Nógrád Megyei Hírlap, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-22 / 18. szám
MTI FOTÓ: KOVÁCS ATTILA 5 BE LPOLITIKA Aláírták a részmegállapodást Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Nagy Dávid, a HÖOK elnöke aláírják a részmegállapodást Budapest Részmegállapodást írt alá az emberi erőforrások minisztere és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) hétfőn Budapesten. Balog Zoltán miniszter közlése szerint az ideiglenes megállapodás erre az évre szól, a felek fenntartják a jogot, hogy a jövő évben változtassanak. A nyolc pontból álló egyezség rögzíti, hogy azon a ló szakon - a többi között a jogász- és a közgazdászképzésben - is lesznek állami férőhelyek, amelyeken eredetileg csak önköltséges formában lehetett volna tanulni. A dokumentum mellékleteként meghatározták az érintett szakokra bejutáshoz szükséges ponthatárokat, amelyek 425 és 470 pont között mozognak. A megállapodás szerint a felek tudomásul veszik, hogy az Országgyűlés eltörölte a felülről tervezett keretszámok rendszerét, így a felső- oktatásban való részvétel a minőségi kritériumok teljesítésétől és az intézményi kapacitásoktól függ. A felek kinyilvánítják, hogy idén folytatódjék a felsőoktatás átfogó átalakítása, és ennek eredményeképpen bővüljenek a felsőoktatásra fordított források. Egyetértenek abban is, hogy a hátrányos helyzetű családok gyermekeinek is esélyt kell teremteni a továbbtanulásra, számukra a kormány speciális oktatási programot indít. A hátrányos helyzetű jelentkezőkre vonatkozó szabályozást és annak jövőbeli rendszerét közösen alakítják ki. A dokumentum egy ideiglenes mandátumú felsőoktatási kerekasztal létrehozását tartalmazza, amely a felsőoktatás finanszírozását, a hallgatói jogokat és kötelezettségeket, valamint az átalakítás átfogó tartalmi kérdéseit tekinti át. Balog Zoltán miniszter az aláírás előtt azt mondta: a megállapodással szeretnék demonstrálni, hogy fontos a hallgatók szava, véleménye, és azt, hogy a hallgatók részt vesznek a felsőoktatás átalakításában. Olyan helyzetben van a felső- oktatás az elmúlt 20 év folyamatainak eredményeképpen, amely nem tartható tovább, minőségi, versenyképesebb, átláthatóbb rendszerre van szükség - mutatott rá. Szintén azonosak voltak az álláspontok azt illetően, hogy a felsőoktatási forrásokat növelni kell, és mint mondta, a korábban említett 23-25 milliárd forintra vonatkozó ígéretüket továbbra is fenntartják. Nagy Dávid, a HÖOK elnöke hangsúlyozta: részmegállapodást írtak alá, amely a felvételi előtt álló diákok érdekében született. Kiemelte: az egyezség alapján idén nincs egyetlen olyan szak sem, ahol csak tandíjas képzés lenne. Kitért arra is, hogy a munka jelentős része még most következik. Tematizálták azokat a kérdéseket, amelyekben változások várhatók, ezek részleteit közösen dolgozzák majd ki. Arról, hogy a Hallgatói Hálózat (HaHa) részvétele miként alakul az egyeztetéseken, a miniszter kifejtette: a megbeszéléseket a hallgatók megválasztott képviselőivel, az oktatók, professzorok képviselőivel és a gazdaság szereplőivel kívánják lefolytatni. Ragaszkodnak ahhoz, hogy a hivatalos egyeztetéseken olyan szereplők legyenek jelen, akiknek mandátumuk van, és megválasztott szervezetek. A hallgatói önkormányzatokat a felsőoktatási törvény is a hallgatói érdekképviselet megjelenítőiként rögzíti - jegyezte meg. Nagy Dávid hozzátette: azon az állásponton vannak, hogy a lehető legszélesebb kört kell bevonni az egyeztetésekbe, azokat a szervezeteket, amelyek ennek ellenére sem kapnak meghívást a kerékasztalra, a jövőben is tájékoztatják majd. Megerősítette korábbi álláspontjukat: amíg a tárgyalások a megfelelő ütemben haladnak, nem szerveznek megmozdulásokat, ugyanakkor az együttműködés nemcsak az egyeztetésekre terjedhet ki, hanem adott esetben a véleménynyilvánítás megszervezésére is. Az esetleges megmozdulásokról a miniszter azt mondta: a véleménynyilvánítás szabadsága biztosított, utcai megmozdulások törvényes formájában is. Mindenkinek szíve-joga eldönteni, hogy van-e olyan nyomós ok, amely miatt utcára akar menni - fogalmazott. DK: jelentősen nőtt a munkanélküliség Budapest, a munkanélküliség növekedésére hívta fel a figyelmet a Demokratikus Koalíció (DK) pártigazgatója hétfőn, jelezve: pártja egyebek mellett a minimálbérre rakodó terhek csökkentésével javítana a helyzeten. Varjú László, a DK-hoz tartozó függeüen országgyűlési képviselő azzal kapcsolatban nyilatkozott az MTI-nek, hogy a Nemzeti Munkaügyi Hivatal - a múlt héten közölt adatok alapján - csaknem 570 ezer álláskeresőt tartott nyilván tavaly decemberben, ez novemberhez képest 6,2 százalékos, az előző év azonos időszakához viszonyítva pedig 3,1 százalékos növekedés. A politikus kiemelte: az egyébként is jelentős növekedésen felül drámai mértékben nőtt az álláskereső fiatalok száma, 2011 végéhez mérten 28 százalékkal. Véleménye szerint mindez azt mutatja, hogy szó sincs munkahelyvédelemről, és nyoma sincs új munkahelyeknek, noha a kormány ígérete szerint - amely tíz év alatt egymillió új állásról szólt - havonta nyolcezer állástalan embernek kellene munkát találnia. Varjú László hozzátette, az Orbán-kormány gazdaságpolitikája az oka annak, hogy a versenyszférában tovább csökkent a foglalkoztatottak száma. Kitért arra, hogy a DK hétvégi kongresszusán fogadják el a párt programját, amely a munkanélküliség csökkentése érdekében számos javaslatot fogalmaz meg. Példaként hozta fel, hogy csökkentenék a vállalkozások minimálbérre rakodó terheit, szükségesnek tartják a kis- és közepes vállalkozások hitelhez juttatását, illetve hogy beszállítói programokban vehessenek részt. Azt mondta, gazdaságpolitikai fordulat kell ahhoz is, hogy az országgal szembeni bizalom helyreálljon, így ismét növekedjen a beruházási ráta. Szemfényvesztésnek tartják, hogy a kormány a közmunkások számának növelésére alapozva beszél a foglalkoztatás bővüléséről - jegyezte meg, mondván, a közmunka nem lehet a gazdasági növekedés alapja, csak kiegészítő elem a munkaerőpiacon. „Egyre több az uzsorás a börtönökben" Budapest A Fidesz helyesli, hogy az uzsorások ellen hozott törvények mára hatásos eszközzé váltak az igazságszolgáltatás kezében, így „egyre több az uzsorás a börtönökben” - kommentálta a kormánypárt kommunikációs igazgatója, hogy a Debreceni ítélőtábla hétfőn jogerősen börtönbüntetést szabott ki egy uzsorázásból élő házaspárra. Kocsis Máté szerint a 2010-es kormányváltás előtt „az uzsorások zavartalanul fosztogathatták és félemlíthették meg az embereket”, ez azonban ma már nincs így, ugyanis míg „a szocialista kormányok tehetetlenül nézték és eltűrték a vidéki szegény emberek zsarolását”, addig a Fidesz szigorú törvényeket alkotott az uzsora-bűncselekmények visz- szaszorítására. Büntethetővé vált az egyszeri uzsorázás, az üzletszerűen elkövetett uzsorázás pedig minősített eset lett - emlékeztetett. A Fidesz kommunikációs igazgatója szerint - ahogyan azt a hétfői debreceni ítélet is igazolja - „aki ma uzsorázásra adja a fejét, és másokat megnyomorít, biztos lehet benne, hogy börtön lesz a vége”. Módosítást javasolnak Budapest Az MSZP a munka törvénykönyvének módosítását javasolja azért, hogy a jövőben senkit se lehessen telefonon vagy sms-ben elbocsátani. Simon Gábor, a szocialista párt elnökhelyettese ezt hétfői sajtótájékoztatóján közölte egy közelmúltbeli esetre hivatkozva. Elmondta: a XVIII. kerületi önkormányzat tulajdonában álló Városgazda Nonprofit Zrt.-től a múlt év utolsó napján sms- ben bocsátottak el egy kertész- mérnököt, aki épp szabadságát töltötte. Az MSZP-s politikus hozzátette: az új munkatörvénykönyv alapján.a lépés jogszerű volt ugyan, de bizonyítja, hogy a kormánytöbbség szavazataival elfogadott jogszabály embertelen, munkavállaló-ellenes, kiszolgáltatottá teszi a dolgozókat. Ezért - folytatta - az MSZP a munka törvénykönyvének módosítását javasolja. Kikötnék, hogy senkit sem lehet telefonon, sms-ben, illetve a szabadsága alatt elbocsátani. Simon Gábor indoklásul hozzáfűzte, hogy a munkaviszony létesítését kötelező írásba foglalni, ebből pedig az következne, hogy annak megszüntetését is csak így lehet kimondani. Az MSZP elnökhelyettese arra szólította fel a XVIII. kerület fideszes polgármesterét, Ughy Attilát és a városrész másik kormánypárti képviselőjét, Kucsák Lászó alpolgármestert, hogy a parlamentben támogassák javaslatát, egyúttal kérjenek bocsánatot a méltatlan körülmények között elbocsátott kertészmérnöktől. Emellett vizsgálatot sürgetett annak kiderítésére, mi indokolta a férfi azonnali felmentését, és ki döntött annak módjáról. Tárgyalnának az Együtt 2014-gyel... Budapest Az LMP Párbeszéd Magyarországért elnevezésű platformja azt javasolja, hogy a párt haladéktalanul kezdjen tárgyalásokat az Együtt 2014-gyel egy alkotmányos és közpolitikái minimumról, és ennek talaján általános választási együttműködés kötéséről - derül ki egy az MTI birtokába került dokumentumból. A határozati javaslat - amelyet az MTI információi szerint a platform képviselői a párt hétvégi kongresszusán terveznek benyújtani - egyértelműen kizárná az együttműködést a Jobbikkal és a Fidesz-KDNP-vel. A Jávor Benedek volt frakcióvezető és tíz társa által alapított platform indoklásként azt írja, hogy az LMP politikai stratégiájának egyszerre kell megfelelnie két célnak: biztosítania kell a párt önálló ökopolitikai identitásának megőrzését és reális esélyt kell nyújtania a „hazug, szabadságkorlátozó, környezet- és társadalomromboló Orbán-rendszer megdöntésére”. Szerintük ennek érdekében egy meghatározott időre szóló mandátummal felálló, alkotmányozó Ország- gyűlést kell létrehozni. Céljuk egy új kétharmad hatalomra juttatása egy jól körülhatárolt program megvalósítása céljából, amelynek része az alkotmányosság és a tisztességes demokratikus verseny helyreállítása, valamint a feles többséggel való kormányzás korlátainak eltávolítása az ehhez szükséges kétharmados törvények megváltoztatásával - írják. A tervezet politikai stratégiáról szóló részében az áll, hogy egy önálló politikai pólus kiépítése és az „Orbán- rendszer” megdöntése nem szembeállítható feladatok, csak együtt és egymást erősítve kivite- lezhetőek. Az LMP ezért természetes stratégiai szövetségesének tekinti a parlamenten kívüli demokratikus pártokat és mozgalmakat az Orbán-rendszer megdöntésében; ezzel szemben a leghatározottabban elítéli a szélsőjobboldali radikalizmust, és kizárja a választási és kormányzati együttműködést a Jobbikkal - olvasható az előterjesztésben. A javaslat szövege szerint a jelenleg kormányzó koalíció „súlyosan visszaélt kétharmados felhatalmazásával, széles társadalmi rétegeket taszított szegénységbe és kiszolgáltatottságba és a köztársaság helyére az oligarchák önkényes rendszerét építette ki”, ezért az LMP velük is kizárja a választási és a kormányzati együttműködést Az ezt követő pont úgy szól: a kétharmados kormányváltás érdekében, a kongresszusi határozat elfogadását követően az LMP haladéktalanul tárgyalásokat kezdeményez az Együtt 2014-gyel egy alkotmányos és közpolitikái minimumról, és ennek talaján általános választási együttműködés kötéséről. Ha a kétharmados kormányváltáshoz szükséges, egy későbbi időpontban az LMP tárgyalásokat kezdeményez a többi ellenzéki párttal a választókerületi szintű választási együttműködésről - áll a szövegben. Hangsúlyozzák, hogy ennek a határozatnak az elfogadásával a 2012 novemberében elfogadott politikai stratégiai dokumentum és határozat hatályát veszti. Az irat készítői egyúttal szervezeti reformot javasolnak a párton belül is. Ennek értelmében a pártot a jövőben két ellenkező nemű társelnök vezetné, akiket az LMP országos kongresszusa választ meg kétharmados többséggel. Az országgyűlési frakció vezetője társelnöki funkciót nem tölthetne be. A párt országos választmányának létszámát kilenc főben maximalizálnák, a tagokat szintén az LMP országos kongresszusa választana meg, rájuk is érvényes lenne a nemi kvóta és főállásban, fizetésért lámák el feladatukat. A párt tagjai pártszavazást kezdeményezhetnek bármely politikai kérdésben - áll a javaslatban, amely szerint a kongresszusi küldöttek vagy a területi szervezetek választmányainak egyharmada, illetve az országos politikai tanács tagjainak ötven százaléka kérhetne szavazást Az LMP novemberi kongresszusán elfogadott határozat kizárja a Lehet Más a Politika Együtt 2014 választói mozgalomhoz való csatlakozását, de felhatalmazást ad arra, hogy a párt képviselői megkezdjék a tárgyalást az együttműködés más formáiról. A határozat elfogadása után lemondott posztjáról Jávor Benedek akkori frakcióvezető és két helyettese, Karácsony Gergely és Szabó Tímea. Ezt követően a három politikus öt parlamenti és három fővárosi képviselőtársával együtt megalapította a Párbeszéd Magyarországért Platformot.
