Nógrád Megyei Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 203-227. szám)
2012-09-19 / 218. szám
2012. SZEPTEMBER 19., SZERDA BELPOLITIKA „lenyűgöző" lehet az új Ptk. Répássy Róbert és Vékás Lajos a tervezettel Levél a miniszterhez Budapest/Brüsszel. Nyílt levéllel fordult Gurmai Zita szocialista európai parlamenti (EP) képviselő Balog Zoltánhoz, az emberi erőforrások minisztériumának vezetőjéhez, hogy kifejezze megdöbbenését amiatt, mert Magyar- ország nem támogatja a női kvóta bevezetését a nagyvállalatok felügyelő bizottságaiban. A képviselő szerint az Európai Bizottság éppen azért tervezi beterjeszteni az erről szóló javaslatot, mert „a célzott nemzeti intézkedések és a vállalati önszabályozás elégtelennek bizonyultak”. Gurmai visszásnak tartja a magyar kormány álláspontját, mert úgy véli, hogy Magyarország éppen azon uniós tagállamok közé tartozik, amelyekben az utóbbi években „semmilyen nemzeti szintű, célzott intézkedés nem történt” Felháborítónak tartja Budapest A Jobbik szerint felháborító, hogy a Fidesz és az MSZP 2012-ben megszüntette a parlamenti vizsgálóbizottság intézményét a korrupció leplezése érdekében - jelentette ki Gyüre Csaba, az ellenzéki párt és az alkotmányügyi bizottság alelnöke. Emlékeztetett rá, hogy az Országgyűlés elutasította a Simicska Lajos és Nyerges Zsolt körüli, valamint a Fidesz-kormány mögött álló gazdasági cégbirodalom állami megrendeléseinek jogszerűségét átvilágító országgyűlést vizsgálóbizott- ság létrehozásáról szóló javaslat tárgysorozatba vételét. HIRDETÉS Budapest. Vékás Lajos akadémikus az új polgári törvény- könyvre (Ptk.) vonatkozó javaslat kiemelt jelentőségét abban látja, hogy ez lesz az első hatályba lépő, demokratikus körülmények között megalkotott polgári jogi kódexe Magyarországnak. A polgári jogi kodi- fikációs főbizottság vezetője erről az Országgyűlés alkotmány- ügyi bizottságának keddi ülésén beszélt, amelyen a képviselők egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találták az új Ptk.-ról szóló javaslatot. Az ülésen Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár felidézte: a 2010. évi választások után a kormány az első döntései között, 2010. június 10- én felhatalmazta a polgári jogi kodifikációs szerkesztőbizottságot az új Ptk. szakmai konszenzuson alapuló előkészítésével. A kormányhatározat korszerű, az európai uniós tagságunkból származó kötelezettségeinknek megfelelő, a külföldi és a hazai jogtudomány és joggyakorlat eredményeit hasznosító, a civilisztika alaptörvényének szerepét betöltő szabályozás kidolgozását tűzte ki célul - mondta. A bizottsági tervezet kidolgozásának alapja a 2008 márciusában közzétett szakértői javaslat volt, továbbá figyelembe vették a 2009-ben elfogadott, de hatályba nem lépett törvénykönyv hasznosítható megoldásait. A szerkesztőbizottság a több mint 1600 szakaszból “álló normaszövegét 2011 deófemberében adta át a kodifikációs főbizottságnak, a kormány pedig 2012 februárjában foglalkozott vele először, s úgy döntött, hogy ez az anyag szolgáljon alapul a közigazgatási és társadalmi egyeztetésnek - ismertette, felidézve: az igazságügyi tárca a kormány honlapján megjelentette a normaszöveget, amellyel kapcsolatban 2012 március 31-ig lehetett észrevételt tenni. Répássy Róbert közlése szerint több száz ilyen érkezett a javaslathoz, három széles körű tematikus egyeztetést szerveztek - a családi és öröklési joggal, a jogi személyekre irányuló szabályozással, illetve a dologi joggal kapcsolatban -, emellett kétoldalú egyeztetések is lezajlottak. A közigazgatási államtitkári értekezleten május 31-én tárgyaltak a tervezetről, majd a kormány két ülésen is foglalkozott vele. A kabinet úgy döntött: a tervezetet változtatás nélkül, a főbizottság javaslata alapján terjeszti az Országgyűlés elé - tájékoztatott az államtitkár. Vékás Lajos, a kodifikációs főbizottság elnöke a parlamenti testület előtt kifejtette: a javaslat kiemelt jelentősége az, hogy ez lesz az első hatályba lépő, demokratikus körülmények között megalkotott polgári törvénykönyve Magyar- országnak. A professzor a jelenlegi szabályozás paradox jellegét emelte ki: magántulajdon nélküli körülmények közt alkottak egy' magánjogi törvényt. A képviselőknek azt mondta, a jogszabály akkor lesz jó a gyakorlatban, ha a koherenciája nem borul fel. Az alkotmányügyi bizottság tagjai elismerően szóltak az előterjesztésről. A kormánypártiak közül Varga István (Fidesz) „lenyűgözőnek” nevezte a javaslatot és azt vetítette előre, hogy a társasági jog, az öröklési jog, továbbá az élettársi és házastársi kapcsolat szabályainak elkülönülése területén várható a legnagyobb vita. Rubovszky György (KDNP) emlékeztetett, pártja kihelyezett frakcióülésén már döntött arról, hogy támogatni fogja a javaslat általános vitára bocsátását. Jelezte ugyanakkor: ez azonban nem jelenti, hogy ne lenne hozzá módosító javaslatuk. Staudt Gábor (Jobbik) ugyancsak megjegyezte, hogy pártja módosító indítványokkal fog élni, ugyanakkor a ciklusban a bizottság elé került legkomolyabb, szakmailag előkészített joganyagnak, tankönyvi szintű tudományos munkának nevezte a Ptk.-javaslatot. Az MSZP-s Steiner Pál azt mondta, egy olyan kódexről van szó, amely valóban nemzeti ügy, mert mindenkinek, aki Magyar- országon él, szabályozni fogja az életét, a viszonyait, a különböző jogi cselekményeit. Előrebocsátotta: ha a részletes vita során olyan módosító indítványok kerülnek elő, amelyek megváltoztatják a javaslat jelenlegi szelle- Yniségét, amelyre -TrroTTdta - már lát jeleket, akkor nem fogják tudni támogatni azt. Az alapoktól kell újratervezni a költségvetést Budapest Az LMP véleménye szerint az alapoktól kell újratervezni a költségvetést és eredeti formájába kell visszaállítani a Költségvetési Tanácsot - jelentette ki Vágó Gábor. A politikus, aki megismételte korábbi kijelentését, miszerint a jövő évi büdzsé „halva született”, érvként hozta fel, hogy miközben a makropályával is gondok vannak, még azt sem lehet látni, hogy a fő számok tarthatóak lesznek-e. A kiszámíthatatlanság milliárdokba kerül az adófizetőknek, ezért az LMP szerint „meg kell nyomni a reset gombot” és a 2013-as büdzsét újra kell tervezni az alapoktól - hangsúlyozta. Az új költségvetés megalkotásakor a korábban meghatározott dátumokhoz kellene ragaszkodni és azt a hagyományokhoz híven szeptember 30- ig kellene benyújtani azt Ekkor talán lenne rá remény, hogy egy jó büdzsé szülessen - mondta Vágó Gábor. A politikus egyúttal azt is követelte a kormánytól, hogy a régi formájában állítsák helyre a Költségvetési Tanácsot, mert „nyilvánvaló, hogy Matolcsy György és minisztériuma nem képes épkézláb módon megtervezni a költségvetést”. A képviselő hangsúlyozta, hogy ha egy független apparátus ellenőrizné a tervezési folyamatot, akkor az biztosítaná az átláthatóságot A biztos tervezés pedig kiszámíthatóságot jelent, ami milliárdokat hozhat az államnak - mondta zárásként. Energiát adunk a sikerhez www.uztletienergia.hu Esélyteremtés és integráció Fülöp Attila új helyettes államtitkár Budapest Az Emberi Erőforrás- J ok Minisztériuma új helyettes ál- g lamtitkára szerint a g fogyatékosügynek az esélyteremtést, a társadalmi integrációt kell szolgálnia, ezért is került a terület szeptembertől a családpolitikáért és az esélyteremtésért felelős helyettes államtitkársághoz. Fülöp Attila - aki korábban Soltész Miklós szociális, család-, és ifjúságügyért felelős államtitkár kabinetfőnöke volt - szeptember 5-étől vezeti a helyettes államtitkárságot. A fogyatékosügyet a kormányzati átalakításig önálló miniszteri biztos felügyelte, ám most más területekkel együtt egy államtitkársághoz tartozik. A helyettes államtitkár azt mondta, ezzel a lépéssel a fogyatékosügyet „feljebb emelték". Fülöp Attila szerint a döntés azt jelzi, hogy a fogyatékkal élő embereket a kormányzat nem másoktól elkülönítve, hanem a társadalom részeként akarja segíteni, ezért is kapcsolták össze a területet az állam- titkárságon belül például a család-, illetve az ifjúságpolitikával. Azt hangoztatta, mindenkinek biztosítani kell, hogy teljes életet élhessen, az esélyteremtés célja pedig az, hogy „ne szétválasz- szunk, hanem integráljunk társadalmi csoportokat”. Elmondta, a fogyatékossággal élőket képviselő nagyobb szervezetekkel a lehető legjobb kapcsolatra törekednek, ahogy korábban is tették. Hozzátette, ezt az elkötelezettségüket jelzi az is, hogy támogatásuk a mostani kormányzat idején nőtt, és több szervezetet emeltek be ebbe a körbe. Közölte, azért is számít a segítségükre, a véleményükre, mert ezek a szervezetek tudják a legjobban közvetíteni az érintettek igényeit, jelezte, a civilek részvételével működő Országos Fogyatékosügyi Tanács a kapcsolattartás intézményes formája, de annak keretein kívül is számít a szervezetek együttműködésére. Fülöp Attila elmondta, Magyar- országon - a 2001-es népszámlálás adatai alapján - mintegy 600 ezer fogyatékos ember él, és azt szeretnék, ha a kormányzati támogatásokkal, az Új Széchenyi Terv pályázataival minél több embert el tudnának érni. A tárca eddigi eredményei között említette a látássérülteknek - részben az Új Széchenyi Terv keretein belül meghirdetett, részben hazai forrásból - felállított hét rehabilitációs központot, melyek 1200 embernek jelentenek segítséget. Arról is beszámolt, hogy a hallássérülteknek egy a jelnyelvi szolgáltatás bővítését célzó pályázat jelent meg, míg az autistáknál a lakóotthonok támogatását tudták százmillió forinttal megemelni. Kitért arra is, hogy nemrég kiterjesztették a gépkocsiszerzési támogatásra jogosultak körét, és a korábbi 300 ezer forintos támogatási összeget használt autó esetében 600 ezerre, új gépkocsinál 900 ezerre emelték. A támogatás lehetősége már nemcsak mozgásszervi fogyatékosoknak nyitott, hanem például az értelmi fogyatékosok, hallás-, látássérültek és autisták (illetve az őket szállító hozzátartozóik) számára is. A minisztérium tervei között említette a közintézmények akadálymentesítési programját is az Új Széchenyi Terv forrásaiból. Mint mondta, azokat az épületeket kívánják átalakítani első körben akadálymentessé, amelyekben nagyobb ügyfélforgalom várható, így például a járásközpontokban a kormányhivataloknál. v