Nógrád Megyei Hírlap, 2015. március (26. évfolyam, 50-75. szám)

2015-03-03 / 51. szám

J / 2015. MÁRCIUS 3., KEDD Szükség van a fiatalokra „Meg kell ismerni a fiata­loknak a megyénket, meg kell lássák benne a saját lehetősé­geiket; én részt kell venniük az itteni életben. Az jó, hog) az idősebbek át akarják adni a tapasztalatukat, tudásu­kat, de ha a fiatalok elmen­nek innen, akkor már nem lesz kinek. Fiatalok nélkül itt nincs semmi, a jövőhöz ők is kellenek. ” Mindezt a Palódöldi Média­műhely egyik gimnazista di­ákja fogalmazta meg, s igen fontos dolgot mondott ki ez­zel. Mert lehel, hogy akkor is elmennek innen a könnyebb életet, boldogulásukat kereső fiatalok, ha ismerik szülőföld­jüket és annak tágabb környe­zetét, de ha a vándortarisznyá­juk üres, akkor nem csak a mi számunkra vesznek el, ma­guk is elveszettek lesznek. A Pakkföldi Médiaműhely alkotóközösségének a Magyar Tehetségsegítő Szerv ezetek Szövetsége támogatásával, szervezett első programján Balassagyarmatról, Ipolyság­ról és Salgótarjánból váloga­tott középiskolás diákok, mé- dia|«‘dagógusok és médiában dolgozó szakemberek három napon át jártuk pakk foki szí­vét, a Cserhátat, élményeinket pedig naplószerűen, tudósítá- sokbari és riportokban dolgoz­tuk fel írott és elektronikus formáltam Saját maguk és má­sok számára is igyekeztünk rögzíteni a látottakat, hallotta­kat. Reméljük, hogy a Palóc- föidi Médiaműhely munkája helyi, mint a regionális vagy' akár az országos médiában or­szághatáron innen és túl. A határral elválasztott pa- lócföldön ugyanakkor azt is küldetésünknek tartjuk, hogy sünk ki a média iránt nyitott fiatalokkal a határ innenső és túlsó oldalán működő média­műhelyekkel. Munkánkat fi­gyelemmel kíséri a Bátonyterenyei Városi Televí­ziótól a Salgótarjáni Városi TV-n át a Nógrád Megyei Hír­lap, a Radio Fixus vagy a Fel- vidék.ma. Figyelnek ránk és mi is figyelünk egymásra, hogy résztvevők lehessünk, mert szükség van mindany- nyiunkra, s ahhoz, hogy itt egyáltalán jövőnk legyen, nagy szükség van a fiat,-' ' vezetője Út a rendbe Műhelyekben a Médiaműhely A Kozárdon rendezett médiatáborban egy megújuló falura csodál­kozhattunk rá, amelyet szobrok díszítenek, ahol finom étellel vár­ják a turistákat, s ahová nemzetközi konferenciákra érkeznek ha­zai és külföldi vendégek, vidékfejlesztési szakemberek, szakdolgo­zatukat író hallgatók, ugyanis a 170 lelkes település tíz éve vidék- fejlesztési műhely, s 2014 őszétől a Debreceni Egyetem regionális fejlesztés és turizmus kihelyezett tanszéke. Utunk során ellátogattunk Maconkára, Dancsó János asztalosmes­terhez is. Az Asztalos és Faipar Tehetségpont képviselőjének több épületből álló műhelyben gépek segítségével dolgoznak: faragják, cifrázzák a fát. Emellett a kézi műhelyben különféle finom munkák készülnek. Visít a fűrész, a gyalu, a faeszterga, ám ahogy a mester fogalmaz, az ő keze alatt nem sír, hanem dalol a fa. A tanműhelye nagy, megannyi tanulni vágyó fiatalnak ad lehetőséget, arra hogy a mesterséget elsajátíthassák. Dancsó János harminc éve foglalko­zik diákokkal, próbálja átadni tudását, szakértelmét. Ez idő alatt ta- noncai több rangos versenyen vettek részt, európai és világszínvo­nalon teljesítettek, s még autista fiatalok is megtanulhatták itt a szakma alapvető fogásait. Szent István Emlékpark, amit egy fenyő­ből készült kettős kereszt és a köré szerveződő egy-egy régi várme­gyét képviselő faoszlop alkot. A park része még egy az 1956-os ese­mények nyomán állított, fűrészelt macskakőből készült emlékmű. A parkot szabadon, bármikor bejárhatják az érdeklődők Kazareczki Melitta, Salgótarján Egy szürke szombat délután a buszunk Szentkútra tartott, hogy megismerkedjünk a kegyhellyel és annak történetével. A barna csuhában felénk tartó Lóránt testvért lett a kísérőnk, de­rekán csomózott kötél, fején csuklya. A bemutatkozás után be­kísért a frissen felújított templomba, ahol meghallgattuk a kegy­hely és a csodatévő forrás történetét, majd ezek után barát meg­osztotta velünk saját életének legfontosabb, a ferencesek közé ve­zető útja epizódjait Is. A most 53 éves Lóránt testvér elmondta, hogy miután Miskol­con megszerezte a gépésztechnikusi minősítést, 3 évig dolgozott a szakmában. Szerette munkáját, de szívesen áldozott kedvenc idő­töltésének, a filmeknek is. Huszonnyolc évvel ezelőtt a filmek sze- retete késztette arra, hogy megnézze Franco Zeffirelli Napfivér, Holdnővér című világhírű filmjét, amely egész eddigi élete legmeg­határozóbb élményévé vált. Meghatotta Assisi Szent Ferenc életének tisztasága, őszintesé­ge, s látva a fiatalember teljes elhivatottságát, átértékelte mindazt, amit eddig az életről és a saját életfeladatról gondolt is Rádöbbent, hogy számára mi az igazán fontos, és akkor úgy érezte, az Isten­nek kell szentelnie az életét. Döntését tett követte, s hamarosan be­állt a ferencesek közé. Most, huszonnyolc év elteltével - saját elmondása szerint -úgy lát­ja, élete legjobb döntését hozta akkor. Lóránt testvér sokat mesélt a mindennapjairól is; arról, hogy mennyit imádkozik, és hogy gyakran előfordul vele, hogy a napi teendői közepette tíz-tíz percre megáll, ab­bahagyja a munkát és ezt az időt az életéből felajánlja Istennek. A derűs tekintete, élete és sorsa mutatja, mit jelenthet életünk­ben egy-egy meghatározó műalkotással vagy hiteles személlyel va­ló találkozás. Pecze Péter Újjáépül a hollókői vár A tatárjárás után Hollókő régi, ma kereszttel megjelölt helyének szomszédságában található a nem túl magas, de meredek domb szik­laalapjára épített Hollókő vár. Az építményt az idők során fokozato­san bővítették, a lakótorony köré falat emeltek a 14. század köze­pén, majd emellett később helyet kaptak lakóépületek, bástyák, ciszternák. A történelem során azonban nem csak építették, ha­nem rombolták is várat, melynek felújítása a nyolcvanas években kezdődött, s most új lendületet ka­pott. Várhatóan Húsvétra lesz láto­gatható a munkálatok miatt jelen­leg lezárt vár, a felújítás elsősor­ban az alsóvárat érinti. Nemcsak a falakat erősítik meg, de kovács­műhely is épül benne, s többek közt egy multimédiás termet is ki­alakítanak itt a vár történetének bemutatására. Hollókő vára ezután is otthont ad majd a várjátékoknak, ahol a látogatók megismerhetik a kö­zépkori lovagi torna szabályait, az íjászat, a kardforgatás és más fegyverek használatát, a közép­kori táncok szépségét, valamint indulhatnak a várkapitány vá­lasztáson. Hamarosan régi pom­pájában csodálhatjuk meg a hol­lókői várat, és reméljük, a turis­ták még sok-sok évig gyönyör­ködhetnek látnivaliban. Hajas Balázs, Salgótarján Faszobrokat mentett a maconkai mester Háromszáz évnél idősebb szobrokat mentett meg Dancsó János maconkai asztalosmester a szentkúti kegyhely számára. Műhelyé­ben egy olyan eljárást dolgozott ki, amelyet a gyöngyösi parketta- gyárral úgy tűnik sikeresen alkalmazott, s amelyet a Nyugat-Ma­gyarországi Egyetem tanáraival fejlesztenek tovább. A szúette faszobrok évszázadokon át a ferences kolostort díszítet­ték, ám ahogy mind jobban elérett a fa, a szúrágások okozta károk egyre láthatóbbak lettek, darabok törtek le róla, s úgy tűnt, a sor­suk ezzel megpecsételődött. A beavatkozással azonban a szenteket ábrázoló szobrokból kiirtották a kártevőket, így érdemes a restau­rálásukkal foglalkozni. A munkálatok legelején fóliába csomagolták a szobrokat és egy hőkezelő kamrában 73°C-ra hevítették. Több na­pon át tartották ezen a magas hőmérsékleten a szobrokat, a fában lévő szúbogarak így elpusztultak, a fa pólusai pedig összezáródtak magyarázta a mester, aki hozzátette: a sikeres eljárásnak köszön­hetően a nemzeti kegyhely pusztulásra ítélt faszobrai örökre védve vannak a kártevők támadásaival szemben. MB Ahol a lélek kitárulkozhat Ahogy a hollókői várból a Cserhát dombhajlatain körbete­kintünk, a táj harmóniája kitár­ja a lelkünk. Ipolyságon ahol élek, ahol a Korponai-dombság már éppen elfogy, a hegyek ná­lunk a határfolyó túloldalán kez­dődnek, a Börzsönnyel. Otthon nem adatik meg ez a látvány. A médiaképzésen viszont le­hetőségünk nyílt megcsodálni Nógrád megye szépségeit, épí­tett emlékeit és szokásokban őr­zött hagyományait, így az UNESCO által a Világörökség ré­szévé nyilvánított palóc telepü­lést, Hollókőt és a falu fölé ma­gasodó várat is. Polgár Péter előadásában itt tudhattuk meg, hogy Hollókő vá­rának a 13. századtól kezdődően - egészen a XVII. századig - ko­moly történelmi jelentősége le­hetett. A lovag mesélt arról, hogy a Losoncra vezető országút fel­ügyeletét ellátó vár a középkor­ban többször is gazdát cserélt. A Kacsicsok építette erődítmé­nyért Csák Máté és Károly Ró­bert még harcolt, ám miután a magyar hadvezérek ellenállás nélkül átadták, s a török kezére került, védőfunkcióját végleg el­vesztette. A várat egyébként mindig is csekély számú őrség védte, s az a legenda is járta, hogy innen a vár lakói alagúton menekülhettek a bajban Szécsény várába. Az alagutat azonban hiába keressük ma, nyomai híján került ez is Holló­kő legendáriumába. A történelem és az évszázadok alaposan nyomot hagytak a vá­ron: 1711-ben az ország anyagi helyzete miatt egyes részeit le­bontották, a restaurálások, javítá­sok a későbbi korokra maradtak. A kősziklára épült erődítmény szépítésén ma is dolgoznak, hogy a már hagyománynak szá­mító augusztusi Hollókői Várjá­tékokon méltó környezetben mu­tathassák be itt a középkori lova­gi tornák szabályait, a középkori táncok szépségét, s válasszanak várkapitányt, hogy legyen újra védője a várnak. A télvégi hideg, de ragyogó idő­ben a vár minden részét megcso­dálhattuk. Danyi András tehet­ségnagykövet, és Tarnóczi László újságíró segítségével riportot ké­szíthettünk a médiaműhely tag­jaival és megörökítettük a táj szépségét is. Családi program­ként érdemes less majd a nyá­ron visszajönnünk a hollókői várba, ahol felidézhetjük a ma­gyar történelem epizódjait és el­merülhetünk a Cserhát lelket ki­táró látványában, a táj ugyanis teljes szépségében tárul itt elénk. Rádi Antonio, Ipolyság Naturpark zöldutakkal Értéktárat készít a Cserhát Naturpark. A vidék tárgyi és szellemi kincseit gyűjtik össze, amivel meggyőződésük szerint az ott élőket erősíthetik, és a gyűjteménnyel a turistáknak is tartalmas időtöltést kínálhat­nak a jövőben. A Cserháti Naturpark 2007-ben alakult huszonkét 22 település összefogásával, a natúr-parkban együttműködő falvak száma azóta kettővel bővült, s fő céljuknak te­kintik, hogy a városi embereknek bemutassák itt a régi emberek mindennapjait, a helyi népszoká­sokat felelevenítve népszerűsítsék a népi gasztronómiát és a zállást nyújtsanak az idelátogatóknak, megélhetést a vendéglátóknak. A hollókői Pajtakertjükben a Naturpak titkára, Ispánná Péter Éva a Palóc Médiaműhelynek tar­tott előadásában elmondta: a cser­háti kisfalvak összefogásának kö­szönhetően egyre több tárgyi és szellemi hagyaték bukkan elő ezen a vidéken. Van, amiből kiál­lítást lehet majd rendezni, mások­ból meg közösségi programot. Pá­lyázatok segítségével őshonos gyümölcsfajtákkal ismerkedtek, gyömölcsészeti tanfolyamot tartot­tak, sőt a sajtkészítés tudományá­ba is betekintést nyertek. Istvánná Pintér Éva a Hollókőben folyó munkálatokról is tájékoztatta a csapatunkat. Be­szélt a világörökségi falu megújí­tását célzó beruházásról, a főut­ca burkolatcseréjéről, arról, hogy az önkormányzat további pa­rasztházakat vásárolt meg, ahol Húsvéttól különböző attrakciók­kal várják majd a turistákat. A parkolónál már készen van az új játszótér, tervezik az Ófalu védel­mét szolgáló elkerülő út építését is. Elmondta továbbá, hogy a Cserhát Naturpark végzett egy több mint kétszáz kilométeres zöld út felfestésével, kiépítésével, amelyen az ide érkezőknek kí­nálnak látványosságokat. Holló­kőben az országos Kék Túra nyomvonala mellett ezt is jelzik, a faluból kivezető szakaszokon okos-telefonnal leolvasható jelek­kel, QR-kódokkal is segítik a tá­jékozódást. S ha már a bakancsos turisták: nemrég adták át a Kertek alja tan­ösvényt is. A Hollókő-patak men­tén a ki, pontosabban ácsolták, ezen egyebek közt arról olvashat­tunk érdekes információkat a ki­helyezett táblákon, hogyan mos­ták annak idején ruhikat Holló­kőn. Innenről Innen Szentkútra vezetett az utunk,sétáink rádöb­bentettek, egyetlen nap is meny­nyi látnivalót kínál a Cserhát Naturpark területén. Mihály Bence, Zabar i $ i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom