sikereket ért el. Vendégszerepeit szinte va­lamennyi európai országban és az amerikai kontinensen. Érdemes művész. 58 éve tartották az első lot­tó sorsolást Magy arországon. 1956. december 29-én kor­mányhatározat született a lot­tó magyarországi bevezetésé­ről. A lottósorsjegyeket 1957. február 13-tól kezdték árusí­tani. 1957. február 20-án már több mint százezer szelvény érkezett be. Eldöntötték, hogy a nyertes számokat szeren ­csegömbben fogják sorsolni minden hét csütörtökén. 1957. február 27-én már, szer­vezett módon, a budapesti központba érkeztek a kitöl­tött szelvények és rendezési munkálatait megkezdték. Az első sorsolás 1957. március 7- én rendben lezajlott. Az első sorsolásra 1 505 546 darab szelvény érkezett játékba. Te­litalálat nem volt, heten értek el négy találatot. Ismét megnyitja kapuit az Országgyűlési Muzeum Kossuth Lajos íróasztalát rendezik A magyar törvényhozás ezer éve című állandó kiállításon a már­cius 6-án megnyíló újraalapított Országgyűlési Múzeumban, az Országház Látogatóközpontjában Újranyitja kapuit az 1949-ben be­zárt Országgyűlési Múzeum, amely a magyar parlamentarizmusnak, valamint az Országháznak mint építészeti remekműnek a történe­tét mutatja be. Budapest. A Kossuth tér rekonstrukcióját célzó Steindl Imre Program keretében befe­jeződött az Országház épületében az Ország- gyűlési Múzeum kialakítása. A gyűjteményt 1923-ban a magyar „parlamentarizmus és ezeréves hagyományosság” történetének megőrzésére és a magyarság évezredes Kár­pát-medencei államszervező politikai mun­kásságának bemutatására hozták létre. A múzeum létrehozásának gondolata az első világháború után, a Bethlen-kormány- zat idején fogalmazódott meg. A rendkívül súlyos mértékű államháztartási hiány elle­nére, az aktuális politikai és társadalmi fo­lyamatokhoz illeszkedve, 1922-ben Scitovszky Béla házelnök, aki ekkor az Or­szággyűlési Könyvtár könyvtári bizottságá­nak elnöke is volt, kezdeményezte az Or­szággyűlési Múzeum létrehozását. A nemzetgyűlés kiemelt támogatást, 100 ezer koronát szavazott meg erre a célra, a ki­állítás alapjául pedig a Magyar Nemzeti Mú­zeum Deák-szobájának kiállítási tárgyai szolgáltak. A múzeum szervezési feladatai­val megbízott elnöki tanácsos, a múzeum el­ső vezetője Palmer Kálmán volt, aki 1923-tól a megnyitóig kísérte el a gyűjteményt. A megnyitó 1929. január 24-én volt az Országház északi szárnyában. A hétterem- nyi gyűjtemény röpiratokból, plakátokból, képzőművészeti alkotásokból, fényképek­ből és használati tárgyakból állt. 1933-ban a múzeumot tizenhét helyiségre bővítették, 1938-ban már huszonnégy terme volt. A múzeum az évek során ajándékokkal, híres politikusok, államférfiak hagyatékával és rendszeres vásárlással bővült. A múzeum legsikeresebb korszakát az 1930-as évek közepétől élte, látogatottsága és népszerű­sége alig maradt el a Nemzeti Múzeum és a Szépművészeti Múzeum mögött. 1931- ben megszüntették a belépődíjat, a falai kö­zött szervezett szakmai előadások és tárlat- vezetések díjmentesek voltak. A gyűjte­mény olyan időszaki kiállításokkal vált népszerűvé, mint a Kossuth Lajos-, illetve a Rákóczi-emlékkiállítás, az alkotmánytörté­neti kiállítás, a választójog-történeti kiállí­tás, valamint a Széchenyi István a magyar országgyűléseken című tárlat. A termekben olyan történelmi érdekessé­geket láthatott a közönség, mint I. Rákóczi György és Apafi Mihály fejedelem naplóját, az 1741. évi országgyűlésen hozott törvénye­ket Mária Terézia aláírásával és pecsétjével, vagy Deák Ferenc ereklyetárgyait. A gyűjteményből az Országos Széchényi Könyvtárba, a Budapesti Történeti Múzeum­ba, a Ceglédi Kossuth Múzeumba, a Termé­szettudományi Múzeumba és a Hadtörténe­ti Múzeumba is kerültek dokumentumok, műtárgyak. A megújult parlamenti múze­um részben a látogatóközpontban, részben a lefedett 15-ös udvarban működik majd. Indul a balatoni szezon Veszprém. Szombaton nyílik a Picasso kiállítás, a hónap kö­zepétől pedig a Hamvas Béla napokra várják a vendégeket Balatonfüreden - tájékoztatta az MTI-t a város önkormány­zatának osztályvezetője. Cserép László elmondta, hogy a két kulturális prog­rammal nyitják meg a tavaszi balatoni szezont, amely a ma­gyarokat és a külföldieket egyaránt a tópartra igyekszik csalogatni. Hozzátette: a szombaton megnyíló Picasso kiállításon a festő rajzaiból és jean Cocteau költő, filmrende­ző fotóiból látható válogatás a Vaszary Galériában. Az osztályvezető közölte: március 20-án és 21-én a Tagore sétányon előbb fúvós-' zenekari műveket hallgathat a közönség, majd a parton ál­ló Hamvas-hársnál egy külön­leges, orosz nyelven megszó­laló „ráolvasásnak” lehetnek tanúi az érdeklődők. Cserép László elmondta, hogy Hamvas Béla születésnap­ját, március 23-át minden év­ben megemlékezéssel ünnep­ük a Tagore sétány Hamvas- hársa mellett Felidézte: a fát Sa­va Babic, szerb költő, Hamvas nagy tisztelője ültette 2000-ben, a füredi Koloska-völgy egyik hársfájáról írt Hamvas szöveg nyomán. Az ő ötlete volt az is, hogy mindig más nyelven „ol­vassák rá a fára” Hamvas Fák című esszéjének egy részletét - tette hozzá. A Hamvas-napok keretein belül a Sava Babicról elnevezett emlékdíjat Navra- csics Tibor uniós biztos adja át - mondta az osztályvezető. Koalák az állatkertben Ismét fészkel rétisas Budapest Péntektől láthatják a két új koalát a lá­togatók a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A rit­ka szerzeményeket csütörtökön mutatták be a saj­tó képviselőinek. Nur-Nuru-Bin és Vobara a belgiumi Planckendael Állatkertből, illetve a Németország­ból, a Duisburgi Állatkertből érkeztek Magyaror­szágra - mondta PersámyiMiklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója. Hozzátette: Ausztráli­án kívül csak nagyon kevés állatkertben találha­tók koalák, Magyarországon, illetve egész Kelet- Európában pedig Budapesten láthatók először. L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamen­ti államtitkára az eseményen hangsúlyozta, hogy a két koala teljesen ingyen került Budapestre, a szükséges előkészületek - így az új koalaház épí­tése is - a kormány támogatásával valósultak meg.- Az elmúlt évek fejlesztéseinek, és az állatkert kiemelkedő szakmai munkájának köszönhető a koalák beszerzése - fogalmazott Tarlós István fő­polgármester, hozzátéve, hogy Budapest elkötele­zett az állatkert további fejlesztése iránt. Ismét fészkel rétisas a Szatmár-Beregi-síkságon, ahol a természetvédelmi őrök mindent megtesznek a költés zavartalanságának biztosítása érdekében. A fokozottan védett, nagytermetű ragadozó madár pár év kihagyás után alakított ki ismét költőhelyet a térségben. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálatának munkatársai 2010 óta rendszeresen figyelik az ivarérett rétisasokat a Felső-Tisza mentén. A madárfajnak legutóbb 2012-ben volt bizonyítottan fészkelése a természetvédelmi területen, akkor egy fióka repült ki. A költés érdekessége volt, hogy a tojásrakó szülőpárt gyűrűzött madárként tartották nyilván. Az azonosítószámuk leolvasása után kiderült: az egyiket 2006-ban Jászkiséren, míg a másikat 2004-ben Hajdúböszörmény-Pródon jelölték meg, még fióka korában. Habarics Béla kitért arra, hogy a rétisasok a nagyobb kiterjedésű tavak, folyók közelében telepednek meg. Fészküket öreg fákra rakják száraz ágakból, gallyakból. Az időjárástól függően már márciusban teljessé válik a fészekaljuk. A madár átlagosan 1-3 tojást rak, és az első után a tojó elkezdi a kotlást, ennek következtében a fiókák között párnapos korkülönbség alakul ki. A több mint egy hónapos kotlás után kikelt fiókákat a szülők vízimadarakkal, emlősökkel és halakkal táplálják. A megerősödött fiatal madarak június végén, július elején hagyják el a fészket. HIRDETÉS ■■■ MUNKAERŐ-KÖLCSÖNZÉS Munkaügyi felelősség exportálva. Bérköltségek optimalizálva. ■■■ MUNKAERŐ-KÖZVETÍTÉS Sikerdíjas kiválasztás garanciával. mssmmmmm.. * ' J Kell ennél több? Közel 100.000 fős aktív adatbázis. Online és offline hirdetések. Idejét és pénzét is megtakarítjuk! Work Way Club úgylé'»*0'9*'31 H-1136BP' +3©18889200 TetetonazáFi- s 8 8 92 »6 ca* * 3 ' h „.ayciuti hv F E-rnad- * JW worUw»»clul> f Ismét világháborús bombát találtak Budapest Rendőrök és tűzszerészek dol­goznak a Déli pálya­udvar alagútjának Csukló utca felőli bejá­ratánál. Az előző na­pon talált bomba után újabb második világ- háborús robbanótes­tet találtak az alagút bejárata melletti-felet­ti támfal és rézsű ide­iglenes helyreállításá­nak földmunkái so­rán. A környéket ugyanabban a körben zárják le, mint márci­us 5-én, de nem üríte­nek ki épületeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom