Nógrád Megyei Hírlap, 2013. március (24. évfolyam, 51-74. szám)

2013-03-23 / 68. szám

NÓGRÁDIT ItfrVo 2013. MÁRCIUS 23., SZOMBAT Földregisztráció: még egy hét áll rendelkezésre A földhasználati bejelentési kö­telezettséggel kapcsolatos tud­nivalók megyénkben is soka­kat érintenek. Erre vonatkozó kérdéseinkkel kerestük meg a Nógrád Megyei Kormányhiva­tal Földhivatalát. Az alábbiak­ban Juhászné Tóth Éva hivatal- vezető válaszait olvashatják. Nógrád megye.- Mi a zártkert? A családi házakkal azonos telkeken lévő, a házak mellett található termőföldeket (konyhakert, virágoskert, stb.) is nyilvántartásba kell venni?- A zártkert a község külterületének számító, abból kertszerűen kialakított kisparcellás területek, melyeket koráb­ban nagyüzemi művelésre alkalmatlan területeknek jelöltek ki. A zártkert fo­galma az 1950-es években jelent meg a magyar kormányrendeletekben, de tu­datos kialakításuk csak később 1967. után kezdődött el. Az ingatlan-nyilván­tartásban zártkertként nyilvántartott ingatlanokra a termőföldre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A föld- használati nyilvántartás tárgya a ter­mőföld, valamint a mező-, és erdőgazda­sági művelés alatt álló belterületi föld, ide nem értve az erdő művelési ágú te­rületet. Termőföld: a földrészlet, ame­lyet a település külterületén az ingatlan­nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümöl­csös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, er­dő, fásított terület művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván. Mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld: az a földrészlet, amelyet a település belterületén az inn gatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), ná­das, erdő, fásított terület művelési ág­ban vagy halastóként tartanak nyilván. Mivel az ingatlan-nyilvántartásra vo­natkozó szabályok alapján a belterületi fekvésű egy hektár, vagy annál kisebb területű földrészletet - függetlenül at­tól, hogy azon mező- vagy erdőgazda­sági művelést folytatnak - művelés alól kivett területként kell nyilvántar­tani, e földrészletek nem minősülnek mező-, és erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földnek, így azok hasz­nálatát nem kell a földhasználati nyil­vántartásba bejelenteni (például: kony­hákért, virágoskert). A fentiek alapján annak eldöntéséhez, hogy mely föld­részletek használatát kell a földhasz­nálati nyilvántartásba bejelenteni az ingatlan-nyilvántartás adatait kell fi­gyelembe venni.- Ki mentesülhet a regisztráció kötele­zettsége és az eljárási díj (6.000, illetve 12.000 Ft) megfizetése alól?- Általános szabály, hogy a földhasz­nálónak a használat megkezdésétől szá­mított 30 napon belül kell a föld hasz­nálatát bejelenteni a hivatalhoz az erre szolgáló bejelentési adatlap kitöltésé­HIRDETÉS vei. (letölthető a www.foldhivatal.hu honlapról) A törvény - a földhasznála­ti bejelentésnek egy hektár vagy ennél kisebb földhasználatra történő kiter­jesztésével - jelenleg nem kezeli azt az esetet, ha - adott esetben - már évek­kel korábban megkezdődött az egy hek­tárnál kisebb földterület használata. S így a bejelentési kötelezettség kezdő időpontja kérdéses. Törvénymódosítás keretében szabályozandó egy konkrét véghatárnap (2013. április 30.) megha­tározásával a bejelentési kötelezettség, ha a használat 2013. január 1-jétől visz- szafelé számítva 30 napnál régebben megkezdődött. E szabályozásbeli hiá­nyosság miatt azonban senkit hátrány nem érhet, így ezen esetekben a föld- használati bejelentési kötelezettség el­mulasztása miatt a földhasználati bír­ság alkalmazására nem fog sor kerülni. A földhasználati bejelentés a hatályos rendelkezések alapján 6000, illetve 12.000 Ft igazgatási szolgáltatási díj megfizetése mellett történhet. Az Or­szággyűlés által 2013. február 18-án el­fogadott módosító törvény alapján a földhasználati nyilvántartással kapcso­latos minden eljárás 2013. január l-jé- vel visszamenőleg díj-, és illetékmen­tes eljárás lesz. A módosítás alapján az eddig befizetett díjakat a jogosultak ré­szére vissza fogjuk utalni. A belterüle­ti fekvésű, egy hektár alatti területekre - amit sokan tévesen „kiskerteknek” neveznek - ez a jogszabály eddig sem vonatkozott, s ezután sem fog, tehát nem kell utánuk 6000 forintos regisz­trációs díjat fizetni. Az erdő művelési ágú területek kivé­telével minden termőföld használatát be kell jelenteni, ha a földterület az in­gatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), ná­das, fásított terület művelési ágban vagy halastóként van nyilvántartva. A beje­lentési kötelezettség kiterjesztésének célja, hogy a földhasználati viszonyok átláthatóak legyenek. A földhasználati nyilvántartással kapcsolatos jogsza­bályok tervezett módosítása szerint a földhasználati bejelentési kötelezettség nem terjed ki a zártkerti ingatlan tulaj­donosára, ha a zártkerti fhgatlant maga a tulajdonos használja, vagyis ilyen esetben a tulajdonosnak a saját föld- használatát nem kell bejelenteni.- Mi a célja az egy hektárnál kisebb földterületek nyilvántartásának? Adó­dott korábban probléma abból, hogy eze­ket a földeket nem tartották nyilván?Egy­szerűbbé, átláthatóbbá válik a nyilván­tartás rendszere ennek az új szabályo zásnak köszönhetően?- A bejelentési kötelezettség kiter­jesztésének célja, hogy a földhasznála­ti viszonyok átláthatóak és teljeskörűek legyenek, hogy ki lehessen egyértelmű­en mutatni, miszerint egy személy, illet­ve gazdálkodó szervezet az országban mekkora területet használ, és milyen jogcímen. Az azonosító adatok bejelen­tésének a kötelezettsége szintén az át­láthatóságot szolgálja. A kötelező beje­lentések a földhasználati nyilvántartás országos személyi adatbázisa létrehozá­sának, illetve a 2013. július l-jét köve­tően a földhasználati nyilvántartásból igényelhető új adatszolgáltatási forma, a földhasználati összesítő szolgáltatá­sának lehetőségét készíti elő. A föld- használati nyilvántartás jelenleg ugyanis decentralizáltan működik, ami azt jelenti, hogy a földhasználók adata­it és a használatra vonatkozó adatokat járási földhivatalonként önálló adatbá­zisban tartják nyilván. Az azonosító adatok, valamint a már meglévő és a földhasználók személyére vonatkozó adatok megléte a földhasználókat or­szágosan azonos módon egyértelműen azonosíthatóvá teszi, ami alapja lesz a központi adatbázis létrehozásának. A földhasználati nyilvántartás köz­ponti adatbázisából a nyilvántartás sze­mélyi azonosító alapján lesz majd elké­szíthető és kiállítható 2013. július Fjé­vel a földhasználati összesítő. Ez utób­bi a földhasználó által az ország egész területén használt egyes földterületek területét és aranykorona értékét tartal­mazza majd jogcímenkénti bontásban, illetve országosan összesítve, megjelöl­ve a használt földterületek fekvése sze­rint illetékes földhivatalokat is. Az eddigi tapasztalataink alapján sok esetben a tulajdonosok, illetve földhasz­nálók a földhasználati bejelentési adat­lap helyett az azonosító adatokat jelen­tik be, amely rendkívül megnehezíti a munkánkat és megnöveli az ügyintézé­si határidőt. Tájékoztatásul néhány fon­tos információ ezzel kapcsolatban: Azonosító adatok: magánszemélyek esetében: az állampolgárság és a sze­mélyi azonosító (személyi szám); gaz­dálkodó szervezetek esetében: a sta­tisztikai azonosító (törzsszám). Az azo­nosító adatok bejelentésére kötelezett: a 2012. december 31-ig a földhaszná­lati nyilvántartásba bejegyzett föld- használó. A bejelentési kötelezettség határideje: 2013. február Fjétől 2013. március 30-ig tart. A bejelentés mód­ja: az „azonosító adatközlési adatlap” formanyomtatvány kitöltése, (letöltés: www.foldhivatalok.hu) Az adatlaphoz csatolni kell magánszemély földhasz­náló esetében a személyi azonosítót és lakcímet igazóló hatósági igazol­ványt (lakcímkártya), gazdálkodó szervezet földhasználó esetében a sta­tisztikai azonosítót tartalmazó okirat másolatát is. A bejelentés díjmentes eljárás kereté­ben tehető meg. A földhasználónak az adatközlési adatlapot a használt földte­rület fekvése szerint illetékes járási földhivatalhoz kell benyújtani. Ha a földhasználó több járási földhivatal ille­tékességi területéhez tartozó termőföl­det használ, úgy a bejelentését kizáró­lag egy földhivatal felé kell megtennie azzal, hogy az adatlapon fel kell tüntet­nie azoknak a településeknek a nevét, amelyeken a nyilvántartásba vett föld- használatával érintett földrészletek van­nak. Ez esetben az a járási földhivatal, amelyikhez a földhasználó benyújtja az azonosító adatközlési adatlapot, az adat­lapon feltüntetett települések alapján intézkedik a többi érintett földhivatal felé, hogy azok is nyilvántartásba ve­gyék a földhasználó azonosító adatait.- Milyen következményekkel jár, ha va­laki nem teljesíti a bejelentési kötelezett­séget a határidő lejárta előtt?- A bejelentést elmulasztó földhasz­nálót az ingatlanügyi hatóság bírság­gal sújtja, aminek mértéke a termőföld ingatlan-nyilvántartás szerinti Ak ér­tékének ezerszeres szorzata , de nem lehet kevesebb 10000 forintnál. A bír­ság kiszabásával egyidejűleg az ingat­lanügyi hatóság- határidő megjelölé­sével - a bejelentés pótlására szólítja fel a mulasztó földhasználót. Ha a föld- használó személyére vonatkozó beje­lentés nem érkezett, a termőföld hasz­nálójának a tulajdonost, haszonélve­zet fennállása esetén a haszonélvezőt kell tekinteni. Fontos megjegyezni hogy akkor is a tulajdonos (haszonél­vező) a termőföld bejelentésre kötele­zett használója amennyiben a termő­földön tényleges földhasználatot nem folytat.- Hány személyt, hány családot érint az új szabályozás miatti bejelentési kö­telezettség Nógrád megyében? Az év ele­je óta eddig mennyi új földterületet re­gisztráltak az új szabályozással össze­függésben megyénkben?- Azt hogy mennyi családot, illetve személyt érint a bejelentési kötele­zettség még megbecsülni sem lehet. Annyi bizonyos, hogy a megyében ed­dig összesen mintegy 34000 földrész­letet érintően nem történt meg a föld- használati bejelentés, melynek döntő hányada zártkerti és egy ha alatti in­gatlan. Az év elejétől eddig bejelentett ingatlanok száma néhány ezerre tehe­tő, melyek döntő többsége zártkerti ingatlan. Mit üzen az utókornak? Az 1919. március 21-én ki­kiáltott tanácsköztársaság évfordulójára emlékezett a Magyar Kommunista Mun­káspárt salgótarjáni szerve­zete. A megemlékezők a megyeszékhely központjá­ban álló, a Tar István alkot­ta „Fegyvert fogó munkás” szobránál helyezték el ko­szorúikat. Salgótarján. Nagy Attila, a Ma­gyar Kommunista Munkáspárt salgótarjáni szervezetének elnöke elsőként azt emelte ki, hogy az ókori rómaiaknál a március a ta­vasz jelképe és az újrakezdés szimbóluma volt. Március 21. ata- nácsköztársaság évfordulója, s en­nek az apropóján gyűltek össze emlékezni, s ünnepelni. Az elnök hallgatóságának azt a kérdést is feltette, hogy vajon ez mit is üzen ma az utókornak? Véleménye sze­rint: a tanácsköztársaság az össze­fogást, az egymás megerősítését, a demokráciát, a dolgozó nép ural­mát és hatalmát jelenti. Nagy At­tila szomorúan állapította meg, hogy manapság a köztársaság, a kis számú jólétben élők hatalmát jelentik. - 1919-ben a forradalom - hacsak 133 napra is -, de mun­kás- és paraszthatalmat teremtett az országban. Ingyenes oktatást, széles tömegeknek elérhető egész­ségügyet, megadta a munka tisz­tességét, növelte a munkahelyek számát, s ezek jellemezték az ak­kori hónapokat. Később a kommu­nizmusban a szegény gyermekek ingyen nyaralhattak a Balatonnál.- Sajnos manapság oda jutot­tunk, hogy gyermekeink 70-80 százaléka szegénységben él, s egyáltalán nem jut el nyaralni. Ugyanis a pénz hatalma nem en­gedi meg nekik - hangsúlyozta Nagy Attila. Ezt követően az elnök ismé­telten felhívta a figyelmet a fegy­vert fogó munkást ábrázoló al­kotás megvédésére, amely azok­nak állít emléket, akik fegyver­rel védték meg a hazát az idegen hatalmak katonai betörése el­len. Ezen felül reményét fejezte ki, hogy megáll a Salgótarjánra jellemző, a munkásoknak egy­kor megélhetést biztosító gyár­épületek bontása. « v * « I » 9 9

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom