Nógrád Megyei Hírlap, 2014. május (25. évfolyam, 101-125. szám)

2014-05-17 / 113. szám

2014. MÁJUS 17., SZOMBAT fagtotvCtt XörflyeMtwfeSéifsi Fenntartható fejlődés Magyarországon Tisztelt Olvasók! E részben a fenntartható fejlő­dés magyarországi szervezeti rendszeréről - felépítéséről kap­hatnak tájékoztatást Mint, ahogy a múlt héten említettük, Magyaror­szágon két jelentősebb kormány­zati szervezet a Fenntartható Fej­lődés Bizottsága, valamint a Nem­zeti Fenntartható Fejlődés Tanácsa működik ezen ügy érdekében. A magyar Országgyűlés kör­nyezetvédelmi kérdésekkel fog­lalkozó bizottságot első alkalom­mal 1985-ben hozott létre, amely ezt követően valamennyi ország- gyűlési időszakban ismételten megalakításra került. Az elmúlt húsz évben a bizottság tevékeny­sége folyamatosan kiterjedt a kör­nyezet- és természetvédelem kér­déseire, de az eltelt időszakban a bizottság esetenként a település- fejlesztés, a területrendezés és te­rületfejlesztés, a vízgazdálkodás, építésügy, műemlékvédelem, inf­rastruktúra, idegenforgalom, a nukleáris biztonság és meteoroló­gia témáival is foglalkozott az egyes országgyűlési ciklusokban eltérő intenzitással. A Fenntartható Fejlődés Bizott­ságának feladat- és hatáskörébe tartozik a környezetvédelem, a ter­mészetvédelem, a vízgazdálkodás és a meteorológiai tevékenységek. Mindezeken túlmenően a bizott­ság feladatkörébe tartozónak tart­ja más minisztériumok feladatkö­rébe sorolt, de a környezetvéde­lemmel kapcsolatos témákat A bi­zottság folyamatosan figyelemmel kíséri az Állami Számvevőszék je­lentéseit, véleményeit és a feladat­körébe tartozókat rendszeresen megvitatja. A bizottság a képviselők, illet­ve a civil szervezetek által java­solt témákban rendszeresen tá­jékozódik, önálló napirend kere­tében ezeket megvitatja, helyszí­ni szemléket tart, nyílt napokat, illetve alkalmi kiállításokat, pre­zentációkat rendez. Évente több alkalommal a bizottság vidéken kihelyezett ülést tart, és ekkor a térséget érintő szakmai kérdé­seket tűz napirendre, meghall­gatja a helyi testületeket, infor­málja a helyi résztvevőket a bi­zottság és az országgyűlés mun­kájáról és a helyszínen tanulmá­nyoz időszerű kérdéseket. A bizottság széles körű kapcsolat- rendszert tart fent az állami és kormányzati szervekkel és nem­zetközi szervezetekkel. A 2007. november 12-én elfoga­dott 100/2007 országgyűlési ha­tározat alapján a Magyar Köztár­saság hosszú távú fenntartható fej­lődésével kapcsolatos tervezési és egyeztetési folyamat feladatainak ellátására létrehozta a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsát 2008 októberében. Az Országgyű­lés által, teljes egyetértéssel létre­hozott tanács a társadalom széles körét reprezentálja. A tanács elnö­ke a parlament mindenkori elnö­ke, társelnökeit a magyar kor­mány, a Magyar Tudományos Aka­démia, a parlament ellenzéki párt­jai, és a civil szervezetek adják. A tanács nem kisebb feladat­ra vállalkozott, minthogy előse­gítse Magyarországon a fenn­tartható fejlődés megvalósítá­sát. A feladat az, hogy a fenn­tartható fejlődés elvei alapján az emberek megélhetését, a ter­mészeti erőforrások szűkössé­gét és a gazdasági érdekeket összhangba hozzuk. Céljaik elérése érdekében ki kell mondani, hogy paradigmavál­tásra van szükség. Ez csak globá­lisan lehet, de a cselekvést lokáli­san, az egyes országokban kell el­kezdeni. Ennek egyik alapvető té­tele az, hogy nem élhetjük fel a jö­vőnket. Sokan hallottak már az „ökológiai lábnyom” fogalmáról. Nagyon leegyszerűsítve ez az a földterület, amely egy adott népes­ség életviteléhez szükséges. A 80- as évek elején átléptük a Föld öko­lógiai eltartó képességét, túlhasz­náltuk erőforrásait. Felmérések szerint az emberiség ellátásához már most 1,4 bolygóra lenne szük­ség. Ez azt jelenti, hogy súlyos ve­szélyben van a jövő nemzedékek élete. Ha üyen tempóban folytat­juk a környezet kizsákmányolá­sát, 2030-ra a kutatók valóban apokaliptikus víziót vetítenek elénk, már kétbolygónyi lesz az ökológiai lábnyomunk, ha ez egy­általán lehetséges. A tanács a távlatos gondolko­dás mellett elő kívánja segíteni, . hogy a fenntartható fejlődés el­vei beépüljenek a kormányzat, a gazdaság, és az állampolgárok mindennapi tevékenységébe. Ennek alapjául közöljük Ma­gyarország Alaptörvényének ide vonatkozó részét: „Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nem­zetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk. Felelősséget vise­lünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrása­ink gondos használatával védel­mezzük az utánunk jövő‘nemze­dékek életfeltételeit. A természeti erőforrások, külö­nösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény-, és ál­latfajok, valamint a kulturális ér­tékek a nemzet közös örökségét kő pezik, amelynek védelme, fenntar­tása és a jövő nemzedékek számá­ra való megőrzése az állam és min­denkinek kötelessége." Dr. tech. Kecskeméti Sándor Észak-magyarországi Regionális Környezetvédelmi Központ, alapító - elnök A fiatalok szá­mára nem természetes, hogy ha­tárainkon túl magyarul beszél­nek és több száz kilométeres uta­zás után magyar iskolásokkal ta­lálkozhatunk. A gimesi magyar iskolában nagy szeretettel fogad­tak bennünket, hamar megtalál­tuk a közös hangot és élveztük a közös programokat: az iskola és a település bemutatását, a játékos vetélkedőt és a focimeccset. A magyar iskolában tett látoga­táson túl, saját szemünkkel lát­hattunk olyan várakat, templo­mokat, emlékhelyeket, amelyek­ről történelem, földrajz, magyar órákon sokat hallottunk, de a tri­anoni békeszerződés miatt ma már nem tartoznak Magyaror­szághoz. Csak néhány helyszín ízelítőül: Deáki, ahol a Pray-kóde- xet használták, amelyben a Halot­Salgótarján. A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Keres­kedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola az idei tanév zárásaként női és férfi szépségversenyt rendez a salgó­Ezekben a hetekben az esti és éjszakai órákban, patakok mellet­ti füzesek környékén, de máshol is érdemes figyelni a világ egyik legszebb hangú madara, a füle­müle dalára. Ünnep ez a madará­szoknak, akik az esti csendben különösen erőteljes éneklés meg­hallgatását és más, nem minden­napi, madárközelségben tartandó programra, a Fülemülék éjszaká­jára hívják a természetkedvelő­ket. Nógrád megyében a követke­ző helyszíneken lesz erre mód: ti beszéd is olvasható, Dévény, a történelmi Magyarország nyuga­ti kapuja bevehetetlen várával, Nagyszombat, a Felvidék Rómá­ja, Pozsony, Trencsén, Pöstyén, Beckó vára, Bős. tarjáni és a térségi középiskolák tanulói között június 13-án, pén­teken 17 órától a Stécé Kávéház­ban. A résztvevő fiataloknak meg kell magukat mutatniuk a zsűri­nek és a közönségnek hétközna­Salgótarjánban május 22-én, csü­törtökön 19 órakor a Beszterce-la- kótelepi volt strandbejáratnál ta­lálkoznak a résztvevők, majd Papp Ferenc madártani szakem­ber vezetésével indulnak a ma­dármegfigyelő gyalogtúrára. Dejtáron május 23-án, pénteken a Nagy Hárs előtt 17 órára várják az érdeklődőket, akik madárgyűrű- zést kísérhetnek egyebek mellett figyelemmel, de akadályverseny­Ez a három nap 2014 áprilisá­ban felejthetetlen élményeket nyúj­tott. Köszönjük a Határtalanul pá­lyázatnak, hogy támogatásával ezt lehetővé tette számunkra. Bakosné Sánta Mária, osztályfőnök pi ruhában, bikiniben és estélyi­ben is. A felvonulásokon kívül lesz még táncos bemutató, divat- bemutató, valamint énekes elő­adás. A rendezvényre minden ér­deklődőt sok szeretettel várnak! re is vállalkozhatnak. Szügyben ugyanerre a napra időzítik a fülÁ mülék meghallgatását és más „madaras” érdekességek felfede­zését Találkozó: 19 órakor az abc- nél, innen a Dudáskára indulnak a résztvevők. További információ: Nagy Mag­dolna (Dejtár), Papp Ferenc (Salgó­tarján), Frenyó Gábor (Dejtár). A szakembereket a (nograd@mme. hu) címen érhetik el. Középiskolai szépségverseny Tizenöt tonnányit gyűjtöttek Rétság. Négy, egyenként tíz köbméteres konténert töltöttek tele a helyi általános iskolások a nemrégiben megtartott papír- gyűjtésük során. Tizenöt tonná­nyit tett ki a tekintélyes „gyűjte­mény”, s ezzel megelőzték a ko­rábbi években elért eredménye­iket, akciójukra ugyanis rend­szeresen sort kerítenek a tavaszi időszakban. Az osztá­lyok közül a legtöbb papírhulla­dékot - négy tonnát - a negye­dik osztályosok szedték össze. Lakossági fórum Salgótarján. Május 25-én, va­sárnap Európai Parlamenti vá­lasztások lesznek. Ehhez kap­csolódóan az Együtt 2014 - PM lakossági fórumot tart május 21-én, szerdán 14 és 15.30 óra között a Fő téren (a posta előtt). Az eseményen a lakosok meg­ismerkedhetnek a párt kiáltvá­nyaival, illetve feltehetik kér­déseiket, elmondhatják észre­vételeiket Szigetvári Viktornak, az Együtt 2014 - PM társelnök­ének és Krasztev Péter EP kép­viselőjelöltnek. A programra sok szeretettel várnak minden érdeklődőt! Az Alsótoldon élő Antal And­rás, Ferenczy Noémi-díjas és Gádor-díjas keramikusművész eddigi élete során több településhez is kötődött, de igazán Szécsény az, amely nagy hatással volt rá. Itt csodálkozott rá a világra, itt élte gyer­mekéveit, az itt szerzett élmények egy életre beivódtak sejtjeibe, meghatározták életének további útját. A gyermekkori ha­tások tetten érhetők a művészetében. A művészet iránti hajlama, ez irányú készsége és annak szeretete már gyer­mekkorában megmutatkozott nála. Nem volt semmi céltudatosság abban, hogy raj­zolt és rajzolt. Mindazt, amit tett, belső in­díttatásból, saját maga örömére tette. Amikor Szécsényben befejezte az általá­nos iskolai tanulmányait, Budapesten fel­vételizett a képzőművészeti középiskolá­ba. Megmutatta azt a munkáját, amit 12 évesen rajzolt a Forgách-kastélyról, a fel­vételi bizottságnak nem kellett több. Ma is a gyermekkori élményei vezetik a pa­píron a ceruzáját, amikor az agyagot gyö­möszöli, formálja, akkor is ott él benne a gyermekkori élmény, amely munkája so­rán átminősül művészi alkotássá. Művé­szeti életében gyakori a szakrális téma. Ezek is gyermekéveiből táplálkoznak. Középiskolás volt, amikor 1968-ban alko­tó munkájáért megkapta élete első pénz­összegét. Pályázaton, Ady Endre verséhez Antal András, - Ferenczy Noémi-díjas és Gádor-díjas keramikusművész készített illusztrációt, amellyel első díjas lett, a jutalma 400 forint volt, ami abban az időben egy szűk félhavi fizetéssel ért fel. Sikeresen felvételizett a Magyar Iparmű­vészeti Főiskolára, amelyet közben egyete­mi rangra emeltek. Végzettsége szilikátipa­ri formatervező iparművész, szakterülete kerámia formatervező. Diplomája kézhezvételét követően a romhányi kerámia gyárban dolgozott tíz évig. Az alkotó csapat tagjaként kerámia lapok tervezésével, díszítésével foglalkoz­Antal András érettségi tétel volt tak. Az alkotó csapat, amelynek ő volt a legfiatalabb tagja, megkapta a SZOT-díjat. A díjkiosztáson ott ült Gábor István, a ma­gyar modern kerámia művészet megala- kítója mellett, aki szintén SZOT-díjban ré­szesült. Több év elteltével, 2000-ben meg­kapta a Magyar Kerámia Társaság által alapított Gádor István-díjat. Tíz év után otthagyta a romhányi gyá­rat, Alsótoldon telepedett le.- Valójában az alkotótáborok azok, ahol kiélem alkotói ambícióimat. Ezen a téren szerencsés embernek mondhatom ma­gam. A hetvenes, nyolcvanas években, magyar alkotóknak nem volt könnyű ki­jutni külföldi művésztelepekre. Kecske­méten létrehozták a nemzetközi képző- művészeti kerámia művésztelepet, ahová Ausztráliától Japánig, a világ minden ré­széről érkeztek rangos keramikusok. Ér­dekesség képen jegyzem meg, hogy az amerikai egyetemről a keramikusok az utolsó évfolyamot Kecskeméten fejezték be. A világ egyik legismertebb, legked­veltebb művésztelepe. Tíz évig dolgozhat­tam ott - mondta Antal András. 2010-2011-ben a losonci nemzetközi ke­rámia művésztelepen töltött hosszabb időt, ahol ismét visszajöttek gyermekko­ri emlékei. így készült el a Ipolymenti gondolatok című nagysorozata. Az alko­tások többek között mesélnek a vidék rég­múltjáról, kultúrájáról, megörökítik a csodálatosan szép tájakat, azt ahogyan ő egykoron látta. Antal András munkáiban ötvözi a kerá­miát és a rajzolást. Készít kisplasztikákat, reliefek-et. A domborművek, amelyeket mázzal fed be, kicsit mozdulnak el a térben. Munkája során a legkülönbözőbb techni­kákat használja. Alkotásait, kiállításait számos helyen be­mutatták. A közgyűjtemények azok, ahol az alkotások egész biztos, hogy túlélik az al­kotójukat. Nagyon sok munkája van ilyen helyen. Sokszor nem is tud az ott lévő mun­káinak a sorsáról, azok élik a maguk életét. Az egyik alkotása a közelmúltban került ha­za, egy barcelonai kiállításról. A keramikusok biennáléját Keszthe­lyen rendezik meg. Két alkalommal is megkapta a kiállítás fődíját. A Művész Alap jogutódjának, a Magyar Alkotó Művészek Országos Egyesületének, a Nógrád megyei alkotók választmányá­nak a tagja. Amikor megkérdeztem, mire a leg­büszkébb, két dolgot emelt ki, a hat uno­káját, és azt, hogy Szegeden - ahol ki­állítása volt a Bartók Béla művelődési házban - a művészeti iskolában a kerá­mia szakon ő volt az egyik szakmai érettségi tétel. Szenográdi Ferenc lm 111 AlÉp JÉ|& áfáik Él áMk WS ^ ggi m mM M MM äJ® M MM «MWa • ■ TP 11 fgl** Tb m *1 m m ^ M M ÜK ni ílr^ **^11 IihI m W m m m wW. M '"* r-k^ ^ur .^vC ff Mfítk Mt t • < ÖE? §« í H I» wS MM §■&> |g g# j B ÍR v <1 I l|LJ||| il^lii^s-f |§| >#él WLJM sí B,. Ili f#-» $$$ |® Jl| pl b| 111 jfp IfiJIlf ® fi l|sjs| SsJw Pl WlW^ qB; -9 Fülemülék éjszaüaja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom