Nógrád Megyei Hírlap, 2013. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)

2013-09-11 / 210. szám

i N RADIWPttVÍ 2013. SZEPTEMBER 1 Az olvasás éjszakája Szeptember 13- án rendezik meg az Olvasás éjszakáját a Krúdy Gyula Könyvtárban. A programok délután kezdődnek a gyer­mek bütyköldével, ezt köve­tően esti mesét mond dr. Ludvai Dezső városi rendőr- kapitány, majd bemutatják Majsányi Lászlóné „A jószándék kavicsai” című könyvét. Az estét pedig a vállalkozóbb kedvű párok a könyvtári randevúval zár­hatják. „Amazonok" harca a belvárosban Verekedésről érkezett bejelentés pár nap­ja, az esti órákban a városi rendőrkapitányságra. Egy 23 esztendős litkei nő és egy 17 éves bárnai lány Salgó­tarján belvárosában, az ut­cán hangosan trágár kifeje­zéssel illette, majd kölcsö­nösen bántalmazta egy­mást. Ennek következtében mindketten megsérültek. A rendőrök előállították őket és garázdaság vétség meg­alapozott gyanúja miatt in­dítottak büntetőeljárást ve­lük szemben. Csaltak az üres üveggel Vs . Egy országos­áruházlánc salgótarjáni üz­letének fctetórisági őre tett bejelentést a napokban ar­ról, hogy a boltban két „vá­sárló" megpróbálta átverni az üvegvisszaváltó gépet. A berendezést hamis vonal­kóddal tévesztették annak érdekében, hogy az a tény­legesnél nagyobb értékű üveg visszafizetését blok­kolja részükre. A rendőrök elfogták a 48 esztendős mátranováki férfit és a 46 éves legéndi nőt. Előállításukat követően csalás , vétség megalapozott gyanúja miatt indult ellenük büntetőeljárás - tájékoztatta lapunkat Dankóné Nagy Éva rendőrségi szóvivő. salgotarjam Kalvaria <ij A Kálvária Magyar feltámadás barlangja. A Nagy-Magyarország barlang azt a pillanatot örökítette meg, amikor Szent István király Máriának ajánlotta az országot (Folytatás az 1. oldalról) A Kálvária építéstörténetéhez nagy segít­ségünkre szolgálna a főplébánia História Domusa, ami azonban ismeretlen helyen van, pedig felbecsülhetetlen értékű hely­történeti anyagról van szó. így néhány ho­mályos dolog van az építés történetében, ezért az alkalmankénti bizonytalanság. A helyi plébános, Herczeg József 1928- ban meghalt, helyét Traum Péter vette át, aki határozott volt az addigi egy plébánia megtartásában, és később is csak úgy haj­lott volna a templomépítésre, ha egy plébá­nia marad a városban. A templom- és plé­bániaalapítás legfőbb vezéralakja Horváth László városi tanácsnok és Szüvássy Xavér Ferenc acélgyári mérnök, valamint Lapsánszky János városi tisztviselő, aki ké­sőbb A Munka című hetilap szerkesztősé­gét is vezette. Ebbe a félig-meddig kettévált városba érkezett Upponyi József hittanár- káplán, a ferencesek szavaival élve „a láng- lelkű apostol”, akinek „salgótarjáni műkö­dése fordulópontot jelentett Salgótarján hit­életében”. Bár csak öt évig, 1925 és 1929 kö­zött volt itt, személyének nagyságát emeli, hogy Salgótarjánból távozva Putnokon hely- nökségi titkár lett. Ő mozgatta meg a leüle­pedett salgótarjáni hitéletet, ő lett a kálvá­riaépítés egyik mozgatórugója is. Az esemé­nyek 1928-ban felgyorsultak, a földtulajdon jogait rendezték, Bóna Kovács Károly helyi építész elkészítette a 14 stációból álló kálvá­riatervet. Nevét már csak azért is ki kell emelnünk, mert keze nyomát nemcsak tár­sadalmi vonatkozású emlékművek (loson­ci gyalogezred emlékműve, Báthori-szobor), de templomaink belső freskói, faragásai, dí­szítései is őrzik. Munkássága előtt - a he­lyi, zagyvarónai Bátki Józsefhez hasonlóan - még ennyi év távlatából is fejet kell hajta­nunk. lé28 tavaszán elkezdődött az építke­zés, amit városi munkások, önkéntesek, le­venték, cserkészek és a kerékpáros zászló­alj csapatai végeztek. Messze volt még az, hogy elkészüljön az emlékhely. A két tábor közeledését és a Kálvária építését némileg segítette az 1930-as Szent Imre emlékév, ennek során a he­gyet a leendő Kálvária területét Szent Im- re-hegynek nevezték el. A kőművesmun­kák befejezése után, október 1-jén a 14. (utolsó) stációba emlékiratot helyeztek el az építők. Részlet az okmányból: „A Mindenható Úristen dicsőségére és a trianoni magyar kálvária emlékére Tóth Gyula volt nagyközségi bíró kezdeménye­zésére és állandó lelkes közreműködésé­vel, Obrincsák Ernő építész és építőmester tervei és műszaki vezetése mellett, Fekete József közreműködésével épültek ezen stá­ciók az országszerte nagy ünnepségek kö­zött megtartott Szent Imre jubileum alkal­mával, az Úrnak 1930. évében. A területet a patrónus Luby család adományozta. A kápolnácskák építési költségeit az egyes testületek és családok fedezték, a lábazat­hoz szükséges köveket és a fuvarokat dr. Róth Flóris magyar királyi bányaügyi főta­nácsos adományozta. A földmunkákat leg­nagyobb részben Salgótarján városa által adott munkások és önként jelentkezők, élükön dr. Pitta Lipót rendőrfőtanácsossal végezték. Ebben az időben Szentegyhá­zunk élén, Szent Péter trónusán XI. Pius pápa Őszentsége, Magyarország herceg- prímási székében dr. Serédy Jusztinján, a Csonka-Rozsnyói Egyházmegye püspöki helynöke Pájer János putnoki plébános, míg Csonka-Magyarország kormányzója nagybányai vitéz Horthy Miklós Őfőméltó- sága, miniszterelnöke Bethlen István gróf, Nógrád és Hont egyelőre egyesített várme­gyék főispánja Pályi Pál, alispánja dr. Ba­ross József, Salgótarján megyei város pol­gármestere dr. Förster Kálmán voltak. A Kálvária építőbizottság névsora: Traum Pé­ter esperes-plébános, elnök, dr. Horváth László városi tanácsnok, ügyvezető igazga­tó, dr. Pitta Lipót rendőrfőtanácsos, Tóth Gyula volt nagyközségi bíró, Obrincsák Er­nő építész és építőmester, Galgó József pos­tafőtanácsos, dr. Holies Endre bányakapi­tány, Dankó Antal bányaigazgató, Bóna Ko­vács Károly festő- és szobrászművész.” 1931-ben a Tóth Béla tervei alapján, Bulyovszky Lajos kőműves mester munká­ját dicsérő Magyar feltámadás barlang is megépült, amely az országfelajánlás pilla­natát örökítette meg. A kivilágított Nagy- Magyarország barlang messziről tündö­költ, de felette üres volt még a hegy. Az 1938-as szentév (Szent István király halálának 900. évfordulója) kapcsán újra előtérbe került a Kálvária építése, Förster Kálmán polgármester felhívást intézett a város lakossága felé, hogy vállalja egy- egy csoport az építés költségeit a fizeté­sük 2 százalékának felajánlásával. így jött össze mintegy 1000 pengő, a Kálvá­ria azonban még mindig nem készült el. A munka lassan haladt, majd megállt. Ennek a megállásnak és lassulásnak há­rom nagyon fontos oka volt. Egyrészt a gaz­dasági vüágválság, amely óriási gondokat okozott az államigazgatásban, a város veze­tésében és a helyi gyárakban egyaránt. Másrészt felmerült az igény a környékbeli bányászfalvakban, bányatelepeken a ká­polnák, templomok építésére, amelyek még a gazdasági válság ellenére is előnyt élveztek: Salgóbánya, Zagyvapálfalva (1933), Forgách-telep, Baglyasalja (1934) templomai mellett elkészült a ferences templom is (1936). A harmadik ok pedig az volt, hogy a trianoni sebek némiképp be­forrni látszódtak az elszakított területek egy részének visszatérésével. Mindezek te­hát a Kálvária bő egy évtizedes sorsát, ha be nem is fejezték, de egy időre meghatá­rozták. 1940-ben a 60 éves Traum Péter plébános nyugdíjba ment, a Kálvária to­vábbépítése az új plébánosra, dr. Ambrus Józsefre várt, aki látott benne lehetőséget, és felkarolta, meggyorsította az ügyei. 1942 januárjában a polgármester, dr. Förster Kálmán ismét összefogásra szólí­totta a várost, Tóth Gyula, a déli plébánia (mai nevén: a Főplébánia) egyházközségi világi elnöke vezetésével megtárgyalták a végső feladatokat. A plébános mellé állt, Bóna Kovács Károly lelkesen folytatta a munkáját, a lépcsősort és a feljárót - aho­gyan az építéskor - most is a lakosság és a helyi társadalmi erők összefogásával és aktív munkájával építették, újították fel. A hátralévő állomások költségeit egy-egy csoport, család ajánlott fel. így készült el 1943-ra a teljes Kálvária, amelynek avató­ünnepségére 1943. június 5-én, a trianoni békediktátum 23. évfordulóján került sor. (A cikk befejező részét holnapi számunk­ban olvashatják.) Veszelovszki Balázs Iskolai könyveket gyűjtöttek NMH-információ Iskolakezdésre mindig időzít segélyakciókat a Magyar Vörös- kereszt Nógrád Megyei Vezető­sége, s a gyűjtést igyekszik ah­hoz igazítani, amit legnehezebb előteremteni a tanév elején a sze­gényebb családoknak. A vezetők tapasztalatai szerint ma a külön­böző iskolai kiegészítő felszerelé­sek beszerzése jelent gondot a kisjövedelműeknek, az ilyen igé­nyek kielégéítésére azonban most nem volt anyagi lehetősége a humanitárius szervezetnek. El­indították azonban a jó állapotú tankönyvek és kiegészítő köny­vek gyűjtését, amely sikeresnek mondható, a figyelemfelhívás­nak, a szervezésnek köszönhe­tően huszonöt salgótarjáni és a megyeszékhely-környéki telepü­lésen élő, összesen huszonöt csa­ládnak jutott az adományból. Nem zárult még le a Vöröske­reszttel kapcsolatot tartó telefon- társaságok tanévkezdési pénz­adomány gyűjtése. Amennyiben ez a várt eredményt hozza, a leg­rászorultabbak részesülnek a fel­ajánlásokból. Garázdák az ajtóban... Somoskőújfalu. Az ajtót rugdos­va akartak bejutni a garázdák egy házba pár napja, Somoskőújfalu­ban. Nem elég, hogy a 29 és 18 éves helybeli férfiak ütlegelték, rugdosták a lakás ajtaját, utóbbi ököllel bele is vágott az üvegbe, amely ettől kitört A rendőrök rö­vid időn belül elfogták a két fiatal­embert, majd előállították a sal­gótarjáni kapitányságra és gyanú­sítottként hallgatták ki őket HIRDETÉS 20.00. Megnyitó 20.10 Meditációd imádság 20,30. Interaktív bemutató Szalmateres virtuális megjelenőé Templomtörténet - Örökségünk cimü kísfilm* szabadtéri vetítés 21.05. Élő keresztnt hazánkért a templom környékén mécsesek* 22.00. Agapé - szeretetlakoma 22 15. Taizéí énekek gitárral 22.45. Szent Imre üzenete « j| kulturális műsor 23.10 Kis éji orgonátnuzsi 23.40 Záró gondolatok 23.45. Himnuszok 23.55. Esti imádság gitár kíséretté! v i »

Next

/
Oldalképek
Tartalom