Nógrád Megyei Hírlap, 2014. június (25. évfolyam, 126-149. szám)
2014-06-30 / 149. szám
Három falu határán állnak a keresztek Ezen az alkalmon is sok fohász elhangzott a simára gyalult, égre néző jelképek előtt: „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, hiszek Magyarország feltámadásában. Magyar, legyen hited, s tied a jövendő. ” A Karancs Kincse Egyesület énekekbe foglalt könyörgésekkel (Deák Béla tárogató zenéjével) emelte az ünnep fényét. A főesperes Wass Albert: Nagypénteki sirató című versét mondta el végül az ünneplőknek. Karancsot ábrázoló) ajándékkal köszönte meg a keresztállítók nagylelkűségét. Három falu határán, a Karancs magasán hármas esemény tette emlékezetessé ezt a napot: délben a Margit-kápolában a hagyományos, Péter-Pál-napi szentmisén vettek részt a zarándokok, ezután leleplezték le és áldották meg azt a gránit táblát, (készítője Hakkel Gyula), amelyre azok neveit vésték be, akik a Trianoni emlékmű megépítésében részt vettek. (MJ.) (Folytatás az 1. oldalról.) KaraH^j^/Karancslapujtö/Somosköújfa- lll. A három falu határainak találkozási pontján, a Margit kápolnához vezető út vonalán ismét áll a hármas kereszt, középső a feszület. Annak a helyén, amit Molnár Gábor ácsmester a világháborúban harcolt édesapja emlékére emelt a Karancs tetején. Még a téli időszakban, sőt ennél is előbb kezdődött az új, hargitai tölgyből faragott, simára gyalult, súlyos jelképek története, amely a szombati ünnepségen ért csúcspontjára. A környékről és az ország különféle településeiről is eljöttek a nagy eseményre, sokan igazi zarándoklatot vállalva, gyalog vágtak neki a meredek kaptatónak, és szintén sokakat terepjárókkal vittek a helyszínre. A cserjéktől, fáktól letakarított, magaslati tisztáson felvirágozott talapzattal készítették fel az áldásra a kereszteket. „Születésük” históriáját Rozgonyi József osztotta meg a jelenlévőkkel: az eredeti faragványok 1938-tól a hetvenes évekig állták az idő próbáját, aztán az idő győzött. „Űr támadt, a helyükön, amint űr támadt a mi lelkűnkben is, és elhatároztuk, hogy újakat állíttatunk.” Pályázati lehetőséget nem találtak az anyagiak előteremtésére, de ez sem tántorította el őket. Úgy gondolták, saját pénzen is megcsináltatják, Hiszen „nem kell mindig az ország tarsolyában kotorászni, mert ha csak kivesznek belőle, hamar kiürül,” A székelyföldi Zetelakán élő Szabó Gábor fafaragó mestert kérték fel a feladatra, aki örömmel vállalta és azonnal el is kezdte a munkát. Tavaszra kifaragta a tölgyeket, s következhetett az ide szállítás, az erdei út *3 kitakarítása, aztán a talapzat betonozása, a darabok össze- és a helyére állítása. Rozgonyi József (és fia), Hegedűs Ferenc, valamint Morgenstern Ferenc végezték el a munkálatokat. Rozgonyi József ünnepi gondolatai között megfogalmazta, hogy a hagyományokat, a múlt értékeit fontos a jövőnek átmenteni, s összefogással sokat el lehet érni. Ennek az eredménye az elhatározás valóra váltása, a közös öröm és ünneplés. Varga András főesperes, Szász Gyula Karancskeszi és Kovács József, Karancslapujtő plébánosa kért áldást a hármas keresztre, „s mindazokra, akik kijönnek ide, hogy imájuk meghallgatásra találjon.” A főesperes szavai szerint kereszthalálával Jézus valamennyiünket egyenlővé tett, s amikor a mindennapokban mi is felvesszük keresztünket, vele azonosulunk nagylelkűen. „Ő az Istennel való egyenlőséget nem tar„Egyik napon Tamás vagyunk, másik napon Júdás vagyunk, kakasszónál Péter vagyunk. Átokverte, szerencsétlen nagy- péntekes nemzet vagyunk. Golgotáról Golgotára hurcoljuk a keresztfákat, mindég kettőt, soh'se hármat. Egyet felállítunk jobbról, egyet felállítunk balról, s amiként a világ halad: egyszer jobbról, egyszer balról fölhúzzuk rá a latrokat. Kurucokat, labancokat, közülünk a legjobbakat, mindég csak a legjobbakat. Majd, ahogy az idő telik, mint ki dolgát jól végezte: Nagypéntektől Nagypéntekig térdelünk a kereszt alatt húsvéti csodára lesve, (részlet). Baksa Sándor, Csengődi Ottó szintén fából faragott (a hármas keresztet és a tóttá olyan dolognak, amelyhez föltétlenül ragaszkodnia kell, hanem kiüresítette magát, szolgai alakot öltött, és hasonló lett az emberekhez. Megalázta magát és engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig.”- Kovács József Pál apostolnak a filippiekhez írt leveléből olvasott fel a keresztek alatt. F Évfordulós testvér-települési ünnep • H. H. (Folytatás az 1. oldalról.) Varsán?. A programok az első napon (csütörtökön) olyan szakmai kirándulással kezdődtek, amelyek során a házigazdák és vendégeik különböző Nógrád megyei családi gazdaságokat kerestek fel, ahol bemutatták, hogy a Palócföldre annyira jellemző, sajátos ízvilágot milyen módon, milyen eljárásokkal, módszerekkel teremtik elő. Ennek mintegy folytatása volt másnap a „Régi-új megoldások a globális kihívásokra” című konferencia. Ezen megjelent és felszólalt Bállá Mihály, a térség ország- gyűlési képviselője is. A tanácskozás vezérgondolata az önellátó gazdálkodás újjáélesztési lehetőségeinek felmérése volt. A szakemberek mind egyetértettek abban, hogy a hagyományos háztáji gazdálkodás továbbra is elmaradhatatlan velejárója minden vidék életének, és ezek fejlesztése nem csupán az emberek mindennapi megélhetéséhez járul hozzá, hanem munkahelyeket teremt és a turizmust is fellendíti. A falu egykori „presszójában” pedig egy kiállítás nyílt, „Székelygyümölcs - Palócgyümölcs” címmel. Szombaton délelőtt a község központjától csak pár perces gyalogúira lévő „Kézműves Portára” invitálták a vendégeket. Pompás „koszorúkkal” a fejükön lengyel népviseletes Otmuchów-i asszonyok (a település a lengyel-cseh határ közelében található) kínálták saját készítésű portékáikat. A vajdasági Palicsból érkezett „testvérek” kis zenés produkcióval is szolgáltak, citerán szólaltatva meg a Rózsa Sán- dor-filmből ismert dallamokat („Esik eső, szép csendesen csepereg...”). Az erdélyi Homoródkarácsonyfalván élő, víg kedélyű, pajkos férfiú, Berci „mester” pedig gyönyörű fafaragás-költeményével lepte meg Pintérné Kanyó Judit varsányi polgármestert, és egy „vendégmarasztaló” furkósbotot forgatva növelte az amúgy is remek hangulatot. Kora délután a közösségi ház nagytermében a felvidéki, Fülek melletti Ragyolc községgel kötött öt évvel ezelőtti testvértelepülési megállapodást szentesítették a varsányiak, majd az épület udvarán lévő nagyszínpadon és környékén megkezdődött a falunapi mulatság. A palóc kincsek őrzői, kézművesek, egyedi tárgyak és étkek készítői a hűs sátrak alatt tájékoztatták az érdeklődőket a „készítményekről”, egy kemence tövében helybéli asszonyok dagasztottak buzgón, aztán megsült a finom a laska. A színpadon pedig különböző környékbeli néptáncegyüttesek szórakoztatták az érdeklődőket, de nem maradhatott el a „könnyebb műfajok” megszólalása sem. Aki akart lovagolhatott, a Kézműves Portán íjászkodhatott, este pedig tábortűz mellett zárult a nap. Az évfordulós testvér-települési ünnepet vasárnapi szentmise zárta. HIRDETÉS PROGRAMJAIM) “ i Salgótarján •t SALGÓTARJÁNI HVÁR 2014 Június 24-28. salgótarjAni nyári játékok bSHSitiBéPríiS&t,5$$*! Június 30.10.30 Nyitnikék óvodára felkészítő foglalkozás (József Attila Művelődési és Konferencia Központ, Kölyökzug)- ' ' ' • . Július 3.17.30 Stefan Izo fotóművész kiállítás megnyitója (József Attila Művelődési és Konferencia Központ, Fotógaléria) Hamarosan: Zenés Nyári Esték Július 5.19.00 Vivaldi: A négy évszak - Salgótarjáni Kamarazenekar (Förster Kálmán Elmékpark) Július 12.19.00 Örökzöld operett slágerek Nógrád Operett Társulat (Múzeum tér) APOUÓ MOZI Június 26-július 2.14.00 így neveld a sárkányodat 2 - 3D Szinkronizált amerikai animációs kalandűlm Június 26- július 2.16.00,19.00 Transformers: A kihalás kora 3D Szinkronizált amerikai-kínai sci-fi akció HYÁRI TÁBOROK Szünidei tábor a Gyermektáborban - 06 30/549-4239 Úszótábor a Strandon - 06 20/438-9757 www.Iskht.hu Nyitva minden nap: 10.00 - 19.00 9.00 - 10.00 reggeli úszás (csak úszójeggyel) A nyitásig a Városi Tanuszoda várja az úszni vágyókat! Jegypénztár: 32/430-991 09.00 09.05 09.35 10.30 11.00 13.00 13.30 19.00 19.05 19.30 19.35 20.00 20.30 20.55 21.00 MESÉL AZ OVI (Derer István - Félig nyúzott bakkecske] Hírfüzér Háttér ■ „Megölte őket a gyűlölet, őrizze emléküket a szeretet” - mártirmegemlé- kezés a zsidó temetőben Hírfüzér INFO TV Hírfíizér INFO TV MESÉL AZ OVI (Bocsi Dorottya - Kilenc pipe) Hírfíizér Ajánló Csendes percek (Adventista Egyház műsora) Tarjáni életképek Hírfüzér Ajánló INFO TV Antennával vételi lehetőség a Karancs-hegyi kilát** iramából az l IH 29-es csatornán. A programajánló a Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft. támogatásával készült. * I