Nógrád Megyei Hírlap, 2014. augusztus (25. évfolyam, 177-201. szám)
2014-08-30 / 201. szám
Szécsény. Fr. Varga Imre Kapisztrán atya a szécsényi ferences rendház főnöke, novíci- us magiszter a múlt vasárnap este a szentmisén elbúcsúzott a hívőktől, a várostól. Csongor atya a ferences testvérek, a ház dolgozói nevében búcsúzott tőle. Gajzinger László az egyház- község nevében mondott köszönetét mindazért, amit a hívőkért tett. Stayer László polgár- mester és dr. Bagó József jegyző a város lakossága nevében fejezték ki köszönetüket. Augusztus 31-ig vasárnapig, a novíciu- sok fogadalomtételéig még Szécsényben marad. Fr. Varga Imre Kapisztránnal a szécsényi éveiről beszélgettünk.- Mit jelentett Önnek az itt eltöltött tizenegy év?- Életemnek fontos, meghatározó szakasza volt. Előtte nyolc évig Esztergomban voltam, ahol többek között a kollégium vezetését is rám bízták. Ezt követően, a szécsényihez hasonló beosztásban, házfőnökként és a növendékek magisztereként hat évet töltöttem el a budapesti pasaréti rendházunkban. Megszerettem a várost. Az emberekkel hamar sikerült kiépítenem egy jó kapcsolatot. A feladatom a ház ügyeinek intézése, annak életének szervezése, a novíciusokkal való foglalkozás, az ő útjuknak egyengeté-- se, tanítása, nevelése volt a feladatom. Budapesten, a teológia főiskolán is tanítottam. Mindezek mellett kevesebb időm jutott a hívők lelki gondozására. Azon voltam, hogy jó kapcsolatom legyen a várossal, az itt élő emberekkel. A vasárnap esti szentmiséket rendszeresen én tartottam. Boldogság, jó érzés töltött el, amikor a prédikációm során az emberek arcáról sugárzott felém, hogy azonosulnak azokkal a gondolatokkal, amit elmondtam. Korábban, pontosan 1988-ban a porciunkula búcsú alkalmából már jártam Szécsényben. A kolostort látva egyszerre voltam szomorú és boldog. Összeszorult a szívem, hogy ez a csodálatos, szép kolostor üres. Ugyanakkor a lelkem boldog volt a kolostor létének. A remény ott élt bennem, hogy egyszer újra ferences testvérek fognak benne lakni. Arra gondoltam, milyen jó lenne, ha valamikor házfőnöke lehetnék. Az Úr Jézus úgy alakította az életem, hogy ez megvalósult. Nehéz szívvel megyek el, megszerettem az itt élő embereket, hívőket, a várost. A szívemhez nőt a kolostor, a templom, amely a környezetével együtt nemzeti emlékhely.- Tudom, hogy a tizenegy év alatt sok mindent megvalósított a kolostorban. Melyek voltak ezek közül a legfontosabbak?- Mindaz, amit tettem kétirányú, de valahol összekapcsolódik a kolostor szellemiségében, a novíciusok életében, a hívők lelkiségében. Létrehoztuk a nyolcvanfős Szécsényi György termet, ahol többek között lelki gyakorlatokat tartunk a szécsényieknek, az idelátogató zarándokoknak. Kialakítottuk a téli kápolnát, ott tartjuk télen a reggeli szentmiséket. A kápolnának van egy csodálatosan szép, bensőséges, meghitt hangulata, ahol az ember érzi a Jóisten jelenlétét. A miénkhez hasonlóan több rendházunkban is létesült hasonló kápolna. Aztán egy kicsit profánabb dolgok következtek, korszerűsítettük, gazdaságosabbá tettük a ház fűtését. Lecseréltük a régi, rossz bútorokat. Örültem, amikor Zalán atyával közösen a fáradozásunkat siker koronázta, elkészült a templom előtti téren a Szent Erzsébet szobor. A közelmúltban rendeztük a templomkertet, amelynek az új térburkolat különös hangulatot ad. Ahogy Pasaréten, itt Szécsényben is új orgonát építhettem templomban. A Szász Ferences Rendtartomány, az egykori münsteri ferences templom 1982-ben épült orgonáját a szécsényi kolostor templomának ajándékozta. A hangszer építéséhez több helyről is kaptunk anyagi támogatást. Elkészült a szentély műemléki restaurálásának a terve, ennek megvalósítása már a jövő feladata. A tizenegy év alatt több mint ötven novicius töltött el nálunk egy évet, közülük harmincán a rendben maradtak.- Amikor ideérkezett azt mondta: több területen is szeretne gyümölcsöző kapcsolatot kialakítani a szécsényiekkel. A kolostor belső hangulatát megőrizve, kapcsolódnak a város kulturális, szellemi életének a gyarapításához.- így igaz. Azt mondtam, ha az emberek eljönnek a kolostorban tartott rendezvényeinkre, jobban megismerik életünket, ezen keresztül közelebb kerülhetnek egyházunkhoz. Két fontos területet szeretnék kiemelni. Az egyik az orgonahangversenyek, a másik a kiállítások. Az orgona felszentelését követően 2007-ben Kecskés Mónika orgonaművész adott hangversenyt. Ezt követően többek között hangversenyt adtak a templomunkban: Déri András, Verbay Zsolt, Pálúr János, Waldemer Kraviec, Matúz Csilla oígonaművészek és több alkalommal is ellátogatott hozzánk a világhírű japán orgonaművész, Yasuhiro Yamada. A másik terület a kolostorban rendezett kiállítások. Ezek közül megemlítem a 2005-ben II. Rákóczi Ferenc és a ferencesek címmel tartott tárlatunkat. Egy évvel később, Temesvári Plebárt halálának 500. évfordulója alkalmából rendeztünk egy szép, színvonalas kiállítást. A ferences rend alapításának 800., Szécsény várossá nyilvánításának 675. évfordulója alkalmából rendezett kiállításunkon több alkalommal is tartottunk tárlatvezetést.- Elbúcsúzott a várostól. Hol folytatja szerzetesi életét, hivatását, mi lesz a feladata?- Negyedszázad után szerettem volna legalább egy évig kicsit kevesebb feladatot kapni. Nem így történt. Budapestre, a Margit körúti rendházunkba kerültem. A Magyar Ferenc Könyvtár igazgatói feladatait fogom betölteni. Több mint kettőszázezer kötetes könyvtárunk van. Ennek jelentős része Budapesten található, de Gyöngyösön, Szombathelyen és itt Szécsényben is van színvonalas részlegünk. A teológia főiskolán továbbra is tanítani fogok latint, spirituális teológiát és lelki gondozási képzést. A várossal nem szakad meg végleg a kapcsolatom. Mint említettem, itt is van a könyvtárunknak egy részlege. Továbbra is a klarissza nővérek lelki asszisztense maradok. Az itteni novíciusok tanítása még nem tisztázódott, lehet, hogy oda is visszajárok. Egy biztos, hogy Szentkúton évente több alkalommal fogok gyóntatni. Fr. Varga Imre Kapisztrán végleg és kitörölhetetlenül beírta nevét Szécsény történetébe, a História Dómuszban, de ami a legfontosabb, ott él az őt tisztelő nagyon sok szécsényi, legyen hívő vagy templomba nem járók lelkében is. Szenográdi Ferenc Út a minőséghez Több, mint tíz éve bezárt a balassagyarmati szeszfőzde. Tevékenységét sok anekdota őrzi, kedvelt szolgáltatása volt ez a nagyrészt kertvárosi Balassagyarmatnak. A kiskertek gyümölcseiből ezután a környező falvak főzdéi- ben készült a házi pálinka. Nagyot fordult a világ, a pálinka hungaricum lett, a jó pálinka pedig a büszkeségünk, mint egykoron a koccintók családi asztalán. Mára már akár otthon is főzhető, ami persze megannyi veszéllyel is járhat.- Egy érdekes információra, az „Üstökös” pálinkafőzőé cefrekészítéssel kapcsolatos információjára leltem a minap. Erről kérdeztem a 40 éves Kőmíves Zoltánt, aki családi összefogással Lászlók Zoltánnal együtt ez év márciusában újra elindította a pálinka bérfőzését Balassagyarmaton. Augusztus elejére hirdettük meg az ezzel kapcsolatos rendezvényt a főzdében ideiglenesen kialakított „oktatóteremben”. Ilyen nagy érdeklődésre nem számítottunk. Idősek, fiatalok egyaránt jelentkeztek, még egy hölgy résztvevőnk is volt. Az első körben félszázan jöttek el - meséli büszkén Kőmíves Zoltán -, de a nagy érdeklődésre tekintettel egy újabb csoportot szervezünk.- Milyen szakmai segítséget kaptak ehhez a kiváló ötlethez?- Egy ismert szaktekintélyt - aki több évtizede a lepárlás tudományával foglalkozik - hívtunk meg. Ő Szabó Sándomé Hoffer Anna, a Bercsényi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola szakértő tanára, kiváló előadó. Én is vizsgáztam nála. Az volt a kérésünk, hogy elsősorban a gyakorlat oldaláról adjon ismereteket. Az előadás során helyet kapott a gyümölcsök fajtaazonossága, a cefrézést előkészítő műveletsor, a cefrézés folyamata, az erjesztés, a lepárlás és az érlelés. Interaktív formában zajlott a témák feldolgozása, amely azért volt érdekes, mert a nagyapáktól, barátoktól, szomszédoktól hallottak bizony többször ütköztek a mai, sok esetben tudományosabb alapú gyakorlattal. Miután mindenki becsületesen végig hallgatta az előadást, ezért délután egy gulyáspartival zártuk a napot.- Mi motiválta ezt a nagyon figyelemre méltó kezdeményezést, ötletet?- A főző és a főzető bizonyos tekintetben egymásra vannak utalva. Ha a pálinka kiváló minőségű lesz, akkor együtt örülünk a sikernek. De azt nagyon fontos megjegyezni, hogy rossz alapanyagból, rosszul kezelt cefréből a főzdei szakember sem tud csodát tenni. Nem beszélve a rossz cefrézés veszélyeiről. Ezt komolyan kell venni, szerintem a házi főzésnél kiváltképpen! De például vállaltuk azt is, hogy folyamatosan tanácsokat adunk a hozzánk fordulóknak, elsősorban a cefrekészítéshez szükséges korszerű segédanyagok kiválasztásában, használatában. Azt gondolom tanulni sosem késő! Mi nem kizárólag a saját érdekeink érvényesítésére, hanem a hozzánk forduló partnerek minőségi kiszolgálására vállalkoztunk. Optimisták vagyunk, ezért bízunk a sikerben! Demus Iván KORNY U „A környezetünk végeit»«; egyenlő a jövőnk biztosításával*” „Hisz a földet nem nagyszüleinktői örököltük, hanem unokáinktól kaptuk Tisztelt Olvasók! A HVG augusztus 23-án megjelent számában : érdekes cikk jelent meg: „Felparcellázva szétszórva" címmel. Számomra azért érdekes, mert Magyarország környezetvédelmének, környezetügyének helyzetéről szól, illetve annak irányításának mikéntjét taglalja! Sajnos a felvázolt helyzet nehezen tudna megbirkózni az ország előtt álló és folyamatosan az egész társadalmat érintő környezetvédelmi problémákkal. A cikkben, hogy érthető legye a későbbi elmélkedésem, arról van szó, hogy Magyarország az Unió azon három országa közé tartozik, ahol nincs környezet- védelmi minisztérium (Luxemburg és Belgium). Ennek okán az ország környezetügye a különböző minisztériumok között került szétosztásra. Nem szándékom ennek helyességét vagy helytelenségét elemezni, mivel Önöket, sőt magamat is nagyon könnyen félrevezethetném. Az elmúlt írásainkban arra törekedtünk, hogy : megértessük, a kömyezetügy társadalmunk ügye, j az emberiség ügye. VitathataÜan, hogy minden je- i lentkező probléma mögött emberek, sőt emberi > hanyagságok, felelőtlenségek állnak. Igyekeztünk bemutatni a hazai- és a nemzetközi helyzetet, a származó, a származható környezetügyi problémákat. Nem kormányzati, sőt nem is helyi vezetői probléma: a szemetelés, a piszok, a kosz megtörése és ezek másoktól való elfogadása. Aktuális most a civil hónap indításakor erről szólni (persze mindég aktuális). Miért is? Hónapokon | keresztül cikkeink a jelenségek magyarázatával, ismertetésével voltak megjelentetve. Kiemelve mindig azt a tényt, hogy a kör- ; nyezetügy társadalmi ügy, ami ! az emberek közveüen ügye. Lehet bármilyen kormányzati i szint, törvény, ha mi emberek, állampolgárok nem tartjuk be. f Az emberi hanyagságot, „nemtörődömséget”, hatóság, kormányhivatal stb. nem pótolhat- i ja. A szegénység nincs összenő- ve a piszokkal, a hanyagsággal. Korábban felhívtuk olvasóink, minap a társadalom tagjait a velünk élő és növekvő környezeti problémákra. Néhányat megismételve: Üvegházhatás! Hozza magával a globális felmelegedést, ami azt jelend, hogy néhány éven belül a felmelegedés meghaladja a 2 Celsius fokot, a tengerek szintjének növekedése kapcsán országok tűnhetnek el. Végre, ennek fő okozó államai hajlandók 2015-ben tárgyalni erről. Itt kell megemlíteni a vízgazdálkodás kérdését. Azt hisszük hogy országunk gazdag vizekben, ami igaz is, de sajnos szennyezett vizekben. Bevezettük ezt a kifejezést: Vízmegtartás! Mi van e területen? Hazánk áteresztő ország, tehát volna mit tenni és mi van? A bejövő vizek 93-94 százaléka hasznosítás nélkül megy tovább. Sorolhatnám: klímaváltozás helyzete, amihez köthető az egészség jelentős számú problémája. Ide tartozik a szennyezett levegő, az elsava- sodott föld stb. Hazánkban szinte minden építkezés azzal kezdődik, hogy kivágják a fákat. De van szabvány-védekezés: ültetünk helyettük fiatalokat! Ugye milyen ostoba ez? Egy 15 éves fát mikor pótol egy facsemete? Hát 15 év múlva. Ugye ez sem kormányzati kérdés? Tisztelt Olvasók, Lakosok! Kérem beszéljenek a Civil-hónap során ezekről is. A sok-sok kulturális rendezvénybe beleférne a környezetkultúra is! Dr. tech. Kecskeméti Sándor, Észak-magyarországi Regionális Környezetvédelmi Központ a Búcsú Szécsénytől, a kolostortól
