Nógrád Megyei Hírlap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-02 / 28. szám
5 íTÍFiSfWWI 2013. FEBRUÁR 2., SZOMBAT EVANGÉLIKUS ELET Evangélikusok Ersekvadkerten Egyházmegyénkben több olyan gyülekezet Is van, amely nagyon kis lélekszámú, de mégis élni akaró, a lelkipásztori szolgálatot igénylő közösség. Egy ilyen gyülekezet az érsekvadkerti evangélikusok közössége is, ahol a tagok létszáma csupán 30 fő, mégis hetente igét hallgathatnak, mégpedig annak a különlegessége folytán, hogy ez a gyülekezet a szintén kis létszámú - 65 tagot számláló - református gyülekezettel közösen szervezi alkalmait. Temploma, gyülekezeti háza egyik felekezetnek sincs, így az'általános iskola ebédlője alakul át vasárnapról vasárnapra istentiszteleti hellyé, ahol havonta kétszer evangélikus istentiszteletet tartanak, a másik két vasárnapon pedig református istentiszteletre, illetve bibliaórára kerül sor, ahol a hívek egy közösségként vesznek részt az igehallgatásban és az úrvacsorában. Az ökumenikus imahét után példa értékű is lehet az összefogásuk. A gyülekezet közös gondnoka Réti Lajosné, Margit néni, aki szívügyének tártja a kis gyülekezet gondozásátiii'^icn m-wiai -Mióta végzi a gondnoki feladatokat Margit néni az érsekvadkerti gyülekezetben? Réti Lajos és Réti Lajosné-Hivatalosan 2000-ben lettem beiktatva a gondnoki tisztségbe, de előtte is már 1990-től elláttam a gondnoki feladatokat és a református-evangélikus gyerekek hitoktatását. Férjemmel egyedüli evangélikus házaspárként élünk Érsek- vadkerten. Ő itt született, az általános iskola tanára és igazgatója volt több évtizeden keresztül. Akkor édesanyja fogta össze a kis gyülekezetét. Én házasságkötésünk után, 1964-ben jöttem ide. Anyósomtól örököltem a gondnoki feladatokat, amelyeket'azótais, férjemmel együtt végzek.-Honnan került Margit néni Érsekvadkertre?-Gyermekkoromat az ősagárdi templom tövében töltöttem, lelkészcsaládba születtem, három testvéremmel együtt. Akkor még az iskolában is volt hitoktatás és vasárnapi iskola, így nagyon sok bibliai igét és éneket tanultunk meg, amiket az ember nem felejt el idős korára sem. Múlt évben volt Ősagárdon a 60. éves konfirmációi emlékünnepem, ami egy felemelő esemény volt számomra.-Mióta létezik Érsekvadkerten evangélikus közösség?- 1964-ben, amikor Érsekvadkertre kerültem, még házaknál: voltak az istentiszteletek. 1990 óta tartjuk az iskolában az istentiszteleteinket. Fájó pont gyülekezetünk életében, hogy a településre újonnan beköltözőket, evangélikusokat nehezen tudjuk feltérképezni és elérni,.Öröm viszont, hogy különböző evangé- lizációs alkalmakon megtért roma testvéreink újabban egyre inkább szeretnének bekapcsolódni közösségünkbe. Eredetileg Szügyhöz tartozott a gyülekezet, Zeman Mihály és Fábri Mihály lelkészek neveit emlegették a régiek. Később Balassagyarmathoz kerültünk, Garami Lajos, Rónai Zoltán, Kalácska Béla esperes és Bartha István gondozta a gyülekezetét, és Hamza Kinga Dalma volt az a fiatal lelkésznő, aki felkarolta a gyülekezet ügyét. Jelenleg a bánki gyülekezethez tartozunk.-Margit néni és Lajos bácsi nem csak a gyülekezet, hanem a község életében is fontos szerepet töltenek be.-Több évtizedes munkával népi hagyományokat őrző és Érsekvadkert múltjára jellemző néprajzi értékeket, fotókat, mező- gazdasági eszközöket gyűjtöttünk össze, egy teljesen felszerelt népi parasztházat alakítottunk ki, most pedig a régi népi hagyományokat - májfa-állítás, szüret - próbáljuk feleleveníteni a gyerekek - óvodások, iskolások - körében.-Ha egy, az életét meghatározó bibliai mondatot kellene idéznie Margit néninek, melyik lenne az?-„Hívj segítségül engem a nyomorúság idején! Én megszabadítalak és te dicsőítesz engem.” (Zsolt 50,15). Évtizedeken keresztül végig kísért ez az ige, nagyon sok nehéz élethelyzetben tapasztaltam meg Istennek a kegyelmes segítségét Zsugyel-Klenovlcs Katalin lelkész, Nógrád A karácsonyi istentiszteleten készült fotó a gyülekezetről Falusi ökumené Január harmadik hetében minden évben ökumenikus/egyete- mes imahét, „imanyolcad” keretében imádkoznak együtt a különböző keresztyén felekezetek az egységért. Az ökumenikus imahét hátterében ott van a keresz- tyénség történelmének sok szeretetlen emléke. A világ bizony ezek alapján is ítéletet mond rólunk, s ami még nagyobb baj Urunkról, Jézus Krisztusról. Ezért merült fel annak idején a gondolat, hogy találkoznunk kellene közös igealkalmakon, és együtt kellene imádkoznunk. Egy olyan kis faluban, mint Szügy, az ökumenikus imahét a sajátosságoknak megfelelően alakul. Mivel a római katolikus testvéreknek nincs helyben lakó pásztoruk, minden nap nem tudunk közös istentiszteleteket tartani, de a nyitó és záró alkalmat, valamint egy hétközi istentiszteletet az evangélikus templomban, református igehirdető szolgálatával minden évben megtartunk. Mindig a házigazda gyülekezet liturgiája szerint, így egyre jobban megismerjük egymás istentiszteleti szokásait is. Ugyanakkor a liturgia egyszerű, mert a hangsúly a hirdetett igére, és az Úr előtti imádságra kerül! Az imaheti közös alkalmak nem azért vannak, hogy megmutassuk, mekkora szeretet lakik bennünk keresztyénekben: lám véres történelmi múltunk ellenére is milyen nagy barátságban vagyunk! A falusi imahét két okból fontos: Egyrészt igét, evangéliumot, Jézus Krisztusról szóló bizonyság- tételt hallgatunk közösen. Ébből soha nem elég! Sokszor voltunk képtelenek Őrá figyelni - most itt az alkalom, hogy mindannyian, együtt figyeljünk Jézusra! Másrészt, amint a neve is sugallja: imahét. Imádkozni, hálát adni és kérni jövünk össze! Ennek pe.dig súlya van: nem lenne jó, ha csak elszínészked- nénk a világ előtt, hogy mi mennyire törekszünk az egységre! Nekünk igazán el kell kérnünk a jövendőt, az áldást, a békességet. Saját erőből nem tudunk rendet rakni sorainkban, akármilyen jól megszervezett imaheteket kreálunk is. Az imahéten közösen megváltjuk: bizony a kegyelem tart meg mindannyiunkat! Az ember nem tanul a hibáiból, száz meg száz év múlva is belesik ugyanabba a szeretetlenségbe. Elkalandozik a figyelme Jézus Krisztusról mindenféle más, emberi irányokba! Jöttünk tehát elkérni, hogy az Úr cselekedjen közöttünk! Idén Mikeás próféta könyvének 6. fejezetéből kaptuk az igét: „Mivel járuljak az ÚR elé? Hajlongjak-e a magasságos Isten előtt? Talán égő áldozattal járuljak elébe, esztendős borjakkal? Talán kedvét leli az ÚR a kosok ezreiben, vagy az olajpatakok tízezreiben? Talán elsőszülöttemet áldozzam bűnömért, drága gyermekemet vétkes életemért? Ember, megmondtam neked, hogy mi a jó, és hogy mit kíván tőled az ÚR! Csak azt, hogy élj törvény szerint, törekedj szeretetre, és légy alázatos Isteneddel szemben.” A bűnösségére rádöbbenő ember kiáltása ez, és az Úr válasza. Minden, amit az ember ajándékként, engesztelésként Ura elé vinne, valamiben biztosan hibádzana. Reménytelennek tűnő helyzet ez, de Isten népének van mentsége: Jézus Krisztus mentő szeretete! Azért prédikálunk, azért tartunk ökumenikus igealkalmakat, mert Ő ígéretet tett nekünk az életre. S ezt nem azért, mert megérdemeltük, hanem mert Ő így gondolta - sze- retetből! Az imahét nem a mi akarásunkról, szelídségünkről, testvériségünkről szól, hanem kizárólag Jézus Krisztusról! Jó elmondani egymásnak, hogy Jézus szeretete még mindig érvényes! Jó az imahéten is az evangéliumot hirdetni! Blatniczky János Dániel lelkész, Szügy „Kérdezz-felelek!” a hitoktatásról ; A nemzeti köznevelésről szó- ; ló törvény alapján a 2013/14-es I tanévtől kezdődően az elsős és ! ötödikes diákok órarendjébe '< heti egy órában egy új tantárgy | kerül: erkölcstan vagy hit- és er- ; kölcstan óra. A két tantárgy kö- I zül a szülők választhatják ki ! azt, hogy melyikre szeretnék > gyermeküket beíratni, j A Magyarországi Evangéli- ; kus Egyház számos általános ! iskolában megszervezi az evan- ! gélikus hit- és erkölcstan órát. ! Az alábbiakban a szülők dönté- j séhez szeretnénk segítséget j nyújtani.-Miakülönbséga hit-és erkölcstan és az erkölcstan óm között?-Az evangélikus hit- és erkölcstanórán foglalkozunk mindazokkal a témákkal és kérdésfelvetésekkel, amelyeket az erkölcstanóra tárgyal. (Például: Ki vagyok én? Hol a helyem a családban, az iskolában, a közösségekben? Mit jelent a hazaszeretet?) Mindezeket a kérdéseket azonban a Biblia tanítása és egyházunk évszázados hagyományai alapján tárgyaljuk, de ennél több, az életünk egészére vonatkozó kérdésekről is tanulunk. (Például: Hogyan tapasztalható meg Isten szeretetének ereje? Mitől teljes az életünk? Milyen értékeket közvetít a Biblia?)-Mit tanít az evangélikus hit- és erkölcstan órán a tanár?-Az órákon a diákokat az életkérdéseiken keresztül tanítjuk a Biblia ismeretére, valamint az egyház tanítására és történetére. Az órákon hangsúlyt fektetünk a személyes fejlődés elősegítésére szellemi, lelki és érzelmi téren, továbbá az erkölcsi érzék mélyítésére is.-Az evangélikus hit- és erkölcstan órák fő témakörei: Jézus életének és tanításának megismerése, önismeret, emberi kapcsolataim, és a közösség és a környezet jelentősége életünkben. Ezekre az órákra egyházunk új tankönyvsorozatot készít.-Ki tartja az evangélikus hit- és erkölcstan órát?-A helyi evangélikus egyház- község lelkésze vagy tanári végzettséggel rendelkező hitoktatója.-Ki járhat evangélikus hit- és erkölcstan órára?-Bármely diák járhat evangélikus hit- és erkölcstan órára, akkor is, ha nincs megkeresztelve, vagy nem tartozik az evangélikus egyházhoz.-Hog}'an választhatom a gyermekemnek a hit- és erkölcstan órát?-Elsős gyermekek szüleinek a beiratkozás során kell nyilatkozniuk arról, hogy a hit- és erkölcstan órát választják a gyermeküknek.-Ötödikes szülők gyermekeinek május 20-ig kell nyilatkozniuk döntésükről az általános iskolában.-Hol lehet további információkat kapni az evangélikus hit- és erkölcstan óráról?-Általános információkat lehet kapni a www.hitoktatas.lutheran.hu oldalon vagy a hitoktatas@lutheran.hu e-mail címen. A helyi iskolára vonatkozó további információkat a helyi evangélikus lelkész vagy hitoktató elérhetőségein lehet szerezni. Kodácsy-Simon Eszter MEE Katechetika Munkacsoport . — _ — _ — — ^WSnPPwwWfsi —
