Nógrád Megyei Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 203-227. szám)
2012-09-19 / 218. szám
2012. ■UmM r — — —-------------------------------—----------------------| Cserépárverés I Budapest. Ritka Zsolnay- ! épületkerámiákból, épületdí- ! székből, kültéri díszkerámi- > ákból álló jótékonysági árve- ; rést rendez szombaton a I Nagyházi Galéria. Hasonlóan ! a tavalyi aukcióhoz most is az 1 Iparművészeti Múzeum épü■ letérői származó kerámiákat j visznek kalapács alá, és ezút- J tál is a múzeum a kedvezmé- i nyezett. A tavalyi egy híján fél- I száz darab után most 62 tétel- ! bői válogathatnak az elkötele- ; zett Zsolnay-gyűjtők, a buda- ; pesti épületek szerelmesei. Azok, akik érdeklődnek a rit- ! ka, esztétikai értékeket őrző ! Zsolnay-épületkerámiák iránt ; és ezek megőrzése érdekében j vásárolnak az aukción, a mú- ! zeum újjászületésének tervét 1 is támogatják. Takács Imre, az Iparművé- ; szeti Múzeum főigazgatója ; írásos összefoglalóban emlé- ! keztetett: Wlassics Gyula kul- ! tuszminiszter 1895-ben elfo- i gadta és támogatta az Iparmű- ; vészeti Múzeum tervezőinek j javaslatát, hogy az előirány- ! zott költségvetést megemelve ! a falakat és a tetőket a ! Zsolnay-gyár pirogránitjaival j és mázas kerámia plasztikái- J val díszítsék. Az elmúlt évszá- ! zad történelmi és természeti ! viharai azonban megtépázták I az épületet, és nem lehetett to- ! vább halogatni a tetődíszek ; egy részének lebontását. Pót- ! lásukra várhatóan jövőre sor ! kerülhet. Az eredeti funkciójukban ; már nem hasznosítható, de J szépségüket őrző pirogránit és ! mázas épületkerámiák, a szí- ! nes, zöld, okker, sárga, szürke ■ ornamensek kétezer és 36 ; ezer forint között szerezhetők [ meg. A legolcsóbbak a 2-3 ezer ! forintos tetőcserepek. A tető- ! cserépdíszek, a félholdas, ta- ' rajos vagy áttört díszítésű da- ; rabok 10 és 24 ezer forintról in- [ dúlnak. Egy 69 centiméteres ! záró elem 22 ezer forintos ki- ! kiáltási árat kapott. A kúpcse- í repek, a tetőperem díszsorai- ; nak elemei ennél kicsit drá- ! gábbak. Egy kéményzáró elem ! 34, egy tetőperemdísz-sorozat 1 eleme 36 ezer forintról indul. Nem lesz állami mobilcég Budapest A Fővárosi Törvényszék jogerősen hatályon kívül helyezte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (NMHH) a frekvencia-árverésen hozott januári határozatait, mert úgy ítélte meg, hogy a negyedik mobilszolgáltató MPV1 Zrt. jogszerűtlenül nyerte el a jogot a hálózat kiépítésére, valamint a három korábbi piaci szereplő is jogszerűtlenül szerzett akkor újabb frekvenciablokkokat. Annak eldöntése, hogy az NMHH az eredeti állapotot állítja helyre, vagy új tendert hirdet, meghaladta a bíróság hatáskörét, így erről nem szól az ítélet. Az NMHH pályázatán nemcsak a negyedik mobilszolgáltató MPV1 nyert frekvenciát, hanem a három meglévő szolgáltató is. Miután a bíróság ezeket együtt kezelte, valameny- nyi nyertesre kiterjedő határozatot teljes egészében hatályon kívül helyezte. A három jelenlegi szolgáltató - a Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone - fordult bírósághoz a negyedik szolgáltató nyertességét támadva. Az alperes a határozatokat hozó NMHH volt. A bíróság arra hivatkozott, hogy az elbíráláskor hatályos kormányrendelet egyik melléklete kimondja: állami tulajdonú cég nem nyerheti el azt a frekvenciát, amelyhez hozzájutott az MPVI. A per során a három felperes és az alperes NMHH - valamint ez utóbbi oldalán a perbe beavatkozott MPVI és annak egyik tulajdonosa, az MFB Invest - végig azon vitatkozott, hogy a hatósági döntés meghozatalakor hatályban volt-e az említett rendelet tiltó melléklete. Az eljárás közben lépett hatályba az európai uniós jogszabályoknak megfelelő NMHH rendelet, amely már nem tiltotta állami szereplő indulását a tenderen. A per másik sarkalatos pontja a roaming volt. A pályázat előírta azt, hogy a meglévő három szolgáltató köteles átengedni a hálózatát a negyediknek. A Vodafone ezt csak jogfenntartással tette meg. Az uniós jog értelmezése is szóba került a perben olyany- nyira, hogy a felperesek azt javasolták: a roamingra vonatkozó jog értelmezéséről kérjen a magyar bíróság előzetes döntéshozatalt az Európai Bíróságtól. A Fővárosi Törvényszék ezt elutasította, és maga értelmezte az erre vonatkozó uniós, valamint a magyar jogot. A végeredmény: a drágán kiépített eszközrendszer kötelező átengedése a versenytársnak egy másik, az elnök által lefolytatott eljárásban lett volna lehetséges. Az eljárási szabályok megsértése között sorolta fel a bíróság azt, hogy a Magyar Telekom március 8-án tekinthetett be az iratokba, majd ezt követően jelezte, hogy nyilatkozattételre készül. Ennek ellenére az NMHH másnap már meghozta a határozatát. A mobilszolgáltatók egyelőre nem reagáltak érdemben a Fővárosi Törvényszék hétfői döntésére, amellyel jogerősen hatályon kívül helyezte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (NMHH) a frekvencia-árverésen hozott januári határozatait. A negyedik mobilszolgáltató, az MPVI Mobil Zrt. még elemzi a határozatot, és tulajdonosaival mérlegelni fogja a teendőket. A Telenor és a Vodafone egyelőre nem kívánta kommentálni a döntést. A Magyar Telekom közleményben erősítette meg korábbi álláspontját, amely szerint Magyarországon jelenleg is jól működik és igen erős a mobilpiaci verseny. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szerint a mobil-előfizetőkre hátrányos döntés született azzal, hogy a Fővárosi Törvényszék jogerősen hatályon kívül helyezte a hatóságnak a frekvencia-árverésen hozott januári határozatait. Az NMHH szerint a bírósági döntés következtében a közeljövőben „jelentős akadályokba ütközhet egy nemzeti tulajdonban lévő negyedik mobilszolgáltató piacra lépése. Továbbra is határozott meggyőződésük, hogy egy negyedik mobilcég megjelenése a hazai mobiltelefon- és mobilinternet- felhasználók millióinak javát szolgálja, elősegíti a legkorszerűbb telekommunikációs szolgáltatások gyorsabb elterjedését és csökkenti az árakat. Nem pálinka! Budapest A Csehországban történt, több halálos áldozatot követelő metil-alkohol-mérge- zéssel kapcsolatban a Pálinka Nemzeti Tanács arra hívja a figyelmet, hogy a mérgezést okozó szeszesital nem pálinka. A szervezet közleményében rögzíti, hogy a „pálinka” és „törkölypálinka” fogalmát az Európai Unió eredetvédelmi rendelete határozza meg. Eszerint a pálinka olyan gyümölcspárlat, amelyet Magyar- országon termett nemes és vadgyümölcsből, szőlő törkölyből, illetve aszú szőlő törkölyből készítettek, és amelynek cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték. A pálinka 2004-ben kapta meg a név kizárólagos magyar használatát, azaz közösségi földrajzi árujelző oltalomban részesült. Ez azt jelenti, hogy az Európai Unióban csak a Magyarország területén - az említett alapanyagokból és módon - készített párlatot lehet pálinkának nevezni. A Pálinka Nemzeti Tanács hangsúlyozza azt is, hogy a Magyar- országon előállított, illetve forgalomba hozott pálinkák szigorú élelmiszer-biztonsági előírások alapján, ellenőrzött körülmények között kerülnek előállításra, fogyasztásuk biztonságos. Megélhetést adna Pécs. A Wildhorse Energy Hungary Kft. szerint az esetleges mecseki uránbányászat 20-30 éven keresztül komoly bevételeket és megélhetést biztosítana a térségben. A Mecsekben uránkutatási jogokkal rendelkező ausztrál érdekeltségű társaság közleményében amellett érvelt, hogy a termelés újraindítása számos gazdasági és társadalmi haszonnal járhat Pécs és a környező települések számára. A bányában több százan, a kiegészítő, külsős szolgáltatásoknak köszönhetően ennél is többen kaphatnának állást. A kormány június végén döntött arról, hogy ez év végéig állami és piaci szereplők bevonásával, vegyesvállalati együttműködés keretében vizsgálják meg a mecseki uránércbányászat esetleges újraindításának gazdaságos- sági feltételeit és társadalmi lehetőségeit. Kőkorszakból kell az űrkorszakba jutni Budapest A fővárosi közösségi közlekedés ma a kőkorszakban van, de az űrkorszakba kell eljutnia - mondta György István városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes kedden. A városvezető a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer (Futár) fejlesztése a közösségi közlekedésben projektjéről rendezett konferencián azt mondta, az egyik legfontosabb várospolitikai kérdés a közlekedés megszervezése, de a politika nem tudott az elmúlt 22 évben megküzdeni a finanszírozásával. Ennek kényszerpályája volt a BKV korábbi hitelfelvétele, konszolidációja, majd újbóli hitelfelvétele. Hozzátette: ebben a kérdésben most is „botladoznak”, a főváros szerint nagy forrásmennyiséget előteremtő intézkedés kell, ez lett volna az iparűzési adó 2-ről 3 százalékra emelése. A finanszírozási nehézségek miatt György István szerint nem lehet olyan szolgáltatási színvonalat létrehozni, amely vonzza a tömeget, pedig a közösségi közlekedésnek olyan attraktívnak kell lennie, hogy az emberek az autó helyett is ezt válasszák. Ezt azonban egy-két év alatt nem lehet megoldani, legalább négy-öt évre van szükség, ezt szolgálja a budapesti közösségi közlekedési intézményrendszerének átalakítása is, de kulcskérdés, hogy a szakma is elismerje: jó irányba változtatott a városvezetés a rendszeren. A forráshiány miatt felmerült a teljesítmény csökkentése is, erről György István azt mondta, csak a csúcsidei csökkentésnek van elegendő hatása, de akkor a BKV járművei tele vannak, csúcsidőn kívüli időszakban pedig az egész buszágazatot le kellene állítani, ha akkora szolgáltatást akarnának nyújtani, amekkorára most Budapestnek pénze van. A buszkiszervezéssel kapcsolatban a főpolgármester-helyettes közölte: a BKV buszágazatából hitelképes vállalatot akarnak létrehozni, amely 33 százalékát viszi a teljes buszüzemnek, a többit más vállalkozókkal oldanák meg. Erre azért is van szükség, mert a BKV 800 milliárdos belső eladósodottságát csak így tudják jelentősen csökkenteni, és a teljes buszpark négy-öt éven belül lecserélődhet. Hozzátette, hogy a modernebb buszok fenntartása is drágább lesz. ■J W1
