Nógrád Megyei Hírlap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-21 / 44. szám
BELPOLITIKA Bajnai Gordon: ketyeg a bomba Bajnai Gordon szerint az új kormánynak 2014-ben kemény alkut kell kötnie a bankokkal, amely a bankadó csökkentésének feltételéül szabja a hitelezés növelését. A Haza és Haladás Egyesület elnöke arról is beszélt, bevételnövekedést vár az általuk javasolt szja-átalakítástól, amely azonban például a minimálbéreseknek 8-10 ezer forint nyereséget jelentene. Budapest Az MTI beszámolója szerint a volt miniszterelnök szerdán egy sajtóbeszélgetésen ismertette a napokban bemutatott adó- és gazdaságpolitikai javaslataik részleteit. Elmondta: körülbelül 300 ezer ember személyijövede- lemadó-terheit növelnék - a leggazdagabb 8-10 százalékét ugyanakkor a kétkulcsos adórendszer és az adójóváírás visz- szaállítása által 4 millió embernek kevesebb adót kellene fizetni. Hangsúlyozta azonban, a szja- átalakítást úgy hajtanák végre, hogy pozitív legyen a szaldója. Bajnai Gordon kiemelte, nem akarnak visszatérni ahhoz a 2009 előtti, hibás gyakorlathoz, amely már az átlagbéreket is a nagyobb adókulccsal sújtotta. Javaslatuk alapján a második kulcs sem lenne magasabb a kisebbik másfélszeresénél. Ezt úgy indokolta, hogy az átlagnál jobban keresőket sem szabad „agyonadóztatni”. Kifejtette: az adójóváírás újbóli bevezetése havi 8-10 ezer forinttal növelné a nettó minimálbér értékét. Ugyanakkor nem helyesli, ha bárki mentesül az adófizetési kötelezettség alól, ezért nem akarják visszaállítani a minimálbér adómentességét, azaz nem nulláról indulna az adójóváírás. Az adókulcsok meghatározását korainak tartotta. Az Együtt 2014 társalapítója arról is beszélt, hogy 2014 után az új kormánynak átfogó megállapodást kell kötnie a gazdasági célokról a munkaadókkal és a munkavállalókkal. Fontosnak tartja továbbá, hogy a hitelezés újraindítása érdekében megegyezzenek a bankokkal. Szerinte olyan „kemény alkura” lesz szükség, amely a hitel- állomány növeléséhez köti a bankadó csökkentését. Hozzátette: a napokban a kabinet is előállt ilyen javaslattal, amit helyesnek tart, de szerinte annak teljesülése kérdéses, mivel az Orbán-kormányba vetett bizalom már elfogyott. Bajnai Gordon elmondta, a bankokkal megoldást kell találni a devizahitelesek problémáira is. Ugyanis - fűzte hozzá -, a kormány 170 ezer, a jobb módúak közé tartozó adóst kimentett ugyan, a többieket viszont nehezebb helyzetbe sodorta, így „a bomba tovább ketyeg”. Pa7Hacáöi kórHócokrnl fártn/alfak Nem bizonyítható a terrorcselekmény Uu/.tlClaClgi "vl Uvvvlll VI Idl gJfClitór' - a Központi Nyomozó Főügyészség - a tizennégy rendőri v< Budapest Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára (balra) és Valón Szaracsini macedón gazdasági miniszter beszélget szerdán a Magyar-Macedón Gazdasági Vegyes Bizottság ülése előtt Budapesten, a Nemzetgazdasági Minisztériumban. A Központi Nyomozó Főügyészség - a tizennégy rendőri vezetőt érintő vádemeléssel egyidejűleg - bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást abban az ügyrészben, amelyet terrorcselekmény gyanúja miatt folytattak a 2006 őszi tömegoszlatásokkal kapcsolatban - közölte Fazekas Géza fő- ügyészségi szóvivő szerdán az MTI-vel. Budapest. Mint mondta, a határozat arra a megállapításra jutott, hogy a terrorcselekmény tényállási elemei nem valósultak meg, ezért e vonatkozásban megszüntették a nyomozást. Egyes jogászok nyilatkozataira reagálva, azokat cáfolva az ügyészség szóvivője hangsúlyozta, hogy mind a jelenleg hatályos, mind pedig a július elsején hatályba lépő új büntető törvénykönyv szerint is felelősségre vonhatók a múlt héten megvádolt rendőri vezetők, mivel „a rendőrség hivatásos állományú tagja” változatlanul katonának minősül. A Magyar Hírlap Online hétfőn írt arról, hogy értesüléseik szerint a főügyészség megszüntette azt a nyomozást, amelyben Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököt és a rendőrség akkori vezetőit jelentették fel magánszemélyek terrorcselekmény gyanújával. A Magyar Nemzet keddi számában azt közölte, hogy az új büntető törvénykönyv miatt megúszhatja a felelősségre vonást a 2006-os események kapcsán megvádolt Bene László volt országos rendőrfőkapitány és Gergényi Péter volt budapesti főkapitány. Női kvótát vezetnének be a képviselőjelölteknél Nők a magyar parlamentben, 1990-2010 A női képviselők száma pártok szerinti megoszlásban Országgyűlési képviselők száma összesen: 386 fő Fidesz FKGP ■ JOBBIK Ili KDNP LMP MDF MIÉP ! MSZP SZDSZ Összesen: 28 női képviselő A megválástól! tópwsetdkből a nők aránya: 7% (a partement alakuló ülésén, 1990) Összesen: 43 női képviselő Amegválasztoíl képviselőkből anőkatánya: 0,2% (a parlament alakuló ülésén. 1994) Összesen: 32 női képviselő A megválasztott képviselőkből a nők aránya: 8,3% (a partement alakuló ülésén. 1998) Összesen: 35 női képviselő A megválasztott képviselőkből a nők aránya: 9.07% (a parlament alakuló ülésén. 2002) Összesen: 41 női képviselő A megválasztott képviselSsből a nők aránya: 10,62% (a parlament alakuló ülésén, 2006) Összesen: 35 női képviselő A megválasztott képviselőkből a nők aránya: 9,07% (a parlament alakuló ülésén, 2010) Forrás: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum / MTI I# www.mti.hu A közvetlen demokrácia intézményeinek bővítéséről tárgyaltak szerdán az ellenzéki egyeztetésen, ahol az is kiderült, hogy a résztvevők az új választási rendszerrel együtt női kvótát vezetnének be. Budapest A Magyar Szocialista Párt, az Együtt 2014, a Demokratikus Koalíció (DK), a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP), a Szövetségben Együtt Magyarországért (SZEM), a Szabad Emberek Magyarországért - Liberális Párt (SZEMA) és a Centrum Párt képviselői ötödször tárgyaltak közjogi kérdésekről. Nagy Marianna, a SZEM alelnöke újságíróknak elmondta: bővítenék a közvetlen, részvételi hatalomgyakorlás eszköztárát, ennek részeként radikálisan csökkentenék a népszavazások érvényességi és eredményességi küszöbét. Lehetővé tennék a megerősítő népszavazás kiírását az alkotmány elfogadásáról és módosításáról, valamint biztosítanák, hogy tízezer választópolgár kezdeményezésére a kormány köteles legyen érdemi konzultációt folytatni egy- egy szakpolitikai javaslatról. Az ellenzéki szervezetek az eddiginél arányosabb választási rendszer kialakítását összekötnék a női kvóta bevezetésével, így segítve a nők nagyobb politikai szerepvállalását. Egyetértettek abban is, hogy az országgyűlési képviselőkre vonatkozó új összeférhetetlenségi szabályokat fenn kell tartani. Ezen kívül kezdeményezik, hogy a civil szervezetek - a bizottsági munka átalakításával - a törvényjavaslatok parlamenti tárgyalása során is kifejthessék véleményüket. Emellett új párt- és kampányfinanszírozási törvényt sürgetnek, amely alkalmazza azt az uniós iránymutatást, hogy nem kaphatnak közpénzből támogatást azok a pártok, amelyek nem tartják tiszteletben az emberi jogokat. A szocialista párt által kezdeményezett ellenzéki megbeszélések január elején indultak közjogi kérdések megtárgyalásával. Azóta gazdasági, oktatási, kül- és nemzetpolitikai, valamint foglalkoztatáspolitikai kérdésekről is egyeztettek már. Az MSZP 19 témát javasolt a várhatóan március végéig tartó tárgyalássorozatra. Következményei lehetnek Budapest Joggal sérti a magyarországi zsidó közösségeket és a kommunizmus minden élő áldozatát vagy családtagjaikat Rogán Antal szerint az önkényuralmi jelképek használatát tiltó Btk.-paragra- fus alkotmánybírósági (Ab) megsemmisítése. A Fidesz parlamenti frakcióvezetője szerdai budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, az Ab döntése - amellyel a testület szembement egy korábban hozott határozatával - súlyos következményekkel járhat, ugyanis azt jelenti, hogy május elsejétől „szabadon lehet mászkálni az utcán” horogkereszttel, vörös csillaggal vagy SS-jelvénnyel.- Ez a helyzet így nem maradhat - jelentette ki a politikus, aki azt a kérdést tette fel az ellenzéki pártoknak - „különösen a szocialistáknak” -, most is azt gondolják- e, hogy ilyenkor sem lehet alkotmányt módosítani a helyzet megoldása érdekében. Arra a felvetésre, hogy ezek szerint alkotmánymódosítással lehetne-e rendezni az ügyet, azt válaszolta: tanulmányozni kell a helyzetet, megoldást kell keresni, „a megoldás pedig ha egy Ab- döntés születik, akkor nem nagyon gyökerezhet máshol, mint az alkotmányban”. Senki sem segít... esi. A Jobbik azt követeli, hogy egészen addig hosszabbítsák meg a kilakol- tatási moratóriumot, amíg a kormány nem teljesíti az ígéretét és véglegesen nem oldja meg minden devizahiteles problémáját - jelentette ki szerdai sajtótájékoztatóján Z. Kárpát Dániel. A jobbikos politikus emlékeztetett rá, hogy a kormány többször is hangoztatta: senkit nem hagynak az út szélén. Ehhez képest a Jobbik szerint a hitelkárosultak négyötödén lényegében senki sem segít. Z. Kárpát Dániel úgy véli: a kormány megpróbálja „a problémát áttolni” a következő ciklusra. Szerinte ezt bizonyítja az is, hogy az árfolyamgát, a lejárta után a következő kormánynak jelent majd megoldhatatlan problémát. Ennél több kell... Budapest Gyurcsány Ferenc szerint új stratégiára van szükség, mert a demokratikus ellenzéki erők még nem állnak készen egy győzelemmel végződő választási küzdelemre. A Demokratikus Koalíció (DK) elnöke kilencedik évértékelő beszédében, kedden Budapesten egy választási szövetség létrehozását sürgette az ellenzéki oldalon.- Ha így folytatjuk, egy év múlva nem Bajnai Gordon vagy MesterházyAttila lesz a miniszterelnök, hanem Orbán Viktor - jelentette ki a korábbi kormányfő, hozzáfűzve: „eddigi teljesítményünknél lényegesen több kell”. Gyurcsány Ferenc szerint mielőbb választási szövetséget kell kötni az ellenzéki oldalon úgy, hogy őszre megállapodjanak annak vezetőjéről, a közös jelöltekről és a programról.
