Nógrád Megyei Hírlap, 2014. május (25. évfolyam, 101-125. szám)

2014-05-20 / 115. szám

MTI 2014. MÁJUS 20., KEDD Visszavonta a csapatokat Moszkva. Az orosz elnök hét­főn arra utasította SzergejSojgu védelmi minisztert, hogy vezé­nyelje vissza állandó körleteik­be az Ukrajnával szomszédos megyékben állomásozó - negyvenezer fősre becsült - orosz csapatokat. A Vlagyimir Putyin sajtószolgálata által ki­adott közlemény szerint a Rosztovi, Belgorodi és Brjanszki megyékben befeje­ződtek a „tervszerű tavaszi gya­korlatok”. Nem világos, ez azt jelenti-e, hogy csökkenni fog az ukrán határ közelében állomá­sozó orosz alakulatok létszá­ma. Putyin ugyanis május 7- én már bejelentette, hogy a csa­patokat visszavonták, de a NA­TO és az Egyesült Államok - közlésük szerint - ennek sem­mi jelét nem tapasztalták. Fohász a pitonhoz Katmandu. Miután állítólag egy óriáskígyó árulta el a nyer­tes lottószámokat egy kambo­dzsai férfinak, több száz falu­si imádkozik a szerencsehozó hüllőhöz. Kampong Csam tar­tomány egyik sportkomplexu­mában falusiak százai fohász­kodnak a huszonnégy tojáson fészkelő pitonhoz. - Ez egy va­rázskígyó - nyilatkozta a lottó- nyertes. A férfi most attól tart, hogy ellopják szerencse- és boldogsághozónak tartott kí­gyóját, ezért kérte a helyi rendőrséget, hogy vegye védő­őrizetbe az állatot. A kígyók nagy szerepet játszanak a kambodzsai mitológiában, gyakran mágikus erőt tulajdo­nítanak neki. A toleráns Norvégiáról ki­alakult képet kérdőjelezi meg egy Oslóban rende­zett szabadtéri kiállítás, amelyen 80 önkéntest „ál­lítanak ki” egy „emberi állatkert” formájában. Oslo. A kiállítás egy 1914-ben tartott elhíresült tárlatra reflektál, amelyet az 1814-es norvég alkot­mány centenáriumi ünnepségei­nek részeként rendeztek meg Os­lóban. A tárlaton afrikai törzsek tagjait „állították ki”, akik a látoga­tók szeme előtt hagyományos tevé­kenységeiket végezték lakókör­nyezetük imitált másában. A mos­tani kiállítást jegyző két művész, Mohamed Ali Fadlabi és Lars Cuznor emlékeztetni szeretné a norvégokat történelmük hasonló, rasszista eseményeire. Úgy vélik, a norvég társadalom csak elnyom­ta intoleranciáját - A norvégok elterjesztették azt az önképet, hogy egy faji megkülönböztetést meghaladó társadalomban élnek, és magu­kévá is tették az elképzelést, hogy egy jó, toleráns társadal­muk van. Mindez nagyszerű márkaépítés és önfenntartó fo­lyamat, de a kép téves - mondta a svéd-kanadai Lars Cuznor. A norvég kormány által finan­szírozott kiállítás néhány nappal azelőtt nyílt meg, hogy az ország alkotmányának 200 éves évfordu­lóját ünnepelte szombaton. Ezen a napon országszerte felvonuláso­kat rendeznek, a legtöbb ember hagyományos norvég ruhát visel és nemzeti zászlót lobogtat A szudáni születésű Moha­med Ali Fadlabi hangsúlyozta: a norvégok felsőbbrendűnek érez­ték magukat 1914-ben, és még mindig így éreznek a jóságra épülő önképükön keresztül. Az 1,4 millió korona - 52 millió forint - költségű kiállítást támo­gató kormányügynökség szerint a tárlat kérdéseket vet fel a rassziz­mussal és a kulturális dominanci­ával kapcsolatban, párbeszédet ge­nerálva az ország múltjáról és je­lenéről. A kiállítással kapcsolat­ban az interneten is heves vita ala­kult ki arról, hogy Norvégia valóban olyan rasszista ország-e, mint ahogy a két művész állítja. Nem kapnak segélyt Sátoraljaújhely. - A sátoralja­újhelyi önkormányzat tervei szerint öt évig nem kaphatna segélyt, aki abból a pénzből verme házat a zempléni város­ban, amelyet korábbi települé­sétől kap azért, hogy máshol telepedjen le - közölte Szamosvölgyi Péter polgármes­ter hétfőn. Bár nem említette meg a megyeszékhelyet, a vá­rosvezető szavaiból az derült ki, hogy tervezett rendeletük egy miskolci önkormányzati rendeletre válasz. A miskolci közgyűlés május 8-án többsé­gi szavazattal úgy határozott, hogy azok, akik elhagyják a város nyomortelepein tartós lakhatásra, gyermeknevelésre alkalmatlan önkormányzati la­kásukat, „lelépésként” kétmil­lió forintot kapnak. Hazamehettek a károsultak Tomanádaska. Visszaköltöz­hettek a lakók abba a 26 házba, amely a múlt heti viharban sé­rült meg a Borsod megyei Tomanádaskán - közölte hét­főn a megyei katasztrófavédel­mi igazgatóság szóvivője. Dojcsák Fkívid elmondta, a 26 ingatlan egy utcában található, közülük három épületnek a tűzfala rongálódott meg, a töb­bi háznál a tető borítását bontot­ta meg a szél. 36 felnőttet és 75 gyermeket helyeztek el ideigle­nesen a falu kultúrházában, óvodájában, valamint rokonok­nál. Csaknem 40 ács és segéd­munkás dolgozott a katasztró­favédelem irányítása mellett azon, hogy mindenki visszaköl­tözhessen otthonába. HIRDETÉS HOMLOKZATI HOSZIGETELES 1500 M2 SAJAT ÁLLVÁNYRENDSZER! műemléki Épületek felújítása MŰEMLÉKI ES FA NYÍLÁSZÁROK BÚTOROK GYARTASA Eves állapotfelmérés | Szentendre. Katonák futnak az éves fizikai állapotfelméré- | sükön Szentendrén, a Magyar Honvédség Altiszti Akadémi- í áján május 19-én. Vigyáznak az antilopokra Rendőri erők felügyelik a ritka tibeti antilopok vonulását Kína dél nyugati részén, hogy biztosítsák az állatok testi épségét. Sanghaj. A délnyugat-kínai Tibet Autonóm Ré­gióban hétfőtől kezdődően fegyverrel felszerelt erdészeti rendőröket vetnek be a vonulásukat megkezdő tibeti antilopok felügyeletére. A költö­ző állatok hatósági védelmére az orvvadászok miatt van szükség, az antilopok szőre ugyanis a világ legfinomabb gyapjának alapanyagaként szolgál, emellett bőréért és húsáért is vadásszák, a szarva pedig a tibeti hagyományos orvoslás fon­tos alapanyaga.. Az állatok telente alsóbb fekvésű legelőkön él­nek, itt kerül sor a párzásra is, majd a májusban mintegy 300 kilométerrel északabbra, magasab­ban fekvő helyekre vonulnak. Az antiloptehenek minden évben hosszú utat tesznek meg az újszü­löttek szempontjából kedvezőbb legelőkig. A vándorlás során több mint 100 ezer antilop hagyja el a Csientang természeti rezervátum térsé­gét a Servo-hegység és Tiensuj-folyó mellé vonulva. A négylábúakból valamikor több millió élt Tibet és az azzal határos Hszincsiang-Ujgur Autonóm Te­rület magas vidékein, az 1980-1990-es években fel­élénkülő orvvadászat következtében azonban szá­muk mára jelentősen lecsökkent. Az állatot 1979 óta súlyosan veszélyeztetett fajként tartják nyilván és a veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelmé­nek konvenciója alapján is védelmet élvez. Homokzsákok Boszniába Budapest Magyarország száz­ezer homokzsákot küldött hét­főn Bosznia-Hercegovinába, ahol Szerbiához hasonlóan kri­tikus az árvíz okozta helyzet. Emberi állatkert..

Next

/
Oldalképek
Tartalom