Nógrád Megyei Hírlap, 2015. március (26. évfolyam, 50-75. szám)
2015-03-03 / 51. szám
Hegedűs Henrik Körültekintőbb parkgondozást! Pap Laci bácsi elkesere- | dett. A nyugalmazott általá- ' nos iskolai tanár bánatának j oka: legidősebb unokája szü- j letése alkalmából tizenegy j éve ültetett egy kis diófa-cse- ; metét a lakótelepi lakása mö- j götti kiskertbe, de nemrégi- i ben, amikor a közmunkások parkgondozást végeztek a területen, kivágták a mintegy : méteresre nőtt fácskát. A tanár úr búján túlmenő- 1 en nem is az a fő gond, hogy ; megtörtént ez a sajnálatos j eset, ami lehet, Hogy figyel- í metlenség, vagy netán hanyagság következménye volt j a balassagyarmati város- j gondnokság munkatársai ré- ] széről. A baj inkább az, hogy ! erről a rendbetételről nem j értesítették előre a lakókö- i zösséget. Igaz, talán nincs is t az előírások közt hasonló j szabály, vagy törvényi ren- j delkezés, hiszen közterüle- j ten végezték a munkákat, de > azért szólhattak volna a la- koknak, mielőtt odaállítanak a fűrészekkel meg baltákkal, j nyesőollókkal. Miért is? A városban köztudomású, hogy létezik, mit j létezik, egyre népszerűbb a t Virágos Balassagyarmatért : program. Ennek lényege, | hogy a különböző közössé- i gek, így például külvárosi utcákban a házszomszédok, * vagy panelek lépcsőházi la- j kótársai összefognak, és kö- í zösen szépítik meg környe- j zetüket. Virágokat ültetnek, 1 kis fákat nevelnek, folyondá- : rokkal „boltozatot” állítanak j a bejárati ajtókon, és még so- : Tolhatnám a kreatív megöl- dósokat. Mindezeket azért, j hogy minél szebb és tisztább ; legyen a környék, hogy büsz- j kélkedhessenek azzal, ők j igenis odafigyelnek a szű- ; kebb környezetükre, törőd- : nek azzal, milyen körűimé- j nyék között is éljenek. Bizto- ! san sokan megerősítik, a pél- j da ragadós, gondoljunk csak : a Hunyadi utca Dózsa iskolával szomszédos lépcsőházai- ! ra, vagy a „Nógrádi” lakóte- i lepre, esetleg a Bérczy Károly utcára. Nos, Laci bácsi és szom- ! szédjai is ezen az úton jártak, j Ahogy a szomorú férfiú meg- ) mutatta nekem, valóban, ami- ( óta oda költöztek, azaz immár j harminchárom esztendeje, fo- j lyamatosan szépítgették ezt a j kiskertet. Nem kerítették j ugyan körbe, hiszen nem volt i erre szükség, de rendszere- I sen ápolták. Különféle nővé- { nyék pompáznak itt tavasztól őszig, bokrok hajtanak ki, kis i madáretető várja étkeivel a j cinkéket, és több fa is magaso- : dik egymástól nem messzire, i Egyszóval ez egy jó tanács: a városgondnokság munka- | társai, ha legközelebb ilyen | parkgondozást végeznek, egyrészt körültekintőbben j intézzék a rendbetételt, más- j részt értesítsék előre a közös 1 képviselőket, vagy bárme- j lyik lakót, hogy ha éppen oda j indulnak a fűrészekkel, bal- j tákkal, nyesőollókkal. Mert i a szép környezet mindenkit j megillet! Élővé tennék a Cserhátot Hagyományőrzők is felléptek a rendezvényen A Svájci-Magyar Civil Alap támogatásával megvalósult „Élő Cserhát” című projekt záró rendezvényét tartották meg a múlt hétvégén Varsányban. A program célja a belső erőforrások fenntartható hasznosításával megőrizni a Cserhát Natúrpark, mint egységes „kultúrtáj” természeti és kultúrtörténeti értékeit, biológiai sokféleségét. NBA Varsálfy. A program megvalósításába bekapcsolódtak a helyi önkormányzatok, mezőgazdasági vállalkozók, továbbá a hagyományok iránt fogékony, a térség önfenntartó fejlesztéséért tenni akaró magánszemélyek és civil szervezetek. A konferencián köszöntőt mondott a Cserhát Natúrpark elnöke, Pékár István, aki hangsúlyozta, hogy milyen fontos napjainkban megőrizni a régi, még az új kultúrnövények előtt használt őshonos gyümölcsöket, növényeket. Érdekességként elmondta, hogy a burgonya behozatala előtt elődeink a körtét használták köretként. „Varsány, egy fenntartható falufejlesztési modell” címmel a község polgármestere, Pintérné Kanyó Judit tartott előadást. Elmondta, hogy a közmunkásokkal felújították a község átereszeit és a visszavásárolt ingatlanokat, továbbá gyümölcsöst, zöldségest alakítottak ki, valamint gombatermesztésbe kezdtek. Ezáltal helyi termékeket használnak a közétkeztetésben. Gyógy- és fűszernövények termesztésével is foglalkoznak, amelyekből bemutató csomagokat (illatpárna) készítenek. Ezt követően Ispánná Péter Éva, a natúrpark koordinátora „Hagyományos tudásátadáson alapuló vidékfejlesztési program a Natúrparkban” címmel arról beszélt, hogy milyen fontos az idős emberek tudásának átadása, még ha most nem is hasznosítjuk, de a jövőben lehet, hogy szükségünk lesz rá. Csomós Zsófia települési összekötő a gyógy-és fűszernövényeink felhasználásáról beszélt. „Pályázati lehetőségek a vidék- fejlesztés területén” címmel Bíró Anna referenstől hallottak tájékoztatót a jelenlévők, majd Drexler Szilárd kisfilmjét tekinthették meg, amelyet a projekt értékeiről készített. A rendezvényt hagyományőrzők fellépése és helyi termékekből készült kóstoló zárta. Lakásépítés: nálunk nincs elmozdulás Kilábalni látszik a válságból az építőipar. Országszerte 8358 új lakás épült tavaly, ami 15 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A kiadott lakásépítési engedélyek száma 28 százalékkal nőtt, de még van hová fejlődni. A keleti országrészben nem következett be jelentős fordulat, a megyei építőipar stagnál. NMHínformaciÓ. Többéves folyamatos visszaesésnek vetett véget 2014-ben a használatba vett lakások számának növekedése, azonban ez még mindig csak alig egyötöde a válság előtt mért 2008. évi adatoknak. A Dunántúlon átlagot meghaladó, Közép-Magyarországon az átlagossal egyező az emelkedés üteme, a keleti régiókban pedig általában csökkent a lakásépítés. Az Észak-Alfóldön egyetlen településre kor- | látozódik a fellendülés; Debrecen a régiós adatok felét teszi ki. A 2013-as adatokkal összevetve tavaly a kisebb városokban 24, a községek- | ben 21 százalékkal több lakás épült. A megyei jogú városokban mindössze 3 százalékos volt az emelkedés, és Budapesten is az átlagos alatt maradt (13 százalék). A különböző típusú településeken és az egyes régiókban is több lakásépítési engedélyt adtak ki, mint 2013-ban, ezek 39 százalékát Közép-Magyarországon, 27 százalékát a Nyugat-Dunántúlon. Győr-Moson- Sopron megyében engedélyezték a legtöbb új lakás építését, 2122-t. Megváltozott 2014-ben az építtetői kör ösz- szetétele is az előző évihez képest. A természetes személyek által építtetett lakások aránya nőtt, míg a vállalkozásoké kicsivel csökkent. A tárgyidőszakban 180 lakás épült ön- kormányzati megbízásból. Az újonnan épült lakóépületek között az új családi házak aránya 57-ről 56 százalékra, a többszintes, többlakásos épületeké 39-ről 35 százalékra csökkent, a lakóparki lakásoké 1-ről 7 százalékra nőtt. A használatba vett lakások átlagos alapterülete ugyanúgy 101 négyzetméter volt, mint egy évvel korábban. A vizsgált időszakban 1724 lakás szűnt meg, ebből 315 önkormányzati tulajdonú volt. 227 üdülőépületben 297 üdülőegységet építettek, és 313 üdülőépületben 432 üdülőegységre adtak ki építési engedélyt Nógrád megyében a kiadott új lakásépítési engedélyek száma 30 darab volt 2014-ben, ami hárommal több, mint az azt megelőző évben, a használatba vétel nem változott (34 lakás). Nógrádban évek óta a leggyengébb az építőipar teljesítménye a kiadott építési engedélyek és a használatba vett lakások számát tekintve. A sorban tavaly Tolna volt a következő, ahol 109 kiadott engedély és 100 használatba vétel volt, ez csaknem háromszoros különbség. Az észak-magyarországi régióban a kiadott új lakásépítési engedélyek Borsod- Abaúj Zemplén és Heves megyében is nagyobb arányban nőttek, mint nálunk, viszont a használatba vett lakások tekintetében, amíg megyénk stagnált, a másik kettő lefelé ívelt. A nem lakáscélú ingatlanok tekintetében az építési engedélyek száma 10 százalékkal csökkent szűkebb hazánkban, de reménykedésre adhat okot, hogy a lakásépítési hajlandóság, ha csekély mértékben is, de előrelépett az elmúlt évben. HIRDETÉS *4\V PBOGRAHAJÍKIÚ t*jfé Salgótarján Február 26-március 4. 15.30 Spongyabob - Ki a vízből! 3D Szinkronizált amerikai animációs vígjáték Február 26-március 4. 17.45 Amerikai mesterlövész Színes, feliratosam erikái film Február 26-március 4. 20.00 Rendíthetetlen Szinkronizált amerikai film IÚZSEF ATTILA MŰVELŐDÉS! ÉS KONFERENCIA KÖZPONT Március 9-13. 19.00 Zenthe Ferenc Színház Harold Pinter: Hazatérés (PREMIER - Székfoglaló Bérlet kamara előadása) Szólójegy: 2000 Ft Március 8-ig! Nyitva tartás: Hétfő-csütörtök 09.00-21.00, Péntek-szombat: 10.00-22.00, Vasárnap: 10.00-20.00. Jegyár: 400 Ft/fő/óra saját korcsolyával, 600 Ft/fő/óra bérelt korcsolyával. Péntek esténként jégdisco! Március 7. 9.00 IV. Salgótarjáni Sportos Egészségnap VÁROSI TANUSZODA Nyitva tartás: hétfó-péntek: 6.00 - 8.30,16.30 - 21.00 szombat: 6.00 - 21.00 vasárnap 6.00 -11.00 szauna: hétfő-szombat 18.00 - 21.00 városi televízió 09.00 Hírfüzér 09.25 Ajánló 09.30 Háttér Tarjáni Tavasz Művészeti Fesztivál 09.55 Nemzetközi Dixieland Fesztivál 10.10 Csendes Percek (az adventista egyház műsora) 10.30 Hírfüzér 10.55 Ajánló 11.00 INFO TV 13.00 Hírfüzér 13.25 Ajánló 13.30 INFO TV 19.00 Hírfüzér 19.25 Ajánló 19.30 Háttér 5 éves a Havanna Táncstúdió Sportegyesület 20.10 Benczene Show Sasvári Sándor (1. rész) 20.30 Hírfüzér 20.55 Ajánló 21.00 INFO TV A programajánló a Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft. támogatásával készült. Elhunyt a dudás Tereske. Kilencvenhat éves korában elhunyt Pál István tereskei mesemondó, dudás. Pál Pista bácsi, a népművészet mestere és a magyar kultúra lovagja címekkel kitüntetett, Madách Imre-és Artisjus-díjas nógrádi pásztorember volt az utolsó hagyományőrző magyar dudás, képviselője annak a műveltségnek, amely korábban a Palócfóld jelképe volt. Hatására fiatalok tucatjai kezdtek el dudálni. Dalaival, hangszereivel és hangszertudásával, valamint tudatos hagyományoktatási missziójával kiérdemelte Nógrád megye és a magyar állam legrangosabb szakmai kitüntetéseit. Pista bácsi Kétbodonyban született 1919. február 25-én. Felmenői tudós pásztoremberek voltak, s maga is ezt a szakmát örökölte és folytatta. Ennek természetes velejárója volt az éneklés, a zene, a duda. Tudása szüleitől, gyermekkorából eredt, s ő önzetlenül, örömmel adta tovább. Ő volt az utolsó olyan magyar dudás, aki még szüleitől eredeti pásztor,paraszti környezetben tanult dudálni, furulyázni, énekelni, faragni. i « 1 ^rltIir"l
