Nógrád Megyei Hírlap, 2014. szeptember (25. évfolyam, 202-227. szám)

2014-09-13 / 213. szám

„Öreg" csatár - nem vén gólvadász! A gól a foci sava-borsa! A jó gól­lövőket mindenhol megbecsü­lik. A gól pedig mindenütt gól: nemcsak a világbajnoki döntőn, hanem a falusi meccsen is lel­kesíti a szurkolókat. Smelkó Károly immár évtizedek óta jól termeli a gólokat. Nem véletlen, hogy fénykorában Verebes Jó­zsef, a „Mágus” is szemet vetett rá. Ma pedig, mint a megyei II. osztály Keleti csoportjában lis­tavezető Etes 45 éves játékos­edzője a mostani idényben már fél tucat találatnál jár, nemrégi­ben mesternégyessel terhelte meg a Karancskeszi hálóját, majd legutóbb a hajrábeli góljá­val győzték le a Zagyvarónát. S még hol a vége...?- Harmincnégy éve termeli a gólokat... Hány találatnál tart? - kérdeztük a kivá­ló csatárt.- Nem tudom. Soha nem számoltam. De biztos, hogy több száznál tartok.- Hol kezdte a gólgyártást?- Ehhez messzire vissza kell men­nünk az időben: 1980-ban, Szűcs Lász­ló edző keze alatt, a St. Síküveggyárnál indult a pályafutásom. A nagy múltú, de már csak az emlékeinkben élő klub a zagyvapálfalvai általános iskolából me­rítette az utánpótlását. Itt együtt kezd­tem a játékot Gyetvai Zsolttal, aki a Stécében az NB Il-ig vitte. Kezdettől csa­tárt játszottam, és 1988-ig a pálfalvai csapatban rúgtam a labdát, ahol végig­jártam azt a bizonyos létrát.- A felnőtteknél is bemutatkozott.- A Síküveggyár csapatánál akkori­ban olyan kiváló játékosok szerepeltek, mint a tízszeres válogatott Kovács Ist­ván és az NB I-et is megjárt Balga József vagy a sok nagy csatát megélt Verbói Gyula és Garai Csaba - nem véletlenül jutottak be az akkori erős NB II-be. Büszke vagyok rá, hogy néhány kupa- mérkőzésen és egy NB III-as meccsen én is szóhoz jutottam, de 18 évesen esé­lyem sem volt megragadni a csapatban.- Miért pont Mátranovákra ment?- Simon Gusztáv, a csapat edzője ál­talános iskolában tanárom volt, felnéz­tem rá, és szívesen mondtam igent a hí­vására. Az első igazi felnőtt élményeim is oda kötődnek, ahol olyan barátokra tettem szert, mint Gál Attila, Tóth Mik­lós és Lakatos Balázs. A megyei bajnok­ság élmezőnyéhez tartoztunk, én gyors voltam, jól cseleztem, de a rutinom még hiányzott, ennek ellenére gyökeret eresztettem az együttesben.- Mindaddig, amíg fel nem öltötte az „angyalbőrt”.- Akkoriban még be kellett vonul­nunk katonának, és a Hatvan melletti Nagygombosra, a Honvéd Gáspár SE NB III-as gárdájához kerültem. Szerencsém volt, mert a csapat beragadt a rajtnál, és gyorsan bevetették a frissen bevonult fi­Smelkó Károly 45 évesen is mesternégyessel riogatja az ellenfeleket atalokat. Az első harmadosztályú mér­kőzésemen a romhányiak ellen a gó­lommal nyertünk 1-0-ra, és az „öreg” katonák befogadtak, és mindvégig jól menta játék.- A leszerelés után az NB III egyik él­csapatához került.- Igen, 1991 februárjában a St. Ko­hászhoz igazoltam. Életem legrosszabb döntését hoztam, amikor nem fogadtam el az SBTC hívását, de ezzel együtt is szép időszakot töltöttem az Sesénél. Tisztelem Horváth Gyula edzőt és a já­tékosokat, akik közül sokan ma is a ba­rátaim. Rengeteget edzettünk, erős csa­patunk volt, olyan társakkal, mint Mi­hály László, Turányi István, Balázs At­tila, Kaliczka Róbert, Rigó Ferenc, Tő- zsér Zsolt, Gubán Csaba, Tőzsér Ferenc, Bartus József, Horváth Zsolt, Kisbali Gá­bor, Bódi Károly és Oláh Tibor. Sajnos csak ezüstérmesek lettük az NB Ill-ban, pedig a csapat az akkori erős másodosz­tályban is helytállt volna.- Emlékezetes kupamérkőzést vívtak a Ferencváros ellen.- Úgy érzem, mindenki szívesen gon­dol vissza az 1993. augusztusi találko­zóra, amikor 6000 néző előtt, a szipor­kázó Bódi Károly négy gólt lőtt a Fradi kapujába. Noha 7-4-re kikaptunk, pará­dés meccset játszottunk az ország leg­népszerűbb csapatával, ahol olyan fut­ballisták szerepeltek, mint Simon Ti­bor, Hrutka János, Lipcsei Péter és ifj. Albert Flórián, akik később a Bajnokok Ligájában vitézkedtek. Végigjátszottam a mérkőzést, nagy élmény marad szá­momra.- Ezután a Sesénél is nehéz időszak kö­vetkezett, a játékosok sorra távozták.- A Salgó Öblös-Faipari SC-nél folytat­tam, ahová sajnos későn kerültem, mert 25 évesen olyan dolgokat tanultam meg a futballról Simon Attila edzőtől, ame­lyekről addig fogalmam sem volt. Nem érdemtelenül lett később az Illés Akadé­mia igazgatója! Itt Ivitz Zoltánnal, Tóth Zsolttal, Oláh Jánossal, Kőházi Tiborral és a többiekkel jó kis csapatot alkottunk. Rengeteget edzettünk, és az NB Ill-ban a középmezőny elején tanyáztunk.- Ezután viszont valódi „Mágus” keze alá került.- A Szeged-Dorozsma csapatához mentem próbajátékra, ahol Verebes Jó­zsef látott játszani egy edzőmeccsen, és a kérésére igazolt le a SZEAC. Aki a „Mágussal” együtt dolgozott, életre szó­ló élménnyel lett gazdagabb. Sajnos a mester elég hamar elkerült tőlünk, Hí­res Gábor vette át az irányítást, akiben kiváló edzőt és nagyszerű embert is­mertem meg. Hamarosan visszatértem a Salgó Öblöshöz, majd Pásztón, az NB III-as csapatban Balga József edző irá­nyításával folytattam a játékot, ahol Stark Jánossal, Mátyus Sándorral, Kisbali Gáborral, Zsély Lászlóval, Faze­kas Róberttel a többiekkel jó kis csapa­tot alkottunk.- A Magyar Kupában például a Kispest-Honvéddal 1998 augusztusában emlékezetes mérkőzést játszottak, ahol Smelkó Károly be is talált az NB I-es csapat kapujába.- Nagyszerű mérkőzésen, élmény­számba menő 1-1 -es döntetlent értünk el a kispestiekkel, egyenrangú ellenfe­lei voltunk az NB I-es csapatnak. A gól előtt Stark János jobbról adta be a szög­letet, én kapura fejeltem, és a kapus, Tóth József elém ütötte a labdát. Rálőt­tem, de ő megint védett, ám a másodszo­ri ismétlésem után már a hálóban kötött ki a labda. Életem egyik legemlékezete­sebb gólja ez.- Egy év után ismét visszatért a Salgó Öblöshöz.- Imádtam ott focizni, szerettem Si­mon Imre bácsit, és ő is kedvelt engem, elismerte a játékomat. Simon Attila szi­gorú edző volt, de tudtam a fejével gon­dolkodni, és azt hiszem, több örömet okoztam nekik, mint bánatot. Úgy ér­zem, a Stécé éléről is olyan ember hi­ányzik, mint Simon Imre bácsi, aki so­kat tudna segíteni a tapasztalatával.- A pályája csúcsára érkezett, amikor leigazolta az NB Il-es Balassagyarmat.- Ez a lehetőség kissé későn jött, mert már 32 éves voltam, amikor Kis Károly edző az Ipoly-parti városba hívott. Ez­után ő hamar elment Nyíregyházára, én megsérültem, és a vezetők nem tar­tottak rám igényt, pedig ha kicsit türel­mesebbek velem, tudtam volna segíte­ni a csapatnak.- Sokáig bíráskodott is.- Igen, 23 éves koromtól 15 évig já­tékvezető is voltam. 33 évesen kerül­tem fel az országos utánpótlás asszisz­tensi keretbe, Ekkor egy darabig alar csonyabb osztályokban rúgtam a lab­dát, de amikor kiderült, hogy nem ke­rülök be az országos keretbe, még 38 éves koromig rúgtam a labdát az NB Ill- ban, a Magyargéc és az SBFC csapatá­ban, ahol a korom ellenére a góllövőlis­ta élmezőnyében végeztem. Majd pedig játékos-edző lettem Mátranovákon, és azóta is folyamatosan rúgom a labdát.- Most is, Etesen, ahol a megyei II. osz­tályban ontja a gólokat.- A nyáron már úgy volt, hogy végleg felhagyok a játékkal, de mivel nem tud­tunk jó csatárokat igazolni, még egy évet elvállaltam. Az etesi csapatot ko­rábbi NB III-as játékostársammal, Ber­ki Krisztiánnal együtt készítjük fel, és mivel ő is él-hal a futballért, mindketten játszunk a mérkőzéseken. Szeretnénk minél többször nyerni, s végül „oda: csúszni” a dobogóra. Elvégre célok nél­kül nem lehet élni.- Eddig hat gólt lőtt, ebből négyet a Karancskeszinek. 45 évesen hogy bírja le­pipálni a fiatalokat?- A futball az életem, gyerekkorom óta. Valószínűleg ezért tudok még ma is játszani. Hozzátehetem, hogy az évek során ennyit gyengült a mezőny is. Jó labdákkal szolgálnak ki a társaim, és rengeteget segít a rutinom is.- Nem vihette volna többre?- Két NB I-es csapatnál is felmerült a nevem, de végül sem a Békéscsaba, sem a Tiszakécske nem igazolt le. Az NB li­es SBTC-nél többször is szóba kerültem, de vagy sérülés, vagy más ok miatt nem kerültem oda. Talán az élet így akarta...- Tervei?- Az etesiek mellett az SBTC U14-es csapatának edzője vagyok, idén szerez­tem meg a C-licencet, és szeretném to­vább képezni magam. Örülök, hogy a Stécéhez kerültem! Gyerekként még lát­tam az NB I-es csapatot, és olyan kivá­lóságok játékában gyönyörködtem, mint Básti István, Répás Béla, Kajdy, Ti­bor, Varga Sándor, Szoó József... Labda­szedőként ott lehetem a kapu mögött, láttam ellenfélként az újpesti Fazekes László, Törőcsik András, Fekete László csatársort! Azt kívánom a mai fiatalok­nak, hogy nekik is legyenek ilyen pél­daképeik, és akkor előbbre juthatunk a világ labdarúgásában. Szeretnék az edzői pályán dolgozni, és az a vágyam, hogy egyszer majd én is irányíthatom az SBTC felnőttcsapatát. Bár tudom, eh­hez sokat kell még tanulnom. B.R. Az SKFC csapata a Ferencváros elleni 1993-as Magyar Kupa-mérkőzésen. Álló sor, balról: Szabó Roland, Zsély László, Oláh Sándor, Bódi Károly, Gyetvai Zsolt, Smelkó Károly, Babják Csaba. Elöl, balról: Bozó Sándor, Szeles Gábor, Tóth Zsolt, Kerényi József és Fancsik Tamás. Megfelel a magyar pályázat Courtois hosszabbított Öt évvel meghosszabbította szerződését Thibaut Courtois, a Chelsea labdarúgócsapatának belga kapusa. labdarúgás. A 22 éves kapus 2011-ben érkezett Londonba a Genktől, az elmúlt három szezont azonban kölcsönjátékosként az Atlético Madridnál töltötte, amellyel idén spanyol bajnoki cí­met szerzett és Bajnokok Ligája-döntőt játszott. A posztot a cseh Petr Cechtől megöröklő Courtois tagja volt nyáron a brazíliai vi­lágbajnokságon negyeddöntős belga válogatottnak. Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) szerint a leg­fontosabb elvárásoknak megfelel Budapest pályázata, amelyet a 2020-as Európa-bajnokság rendezésére nyújtott be. EUR0-2020. Az UEFA honlapján hozta nyilvánosságra azt a jelen­tést, amelyben a kontinensviadal lehetséges társházigazdáit mutat­ja be. A hat év múlva rendezendő Eb-t Európa több nagyvárosában bonyolítanák le, az egyik ilyen helyszín lenne Budapest. Az UEFA rövid jellemzése szerint a magyar futball presztízsét visszaadná, ha az ország ott lenne a rendezők között, ez a sport­ág tízéves programját zárná le. A jelentés szerint a 341 millió euróból a tervek szerint 2018-ra elkészülő, 68 156 néző befoga­dására alkalmas Puskás Ferenc Stadion, illetve Budapest Is meg­felelő lehet Eb-helyszínnek. A stadionnal kapcsolatos problémák között az UEFA az evakuációs terv hiányát emelte ki, ami a ki­vitelezés kezdetlegességének tudható be. A pálya és a stadion, valamint az ahhoz tartozó VIP-páholy mérete megfelelő, a pályá­zat dicséretet kapott a nagy mennyiségű mellékhelyiségért, el­sősegélynyújtó területekért és a mozgáskorlátozottak számára ki­alakítandó helyekért. Az UEFA a fővároshoz kapcsolódó légiközlekedést éppen csak elegendőnek tartja, ugyanakkor azt kiemelte, hogy a szurkolók és a delegációk elszállásolásával nem lehet probléma Budapesten. A 2020-as Európa-bajnokságot 13 ország városaiban rendezik majd. A helyekre 19 szövetség pályázott, közülük jövő pénteken választják ki a győzteseket. Magyarország három csoportmérkőzés és egy nyolcaddöntő megrendezésére pályázott. i f f < 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom