Nógrád Megyei Hírlap, 2014. szeptember (25. évfolyam, 202-227. szám)

2014-09-13 / 213. szám

- A város, akkor igen gazdag sportolási lehetőségei közül az edzőm és testnevelő tanárom, Schweikhardt Gyula sportját, a ka­lapácsvetést és a többi dobószá­mokat választottam. Az akkor igen Egy éve súlyos kerékpár balesetet szenvedett, de sportolói múltjából is erőt merítve, talpra állt. Évek óta neveli ki a balassa­gyarmati dobókat, akik korosztályos bajnoki cí­mekkel, aranyjelvényes eredményekkel és váloga­tottságokkal hálálják meg a töretlen munkát. A Vita­litás SE edzője, Fábián Gá­bor szeptember 8-án ün­nepelte hatvanadik szüle­tésnapját, ennek apropójá­ból beszélgettünk vele. Bakos László- Nemrég súlyos balesetet szen­vedett Mi történt, hogy van most?- Tavaly'szeptember 7-én ke­rékpározni mentünk Szügy felé, évek óta nem jártam erre. A Nógrádmarcal és Szügy közötti lejtőn belehajtottam egy nagy ká­tyúba, miközben hátraszóltam a srácnak, aki velem jött, hogy vi­gyázzon, mert kátyús lett az út. Hatalmasat repültem és harminc métert csúsztam. Elvesztettem az eszméletem is egy rövid időre. A tanítványom nagyon talpraeset­ten hívta az édesanyját, leállította az autókat, hívták a mentőt. A bal vállam porrá zúzódott, vállproté­zisem lett. A fogaim tövestül jöttek ki, a jobboldalam tele lett zúzó- dással, sebbel. A bal térdemen lé­vő sérülés elfertőződött, többször műtötték, tisztították, amíg „rend­bejött”. A baleset utáni lábadozást tulajdonképpen egészen jól visel­tem, a helyzethez képest A felesé­gem hetekig gondozott. Egyéb­ként a kórházban töltött időt le­számítva az iskolából nem hiá­nyoztam, tanítottam, félig sántán, fél kézzel. El sem tudtam volna képzelni másképpen, lúniusig gyógytornára jártam, magamtól is sokat erősítettem. Most jól mű­ködik a karom, csak terhelni nem nagyon szabad a protézis miatt.- Milyen gyerekkora volt, már akkor is érték balesetek?- Nem volt jellemző, bár a gyer­mekkorom nagyon élménydús volt Pétervásárán laktunk 14 éves koromig. Állandóan a szabadban voltunk, bejártuk a környező he­gyeket, falvakat, gyalog és kerékpá­ron. Itt már atletízáltam és kézilab­dáztam is az iskola csapatában. A 8. osztály után Ózdra kerültem szakközépiskolába, itt is laktunk.- Miért pont az atlétika mellett kötött ki? Milyen eredményeket ért el? A tavalyi évben korosztályos válogatottságig jutó tanítványával, Odor Viviennel meg a feltételei a pályákhoz kötött atlétikának. Ezen valószínűleg a heti ötórás testnevelés sem segít. Valami azonban elindult. A 3+2- es elképzelést patronálom, vagyis aki nem sportol szervetten, annak legyen kötelező, aki valóban spor­tol, annak három tanóra is elég lenne. Ha ezt nem tudják megva­lósítani, akkor még ennyi sporto­ló sem lesz. Németh Pál szavai jut­nak eszembe, azt mondta egyszer, hogy a dobósport és általában a versenysportok eredményessége nincs egyenes arányban a létesít­mények dobó- és edzőpályák mi­nőségével, mennyiségével.- Hogy lehetne népszerűsíteni az atlétikát a mai fiatalok körében?- Olyan, vagy ahhoz hasonló helyzetet, feltételeket kell teremte­ni, mint amilyen a labdarúgásnál van. Nem szabad elfelejteni, hogy a sportok királynője az atlétika.-Miben mások a mai fiatalok, mint a régiek?- Nehezebben bírják a meg­terhelést, könnyebben felad­ják, ha nehézségekbe ütköz­nek. A sport azonban segíthet ezek leküzdésében.- Mit csinál szívesen az edzős- ködés mellett?- Tanítani szeretek. Fontos szá­népszerű középiskolai versenyek országos döntőjében diszkoszve­tő és súlylökő csapatunkkal több­ször dobogósok voltunk, junior­ként tagja voltam a BAZ megyei at­létikai válogatottnak, a megyék kö­zötti versenyben, illetve kalapács- vetésben észak-magyarország területi bajnoka is voltam.- Hogyan alakult a tanári pá­lyafutása?- A katonaság után Egerbe ke­rültem a Ho Si Minh Tanárképző Főiskolára, itt 1978-ban végeztem matematika-technika szakon. Eb­ben az évben kezdtem tanítani a balassagyarmati II. Rákóczi Fe­renc Általános Iskolában. A felesé­gem révén kerültem ide, ő mohorai származású. Azóta élek a Palócföldön. 1989-től 1996-ig a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola igazgatója voltam, közben 1986- ban létrehoztam a matematika ta­gozatot, majd az iskola megszűné­se után a jogutód Szabó Lőrinc Ál­talános Iskola igazgató-helyettese lettem. Azóta itt tanítom a tagoza­tos matematikát, informatikát. A főiskola elvégzése után többféle képesítést is szereztem; edzői, in­formatikai, oktatástechnikai, rendszergazdai és tanügyigazga- tási végzettségem is van. Évekig a megye szaktanácsadója voltam. Informatika tanfolyamokat tartot­tam, és tartok a pedagógiai intézet, illetve az utóbbi években az ISZE égisze alatt „Edzésközpontunk” is lő válogatott keret tagjai voltak. Saját gyermekeim, Gábor és Zsu­zsa mellett Tömön Mária, Fazekas Dorothy és Deák Zsanett évekig a kalapácscsapat dobogósai, ketten közülük - Fábián Zsuzsa és Deák Zsanett - a megye legeredménye­sebb sportolói voltak. A közel­múltból Csemák Tamás, Vetró Ger­gő, Tömön Gergely és Kislászló Jo­hanna is dobogóra állhatott baj­nokságon. Gömör Marianna 2004-ben, Odor Vivien pedig ta­valy kapott meghívást a korosztá­lyos válogatottba. Idén Szrenka Viktória a téli és nyári korcsopor­tos bajnokságon is aranyérmet szerzett, míg Frecska Zoltán egy ezüstöt és egy bronzot zsebelt be.- Hogy zajlanak manapság az edzések?- Október végén, november ele­jén kezdjük a versenyzőink felmé­rését, amely alapján beállítom a kezdő értékeket, és összeállítom az első ciklus edzésprogramját, gyakorlatait Az alapozás közben a felmérések egy részét megismé­teljük, így ellenőrizzük, hogy a fel­készülésben hol tartunk. Az edzé­seinket a Szabó Lőrinc Általános Iskola területén tartjuk. Az erőnlé­ti edzéseket a tornaterem egyik öl­tözőjében és folyosóján, a techni­kai, dobó edzéseket pedig az isko­la udvarán elkészített két dobókör­ből végezzük. A kicsiknek heti két, a nagyobbaknak három, illetve négy nap tartunk edzést, hétfőn, Pedagógusként és edzőként is jó irányba tereli a fiatalokat az iskolaterületén van, készítet­tünk két dobókört, itt vannak az erősítő eszközeink, itt készülünk jelenleg is a versenyeinkre. Az igazgatónk, dr. OraveczLajosnéaz idén nyugdíjba ment, így én va­gyok az iskola megbízott igazgató­ja. Munkámért miniszteri dicsé­retet, és 2011-ben Bérczy Károly- díjat is kaptam.- Mikor, hogyan jött az edzősködés? Taníh'ányai milyen nagy eredményeket értek el?- Már Balassagyarmaton taní­tottam, amikor Kovács Dusán egy­kori edzője, Szabó Béla - aki szin­tén Borsodból származott - meg­kért, hogy a futó és gyalogló cso­port mellett alakítsam meg a do­bócsoportot. Ha jól emlékszem, 1986-ban kezdtük el az edzéseket, és egy évvel később már verse­nyeztünk is. Tanítványaim egyé­niben és csapatban is országos helyezettek voltak éveken keresz­tül. Kovács László és Nagy Csaba 65 méter feletti dobók, és a serdü­momra, hogy a gyerekek sok min­denről halljanak, sok mindent ki­próbáljanak, emésszék a nehe­zebb dolgokat is. Terhelni kell őket, hogy sokat bírjanak. A taní­tás során is hasonló az elképzelé­sem, mint edzőként. Fontos, hogy a gyerekek legyenek érdeklődő­ek, nyitottak. Időm nagy részét az iskolában és a sportpályán töltöm.- Milyen céljai vannak az életben?- Van egy gyönyörűséges uno­kám, szeretnék még többet is, re­mélem, a gyerekeim megvalósít­ják az álmom. Az egész családom az életem értelme, ők a biztos hát­tér. Mellettük a sport továbbra is fontos lesz számomra. Szeretnék még sok gyermeket a sport és ma­tematika szeretetére nevelni, meg­mutatni nekik, hogy milyen az éle­tük akkor, ha a sport is hozzátar­tozik. Tudják becsülni a mozgást, a rendszerességet, a csapatmun­kát Szeressék azt, amit csinálnak, és ha lehet, azt csinálják, amit sze­retnek az élet minden területén. szerdán, pénteken és szombaton fél négytől. Az alapozás után az el­ső versenyünk a téli bajnokság lesz, ha elérhető távolságban ren­dezik meg, és az időjárás is lehe­tővé teszi az elutazásunkat. Erre a versenyre technikailag alig felké­szülten érkezünk, mert a dobókö­rök nem fedhetők és védőháló sincs. Egy versenyidőszakban 10- 12 versenyen veszünk részt az or­szág különböző pontjain, létszá­munk 12-16 fő között mozog.- Milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie egy jó dobónak?- Jó testi és lelki adottságok is szükségesek. A magasság és tö­meg egy bizonyos határig előny, egy határ fölött már zavaró, mert nem lehet gyorsítani. Az erős csontozat, erős, rugalmas szalag­rendszer, gyors izomzat mellett a jó technikai érzék és nem utolsó sorban szorgalom, valamint kitar­tás is elengedhetetlen.- Milyennek látja az atlétika helyzetéta megyében? pár remek dobót kinevelt már- A helyzet elég rosszabb, de nem reménytelen. Nem tudom, hogy van-e még egy olyan megye, ahol nem lehet megyei atlétikai versenyeket rendezni. Városaink­ban, településeinken nincsenek Kiváló dobókat nevelt ki ATLÉTIKA Beszélgetés a balassagyarmati dobóedzővel, a hatvanéves Fábián Gáborral Fábián Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom