Nógrád Megyei Hírlap, 2015. március (26. évfolyam, 50-75. szám)
2015-03-03 / 51. szám
Jótékonysági hangverseny ßaksSagyanBat A Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészeti Iskola várja az érdeklődőket Kállay Ágnes (gordonka) és Fenyő Gusztáv (zongora) jótékonysági Bee- thoven-estjére, amelyet március 4-én, szerdán 17.30 órakor rendeznek meg a zeneiskolában. Az érdeklődők meghallgathatják a híres német zeneszerző G- moll és D-dúr szonátáját, valamint a „Hét variáció Mozart A Varázsfuvola című operájának egy témájára” és a „Tizenkét variáció Händel Judas Maccabeus című oratóriumának egy témájára” című művét is. Mindezek mellett a Rózsavölgyi Galériában megtekinthető lesz Nagy Márta festőművész kiállítása is. Hamis volt a jogsi... Egy személygépjárművet és annak vezetőjét ellenőriztek a Salgótarjáni Rendőrkapitányság járőrei néhány napja Etesen. A 63 éves helyi lakos átadta az egyenruhásoknak a nevére kiállított vezetői engedélyt és az ahhoz tartozó igazoló lapot A rendőrök a nyilvántartás adatai alapján megállapították, hogy a férfi gépjárművezetői engedéllyel nem rendelkezik, és korábban sem rendelkezett - a számukra átadott jogosítvány valótlan adatokat tartalmaz. A rendőrök előállították a sofőrt, és ellene közokirat-hamisítás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indítottak eljárást. A gyanúsított szabadlábon védekezhet. (Folytatás az 1. oldalról) Nógrádi megye. - A Január nevű gólya már 2013-14 telét is Magyarországon töltötte. Tavaly ősszel sem vonult el, a legnagyobb hidegek idején is az Ipoly- völgyben tartózkodott. Utoljára ez év január 16-án kaptunk SMS- t a jeladójáról, azóta nem tudunk a róla semmit. A leghidegebb időszakban, amikor az állóvizek befagytak, marhakarámok közelébe húzódott Ludányhalászi mellett, ahol valószínűleg a takarmányt dézsmáló kisrágcsá- lók jelentették a fő táplálékát - mondta Papp Ferenc. A programkoordinátor hozzátette: egy másik jeladós gólya Szarvas közelében telel, ahol valószínűleg etetik. A fehér gólyák többsége azonban részt vett a faj megszokott vándorútján. Legdélebbre a Nógrád megyei Karancskeszi községben jeladóval ellátott, Keszi nevű madár jutott, jelenleg Kelet-Fokfóld tartományban tartózkodik. A gólyakamerájáról közismert Nagyhalásziból származó, Rimócon nevelőszülőkhöz adott Picur szintén Dél-Afrikában időzik, Durbantól északkeletre. Ő vándorúba során Lesothoban is járt. Ezek a gólyák egyelőre semmi jelét nem adják annak, hogy hazafelé indulnának, de az időjárás változása, a-déli féltekén beköszöntő tél következtében fellépő szűkösebb táplálékkínálat miatt valószínűleg észak felé húzódnak. Papp Ferenc elmondta, hogy ez a két madár légvonalban is csaknem 9000 kilométerre tartózkodik a fészkétől, a szárazföldek felett vezető vándorút kerülői és a táplálékszerző kóborlások miatt azonban már csaknem húszezer kilométert tettek meg. A gólyák vándorútjuk során nem repülnek ki a nyílt tenger fölé, hanem az Európa keleti részén fészkelők a Boszporusz vidékén gyülekeznek, majd Kis- Ázsiát keresztezve, a Közel-Kelet partvidékét követve érik el a Ní- lus-völgyét. Két, Szlovákiában megjelölt madár közül a Peter nevű jelenleg Mozambik nyugati részén, Michal pedig Zambia és Tanzánia határvidékén időzik. A Hor- ka nevű gólya Kenyában, az Egyenlítő közelében tartózkodik. Papp Ferenc kifejtette, hogy a Száhel-övezetben telelő többi madár az elmúlt hónapokat nagy részt Csádban és Szudánban töltötte, de tettek kitérőket Niger, Nigéria, Kamerun, Dél- Szudán és a Közép-afrikai Köztársaság területére is. A szakember elmondta: az egyik fehér gólya, a tél nagy részét a Csád-tó vidékén töltő Varbó nevű, öreg madár mozgásából - bár a Szahara déli részén hiányos a GSM-hálózat lefedettsége - arra lehet következtetni, hogy megindult észak felé, ugyanis Szudánban elérte a Nílus vidékét. Az MME szakemberei 2012 óta a „Madárvédelem és kutatás határok nélkül” magyar-szlovák, valamint az „Északi gólyahír” című hazai projekt részeként 44 fehér gólyát láttak el jeladóval. Közülük tíz követhető nyomon a http://satellitetracking.eu/ oldalon, ahol a madár neve, majd a térkép kiválasztásával található meg az útvonal. Pékségbetörtek be Érsekvadkert. Egy 14 éves fiatal, gyermekkorú társával együtt próbált meg behatolni az egyik üzletbe nemrég Érsekvadkerten, azonban a riasztó megszólalásakor elmenekültek a helyszínről. Nem sokkal később egy pékség bejárati ajtajának üvegét törték be, majd onnan süteményeket, különféle élelmiszereket és italokat tulajdonítottak el és vittek az egyik ismerősük lakására. Ezt követően a fiatalok visszamentek a pékségbe és harmadik, 17 esztendős társuk segítségével további élelmiszereket és italokat loptak el. A rendőrök a három helybeli fiatalt rövid időn belül elfogták és előállították, az eltulajdonított értékek egy részét pedig lefoglalták. A 14 éves gyanúsítottat a nyomozók őrizetbe vették. Konzultáció indul Saigotaijaü. Folyamatos párbeszéd kialakítása céljából várja a polgármesteri hivatal a város lakosságának az észrevételeit, ötleteit, véleményét. Társadalmasítási kezdeményezést indítanak, amelynek célja a lakókat érintő kérdések, közös ügyek minél szélesebb körben történő megvitatása. A véleményeket és javaslatokat a hivatal a kapcsolat@salgotarjan.hu címre várja. A témáktól függően lehetőség van újabb konzultációkra interneten, de akár személyes találkozók, fórumok formájában is. Nincs napirenden a vasút fejlesztése ul az egyes járatok négy-öt perccel korábbi indulását, hogy az utasok elérjék a megfelelő csatlakozásokat Budapest és Miskolc felé, ám a jelentősebb változtatás nem aktuális, és az utasforgalom alakulása sem ad rá indokot. Az ipolytarnóci vonal jelentőségét sem értékelte túl nagyra, mondván a fővárosból vasúton több mint négy órát vesz igénybe, míg a turistacsoportok az ősmaradványokhoz érnek, így más közlekedési eszközzel oldják meg az utazásokat. A „Palóc expressz” sebesvonat ellentételezéseként pedig a Salgótarján- Budapest vasárnapi járatot említette meg, ahol ő maga számolt össze a Keletibe érkezéskor csupán hetven leszálló utast, vagyis szerinte nincs mód egyelőre a közvetlen balassagyarmati járat újraindítására. A Szlovákiával kapcsolatos szakaszok „megnyitását” Ipolyság és Losonc irányában éppen az Ipolyon túli tárgyalófél akadályozza, ameddig velük nem sikerül megegyezésre jutni, nem lehet új vonalak létesítésében gondolkodni. Ráadásul Ipolyságnak és Losoncnak az északabbi területek felé nincs kiemelt csatlakozása, és ez például a tátrai teherforgalom ide terelését sem indokolja. Az igazgató szerint jelenleg egyértelműnek látszik, hogy a Dré- gelypalánk-Ipolyság közötti sínek újra- fektetése, és a közlekedés beindítása kizárólag „lokális", helyi jellegű utasforgalmat eredményezne, azaz az ésszerűséget figyelembe véve ez sincs napirenden. A továbbiakban kisebb-nagyobb részletkérdések merültek fel az aszódi vonallal kapcsolatban, így egyes megállóhelyek esetleges áthelyezése, illetve konkrét járatok (Aszódról induló utolsó napi vonat későbbre halasztása) ügyében, de összességében kiderült: nem várható, hogy akár pár éven belül is a nyugat-nógrádi vasút ismét fellendülő pályára léphet - ellenkezőleg. i ■ 4 Hegedűs Henrik (Folytatás az 1. oldalról.) Nógrád megye. A meghallgatást, illetve a téma napirendre vételét még tavaly év végén javasolta Dobrocsi Lénárd önkormányzati képviselő azzal az indoklással, hogy az utóbbi időben elég sok mendemonda keringett közszájon például a Balassagyarmat-Lpolytarnóc vasútvonal esetleges bezárásáról is. Ezért is jött el a Közlekedéstudományi Intézet (KTI) három munkatársa Ács Balázs személyközlekedési igazgató vezetésével, hogy mintegy tiszta vizet öntve a pohárba teljes képet adjon, mi is a helyzet a nyugat-nógrádi vasútvonalakkal, mi várható velük a jövőben, egyáltalán kell-e félni járatmegszünte- tésektől. A felmerült kérdések és az arra adott válaszok több résztémát is érintettek - ezek közül ebben a cikkben csak a legfontosabbakat emeljük ki. Dobrocsi Lénárd részéről először azzal kapcsolatban merült fel kifogás, hogy 2012-ben szinte teljesen titokban hajtotta végre a MÁV az úgynevezett „ütemes menetrendre” való áttérést, úgy hogy a változásokról nem értesítették előre az érintett utasközönséget, az önkormányzatokat, így előzetes érdemi véleményezés sem történhetett. Ezek a rendelkezések pedig igen hátrányosan érintették a Balassagyarmatról Aszódon keresztül vasúton Budapestre, vagy Miskolc felé közlekedőket. Hasonlóképpen a fővárosba azelőtt rendszeresen, és vasárnaponként teli kocsikkal közlekedő sebesvonat, népies nevén „Palóc Expressz" megszüntetése sem volt ésszerű lépés, mert a közkedvelt járat kiesésével rengetegen átpártoltak az autóbuszokhoz. A képviselő kiemelte még, hogy Aszódra úgy ér a „Piroska”, azaz a BZ- szerelvény, hogy éppen lekési a csatlakozást, ami az emberek számára rop« tf * pant bosszantó: különösen nyári időszakban, hiszen így például a Balatonhoz nyaralni utazók, ha lekésik a csatlakozást, nem tudnak a közvetlen vonattal menni, hanem Budapesten a Keletiből a Délibe át kell metrózniuk és úgy továbbhaladni. Szintén problémaként vetette fel a városatya az ipolytarnóci vonal helyzetét, amely az ősmaradványok megközelítése szempontjából kiemelten fontos, ám a hírek szerint a „szolgáltató" még az egyes nagyobb tömegigényekre sem hajlandó gyorsan reagálni: említésképpen a balassagyarmati Kiss Árpád iskolások kirándulni mentek volna, megrendelték a MÁV-felé az utazást, de ott egy hónap után sem válaszoltak a kérelmükre, így átpártoltak a Volánhoz. De Dobrocsi Lénárd szóba hozta a Drégelypalánk és Ipolyság közötti összeköttetés újraindítását is, itt egy hat kilométeres sínpárról lenne szó, amellyel a szlovák és magyar oldal közötti közlekedés is új „választási lehetőség” elé nézhetne. Pulay László képviselő - mint nyugalmazott MÁV-tiszt is - kerek-perec megkérdezte a vendégektől: milyen járművel érkeztek Balassagyarmatra? Amint elhangzott az „autóval” válasz, máris replikázott a testületi tag: „miért nem vonattal jöttek? Legalább személyesen megtapasztalták volna, milyen siralmas a helyzet”. Aztán kifejtette, az ő egyik nagy szomorúsága, hogy sokkal gyorsabbá lehetne tenni az aszódi vonalat, hiszen Galgamácsa után már felújított pályán haladhatnak a szerelvények, ellenben a nógrádi szakaszokon még sok helyütt vannak értelmetlen „lassújelek”. Ráadásul a korábbi ígéretekben úgy hangzott, hogy az esztergomi vonal * l villamosítása után a modern DESIRO- vonatokat ide „költöztették” volna át, kiváltva a „Piroskákat”, ám ezek a motorkocsik nem ide kerültek végül. A képviselő-testület részéről valamennyi felvetés és kérdés arra ösz- szegződött: a jelek azt mutatják, hogy a MÁV-nak szándékában sincs ezen a nógrádi helyzeten javítani, mi több, egyértelműen az itteni vasúti közlekedés leépítésére törekszik, csak éppen ennek okait nem tárják a közvélemény elé. Ács Balázs, a KTI személyközlekedési igazgatója a felvetett kérdésekkel kapcsolatban nem sok jóval kecsegtetett, a legtöbb esetben pedig igyekezett kitérő választ adni, illetve közölte, több témában nem ők az illetékesek. Az ütemezett menetrend bizonyos módosításait maga is ésszerűnek tartaná, példá$ Kettő Afrikában, kettő itthon telelt A „Madárvédelem és kutatás határok nélkül" című magyarszlovák projekt részeként látták ei jeladóval a gólyákat
