Nógrád Megyei Hírlap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-20 / 43. szám

FOTÓ: WIKITHCH.IIU 20 13. FEBRUÁR 20., SZERDA MAGAZIN! TUDOMÁNY & TECHNIKA UTAZÁS ■ GARÁZS ■ TUDOMÁNY&TECHNIKA ■ ÉLETMÓD ■ GASZTRONÓMIA ■ ÉRTÉKŐRZŐ Mesekönywé változtatja a nyomtatott újságot Tokió. Az újsághíreket a gyerekek számára is érthető, érdekes írások­ká változtató okostelefon-alkalma- zást fejlesztett ki egy japán napilap egy marketingcéggel összefogva. A „valóságkiterjesztő” alkalmazás úgy működik, hogy a készüléket a nyomtatott újság fölé tartják, majd a fejlesztés „átírja” a híreket, a képer­nyőn pedig megjelenik a gyerekek­re szabott változat. A fejlesztés a To­kió Simbun és a Dentsu cég közös munkája. Az alkalmazás a nyers stí­lusú, a gyerekek számára ismeretlen írásjeleket is tartalmazó híreket egy­szerűbb, érthetőbb és érdekesebb nyelvezetű szövegekké változtatja a mobil képernyőjén, sőt, előugró, a tartalmat magyarázó mesefigurák­kal és animációkkal gazdagítja az ol­vasói élményt a fiatal generáció szá­mára. A Dentsu által közzétett be­mutatóanyagok szerint az alkalma­zás lehetővé teszi a gyerekek számá­ra, hogy érdekes írásokon keresztül tudják megérteni a komoly társadal­mi problémákat, a gazdasági folya­matokat és politikai eseményeket, így a fejlesztés oktatási célokat is szolgálhat. Emellett a program a csa­ládon belüli kommunikációt is javít­hatja azáltal, hogy a szülők és gyer­mekeik több közös témát tudnak megbeszélni. A lap közlése szerint az alkalmazásletöltések száma 2100 százalékkal emelkedett a közelmúlt­ban, bár azt nem tették közzé, hogy milyen időintervallum alatt. Az út­törő kezdeményezésre a hirdetők is kedvezően reagáltak. A program si­kere miatt egyre több cég közöl olyan hirdetéseket a Tokió Simbunban, amelyek egyszerre a szülőket és a gyerekeket is célozzák. A Dentsu szerint az alkalmazás kifej­lesztésével új jövőt akarnak teremte­ni a nyomtatott sajtó számára. Egye­sek ugyanakkor szkeptikusak a kez­deményezést illetően: szerintük egy­szerűbb lenne a gyerekeknek szánt híreket önmagukban közzétenni az interneten. A Tokió Simbun nem az első japán cég, amely okostelefon-alkalmazással próbálja megnyerni a fiatal közönsé­get. A Toyota korábban olyan progra­mot adott ki ToyToyota néven, amely- lyel a gyerekek szüleik mellett ülve virtuálisan „vezethetik” a családi au­tót mobiltelefonjukon keresztül. A zenei harmónia élvezetét tanulni kell Washington. A zene szeretete, a zenei harmónia élvezete nem csupán természe­tes emberi képesség, hanem tanulás út­ján elsajátítható - derítette ki egy ausztrál kutatás. A szakemberek eddig azt feltéte­lezték, hogy a zene pontos érzékelése a. hangok fizikai tulajdonságán, a fülön és a harmónia meghallásának vele született képességén alapul.- Tanulmányunk azonban megmutat­ta, hogy a zenei harmónia megtanulható, tehát az agy képezhető arra, hogy meg­hallja a hangokat - hangsúlyozta Neil McLachlan, a Melbourne-i Egyetem ven­dégprofesszora. Az ausztrál kutatók tanulmányukba 66 olyan önkéntest vontak be, akik valami­lyen zenei nevelésben részesültek, és 19 másikat, akiknek semmi közük nem volt a zenéhez. A vizsgálatok során mérték ké­pességüket a hangok kombinációinak fel­ismerésére. Megállapítandó, hogy az álta­luk hallottak ismerősen csengenek-e, illet­ve kellemes érzetet keltenek-e bennük.- Azt találtuk, hogy ha az emberek is­merik a különböző hangszerekkel adott hangok kombinációja által keltett hang­zást, képesek meghallani az egyes hango­kat is. És ha nem ismerték fel a hangokat, a hangzást korábban kellemetlennek vél­ték. Ez a felfedezésünk megdönti azt a több évszázados elméletet, hogy a fül fi­zikai jellemzői határozzák meg, hogy mit találunk harmonikusnak - magyarázta McLachlan. A tanulmány azt is kimutatta, hogy a képzett zenészek sokkal érzékenyebbek a disszonanciára, mint az, aki nem foglal­kozik zenével.- Ha a zenészek nem ismerték fel a han­gokat, akkor kellemetlennek írták le a hal­lottakat, míg a másik csoport nem volt eny- nyire érzékeny. Ez rámutat az agy képzé­sének a fontosságára bizonyos hangkom­binációk megkedvelésére, például azokra, amelyek a dzsessz vagy a rock zenében ta­lálhatók - idézte Sarah Wilson professzort, a tanulmány társszerzőjét a ScienceDaily tudományos hírportál. Képzésüktől függő­en egyes zenészek pontosan meg tudtak határozni egy-egy különleges akkordot vagy egy gong hangját és még kellemes­nek is írták le a hangot, míg mások nem tudták felismerni, hogy mi az, és kellemet­len hangzású volt számukra. Ez azt jelzi, hogy a hang meghallása tanulás, nem pe­dig kizárólag képesség kérdése - tette hoz­zá Wilson. A tanulmány a Journal of Experimental Psychology: General című szaklapban jelent meg. A kalmárok tudnak repülni Tokió. A kalmárok tudnak „repülni” - állítják japán ku­tatók, akik a vízből kiugró példányokról készült fotóso­rozatok elemzése alapján ju­tottak erre a következtetésre. A Hokkaidói Egyetem ku­tatócsoportja körülbelül száz, a levegőben úszó kalmárról készített sorozatfelvételeket. A fotók alapján a vízből kiug­ró állatok a levegőbe emel­kedve nagynyomású vízsu­garat lövellnek ki tölcséreik­ből, hogy felgyorsuljanak, csápjaikat és úszóikat pedig mintegy szárnyként használ­va egyensúlyoznak repülés közben. A kalmárok időn­ként a vízben is „lökhajtás- sal” közlekednek. Az állatok vizet szívnak köpenyüregük­be, amely körülveszi a testü­ket, majd a tölcséren keresz­tül nagynyomású vízsugarat fecskendeznek ki, amely az ellenkező irányba tolja őket. A kutatók közölték, hogy a tengeri állatok repülőmozdu­latai rendkívül fejlettek, az egyik megfigyelt példány pél­dául 30 métert volt képes a levegőben úszni. Feltételezé­sük szerint a halak a ragado­zók előli menekülés céljából tanultak meg „repülni” - kö­zölték az NHK japán televízi­óval. A jelenségről korábban a Nature szakfolyóirat és a Scentific American magazin is beszámolt. Egy Nature által tavaly júliusban publikált cikkben kanadai kutatók azt állították, hogy a kalmárok három és félszer nagyobb se­besség elérésére képesek a le­vegőben, mint a vízben. A kevesebb mint napi két adag ital is nö­velheti a rák kifejlődésének a kockázatát, olyannyi­ra, hogy az alkohollal kapcsolatba hozott rákbeteg­ségek egyharmada mérsékelt szeszesital-fogyasz­táshoz köthető - állapították meg amerikai kutatók, külön kiemelve a mellrákos elhalálozásokat, ame­lyek 15 százalékát kimutathatóan alkohol okozza. Az American Journal of Medicine szakfolyóiratban megjelent tanulmányukban a Bostoni Orvostudomá­nyi Egyetem kutatói hangsúlyozták, hogy évente húszezren halnak meg az Egyesült Államokban sze­szesital-fogyasztás előidézte rákban, ami az összes rá­kos elhalálozás mintegy 3,5 százalékát teszi ki. Vizsgálatuk szerint kiváltképpen a nők körében veszélyes a helyzet, mert nem tudatosodik bennük kellőképpen a visszafogott alkoholfogyasztás és a rák kialakulása közötti kapcsolat Az adatok azt jelzik, hogy a szeszesital-fogyasztásra visszavezethető mell­rák évente hatezer amerikai nő életét követeli, az ösz- szes mellrákos elhalálozás 15 százalékát. Nagyobb odafigyeléssel, annak tudatosításával, hogy még a mérsékelt alkoholfogyasztás is veszélyekkel jár, éven­te több ezer nő életét lehetne megmenteni - húzták alá a kutatók. Hasonló eredményekre jutottak brit szakemberek is. Egy 2011-es felmérésük alapján az összes rákos eset négy százalékát - évi 12 ezer 500 megbetegedést - szeszesital-fogyasztásra lehetett visszavezetni a szigetországban. A The Daily Telegraph című brit lap idézte Mark Bellis professzort, a liverpooli John Moores Egyetem professzorát, aki elmondta, hogy az alkohollal kap­csolatba hozható elhalálozásokon belül a legna­gyobb arányban a rák képviselte­ti magát, évente kilencezer em­ber halálát okozva. A szeszesital­fogyasztással összefüggő mellrák­ban elhunyt nők száma évi 1500 a szigetországban.- Ami a rák kockázatát illeti, nincs biztonságos mérték az alko­holfogyasztásban - fejtette ki a pro­fesszor. Megítélése szerint a sze­szesital-fogyasztás ártalmaira rá­mutató nyilatkozatok hatását tor­zítják az alkohol egészséges hatá­sát hangsúlyozó közlések, például az a félelem, hogy napi egy-két adag (pohár) alkohol jó a szívre.- A védelmi hatás kizárólag az idősebb korosztályra érvényes, és ha valaki fél pohárnál többet meg­iszik esténként, a jótétemény máris odavész. A legtöbb ember alkoholfogyasztása minden, csak nem egészséges - közölte Bellis. Pablo Picasso (1881-1973) néhány mesterművé­nek röntgensugaras vizsgálatából kiderült, hogy a spanyol festőmű­vész olykor egyszerű falfestékkel dolgozott a vásznon. A művészettörténészek már régóta sejtették, hogy Picasso egyike volt azon első mesterek­nek, akik olajfesték helyett falfes­tékkel dolgoztak, hogy az ecset­vonásokat elrejtő, sima felületet hozzanak létre. Az amerikai Argonne Nemzeti Laboratórium fizikusai a művészóriás 1931-ben elkészült The Red Armchair című festményét vonták speciális rönt­gensugaras vizsgálat alá, amellyel a pigment részecskék szintjén tudták tanulmányozni a festék­anyag összetételét. Az elemzésből kiderült, hogy Picasso olyan zománcfestéket használt, amelynek kémiai ösz- szetétele pontosan megegyezik az első kereskedelemi forgalomba hozott falfestékével, a Ripolinéval. A kutatók összevetették a mű fes­tékanyagát a korszakban kapha­tó Ripolin mintákkal, amelyekre az eBay portálon tettek szert - ad­ta hírül a LiveScience című tudo­mányos portál. A szennyeződések vizsgálata révén a szakemberek­nek még a festékanyag szárma­zási helyét is sikerült meghatá­rozniuk. A művészettörténészek szerint Picasso azért kísérletezett Ripolinnal, hogy a hagyományos - lassan száradó és erősen elegye­dő - olajfestéktől eltérő hatást hozzon létre a vásznon. A falfes­ték ugyanis gyorsabban szárad, márványos hatást, tompa éleket vagy akár festékcseppeket is ered­ményezve. Az Applied Physics A: Materials Science & Processing cí­mű folyóiratban közölt tanulmány szerzői szerint azonban még min­dig nem lehet teljes bizonyosság­gal állítani, hogy a falfesték hasz­nálata volt Picasso jellegzetes stí­lusának kulcsa. _ _ llvvvv UlVlwllwI IO

Next

/
Oldalképek
Tartalom