Nógrád Megyei Hírlap, 2015. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

2015-01-28 / 22. szám

FOTÓ: GYURKÓ PÉTER Ki lencvenhárom éve lett város Salgótarján (Folytatás az 1. oldalról.) Salgótarján, A várossá nyilvání­tás helyszínén, a Kohász Műve­lődési Központnál indult a 93. év­forduló és a Magyar Kultúra Nap­ja alkalmából tartott tegnapi ese­mények sora a megyeszékhe­lyen. A Himnusz itt most kettős emlékezés jegyében csendült fel, majd Sándor Zoltán, a Zenthe Fe­renc Színház művészeti vezetője mondta el József Attila versét. A napokban elhunyt, ismert és tisz­telt dr. Szabó Lajos, nyugalma­zott főorvos emlékének szentel­tek ezután egy néma percet az esemény résztvevői, majd Fekete Zsolt beszédét hallgatták meg.- Szeretnék az évfordulón a szokásos módon ünnepelni, de nem tehetem. Az elmúlt évek­ben azt hallhattuk, hogy való­sággal szárnyal a város, és nincs messze az az idő, amikor Észak-Magyarország központ­jává lesz. A valóság sajnos, egészen más - kezdte mondan­dóját az alpolgármester. S így folytatta: - Nemrég megszűnt a várossá válásban jelentős sze­repet játszó acélgyár. Jó lenne biztató szavakat mondani a je­lenével és a jövőjével kapcso­latban, de ez nem könnyű. Tör­ténete egyébként sem szokvá­nyos és a jelene is elgondolkod­tató. Van olyan vélemény, hogy mindig volt itt olyan erő, amely a változásokkal, a kihívások­kal megbirkózzon. Akadnak, akik ma ebben nem annyira optimistán gondolkodnak - mondta Fekete Zsolt. Ezek után „tanulságként meg­említett néhány eseményt" Tarján múltjából. Szavai szerint az 1867- es kiegyezés és a bányászkodás megindulása után viharos gyor­sasággal indult meg a fejlődése, nagyüzemek létesültek, lakosság­száma nőtt, s eljött az idő, amikor rendezett tanácsú várossá nyilvá­nították. Szén- és iparmedencéje nélkülözhetetlenül fontos szere­pet kapott hosszú ideig a nemzet- gazdaságban, bár a válságos idő­szakok itt is éreztették hatásukat. A második világháború utáni idő­szakban megnövekedett a szén­medence jelentősége, s lökést adott a város fejlődésének, ami­kor 1950-ben megyeszékhely lett. 1956. december 8. máig fájó seb históriájában. Lakóinak száma fo­lyamatosan, impozánsan növeke­dett, több lakótelep, városközpont épült s később, a szénbányászat felszámolását még tudta kezeim, A nyolcvanas évek elején éltek itt a legtöbben, több mint ötvenez­ren, a fejlett egészségügy, oktatás, a sportélet sokakat vonzott Salgó­tarjánba. Főiskolát kapott, üze­mek létesültek, kellemes környe­zetű, élhető város lett.- A nyolcvanas évek végén azonban megtorpant a fejlődés, a rendszerváltás a nagyüzemek többségét kedvezőtíenül érintette. 1994-ig csak sodródott a KGST-pi- ac kiesése-okozta válsággal, ezt kö­vetően fokozatosan erősödött az önkormányzat városfenntartó, menedzselő majd fejlesztő hatása. Számos nagy beruházás valósult meg, az ipari parkba új üzemek te­lepültek, de folyamatosan szűntek is meg, csupán néhány életképes vállalkozás vert itt gyökeret. Ko­moly gondot jelentett, hogy a ter­vek ellenére többször elhalasztot­ták a 21-es főút négysávosítását, § mint ismert, a 20084ian kezdődött válság - mint más leszakadó tér­ségeket - a várost is jelentősen súj­totta. A gazdasági megújulásával kapcsolatos tervek csak tervek maradtak. Most a megyeszékhe­lyek között itt a legnagyobb a mun­kanélküliség. Tucatnál több cég szűnt meg, a főiskola bezárt, köz­épületek, üzletek állnak üresen, lakóházak sorát árulják és fiata­lok sokasága ment el a városból és külföldre - közölte Fekete Zsolt. Majd úgy fogalmazott: a megszo­kottvárosfejlesztési módszerekkel és eszközökkel szakítani kell. Tarjánt ma is nagyon sokan ma­gunkénak érezzük. Szeretnénk itt élni és cselekvő részesei lenni helyzete formálásának. A további romlás megállításán dolgozik az önkormányzat, amely azt szeret­né, hogy az országos átlagnál je­lentősebb mértékű támogatás jus­son Salgótarjánba fejlesztésre, munkahelyteremtésre, a szakkép­zésre. - A mostani helyzete min­den korábbinál nehezebb feladat elé állít mindannyiunkat, tegyünk azért, hogy a 93 éves Salgótarján újra fejlődési pályára álljon - zár­ta beszédét az alpolgármester. Krista Zsolt, a Zenthe színház előadójának szavalata követke­zett ezután, majd a várossá nyil­vánítás emléktáblájánál elhe­lyezték a koszorúkat a jelenlé­vők. Közreműködött a Bányász- Kohász Fúvószenekar és P. KemerEdit előadóművész. 4b V PROGRAMAJANIÖ Salgótarján Január 22-28. 15.30 HősÖos 3D Szinkronizált amerikai animációs kaland fii m Január 22-28. 17.45, 20.00 Mortdecai Szinkronizált amerikai akc 16-vígjáték Január 27. 14.00 Salgótarján várossá nyilvánításának 93. évfordulója és a Magyar Kultúra Napja alkalmából rendezett ünnepi program - Koszorúzást Ünnepség (Kohász Művelődési Központ) 17.00 Díszünnepség, meghívóval látogatható! (József Attila Művelődési és Konferencia Központ, Színházterem) Március 8~ig! Nyitva tartás: Hétfő-csütörtök 09.00-21.00, Péntek-szombat: 10.00-22.00, Vasárnap: 10.00-20.00. Jegyár: 400 Ft/fő/óra saját korcsolyával, 600 Ft/fő/óra bérelt korcsolyával. Péntek, szombat este jégdisco! Fedett teniszpályák és műfüves kispálya bérlés. Érdeklődés és pályafoglalás: 30/207-6933. tmitosi lANHN/onn Nyitva tartás; hétfO-péntek: 6.00 «.30, 16.30 - 21.00 »atomb»t: 6.00 - 21.00 vasárnap 6.00 - 11.00 szauna: héÜO-Satombat 18.00 - 21.00 VÁROSI TELEVÍZIÓ 09.00 09.25 09.30 10.00 10.30 10.55 11.00 13.00 13.25 13.30 19.00 19.25 19.30 20.00 20.30 20.55 21.00 Hirfüzér Ajánló Csendes percek (Adventista Egyház műsora) Bencze show Hírfüzér Ajánló INFO TV Hírfiizér Ajánló INFO TV Hirfüzér Háttér - Koszorúzás! ünnepség Salgótarján várossá nyilvánításának 93. évfordulója alkalmából Salgótarján a régi filmhíradókban (dokumentumfilm) Hírfüzér Ajánló INFO TV A programajánló a Saigótar)áni Közművelődési Nonprofit Kft. támogatásával készült. i ftggsíj i, WSSSBSmeS^KSSSBfí: MgPBSBBBSSBl . Szakmai látogatás az árvízi felkészülés jegyében (Folytatás az 1. oldalról.) Nógrád megye. A látogatás okát az Ipoly folyón le­vonuló árhullámok elleni védekezésre való felké­szülés adta. Az Ipoly folyóról ismert, hogy igen vál­tozó vízállás jellemzi: van időszak, amikor már-már kisebb patakként csordogál, más időszakban pedig képes olyan árhullámra, amely a lakott területeket is veszélyezteti. Igazgatóságunk fontosnak tartotta, hogy a szlovák társszervekkel a kapcsolattartás fo­lyamatos legyen, amely elsősorban az információk átadására és a védekezés összehangolására irányul. A találkozó keretében a víztározó műszaki adatai­nak és működtetésének bemutatására került sor el­sőként, majd ezután az Ipoly folyót érintő védekezé­si, vízkormányzási lehetőségekről esett szó. Nógrád megye legnagyobb vízfolyásán létesült víztározó sze­repet játszik az árhullámok kezelésében, így ennek lehetőségeiről is tájékozódott igazgatóságunk vezetői állománya. A katasztrófavédelem Nógrád megyei de­legációját Ing. Stefan Kertész a szlovák vízügyi igaz­gatóság helyi szervének (Slovensky Vodoho- spodársky, s. p. Odstepny závod Banská Bystrica SPHI Lucenec) műszaki igazgatója fogadta, aki el­mondta, hogy szükség esetén harmincnyolc köbmé­ter per szekundum előürítést tudnak végrehajtani, de hasonlóra a tározó eddigi üzemeltetése során egy esetben került sor, amikor is harminc köbméter per szekundumot engedtek le. Az igazgató ezzel alátá­masztotta azt, hogy hamis az a tévhit, amely szerint a tározóból leengedett víz többször jelentős árhullá­mot okozott volna az elmúlt időszakban. A résztvevő felek megállapították, hogy a kocká­zatcsökkentés területén az EU pályázatok keretében megvalósuló záportározók és az elkészült hidrodi­namikai modell jelenthet majd jelentős előrelépést, ugyanis a vízgyűjtő területen lévő tározók funkció­juknál fogva nem adnak lehetőséget az előürítésre, így nagyobb mennyiségű víz megtartására sem. A műszaki igazgató elmondta, hogy a védekezés terü­letén elsősorban a meder megfelelő karbantartása jelenti jelenleg az egyetlen lehetőséget amellett, hogy a szlovák oldalon korábban kiépítésre kerül­tek a védművek. A találkozó második részében az igazgatóság ve­zetői állománya megtekintette a tározót, amely so­rán a gáttest belsejében kialakított folyosórendszert, gépészeti berendezéseket, monitoring rendszert és vészárapasztó műtárgyat is bemutatták. A tavalyi évben huszadik szü­letésnapját ünneplő Nógrád Megyei Regionális Vállalkozás- fejlesztési Alapítvány (NMRVA) pozitív mérleggel, eredményesen zárta az elmúlt esztendőt, a kedvező kamato­zású mikrohitelezés egyre na­gyobb népszerűségnek örvend. HÓgtád niegye. A Salgótarjánban mű­ködő NMRVA a mikrohitel folyósítása után jutalékot kapott, valamint az in­kubátorház hasznosításából is szár­mazott bevétele 2014-ben. A közhasz­nú szervezet amellett, hogy a kkv szektor részére nyújt forrást, tanács­adással is foglalkozik, valamint fejlesz­ti a határ menti, határon átnyúló kap­csolatokat és működteti a teljes egé­szében kihasznált inkubátorházat. Az alapítvány fő profilja a kedve­ző, 3,9 százalékos kamatozású orszá­gos mikrohitel program lett, mely­nek segítségével számos vállalkozó­nak tudtak segíteni, közel egy milli­árd forint összegben, ami duplája az egy évvel korábbi mutatónak. A jól összeszokott menedzsment segítő­készen, rugalmasan kezeli az ügyfe­lek igényeit. Remek jubileumi évet zárt az NMRVA Az 1994-ben alapított NMRVA ta­valy ünnepelte fennállásának hu­szadik évfordulóját, amelyet egy nagyszabású gazdasági konferenci­ával ünnepelt meg. A szécsényi Forgách-kastélyba invitálta meg a cégvezetőket, és üzleti partnereit, ahol Dr. Braun Márton, az NMRVA kuratóriumának elnöke mutatta be a szervezet történet, működését és fontosabb eredményeit. A konferen­cia keretében Glattfelder Béla, a gaz­daság szabályozásáért felelős ál­lamtitkár is előadást tartott, ő a vál­lalkozások fejlesztésének fontossá­gát emelte ki. Mellettük Stayer Lász­ló, Szécsény polgármestere, illetve Bállá Mihály országgyűlési képvi­selő is felszólalt. Mint azt Varga Béla ügyvezetőtől megtudtuk, az NMRVA befogadó szervezete az Europe Direct Nóg­rád megyei tájékoztató irodájának. Emellett helyet biztosított az or­szág ötven településén működő Nyitok tanulási hálózat salgótarjá­ni központjának is, ez a program egyébként idén folytatni fogja az ingyenes képzések szervezését. To­vábbra is üzemeltetik az ebin.eu honlapot, ahol a vállalkozások in­gyenesen hirdethetik áruikat, igé­nyeiket. További részletekért érdemes fel­keresni az alapítvány honlapját (nmrva.hu), vagy személyesen ellá­togatni az inkubátorházba (Salgótar­ján, Mártírok út 1.). »

Next

/
Oldalképek
Tartalom