Nógrád Megyei Hírlap, 2012. november (23. évfolyam, 254-277. szám)

2012-11-09 / 259. szám

Több bálnahúst! Tokió. Kiterjeszti és növeli bálnahúseladásait a japán halá­szati hivatal, hogy finanszírozni tudja a sokat bírált, évről évre egyre nagyobb veszteségeket ter­melő bálnavadászati programját, amelyet hivatalosan tudományos céllal folytat. A hivatal magán- személyek és éttermek számára is elérhetővé teszi a bálnahúst, sőt növelni akarja eladásait az is­kolai étkezdéknek is. A bálnafogáshoz eddig csak korlátozott számú halnagykeres­kedő juthatott hozzá a szigetor­szágban, ugyanakkor az eladá­sok korábbi szintje messze nem fedezte a vadászati program mintegy ötmilliárd jenes éves költségeit. A hivatal elsősorban a középkorúak és az idősek kö­rében akarja elterjeszteni a bálnahúsfogyasztást. A kereskedelmi célú bálnava­dászatot nemzetközi egyez­mény tiltja, ugyanakkor a tudo­mányos célú halászat engedé­lyezett, ha azt az érintett ország meg tudja indokolni. Az így ha­lászott bálnahús pedig szaba­don értékesíthető. Leszakadóban Budapest. Az európai ingatlan- befektetések nagysága az idén 10 százalékkal zsugorodik a kö- zép-kelet-európai régióban, a lengyel és a cseh piac jól teljesít, a magyar piac viszont leszakadó­ban van - mondta Kohári Gábor, a Deloitte Zrt. igazgató-helyette­se. A kereskedelmi ingatlanbe­fektetés értéke a régióban a tava­lyi első félévben 6 milliárd, az ideiben pedig 2 milliárd eurót tett ki - tette hozzá a vezérigaz- ga tó-helyettes. Érzékeny állkapcsok g# * ,. t, ^ • •/ ••* * - ;• ■ . ~ jl. . •• .. '<*» \ £'\ '**%£? jrJ&*'** • . • * *> ** JP|:.. ’•MBrWdí wggggjtf. f £&Tj.„ a *>r *V ,-*■>“ ^ /• ^^ÜSBlStaí^ " v J/^4 ’ ' 11,» ■ jZ*mms'.íNfc^..lámáid * J aő**^ '#||H M .jfHHMH ááítÍK V« ^í/f • «jík^h P^JKjg»<% " l*S» ■****»'*».,», . '’•«*• ,,3»' i;, i f v., MUjfllp^K^jr i ? ^ ‘^j ' Sfaf Ww^^ifkt. i^^Tv ' - • Im ynk ^ IByy>- ^ y pWBWWg^lp t *H, - ^v ^ p^» all ,, m in Washington. Az aligátorok és krokodilok állkapcsának vona­lában elhelyezkedő aprócska du­dorok érzékenyebbek, mint az emberi ujjbegy - állapították meg amerikai kutatók. A hüllők állkapcsának érzékeny bőre egy­aránt lehetővé teszi, hogy utód­jaikat a legnagyobb gyengédség­gel szájukban hordozzák, aho­gyan azt is, hogy egy pillanat alatt kettéroppantsák zsákmá­nyukat.- Amint valaminek az érinté­sét érzékelik, azonnal rácsattan­nak - elemezte felfedezését Ken Catania kutatásvezető. Catania arra volt kíváncsi, hogy mire szolgálnak a krokodilok fején lé­vő dudorok. Ezek a mikroszkopi­kus méretű struktúrák segíte­nek az állatvédőknek annak megállapításában, hogy miféle krokodilbőrből készült egy-egy használati tárgy: farmon nevelt avagy vadon élő állatéból. Azt azonban mindeddig nem tudták, hogy pontosan mire valók a du­dorok. *■ A kutató amerikai aligátoro­kat és nílusi krokodilokat vizs- pásztázó elektfWmfRrő­szkópot használt dudoraik szer­kezetének feltérképezésére. Mint kiderült, érzékeny idegvég- ződések találhatók ebben a struktúrában, amelyek képesek detektálni a nyomást és a rez­gést. Az idegvégződések a háromosztatú idegből indulnak ki, amely közvetlenül a koponyá­ból nyúlik ki. A következő lépés­ben vizsgálták az ideghálózat működését, mert korábban olyan feltételezések is voltak, • hogy a dudorok a víz-sótartal­mának megállapításában segí­tik az állatokat. Egy igeüf tS*zé­keny érintési teszt során egyet­len dudort érintettek egy szőr­szállal, így derült ki a kutatók számára, hogy a dudorok az em­beri ujjbegynél is érzékenyeb­bek a tapintási ingerre. Méréseik szerint a tapintási ingert az érintést követően 50 milliszekundummal képesek az aligátorok és a krokodilok rázár­ni állkapcsukat áldozatukra. Ugyanakkor nagyon gyengédek is tudnak lenni a ezek a hatal­mas-hüllők, amikor«iódaikat a szájúkban hordoznák egyik helyről a másikra. ^ Rekordszinten Budapest. Idén októberben 3103 cég megszűnését tették közzé a cégbírságok; ilyen sok cég utoljára 2010 nyarán szűnt meg egy hónap alatt - adta hírül az Opten céginformációs szolgál­tató. A cégtörvény március eleje óta hatályos módosításai meg­szüntették a kényszer-végelszá­molás intézményét, az eljárást a kényszertörlések váltották fel. Ez csökkenti a végelszámolások számát. Az Opten közleménye szerint ezért nem lehet pozitív következtetéseket levonni abból, hogy a fél évvel ezelőtti havi 3-4 ezer végelszámoláshoz képest októberben csak 1300 céggel szemben indult ilyen eljárás. A kényszer-végelszámolások megszűnése miatt csökken a felszámolások száma is. Az új eljárásforma, a kényszertörlés ugyanis csak akkor fordulhat át felszámolásba, ha a cég vagyo­na fedezi a felszámolás költsé­gét. Ez a feltétel azonban na­gyon sok megszűnő cég eseté­ben nem teljesül. Októberben 1734 céggel szemben indult felszámolás, ami a második legalacsonyabb érték az elmúlt 12 hónapban, ám ez az adat is részben a cég­törvény változásának következ­ménye. Emellett a felszámolá­sok száma még mindig a duplá­ja a válság előtti havi adatoknak. A cégalapítások száma a jelek szerint tartósan visszaesik. Ta­valy átlagosan 4000 új céget je­gyeztek be havonta Magyaror­szágon, az elmúlt fél évben vi­szont csak 2400-at. A gazdaság stagnálása és a cégalapítások­nál bevezetett szigorítások ösz- szességében hozzájárulhatnak a cégvilág tisztulásához is. Önbeteljesítő pánik döntött Budapest Sem a globális keres­kedelem nagyságrendje, sem a globális pénzügyi összefonódás mértéke nem lett volna elegendő ahhoz, hogy önmagában kiváltsa a nem elsőrendű (subprime) amerikai adósok bedőlését köve­tő 2008-as globális recessziót - állítják szakértők. A globális recessziót nem átté­teles „fertőzés”, hanem a piaco­kon végigsöprő „önbeteljesítő pá­nik” váltotta ki - állítja Philippe Bacchetta, a svájci Lausanne Egyetem professzora és Eric van Wincoop, az amerikai Virginia Egyetem professzora a Monetary Authority of Singapore megbízá­sából készült tanulmányban. „Az önbeteljesítő kockázati pá­nikról felállított modellünkben az aktíva-árak szinkronmozgását valamely kiváltó esemény kocká­zati jelentőségéről globális szin­ten kialakult nézetazonosság, en­nek következtében pedig a piaci félelmeket önmagában megteste­sítő valamely konkrét makroadat változása idézte elő” - állapítja meg a tanulmány. Ilyen esetben még erősen kor­látozott határokon átívelő aktíva­birtoklás sem képes megakadá­lyozni, hogy egy, például az Egye­sült Államokban bekövetkezett sokk ne terjedjen át a világ többi részére. „Az országok vagy együtt pánikolnak, vagy sehogy” - mutatnak rá a szerzők. Az önbeteljesítő pánik modellje mikrogazdasági szinten is alkal­mazható. A fogyasztók csökken­tik kiadásaikat és növelik megta­karításaikat minden olyan eset­ben, amikor borúsan ítélik meg munkaerőpiaci kilátásaikat. Az ilyen magatartás csökkenti a ke­resletet és recessziót generál, „ami visszaveti a vállalatok nyereséges­ségét, visszatartja őket új beruhá­zásoktól" - írja a tanulmány. „Az ennek tulajdoníthatóan megnöve­kedett csődkockázati várakozások bizonytalanná teszik a foglalkozta­tási és kereseti kilátásokat, azaz, visszaigazolják az eredeti feltétele­zést, önbeteljesítővé teszik azt” A piacokat nem a gyors infor­mációáramlás, hanem az infor­mációk silány értelmezése dön­tötte be. A piacok számítógépesí­tésében az elmúlt 50 év alatt el­ért hatalmas fejlődés megnövelte az értékpapírpiaci likviditást és elenyésző áron szinte azonnal el­érhetővé tette a releváns adato­kat. Nem javított azonban sem­mit az előrejelzések minőségén. Jennie Bai, a New York Fed, va­lamint Thomas Philippon és Ale- xi Savov, az University of New York Stern School of Business ku­tatói egy tanulmányukban meg­állapították, hogy a piaci értesü­lések „informativitása”, a tájékoz­tatás minősége mit sem változott az elmúlt 50 évben, sőt, a bizony­talansági tényezőkön belül emel­kedett a meglepetést okozó ered­mény-beszámolók aránya. A kormányoknak bevételeik biztosítása érdekében a vagyon- és fogyasztási adók növelésére kel­lene áthelyezniük a hangsúlyt a személyi jövedelmek adóztatásá­ról. Az IMF múlt héten kiadott ta­nulmánya szerint a magas szemé­lyi jövedelemadó még akkor is las­sítja a gazdasági növekedést, ha a kormány az adóbevételt a vagyon- és fogyasztási adók csökkentésé­vel próbálja szinten tartam. Nem várható hitelezés-növekedés Budapest a magyar bankrend­szer likviditása és tőkehelyzete erős, de 2015-ig sem a vállalati, sem a lakossági szektorban nem várha­tó érdemi hitelállomány-növekedés - áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi stabilitási jelenté­sében. A jelentés megállapítja, hogy a pénzügyi rendszer jövedel­mezőségi kilátásai a romló portfo­lióminőség és a magas adóterhelés miatt kedvezőtlenek, így a szektor nem támogatja hitelezéssel a gaz­daság növekedését A vállalati hitelezés tartós gyen­gesége a termelőkapacitások leépü­léséhez vezethet, ami károsan befo­lyásolja a közép- és hosszú távú gazdasági növekedést - figyelmez­tet a jelentésben az MNB. 2010 ja­nuárjától 2012 közepéig 1400 mil­liárd forinttal csökkent a vállalati hitelállomány, és az MNB prognó­zisa szerint 2015-ig további 960 milliárddal zsugorodik az összeg. A bankrendszer jövedelemter­melő képességének helyreállítá­sa nagymértékben segítené, hogy a hitelezés és a gazdasági növekedés egymást erősítő folya­mattá váljon - rögzíti a stabilitá­si jelentés. A bankrendszer sokk­ellenálló képessége javult - mondta Nagy Márton, az MNB igazgatója a jelentés ismertetése­kor. Hozzátette, hogy az anyaban­ki tőkeemelések a bankok tőke­helyzetét 2009 óta 2,4 milliárd euróval javították, ebből 2011-re 1,2 milliárd, 2012-re 0,8 milliárd euró jutott. Ezek a tőkeinjekciók a bankok veszteségeit pótolták. A folyamatok előrejelzése során az MNB stábja arra a következte­tésre jutott, hogy a bankok mérleg­alkalmazkodása folytatódik, így 2012 végére a hitel/betét arány 110 százalékra csökken a korábbi 130 százalékról, és 2013 végére a mu­tató 100 százalék lesz, azaz csak a betétek összegéből hitelez a szek­tor. Korábban részben az anyaban­ki forrásokból hitelezett és hitelez még ma is a bankrendszer. Nagy Márton a kockázatokat is­mertetve felhívta a figyelmet arra is, hogy a bankok romló hitelport­foliója és magas adóterhelése mi­att a szektor jövedelmezősége ala­csony maradhat, ami tovább ront­hatja az így is alacsony hitelezési hajlandóságot. Jelezte azt is, hogy az MNB Pénzügyi Koordinációs Indexet (PKI) hozott létre, amely megmutatja, hogy a pénzügyi szektor tevékenysége hogyan hat a gazdasági növekedésre. A PKI index szerint 2012-ben a pénz­ügyi közvetítői szektor, azaz a bankrendszer két százalékpont­tal csökkenti a reál GDP éves nö­vekedési ütemét. HIRDETÉS ■■■■■■■ A NAGY BEVÁSÁRLÓ NAP vásárolj NOVEMBER 12-EN HÉTFŐN LEGALÁBB 15, VAGY 20%-0S KEDVEZMÉNNYEL AZAGRIAPARK MEGJELÖLT ÜZLETEIBEN A KEDVEZMÉNYEKRE JOGOSÍTÓ KUPONOKAT KERESŐ A HONLAPUNKON, VAGY AZ INFORMÁCIÓS PULTNÁL! Amennyiben az adott üzletben más kedvezmény is érvényben van, a kedvezmények összevonhatóságáröl az üzletek saját hatáskörükben döntenek. Részletek az üzletekben. agria parh ÉLMÉNY «GÉR SZIVÉBEN www.agriapark.hu ) t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom