Nógrád Megyei Hírlap, 2014. december (25. évfolyam, 277-300. szám)

2014-12-18 / 292. szám

Ezen a napon történt... Egyetemi tananyag lett Simpsonékból Hempstead. Bart és Lisa Simpson már 25 éve j ár iskolába, de most végre az egyetemen is be­mutatkozhatnak. A Simpson család című, ne­gyedszázada futó ame­rikai animációs té- vésorozatból ugyanis egyetemi tananyag lett. A hempsteadi Hofstra Egyete­men dolgozó Richard Pioreck nagyjából egy évtizeddel ezelőtt kezdte beépíteni kurzusaiba a sorozatban fellelhető irodalmi és egyéb uta­lásokat. A Broadway történetével foglalkozó óráján példá­ul azt vizs­gálják, hogy a sorozat miként dolgozott fel bi­zonyos musicaleket és színdarabokat. A pro­fesszor következő szemeszterre újabb kurzust tervez a Simpson család fejére, Homerre utal­va. A The D'oh of Homer című online internetes tanfolyam olvasmányai között olyan művek szerepelnek, mint Edgar Allan Poe A holló és Az Usher-ház vége, továbbá Charles Dickens Karácsonyi ének című regénye, amelyeket egy- egy Simpson-epizódban idéznek fel. Denise Du Verenay, a chicagói St. Xavier Egyetem professzora szerint a tanároknak minden eszközt be kell vetniük a diákok fi­gyelmének megragadására és A Simpson család szereplése nagyszerű példa erre.- A popkultúra elleni harcból senkinek semmi előnye sem származik - fogalma­zott a professzor. Az elmúlt években más amerikai egyete­mek is beépítették bizonyos kurzusaikba az idén 25. születésnapját ünneplő szériát. A té­vésorozat executive producere, Al Jean koránt sincs meglepődve azon, hogy professzorok is felkarolták a népszerű programot.- Néhányan talán úgy gondolják, hogy na­gyon közönségesek vagyunk, aztán rájönnek, hogy sok melegség és érzelem szövi át a szériát és sokan meglepődnek azon, hogy a viccek egy része müyen intelligens - mondta a producer. Előrelépés a „korai Mona Lisa" kutatásában Genf. Újabb lépéssel jutottak előre a kuta­tók a „korai Mona Lisa” eredetének vizsgá­latában: egy korabeli dokumentumból kide­rült, hogy ki volt az az angol nemes, aki a 18. század végén Itáliában megvásárolta a Leo­nardo da Vincinek tulajdonított művet.- Úgy érezzük, a legutóbbi felfedezés és új tudományos elemzés alig hagyott kétséget afelől, hogy a festmény csakugyan Leonar­do munkája - hangsúlyozta David Feldman, a zürichi Mona Lisa Alapítvány alelnöke.- A szakértők túlnyomó többsége most már vagy egyetért velünk, vagy legalábbis elfogadja, hogy állításunkat erős érvek tá­masztják alá - fűzte hozzá Feldman. A festményen fiatalabb korában látható Lisa del Giacondo, egy firenzei kereskedő fe­lesége, aki a Louvre-ban látható Leonardo- mestermű későbbi modellje volt. A korai változat, amelyről 16. századi do­kumentumokban többször esik említés, ak­kor kapott először nagyobb figyelmet, ami­kor egy brit műgyűjtő, Hugh Blaker 1911- ben felfedezte a művet Anglia délnyugati ré­szében egy vidéki nemesi házban. Blaker sok éven át sikertelenül próbálta hitelesíttetni a festményt, nem nevezte meg sem a házat, ahol találta, sem a kép tulajdo­nosait, naplói pedig, amelyekben fontos in­formációkat jegyzett föl, elkallódtak. A korai Mona Lisa kutatói most azt állítják, találtak egy nyomot, amely szerint a művet 1856-ban kölcsönadták egy Yeovilben rende­zett művészeti kiállításhoz, két évvel később pedig egy ezüstkereskedő vásárolta meg. Ennek a kiindulópontnak a segítségével sikerült rábukkanni egy dokumentumra, amelyből kiderül, hogy egy fiatal somerseti nemes, James Marwood tulajdonában volt a La Joconde című festmény, amelyet felte­hetően egy itáliai utazása során szerzett be az 1780-as évek táján. A kutatócsoport egy másik szálat Is talált, amelynek nyomán eljutottak egy reneszánsz művészetek iránt érdeklődő másik helyi neme­si családhoz. A család a Montacute Házban élt, amely ma népszerű idegenforgalmi célpont. A kutatók szerint Blaker utalásai - ame­lyeket a festmény fellelésének helyére tett - erre a házra illenek. A nemesi család 1911- re elszegényedett, és titokban eladogatta ér­tékeit, hogy fenn tudja tartani magát. A nagyközönség egy hétfőn megnyílt szin­gapúri kiállításon láthatja először Leonardo da Vinci „korai Mona Lisáját”. Giorgio Vasari, Leonardo korai életrajzírója szerint a művész 1503-ban kezdett dolgozni a festményen, ám „befejezetlenül hagyta” az alkotást. A kép az utóbbi évtizedekben egy svájci bank páncéltermében pihent, majd két éve irányult rá a figyelem, miután egy genfi saj­tótájékoztatón bemutatták. Eredetiségében sok szakértő kételkedett. ■ Vatíkánváros. A vatikáni sajtószolgálat által közreadott képen Fe­renc pápát megajándékozzák egy tortával a 78. születésnapja alkal­mából a Vatikánban. Budapest Fekete Gabriella állatgondozó szállítóládába helyezi Tokajt, a mérgezésből felgyógyult parlagi sast, amelyet műholdas jeladóval szereltek fel a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A madarat korábban meggyűrűzték a kutatók, így tudni lehet, hogy tavaly Tokaj térségében kelt ki a tojásból, ezért kapta a Tokaj nevet. A madarat a megtalálási helyéhez közel, a Békés megyei Újkígyós környékén engedik szabadon. 67. születésnapját ünnepli Steven Spielberg háromszoros Oscar-díjas amerikai Filmrende­ző, producer és a Brit Biroda­lom lovagja. Mondhatni min­den filmje vezette/vezeti a né­zettségi listákat, ezért joggal tartják korunk egyik legsikere­sebb filmrendezőjének. Mun­kássága két, egymástól jól és igen elkülönülő csoportra oszt­ható: egy részét erős érzelmi töl­tetű témákat dolgoz fel mint a holokauszt borzalmai a Schindler listájában, a rabszol­gaság az Amistadban, a háború viszontagságai a Ryan közle­gény megmentésében és a ter­rorizmus a Münchenben. Ezzel - szinte szembemenően - a nem korhatáros Filmjeinek visz- szatérő és meghatározó eleme az a gyermeki, néha talán naiv hit és rácsodálkozás, ami meg­jelenik a Harmadik típusú ta­lálkozások, az E.T., a Hook és az A. I. - Mesterséges értelem cí­mű filmjeiben. 149 éve lépett életbe a rab­szolgaság eltörléséről szóló alkotmány kiegészítés az Ame­rikai Egyesült Államokban. A XIII. alkotmánykiegészítés rendelkezett a rabszolgaság megszüntetéséről, amelyre a kongresszus 1865. február 1- jén tett javaslatot. 277 éve halt meg Antonio Sbndivari hangszerkészítő. Az olasz hegedűkészítő, szakmájá­ban még a ma is a legjobbnak számít. Nevének latin változata, egyben az általa készített vonós hangszerek neve: Stradi- varius. Első saját műhelyét 1680-ban 37 évesen nyitotta meg a Piazza San Domenicón. Ezt követően hamar kialakult saját stílusa, amely sajátos favá­lasztási elveiben, illetve újfajta csigaformáiban különbözött. Úgy értett a hangszereihez fel­használt fafajtákhoz, mint ak­koriban kevesek. A mai kutatá­sok kimutatták a Stradivari­alkotta hangszerek rendkívüli minőségének egyik, természet adta okát is: ez az úgynevezett Kis-jégkorszak (1400 körül), ami lehetővé tette a legegészsé­gesebb fákban a teljesen ará­nyos évgyűrűk kialakulását. Ez a nyersanyag szinte tökéletesen mentes a hibáktól, vagyis igen szabályos, sűrűn évgyűrűzött. Stradivari mindig személyesen utazott el Trentinóba, hogy a he­gedűi számára leginkább meg­felelő fenyőfákat kiválassza. 8éve hall meg lospeh Baridra amerikai rajzfilm készítő (Frédi és Béni, lom és Jerry). Társával, a szintén világhíres William Hannával 1957-ben alapították meg közös stúdiójukat, a Hanna-Barberát, melynek szá­mos rajzfilm klasszikust kö­szönhet a \ ilág. \ két zseniális rajzfilmes stúdiója Hollywood legismertebb animációs vállala­taivá nőtte ki magát. Első híres rajzfilmjük a Tom és Jerry volt, amely még filmvásznon aratott hatalmas sikert. A „két kőkor­szaki szaki”, Frédi, és Béni törté­netének ötlete I960 ban fogant meg. Ez a történet volt az első té­vés rajzfilm sorozat az USA-ban, amelyet főműsorídőben sugá­roztak. Abban is első, hogy em­beri alakok szerepeltek benne, és egy-egy epizódja hosszabb volt, mint az akkor szokásos 6- 7 perc. Az évek során Hanna és Barbera számos Emmy-díjban, tévés kitüntetésben részesült. 1994-ben az amerikai tévés hí­rességek < sarunkéban is örökös tagságot kaptak. 121 éve mutatták be először a „Diótörő” balett« i Szentpétervá­ron. Ez v olt Fjotrlljics Csajkovsz­kij utolsó balettje és egyben utolsó színpadi műve. A törté­net alapját L. I. A. Hoffmann A diótörő és az egérkirály című meséje képezi. A Magyar Álla­mi Operaházban először 1927. december 21-én mutatták be Brada Ide koreográfiájával. Csajkovszkij müveiben egyesí­tette az orosz népzene hagyo­mányait az olasz, francia és né­met romantikus zene elemeit. Különösen a szimfóniái szemé­lyes érzéseinek, tapasztalatai­nak zenei megfogalmazásai. Az emberi érzések széles skáláján kívül Oroszország társadalmi helyzetét is ábrázolja. Balettjei­vel megteremtette a szimfoni­kus balett műfaját. Számos he­gedű- és zongoraversenyművet is komponált. 1 uropában és az Amerikai Egyesült Államokban is nagy sikerrel koncertezett, amelyhez hozzájárult, hogy ma­ga vezényelte müveit. Pápai szülipap rmm wnWm

Next

/
Oldalképek
Tartalom