Nógrád Megyei Hírlap, 2013. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)

2013-09-27 / 224. szám

Talpa. Előfőzött besztercei szilvát tölt a passzírozóba Szabó Lászlóné tarpai házuk udvarán. A szellemi kulturális örökség nemzeti listájára öt újabb elem került fel idén, köztük a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szilvalekvár főzés. Főzik a híres szilvalekvárt Vádat emeltek Stuttgart Vádat emelt a stutt­garti ügyészség csütörtökön az egykori auschwitz-birkenaui haláltábor egy őre ellen. Hans Lipschis az ügyészség szerint bűnsegéd több mint tíz­ezer fogoly meggyilkolásában. A 93 éves férfi 1941-től 1943-ig teljesített őrszolgálatot, és ezzel a munkával hozzájárult a meg­semmisítő tábor üzemeltetésé­hez. Amíg Lipschis őr volt, 12 úgynevezett fogolytranszport érkezett Auschwitzba. A vago- nqkba zsúfolt embereket a tá­bor vasútállomásán a munka­képesség alapján két csoportra osztották, és a kényszermun­kára alkalmatlannak ítélt fog­lyokat a peronról egyenesen a gázkamrákba hajtották. Részt vennének benne Moszkva, Oroszország kész részt venni azoknak a létesít­ményeknek az őrzésében, amelyekben majd megsem­misítik a szíriai vegyi fegyve­reket - közölte csütörtökön Szergej Rjabkov külügymi­niszter-helyettese. A magas rangú orosz diplo­mata azt is kifejtette, hogy meg­ítélése szerint a NATO a líbiai forgatókönyv megismétlésére készül Szíriában. Szergej Rjab­kov arról is beszélt, hogy Orosz­ország egyelőre nem csatlako­zik a hagyományos fegyverek korlátozásáról szóló nemzetkö­zi szerződéshez, mert annak normái gyengébbek, mint az orosz haditechnikai együttmű­ködés rendszerébe foglalt sza­bályozás. Útvonalak hegymászóknak Tatabánya. A tatabányai Turul szobornak otthont adó Kő-hegy oldalában három, amatőr hegy­mászóknak készült útvonalat építtet ki csütörtöki döntése ér­telmében az önkormányzat A sziklafalon drótkötelekkel, kö- télhidakkal létrehozott útvonal teljes hossza 550 méter. Három különböző nehézségű mászó- utat, via ferrátát építenek ki az autópályáról is jól látható mész­kősziklákon. A létesítménnyel Tatabánya az elsők között jele­nik meg az amatőr hegymászó­sportok helyszínei között, és újabb attrakciót kínál a városba látogatók számára. A perben Voiculescun kívül 12 másik személyt is elítéltek, egy részük hat év börtönbüntetést, másik részük 5 év bör­tönbüntetést kapott. Az ítélet nem jog­erős, a vádlottak bejelentették, hogy fel­lebbeznek a bukaresti táblabíróságon, amelynek az ítéletét a legfelső bíróságon is meg lehet még támadni. Voiculescu ellen 2008-ban emeltek vá­dat az ügyészek, de a per sokáig nem kez­dődhetett el, mert Voiculescu kétszer is le­mondott a szenátori mandátumáról azért, hogy a legfelső bíróságtól átkerüljön az ügye alacsonyabb fokú bíróságra, és ezzel időt nyerjen. A PC a román liberálisokkal és a szociáldemokratákkal együtt alkot­ja a kétharmados többséggel kor­mányzó Szociálliberális Szövetsé­get (USL). A PC kis pártnak számít Romániában, de Voiculescu jelen­tős politikai befolyásra tett szert mé­diabirodalma révén. Meghatározó szerepe volt abban, hogy 2011-ben megalakult az USL, amely Traian Basescu államfő leváltása céljából jött életre. Voiculescu ugyanis ki­lenc éve Basescu egyik legfőbb po­litikai ellenfelének számít A politikus 1989 előtt együtt­működött a volt kommunista tit­kosszolgálattal, a hírhedt Securitatéval. A rendszerváltozás után többször meggyanúsították ellenfelei azzal, hogy 1989-ben a Securitate egyik külkereskedel­mi vállalata pénzének az eltulaj­donításával teremtette meg va­gyona alapját, de ezt a vádat sen­ki nem tudta bizonyítani. Első fokon öt év letöltendő bör­tönbüntetésre ítélte csütörtökön a bukaresti törvényszék Dán Voiculescut, a román Konzerva­tív Párt (PC) alapítóját, aki Ro­mánia egyik leggazdagabb üzletembere és kiterjedt médiabirodalommal ren­delkezik. Dán Voiculescut pénzmosás és korrupció miatt ítélték el. Az ügyészség azzal vádolta meg, hogy a piaci árnál 75-ször alacsonyabb áron, tör­vénytelenül vásárolta meg egy mezőgazdasági kutatóállomás Bukarest melletti telkét, s emi­att 7,7 millió euró - 2,3 milliárd forint - kár érte a román álla­mot. A vádirat szerint az intézet az állami birtokok ügynöksége nevű szakhatósághoz tartozott, amelyet a konzervatív párthoz közel álló emberek vezettek. A privatizáció 2003-ban zajlott le úgy, hogy a tárgyaláson egye­dül a Voiculescu által birtokolt Grivco cég vett részt. Százezren folyamodtak állampolgárságért A kedvezmenyes honosí­tás, a külhoni magyarok választási regisztrációja és a szerbiai Magyar Nemzeti Tanács munkája voltak a legfontosabb té­mái az országgyűlés nem­zeti összetartozás bizott­sága csütörtöki szabadkai kihelyezett ülésének. Szabadka. Potúpi Árpád János bi­zottsági elnök elmondta: a testület rendszeresen tart kihelyezett ülé­seket a határon túl, annak érdeké­ben, hogy a helyszínen kapjon in­formációkat a magyar közössége­ket érintő legfontosabb témákról. A bizottság - Horvátországot leszá­mítva - már a Kárpát-medence va­lamennyi területére ellátogatott. A politikus emlékeztetett rá, hogy a határon túli magyarok ket­tős állampolgárságának ötlete tíz évvel ezelőtt a Délvidéken merült fel először, ezt a kezdeményezést karolta föl az országgyűlés, ami­kor 2010-ben megalkotta a kedvez­ményes honosításról szóló tör­vényt Eddig 510 ezren igényelték így a magyar allampolgarsagot, 430 ezren már esküt is tettek. Korsós Tamás szabadkai ma­gyar főkonzul közölte, Vajdaság­ban mintegy 100 ezren folyamod­tak magyar állampolgárságért, közülük 58 ezren ezt a szabadkai főkonzulátuson tették. A konzulá­tus minden segítséget megad az igénylőknek, ennek érdekében hetente kétszer kihelyezett kon­zuli napot tartanak Vajdaság ma­gyar lakta településein, ahol al­kalmanként több száz igénylő ügyében járnak el.- Augusztus elsejétől kérhetik a külhoni magyar állampolgárok felvételüket a választói névjegy­zékbe, a mai napig 22 835 fő re­gisztrált, ebből mintegy kétezren a Délvidéken - tudatta Potápi Ár­pád János, aki hangsúlyozta: közös munkára van szükség e folyamat fölgyorsítására. Korhecz Tamás, a Magyar Nem­zeti Tanács (MNT) - a szerbiai ma­gyarság országos kisebbségi ön- kormányzatának elnöke - el­mondta, a testület tevékenységé­vel autonómiát épít és gyakorol. A személyi elvű kulturális autonó­mia azonban - mint mondta - a kisebbségvédelemnek és a nem­zetpolitikának eszköze, nem célja. Az MNT eredményei közül az ok­tatás területen tett lepeseket - a szórványterületeken az anyanyel­vi oktatás érdekében végzett munkát, illetve a komplex felsőok­tatási ösztöndíjrendszer működ­tetését -, valamint a népesedési stratégia megalkotását és megva­lósítását emelte ki. Nikowitz Oszkár belgrádi magyar nagykövet, Potápi Árpád János, a bizottság elnöke, Korhecz Tamás, a vajda­sági Magyar Nemzeti Tanács elnöke és Korsós Tamás szabadkai magyar főkonzui (balról jobbra) Szabadkán I J

Next

/
Oldalképek
Tartalom