Nógrád MEgyei Hírlap, 2013. december (24. évfolyam, 277-299. szám)

2013-12-19 / 292. szám

4 NOGRADMmnP 2013. DECEMBER 19., CSÜTÖRTÖK A változó Ipoly-völgy Közel fél évszázada fotózza az Ipoly- mente vadregényes tájait Nagy Imre. A balassagyarmati Balassi Bálint Gimná­zium nyugalmazott tanárának második kötete nemrégiben jelent meg „Változó Ipoly-völgy” címmel. A szerzővel a Helytörténeti Gyűjteményben rendezett könyvbemutatón Medvácz Lajos polgár- mester beszélgetett. A folyó környéke minden évben megújul Hegedűs Henrik Balassagyarmat. Nagy Imre 1959 óta tanított a Balassi Bálint Gimnázium. A biológia-kémia sza­kos tanár először a diákokkal tett kirándulások alkalmával figyelt fel az Ipoly vidékének rendha­gyó szépségeire. Nemsokára azonban már a fény­képezőgép is kikerült a tokjából, és buzgón fotóz­ta az évszakról-évszakraezerszínűen változó tá­jat, a gyönyörű vadvirágokat - az első kötet 1994- ben készült el, a második most jelent meg. Mint mondja, igazán jó képet készíteni, igazán tökéle­tesen elkapni a pillanatot csakis úgy lehet, ha ma­gányosan keresi a szépet az ember. Amikor egye­dül érkezik a rétre, nesztelenül közelíthet, hasra fekszik, és úgy fókuszál a sárga nősziromra, vagy éppen figyeli, miként fordítja a Nap felé „arcát” a tavirózsa. Nagy Imrének három kedvenc helye van Balas­sagyarmat környékén. Az egyik a dejtári rét, amely leginkább emlékezteti a Tisza-mentén töl­tött gyermekkorra. Hiszen itt a lápi növényzettől szépségei a mocsár-állatvilágán keresztül a pusztára jellem­ző virágokig hazánk szinte minden vidékére jel­lemező természeti szépség előfordul. A morotva- tavak díszei, a tavaszt köszöntő virágok, a nyár ele­jének sárguló mezeje, a folyó csendes sodrása. A másik az Ipolyszögi Égerláp. Amelynek védet­té nyilvánításának történetéből is kaphatott kis ízelítőt a hallgatóság. Miként küzdöttek a termé­szetvédők a politikával, amikor termőfölddé akar­ták tenni a lápot. Aztán csak ki kellett várni, hogy a gyarmati TSZ csődbe menjen, és a jogutód őrhal­miaknak már nem kellett az égeres - így hárult el minden akadály a védetté nyilvánítás előtt. A har­madik pedig a Dézsa-patak völgye a Csesztve fe­lett magasodó Anna-hegy lábánál. Itt a hűvös idő­járást kedvelő növények mellett a lápi fajok egy­aránt előfordulnak. Amit a tanár úr viszont végképp sajnál, az ép­pen új könyvének a címében is rejtezik: a változás. Amely ma már sokkal inkább negatív, mint szép. Amikor az egykor virágzó rét helyén áthatolhatat­lan bozót fogadja az embert, amikor egy-egy szép fát értelmetlenül vágnak ki a könyörtelen gazdák, amikor a gaz mindent benő, és eltűnnek az egye­di virágok. „Talán békén kellene hagyni az ártere­ket” - hangzott mintegy végkicsengésként, mert a természet magától újjáéled. A dejtári rét egy gyöngyszeme: a fekete kökörcsin Életminőség az EU-ban felnőtt szemszögből Az európaiak életminőségé­ben bekövetkező változások nyo­mon követése és a polgárok jólét­ének fokozását célzó politikák kidolgozása egyre nagyobb je­lentőséggel bír az uniós vitában. Egyre szélesebb körben elismert tény, hogy noha az olyan gazda­sági mutatók, mint a bruttó ha­zai termék (GDP) fontosak egy ország jóléti szintjének értéke­lésekor, önmagukban nem elég­ségesek. Egyre elterjedtebb az az érvelés, hogy a közpolitikát abból a szempontból kell érté­kelni, hogy hogyan segíti elő közvetlenül a polgárok jólétét, fi­gyelembe véve a társadalmi és környezeti, valamint a gazdasá­gi körülményeket. Munkahelyteremtés Az objektív élet- és munkakö­rülményekről szóló információ­kon túl a döntéshozóknak azzal is tisztában kell lenniük, hogy a pol­gárok hogyan értékelik saját éle­tük, illetve annak a társadalom­nak a minőségét, amelyben élnek. Annak érdekében, hogy az Eu­rópai Unió helyt tudjon állni a feltörekvő új gazdaságokkal foly­tatott versenyben, meg kell te­remtenie azokat a munkahelye­ket, amelyekre minden dinami­kus, tudásalapú társadalomnak szüksége van. Ehhez be kell ru­háznia az oktatásba, a 'túr»» mányba és a foglalkoztatáspoli­tikába. Az EU csak így lesz ké­pes arra, hogy lépést tartson a változásokkal és felülkerekedjen a gazdasági válságon. Az egyes uniós tagállamok el­térőjellemzőkkel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy például a bruttó hazai termék (GDP) és a demográfiai változások orszá­gonként igen különbözők lehet­nek. Emellett az egyes államok saját maguk határozzák meg bi­C--------------------------------------A ©europe «1 direct II Nögrád v ___________________) zo nyos kulcsfontosságú szakpo­litikai területeik (például okta­tás) irányvonalát. Az életminőséget össze lehet hasonlítani egy közös átszámí­tási alapként alkalmazott pénz­nem, az ún. vásárlóerő-paritás (PPS) segítségével, amely egy sor áru és szolgáltatás árát méri az egyes országokban rendelke­zésre álló jövedelemhez viszo­nyítva. A vásárlóerő-paritáson mért, egy főre eső GDP összeha­sonlítása -áttekintést-nyújt az Unión belüli életszínvonal-kü­lönbségekről. Az EU az életszínvonal javítá­sára törekszik. Ennek megfelelő­en védi a környezetet, ösztönzi a munkahelyteremtést, csökkenti a regionális különbségeket, illet­ve a határokon átnyúló infrast­ruktúrák fejlesztésével össze­kapcsolja az eddig elszigetelt tér­ségeket. Foglalkoztatás A foglalkoztatást a megújított lisszaboni stratégia abszolút pri­oritássá emelte. Ezt tükrözi a kö­zösségi pénzügyi eszközöknek (a közösségi foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási prog­ramnak, az Európai Szociális Alapnak és az Európai Regioná­lis Fejlesztési Alapnak) a 2007-2013. időszakra szóló programozása is. A bizottság ugyanakkor támogatja a munka- nélküliség és a be nem jelentett foglalkoztatás elleni küzdelmet is: ennek érdekében korszerűsí­ti az állami munkaügyi szolgál­tatásokat és ösztönzi a rugal­masságot a munkáltatók és a munkavállalók körében. Külön­féle szakpolitikai megközelítése­ket javasol a különböző kulcs- fontosságú gazdasági ágazatok és szektorok (például a szolgál­tatások) esetében, illetve az olyan foglalkoztatotti kategóri­áknál, amelyeket jobban integ­rálni kellene a munkaerőpiacba (ilyenek például a nők és az idő­sek). A bizottság engedélyezi a fágSUamoIcnak, hogy a foglal­koztatás ösztönzésére állami tá­mogatást és kedvezményeket kí­náljanak. Pótkocsi égett Nagyoroszí/Mort. Kigyulladt egy tehergépjármű pótkocsija a napokban a 2-es számú fő­úton, a két település közötti szakaszon. A helyszínre a rét­sági katasztrófavédelmi őrs és a balassagyarmati hivatásos tűzoltó-parancsnokság egysé­gei vonultak, akik vízsugár segítségével oltották el a lán­gokat. A járműről a gumik, a felépítmény és a ponyva égett le körülbelül öt négyzetméter­nyi felületen, a rakomány nem sérült. A tűz oltása köz­ben teljes pályás útzár volt ér­vényben, az utómunkálatok idején a rendőrség félpályán megindította a forgalmat. A tűzeset kapcsán személyi sé­rülés nem történt. Édesapját bántalmazta Palotás. Súlyos testi sértés bűntett elkövetésének meg­alapozott gyanúja miatt foly­tatott büntetőeljárást egy 23 éves férfival szemben a Pász­tói Rendőrkapitányság bűn­ügyi osztálya. A gyanúsított - hangos szóváltást követően - egy lapátnyélre erősített vas­darabbal ütötte fejen az édes­apját még ez év augusztus 20- án, palotást otthonukban. A fi­atalembert elfogták, előállítot­ták és kihallgatták a rend­őrök. A nyomozók az eljárást a napokban befejezték, a ke­letkezett iratokat vádemelési javaslattal küldték meg a Pásztói Járási Ügyészségnek - közölte Dankóné Nagy Éva rendőrségi szóvivő. Jubilál a kamara 15 éves a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SZVMSZK) A vagyonvédelmi kamara az elmúlt 15 év tekintetében az aláb­bi tényeket tekinti legfontosabb eredményeinek:- A vagyonvédelmi kamara létrejötte jogilag szabályozott ke­retet biztosít a magánbiztonsági iparágnak: E keret lehetővé te­szi, hogy a szakma képviselői köztestületbe tömörülve részt ve­hessenek a jogalkotási folyamatban és az egész iparág szakmai érdekeit érvényesíthessék.- Nemzetközi kapcsolatai révén beágyazzák a magyar magán­biztonsági szektort az Európai Unió vérkeringésébe.- Az oktatás, képzés, panaszvizsgálat és a minősítés eszköze­ivel hozzájárul a vagyonvédelmi iparág kifehérítéséhez és ezzel közvetlenül is hozzájárul a vagyonvédelemben dolgozók élet- színvonalának és munkakörülményeinek javításához és lehető­vé teszi, hogy egy biztonságosabb, élhetőbb országban éljünk. HIRDETÉS A kamarát az 1998. évi IV. tör­vény hozta létre. E jogszabályt 2005-ben a jelenleg is hatályos 2005. évi CXXXIII. Törvény vál­totta fel. Az új norma részletes szabályokat tartalmaz a vagyon­védelmi területre és a kamarára vonatkozólag. A vagyonvédelmi kamara legfontosabb feladata a személy- és vagyonvédelem, va­lamint a magánnyomozás terüle­tén tevékenykedő természetes személyek és vállalkozások szakmai érdekképviselete. A kamara, mint köztestület részt vesz a szakmailag rele­váns jogszabályok megalkotásá­ban, a rendészetért felelős mi­niszterrel kötött megállapodás alapján kidolgozza és gondozza a szakmai és vizsgakövetelmény rendszert, a szakmai minősítő rendszert, közreműködik a szakképzésben és a vizsgázta­tásban, valamint javaslatot tesz az állam által elismert szakké­pesítésre, a szakmai vizsgasza­bályzatra, továbbá a szakmai vizsga szervezését engedélyező és a vizsgaszervezési tevékeny­ségek ellenőrzése során szakér­tőként kirendelhető személyek­re. A kamara szakmai protokol­lokat készít és szabványok ki­adását kezdeményezi. Szakirá­nyú tevékenységéhez kapcsolódóan konferenciákat, kiállításokat, vásárokat és más rendezvényeket szervez, önkor­mányzati szabályzatának meg­felelően minősíti és felügyeli tagjai vásári, kiállítási megjele­nését, tevékenységét. A kamara szakértői rendszert működtet. Megyei szervezetek, bizottságok- A kamara egy országos és 20 megyei, területi szervezetből Sándor József, a kamara Nógrád megyei szervezetének elnöke áll, mindegyik élén választott küldöttgyűléssel, elnökséggel. Minden területi szervezetnél eti­kai bizottság, valamint pénz­ügyi ellenőrző bizottság, az or­szágos szervezetnél etikai bi­zottság valamint felügyelő bi­zottság működik. A kamarában 2012. január 1-től megszűnt a természetes személyek kötelező kamarai tagsága és a vállalkozá­sok kötelező nyilvántartotti stá­tusza. A jogszabályi kötelezett­ségnek megfelelően 2012. év elején tisztújító választásokat tartottunk a kamarában, amely­nek során kialakult a mostani szervezeti rendszer. Lényegesen kisebb küldöttgyűlések, elnök­ségek alakultak. Az országos el­nökség létszáma a régebbi 29 főről 7 főre csökkent ezzel is ja­vítva az operatív irányítást - tu­datta a részleteket Sándor Jó­zsef, a kamara Nógrád megyei szervezetének elnöke.- Jelenleg a kamara körülbelül 15.000 tagot és 700 vállalkozást tart nyilván. 2013. január 1-től a kamara feladatként megkapta a személy- és vagyonőrök kötelező képzését, vizsgáztatását, amely­nek a személy- és vagyonőrök 2014. május 31-ig kötelesek ele­get tenni, amennyiben a magán­biztonsági piacon kívánnak to­vábbra is tevékenykedni. A köte­lező vizsga öt évenként megújí­tandó. Jelentős változás, hogy a kamara az oktatással egy időben megkapta a személy- és vagyon­védelem területén tevékenykedő személyekkel szemben benyúj­tott panaszok kivizsgálásának a feladatát. A magánbiztonsági piacon te­vékenykedő személyek és vál­lalkozások felett - az ellátandó feladatok bizalmi jellegére való tekintettel - a rendőrség szigo­rú kontrollt gyakorol. Sajnála­tos módon a személy- és va­gyonvédelem területén még mindig jellemző a fekete illetve szürke foglalkoztatás, amely el­len a kamara is harcot folytat. Ennek a harcnak az egyik ele­me a kamara által minden év­ben elkészített és a Közbeszer­zési Hatóság honlapján közzé­tett számítási segédlet.- Elmondhatjuk, hogy sok esztendő kitartó munkája által sikerült elérni, hogy egyre töb­ben használják hivatkozási alapként ezt a segédletet. Ka­maránk komoly sikerként érté­keli, hogy az elmúlt években a magánbiztonsági piacjelentős mértékben „fehéredett”. Mint megtudtuk, a kamara ki­terjedt nemzetközi kapcsolatok­kal rendelkezik. Alapító tagjai az ESBOC-nak, amelyet a cseh, len­gyel, magyar, szlovák vagyonvé­delmi szervezetek hoztak létre. Az ESBOC-hoz azóta csatlakozott az ukrán vagyonvédelmi érdek- képviseleti szövetség. A kamara tagja továbbá a Nem­zetközi Detektív Szövetségnek (IKD). 2010-ben hazánk adott ott­hont a szervezet nemzetközi kon­ferenciájának Pécsett. Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Nógrád Megyei Szerv ezete 3100. Salgótarján, Kassai sor 4. Telefon: 06-(32)-423-203. FAX: 06-(32)-423-203. 4 V 4 J J

Next

/
Oldalképek
Tartalom