Nógrád Megyei Hírlap, 2014. július (25. évfolyam, 150-176. szám)

2014-07-09 / 157. szám

FOTÓ: HÜVÖSI CSABA Es élyt adtak a nyári vakációzásra Több mint ötven településen elérhető Az „Esélyteremtő Bözsi Tábor” nógrádi hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű fiataloknak nyújt lehetőséget a vakációzásra A héten ismét megnyitotta kapuit a fes­tői környezetben elhelyezkedő Medves Hotel területén az „Esélyteremtő Bözsi Tábor”, amely sokszínű programjaival hetven nógrádi hátrányos és halmozot­tan hátrányos helyzetű fiatalnak nyújt lehetőséget a vakációzásra, barátok és feledhetetlen élmények szerzésére. Salgcjtanán-Salgóbáfiya. - A Nógrád Megyei Csa­lád, Esélyteremtési és Önkéntes Ház, illetve a Nógrád Ifjúságáért Alapítvány-közös rendezésé­ben nagyon hosszú távú táborozási programot indítottunk, amelyben a nógrádi gyerekek 16 te­lepülésről érkeznek a salgótarjáni Medves Hotel­be egy úgynevezett „Esélyteremtő Bözsi tábor­ba”. Ezek a fiatalok többszörösen hátrányos hely­zetű családokból kerültek ki, azaz nem sok esé­lyük van a nyári vakációzásra. A kemping kapa­citása nem több száz fő, ezért kénytelenek voltunk turnusokra osztani a táborozókat, így most július 7. és 12. között összesen hetvenen vesznek részt a táborozáson több csoportban - fejtette Szabó Péter táborvezető. Hozzátette: a tábor a két főszervező egyesület, il­letve a többi szervezet (Egymásért Nebáncsvirág Egyesület, Mozgáskorlátozottak Egymást Segítők Egyesülete, Vakok és Gyengénlátók Nógrád Me­gyei Egyesülete) összefogása, anyagi támogatása és áldozatvállalása nélkül nem valósulhatott vol­na meg. S ennek a kooperációnak köszönhető, hogy azok a gyerekek is részt vehetnek az üdülé­sen, akik egyébként teljesen ki vannak zárva az ilyen fajta szórakozási lehetőségekből. Szabó Péter a programokról elmondta: minden nap öt étkezés van, s a reggeli után mindig fürdő­zéssel indul a szórakozás, amit különböző sport­foglalkozások, vetélkedők és játékok követnek. Azonban vannak rendkívüli események is: mint például a keddi egész napos túra, ahol a fiatalok bejárták a környék középkori nevezetességeit, megnézték a tanösvényeket, a helyi bányászat megmaradt reliktumait, s végül igazi végvári bog­rácsban készült ebéddel tömhették meg a hasukat a Somoskői vár oldalában, ahol az étkezést köve­tően megtekintették a makett kiállítást, a Petőfi kunyhót és a vadasparkot is. Hasonló foglalkozás volt a hétfői Magyarok és Romák Együtt (MÁROP) elnevezésű program is, amelynek keretében a fi­atalok saját maguk keverték ki és dagasztották a cigány bodakot, amit kisütve nagyon jóízűen fo­gyasztottak el a szintén általuk készített lecsóval. A táborral kapcsolatosan az Egymásért Ne­báncsvirág Egyesület elnökét, Csamer Istvánnét is megkérdeztük, aki a következőket válaszolta:- Nagyon örülök ennek a nagyszerű lehetőségnek, hogy olyan fiataloknak okozhatok örömöt, akik hal­mozottan hátrányos helyzetben élik mindennapjai­kat Ezért is igyekeztem olyan gyerekeket elhozni er­re a kirándulásra, akiknek ez az egyetlen esélyük a nyáron a szórakozásra. Az egyesületünk működése során számos nehéz sorsú családdal foglalkozunk, így sajnos gyorsan meglett az a 29 gyermek, akik er­re a számukra különleges élményre tényleg rászo­rultak. Végül pedig szeretném megköszönni Szikoráné Sebestyén Katalin, Vérségi Zoltán és Révay Endre polgármestereknek, hogy készségesen álltak a szolgálatunkra, és segítettek a gyermekek utaztatásában - zárta szavait. Szigeti András Hegedűs Henrik (Folytatás az 1. oldalról)- Manapság a Salgótarjáni Városi TV és az Ipoly TV büszkélkedhet a helyi adók közül a legnagyobb nézettséggel ebben a megyében - kezdte monda­nivalóját Házy Attila. - A tarjániak saját adóval rendelkeznek, a Karancs tetejéről sugároznak, el­vileg rengeteg háztartásban láthatóak, ám ők el­sősorban a megyeszékhely közönségét látják el információkkal, erre összpontosítanak. Nálunk vi­szont egyértelműen az a cél, hogy minél több te­lepülésre eljussunk, minél több hírt juttassunk el a nézőkhöz, minél szélesebb körben tekintsék meg a műsorainkat. Ehhez igyekszünk a lehető leg­jobb szakmai feltételeket előteremteni: mind a mű­sorkészítői gárda, mint a technikai felszereltség, háttér tekintetében. Hosszú utat jártunk be az Ipoly TV, és egyáltalán a regionális nógrádi televí­zió ötletének felvetésétől a mai fejlesztésekig. Az Ipoly TV az úgynevezett „tányérantennás” for­mában, azaz műholdas vevőkön keresztül nem érhe­tő el, kizárólag a kábeltelevíziós hálózatokon. A mű­helyvezető viszont azt mondja: a közhiedelemmel el­lentétben a kábeles lefedettség országosan sokkal nagyobb, mint a „parabolás”, amelyet csak az embe­rek mintegy egyharmada néz. Ráadásul a műholdas szolgáltatók egyfajta konkurencia-harcban élnek, az­az bizonyos, a másik érdekkörébe tartozó csatorná­kat nem vesznek bele a „csomagjaikba”, így fordul­hat elő, hogy akad olyan ház, amelynek homlokzatá­ról két parabola antenna is tekint az ég felé. Házy At­tila nem titkolja, nincs szándékukban, és technikai­lag is eléggé kivitelezhetetlen lenne a regionális tévé műholdas sugárzása, a hatal­mas költségekről nem be­szélve, amivel viszont az előfizetői pénztárcákat kellene megterhelni- Ehelyett az olcsó, de modern és biztonságos megoldásokat választottuk, és inkább a saját mű­soraink előállítására helyeztük a hangsúlyt - foly­tatja a médiaműhely vezetője. - Ez megmutatko­zott például a különböző mecénások által megva­lósult eszközbeszerzésekben, és a műsorstruktú­ránk bővítésében is. Ősszel tucatnyi új sorozatot indítunk, nagy nyomás van rajtunk. Úgy vélem, óriási előrelépést tettünk, a kollégák számára is magasabbra tettük a mércét azzal, hogy május el­sejétől áttértünk a napi híradó készítésére. Ez ha­talmas munkát jelent, hiszen hétfőtől-péntekig, sőt olykor a hétvégeken is járjuk a vidéket, vesszük fel az új információkat, készítjük az inter­júkat, riportokat, amelyeknek gyorsan adásba kell kerülniük. Szerencsére a visszajelzések igen ked­vezőek, egyre több helyre hívnak bennünket, egy­re több községben vélik fontosnak a helyi érdekelt­ségű témák televíziós megjelenítését. Ez feltétle­nül öröm nekünk, és törekszünk is mindenhova eljutni. Nyáron pedig a „Falvak napja” című mű­sorunkkal a hétvégi rendezvényeket célozzuk meg, ilyenkor egy-egy teljes napra kivonul forgat­ni a stábunk. Szeretnénk az elérhetőségi határa­inkat is kiterjeszteni, hiszen például a Belső- Cserhátban még nem fogható az adásunk, de re­mélem, hamarosan rendelkezésre állnak azok az eszközök, amellyel Bercelen, vagy Nógrádkövesden is láthatnak bennünket. Házy Attila nemrégiben egy országos konferen­cián járt, amelynek legfontosabb tanulsága: a kö­zösségi televíziózásban elsősorban azon műhelye­ké lehet a jövő, ahol komplex médiaszolgáltatás zajlik. Azaz a tévés sugárzás mellett helyi rádiót, internetes portált, esetleg újságot üzemeltetnek, és rendezvényszervezésben is részt vesznek, vagyis, így egy kézben működik a média teljes szélessé­ge, nem utolsósorban pedig fontos cél a bevételek növelése, amelyeket további fejlesz­tésekre fordíthatnak. És itt van a, nyakukon az új kihívás, hogyan I integrálható az internet a helyi, média működtetésébe, amely még elég gyermekcipőben jár, de az egész szakma villámgyors fejlődé­sét látva rövid időn belül megha­tározóvá válhat. Házy Attila jpzerkesztő és Tóth Richárd operatőr a herencsényi nagykereszt-ünnepen A holnap sikere a mában gyökerezik Szécsény. „Fontos a ma, de még fontosabb a hol­nap, amelynek eredményessége a mában gyöke­rezik” - vallja Paluch Norbert, a szécsényi Palóc Néptáncegyüttes művészeti vezetője. Amikor 2011 februárjában az együttes művészeti vezetője lett, stratégiai célkitűzései között szerepelt: az utónpótlás nevelése, a társművészetekkel való kapcsolattartás, a tánccsoport(ok) szakmai fejlesz­tése. Most a három célkitűzés közül az utánpótlás­ról kérdeztük a szakembert.- A Palóc Néptáncegyüttesnek korábban is volt egy utánpótlás csoportja, amely 2008-ban alakult Huszár Krisztina vezetésével. 2011-ben bekapcsolód­tam a csoport munkájába, amely felvette a Kispaló- cok nevet. Az utóbbi időben óvodásokból, kisiskolás­okból egy újabb csoportunk alakult. Az ő szakmai vezetőjük Szeles Gusztávné Juditka óvodapedagógus és Kurucz Boglárka, aki Foton népművészeti szak- középiskolában végzett, megvan az óvodapedagó­gus szakképesítése is - mondta Paluch Norbert.- Azt is mondhatjuk, hogy ez a csoport utánpót­lása a Kispalócoknak...- így is fogalmazhatunk. Jelenleg a Kispalócok felkészítésével Szeles Gusztávnéval ketten foglal­kozunk, de ő csak szeptemberig áll a rendelkezé­sünkre. Ősszel bekapcsolódik a munkánkba Ta­kács Bernadett, aki a táncművészeti főiskola nép­tánc tagozatán diplomázott.- Egy csoport számára fontos a fellépés, a közön­séggel való találkozás, a szakmai megmérettetés. A Kispalócoknak milyen lehetősége volt a szereplésre?- Valóban így van. A gyermekek azért járnak próbára, azért tanulnak különböző koreográfiá­kat, hogy a közönség, a szakmai zsűri előtt meg­mérettessék magukat. A Kispalócok eddig zömé­vel a megye határain belül szerepeltek. Felléptek Somoskőújfaluban, ott voltak Pásztón a gyermek­tánc fesztiválon. A nagycsoporttal együtt szere­peltek Benczúrfalván. Az elmúlt évben Szécsény város lengyelországi testvértelepülésére is elvit­ték a Palócfóld néptánckultúráját. Komoly meg­mérettetést jelentett számukra az Egerben meg­rendezett VIII. Szederinda nemzetközi néptáncfesztivál. Műsorukban rimóci táncok, gyermekjátékok és egy erdélyi tánc szerepelt. A zsűri elismerően nyilatkozott a csoportról. Ter­mészetesen meghallgattuk javaslataikat, amivel még jobbá tehetjük az együttes munkáját. A Kis­palócoknak jelenleg 30 perces kész műsoruk van. Az év során külön, vagy a felnőtt csoporttal közösen több alkalommal is a közönség elé lép­nek. Ezekben a napokban a felnőtt tánccsopor­tunkból sokan, az utónpótlás tagjai közül is jó né- hányan erdélyi kiránduláson vesznek részt - zár­ta szavait Paluch Norbert. Szenográdi Ferenc É 1 T ** v Képükön a Klspalocok Gyermektánc^gyüttes

Next

/
Oldalképek
Tartalom